Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-18 / 220. szám

19*1. SZEPTEMBER 18., SZOMBAT rrsr u te zMírlap Marxizmus-Ieninizmus tanszékvezetők értekezlete A Művelődésügyi Miniszté­rium marxizmus—-leninizmus oktatási főosztályának szerve- zésében csütörtökön és pénte­ken munkaértekezletet tartot­tak az egyetemek és főiskolák marxizmus—leninizmus tan­székeinek vezetői. Az értekez­letet dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhe­lyettes nyitotta meg, majd konzultációval egybekötött előadást tartottak Aczél György, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai. A marxizmus—leninizmus hatékonyabb oktatásával kap­csolatos feladatokról dr. Ben- cze László főosztályvezető adott tájékoztatót. \ KISZ VIII. kongresszusának jelentjük Buszforduló — társadalmi munkában Az ÉVIG ceglédi gyárának IilSZ-titkára, Soós János mű­vezető számol be arról, ho­gyan készülnek a gyár fiatal­jai a decemberi KlSZ-kong- resszusra: — Természetesen, mint minden nagyobb ipari üzem, mi is 'kommunista műszakot szervezünk a kongresszus tisz­teletére. Segítünk gyárunknak: a munkásbusznