Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-19 / 221. szám

1971. SZEPTEMBER 19., VASÁRNAP '^tírlap 5 Közzétette a repülögép-szereiKsétíenség áldozatainak névsorát A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium az áldozatok személyazonosságának meg­állapítása után közzétette a szeptember 16-án Kijev mel­lett lezuhant magyar repülő­gép tragikus körülmények között elhunyt utasainak és személyzetének névsorát. A szerencsétlenség _ követ­keztében életét vesztette a Bács-Kiskun megyei pártbi­zottság és tanács Erdősi Jó­zsef megyei tanácselnök ve­zette küldöttsége, amelynek tagjai voltak: Gyóni Lajos, Dudás Benjamin, Varga Fe­renc, Havasi Istvánná. A szerencsétlenül járt IBUSZ-csoport Bács-Kisikiuin megyei résztvevői voltak: Ta­máska Jánosné, Tokai István, Vízin Miklósné, Zoboki Lász­ló, Mészöly István, Ocsvári * Mihály, Ocsvári Mihályné, Posszert Gyula, Posszert Gyu- léné, Puchardt Antal, Ren- detzky János, Rendetzky Já­nosné, Sebők Erzsébet, Szilá­gyi István, Szlovencsák Mik­Nagy gond Ecseren a fel­vándorlás. Sok itt a messzibb megyékből is felköltöző csa­lád, számuk szinte hetenként változik. A tanyáikat felszá­moló, Sorpogy ból, Szabolcs­ból jövők jó része itt sem ma­rad meg sokáig — vándorol­nak tovább. Aki tisztességes életkörül­ményeket akar magának te­remteni, azon a községi tanács segít. Legutóbb ez év április negye­dikén osztottak szét 147, egyenként 150—200 négyszög- öles házhelyet, s ezek jó részét idetelepülök kapták meg, az® zal a feltétellel, hogy három éven belül építkeznek. A ré­gebbi rossz tapasztalatok alap­ján megszabták azt is, hogy az érvényes építési szabályoknak megfelelő és legalább szoba-konyhás lós, Taba Sándor, Cselük Dé- nesné. Dobó Mária, Erdős De­zső, Gereben László, Horváth István, Ábrahám János, Ben- ke Jártbs, Bésenyi János, Bí­ró Zoltán, Bíró Zoltánná, Bo- tocska György, Braunitzer Ferencné, Kiss Istvánná. Az utascsoportnak három budapesti illetőségű tagja volt: Mthok Antal, Draskóczi Attilán*, Bakonyi Béla. Életüket vesztették dr. Hankó Mihály és dr. Dezső Imre, a Budapesti Kertészeti Egyetem tanárai, valamint Wiliiam és Florence Miller, 1 amerikai állampolgárok. A katasztrófa következté­ben életét vesztette Mészáros Sándor elsőosztályú repülő­gépvezető, a gép parancsnoka és hétíőnyi személyzete: Ve­res László, Deák Andor, Papp Sándor, Takács Márton, Szé­kelyhídi Katalin, Takács Zsu­zsanna, Szőke Valéria. A szerencsétlenség áldoza­tainak temetéséről később történik intézkedés; a Bács- Kiskun megyei áldozatok kö­zös gyászszertartására Kecs­keméten kerül sor. lakóházakat kell építeni ezeken a telkeken. Az azóta eltelt néhány hó­nap alatt az új házhelytulaj­donosok negyedrésze már épí­tési engedélyt kért, s két ház — ecseri lakosok árvízkárosult rokonaié — tető alatt van. Az új településen kialakították az utcákat, vezetik a villanyt, állnak a villanyoszlopok, ku­takat ásnak, egyszóval van látszata a fejlődésnek. A bolthálózat azonban nem tart lépést a fejlődéssel. Az ÁFÉSZ nem bővít, nem korszerűsít, csak az italt forgalmazó boltjaiba fektet pénzt.. Ahol a napi élelmiszert vásá­rolják az ecseriek: akar a ré­gi szatócsboltban, petróleum, szög, kenyér egy helyen. Sza­kosított üzletek nincsenek P. G. Elhunyt Kaimon Oszkár operaénekes Kálmán Oszkár, az Állami Opsraház örökös tagja hosz- szas szenvedés után, 94 éves korában elhunyt. ★ Kálmán Oszkár 1887-ben született. Tanulmányait a Zeneakadémián végezte. Már 1913-tan az Operaház tagja lett, s mindössze két évre szakította ezt meg, amikor 1927—29 között a berlini Staatsoperben éne­kelt. A fasiszta törvények le­parancsolták az Opera szín­padáról, s 1940—44 között csaknem kizárólag az OMIKE művészakció mű­során hallhatták művésze­tének tisztelői. A felszaba­dulás után v Operaházunk örökös tagja lett. Különös érdemeket szer­zett művészi pályafutása so­rán a modern művek in­terpretálásával; 1918-ban A kékszakállú herceg vára ős­bemutatóján ő énekelte a címszerepet. Ugyanabban az esztendőben, Kodály szer­zői estjén — Bartók Béla zongorakíséretével — a ze­neszerző dalaival ismertette meg a közönséget. Halálával a magyar zenei élet egyik nagy örege tá­vozott az élők sorából. 12,7 miíliő rubeles hitelszerződés A Nemzetközi Beruházási Bank, valamint az Ikarus Ka­rosszéria. és Járműgyár kép­viselői Moszkvában hitelszer­ződést írtak alá, amelynek alapján a bank a magyar vál­lalatnak 12,7 millió transzferá­bilis rubel hitelt folyósít a járműgyártás fejlesztésére. Nem gyúródik A Pamuttextilművek szé­kesfehérvári gyárában pamut­ból és poliészterből szőtt ágy­neműanyag készül. Mosáskor az anyag nedvszívó képessé­ge, mosás után gyűrődést fel­oldó tulajdonsága egyaránt jó. A gyűrődésmentes ágyne­műt vasalni nem kell. Az új­fajta anyagot különböző pasz­tellszínekben és változatos, divatos mintázattal gyártják. A varrodában eddig 5000 ágy­neműgarnitúra Részűit. Villanyoszlopok, kutak % Két ház tető alatt nabbak, sok közülük analfabé­ta. Az intézet 170 holdat kül­terjesen művel meg, 15 hold a szomszédban van. Állatte­nyésztéssel is foglalkoahak — szarvasmarhával és sertéssel. A terv: a 170 holdat leadni, s a maradék 15 holdat minta­gazdaságként megművelni. ISKOLA: Számtant, ma­gyart, történelmet és szakis­meretet tanulnak a növendé­kek. Túlnyomó részük nem végezte el a nyolc általánost. Itt „gyorstalpaló” tanrend sze­rint — mint a felnőttek — ők is öt hónap alatt végeznek el egy osztályt. EBÉDLŐ: Egymáshoz tolt asztalok, önkiszolgáló rend­szer. Naponta háromszori ét­kezés. A mai ebéd: húsleves, nagy darab húsokkal, két buk­ta. Vacsora: kakaó, vajas ke­nyér, kocka sajttal. Aki nem lakik jól, vásárolhat a zseb­pénzéből. Minden nap más megy ki a községi KÖZÉRT - be. Cigarettát kérnek a leg­többen. HÁLÓTEREM: Rendetlen­ség fogad, az igazgató szabad­kozik, rosszkor jöttünk, ma van rovarirtás. Különben ka­tonás a rend: kocka alakúvá kell verni a párnát, a lepe­dőt szorosan a matrac alá gyűrni, a pokrócot tégla alak­ban leteríteni. A hálótermek előtt verőfényes nappali. Asz­talok, székek — a támlán a szakasz számával —, televízió, pingpöngasztal. Az ügyeletes nevelőnek különszoba, a falra akasztva tanrend a délutáni tennivalókkal, URH-telefon. SZABAD IDŐ: A növendé­kek szabad idejüket a sport­pályákon töltik. Részt vesznek a járási, községi bajnokságo­kon. Az intézetnek saját könyvtára, klubja van, most alakult meg a honismereti szakkör. Színházba Budapest­re mennek, sötétkék ünneplő egyenruhában. Az intézetben gyakran van filmvetítés, sok­szor látogat ide a Déryné Szín­ház együttese. Sokan tartanak Aszódon állatot. A szakaszok­nak van macskájuk, galamb­juk és mindenki ajnározza őket. KÓRHÁZ: Nemrég kapott az intézet állandó orvost. Dr. Barna Imre, a Tisza mellől jött. „Érdekelnek a gyerekek. Sokan közülük idegbántal- makban szenvednek. A pszi­chológussal együtt foglalko­zunk velük”. Gondot okoznak a tetoválások. Az idekerülök általában telehímezték testü­ket és itt akarnak megszaba­dulni tőlük. A kovácsműhely­ben megkérik társukat, hogy izzó vassal csapjon a tetová­lásra, kiégetik a festett bőrt. Három nap betegszabadságot kapnak és elnézik a nevelők a szándékosságot. Az intézet­ben van cukorbeteg is, szigorú diétán él, amit sokszor nehe­zen lehet vele betartatni, ön- gyilkosság 15 éve nem történt. Az öngyilkos gyerek sírját az intézetlek ápolják. H. Imre Gyöngyösön szüle­tett 1952-ben. Idén szabadul­hatott volna, de külön enge­déllyel itt teszi még le a szak­munkásvizsgát. ötös szeretne lenni — egy évfolyamban egy­két növendék kap „vörösdip­lomát”. Apja raktárvezető Szőnyben, jelenleg szanató­riumban van, gyomorrákos, 39 éves. Irt anyjának is az inté­zetből, de választ nem kapgtt. Mostohaanyját nem szereti, mostohanővérének most volt az esküvője, ő is ott volt, sza­badságot kapott, meg ajándék­ra külön pénzt, ólomkristály pohárkészletet vásárolt nász­ajándékul. Apja alkoholista, négy féltestvére van, korukat nem tudja. Két évvel ezelőtt többrendbeli betörés miatt ke­rült bíróság elé. Aszódon az első évfolyamot jó rendűén végezte. Tavaly júniusban ha­zaszökött, mert apjától nem kapott levelet. Visszahozták. Néhány nap múlva harmad­magával újra megszökött. Hat­vanban betörtek egy italbolt­ba. Berúgtak, a rendőrök iga­zoltatták őket... fí. Imre szé- gyellte magát és megfogadta nevelőjének, Budai Mátyás­nak, utoljára (történt baj vele. A bíróság újból egy év neve­lőintézetre kötelezte. Megbánt mindent, műhelyből ötösre, el­méletből négyötödre áll. Sza­kaszparancsnok. Leültünk a pirosra festett „játszótéri” padra, a nap a sze­mébe süt, hunyorít. Zömök iz­mos srác, fekete szakállcso- mókkal. — Nem jó itt, de otthon még rosszabb volt. Haza nem me­gyek többé. — Mihez kezdesz, ha kisza­badulsz? il KISS VIII. KONGRESSZUSÁNAK JELENTJÜK Bent maradtak az éiszakás o is Kétnapos kommunista műszak a Csepel Autógyárban Bóka László, a Csepel Autó­gyár járműgyárának vezetője a felszabadulás utáni napokra emlékezik. Azokra a napokra, mikor még a szombatok és a vasárnapok egybefolytak a hétköznapokkal, amikor a hét­köznapok is ünnepnapok vol­tak, mert sütött a nap és dol­gozni lehetett. Bóka, László a felszabadulás utáni napokra emlékezik, mi­kor iszabad szombatját a gyár­ban tölti. Azt mondja, nem számítottak ennyi emberre a kommunista műszakon: 120 munkásra gondoltak, s 280-an jöttek be dolgozni. Volt, akit le kellett beszélni a munkáról. — Kétnapos műszakot tar­tunk a kongresszus tiszteleté­re. Azért a járműgyárban, mart itt a legtöbb a tennivaló. Persze, a motorgyárban is dol­goznak, no és a kiszolgáló egy­ségekben sem állt meg a mun­ka — elmondhatom, jól előké­szítettük a műszakot, elvégez­tük az előszereléseket, min­den alkatrész „kéznél” van... A két nap termelési értéke 13 millió forint körül lesz... Két termékünk — a járóképes padlóváz és a D 344-es teher­gépkocsi — gyártásában vesz­nek részt a fiatalok. Külön kö­szönetét szeretnénk mondani az Ikarus vezetőinek, akik er­re a műszakra leszállították a kért alkatrészmennyiséget a padlóalváz gyártásához. A tervek szerint 22 teher­gépkocsit és 7 járóképes alvá­zat készítenek szombaton és vasárnap a Csepel Autógyár­ban a KISZ VIII. kongresszu­sának tiszteletére. Szilágyi József, szakoktató: — Szeretnénk megmutatni,; lehet ránk számítani — még az ipari tanulóink közül is majdnem mindenki jelentke­zett a munkára. Amikor le kell tenni valamit az asztalra, ott vagyunk — mikor nem udvart kell sepergetni, hanem a termelésben segíthetünk... A járműgyártás egyes alap­szervezete 21 tagú — januártól tizenkét óráznak. Közülük 17- en jelentkeztek mind a két napra dolgozni, az éjszakások is bent maradtak, kapták ká­vét, reggelit és lelkesek, nem ,ti ózzák a szájukat”. — Nekem céljaim vannak. Asztalos leszek Egerben, aztán kimegyek három évre az NDK-ba dolgozni. Levelezek egy német lánnyal. — Tudsz németül? — Budai nevelő úr segít, meg nyelvkönyvem is van. Ta­nulok. Végesteien végig alvázak... A kétnapos kommunista mű­szak után már kész tehergépkocsik lesznek. , (Foto: Urbán Tamás) A KISZ-titkár, Herczeník Gyula őszinte — nem gondol­ta volna, hogy ennyire kedve­ző visszhangra talál a felhí­vás. Járja a járműgyár szerel- déjét és. büszke a társaira, akik olajosán, munkaruhában „szabad szombatoznák”... És itt vannak az öregek is, segí­tenek a szalagoknál, biztatnak, tanácsokat adnak, vezetik a munkát. A szombati műszak végeztével röpgyűlést tartanak, amelynek szónoka Szegvári Gyula, a Csepel Autógyár pártbizottságának titkára; ok­tóber elsején Vedig vacsorán ismertetik a kétnapos műszák eredményeit: a fiatalok ne csak azt tudják, hogy egyéni­leg mennyi munkát végeztek, hanem lássák a munka egészét lakom. Eszem egy nagy adag, mákos tésztát. Gondolkozik. Többet nem tud mondani. — Mit szeretsz a legkevés­bé? — A rácsokat. — mit jelent ez az önként vállalt 16 óra az autógyárnak. — Eddig az agitáciős propa­gandamunka, a sportrendezvé­nyek és a kultúrprogramok mentek jól: KlSZ-eseink ilyenkor voltak a legaktívab­bak. Több gondunk volt már a szocialista építés kérdéseivel, a hovátartozással — nem bizo­nyítottuk eléggé a vállalat iránti segítőkészségünket, oda- adásunkat. Igaz, alkalom sem volt mindig a bizonyításra... Ezért örülünk most — meg­mutathatjuk, ezen a területen sem maradunk el a többi fia­tal mögött. 1. Az első napon több, mint kétszázan dolgoztak a Csepel Autógyárban. Akivel beszél­tem, mindenki csodálkozott; várakozáson felül sikerült a szervezés. És vasárnap? Min­denki reménykedett, akivel beszéltem és azt mondták: „lehet a srácokra számítani...” T. E. SZIGETMONOSTOR Halk óit helyett — Szabad időben' mit csi­nálsz? — A többiek nem szeretik a komolyzenét, azt csak este hallgathatok. Mozart, Verdi, Liszt — őket szeretem. A beatet nem. Ordibálnak, zajo­sak. Sokat olvasok. Most fe­jeztem be az Isten rabjait, Gárdonyi írta, nagyon szép icönyv volt. A történelemről szeretek olvasni. A kézilabda­csapat kapusa is én vagyok... — Hogyan kerültél ide? — Nem tudtam én akkor, mi van velem... Haza nem megyek többé. — Barátaid? — Nincsenek. Itt nem lehet barátságról beszélni, nem bí­zunk egymásban. Haverság van. Jobban szeretem a ma­gányt. Volt egy macskám, de a másik szakaszból megölte valaki. Újonc. — Lányok? — Innen nem ismerkedem. Majd, ha kiszabadulok. A köz­ségbe sem szeretek kimenni csoporttal, összesúgnak mögöt­tünk az emberek, „ezek jav- csisok”, szóba se állnak ve­lünk. — Ha kiszabadulsz, mit ve­szel az első fizetésedből? — Felöltözöm és albérletben Aszódon nehéz nevelőnek lenni. Hol meséket kell mon­dani, hol keményen beszélni. A legtöbbet a nevelésben az árt, ha valaki az iskolában jól felel és társa gúnyosan meg­tapsolja. Az ilyen eseteket igyekeznek minden áron meg­akadályozni. A nevelőintézetekben, bele­számítva a fiatalkorúak bör­tönét, összesen talán ezer fia­tal van. Ritka a „telt ház”. Aszódon a helyek száma: 500. Alig vannak többen, mint 400-an. Idén megkezdődött a 70 millió forintos rekonstruk­ció, új pavilonok épülnek, re­noválják a régi épületeket, 12 pedagóguslakás épül, kazán­ház, víztároló. Régen az ittlakók csíkos ru­hában jártak és 45 deka ko­miszkenyeret kaptak. Most csak egy sötétszürke csík jelzi az öltönyön, a zakó zsebe fö­lött, hogy az intézet lakói. Ha­vonta egyszer van látogatás, körülbelül 200 gyereket láto­gatnak szülők. N. Sándor karján az Angyal figura alatt, egyenetlen betű- jű tetoválás: „Ne síj, anyám”. N. Sándor anyja biztosan sír. Tamás Ervin bisztró Lehet már öt éve is, hogy a Pest megyei Hírlap először tette szóvá: Szigetmonostor lakossága melegkonyhás ven­déglátó helyet kíván az ital­bolt helyett. A kérés, ha so­kára is, meghallgatásra talált. A Dunakanyar ÁFÉSZ rhost került abba a helyzetbe, hogy félmilliót fordíthat a magán- tulajdonban levő épület meg­vásárlására, tatarozására és átépítésére. A tulajdonossal már megállapodtak, s amint az kiüríti az épületben levő lakását, amire napokon belül sor kerül, nyomban hozzáfog az építkezéshez -a szövetke­zet. A mostani italboltból és a lakásból meleg ételt is ki­szolgáló bisztrón kívül eszp­resszót alakítanak ki, de jut még hely arra is, hogy a hús­boltot ide telepítsék. Azzal a helyiséggel pedig, amit je­lenleg a húsbolt foglal el, a vele egy épületben levő S2űk élelmiszerboltot bővítik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents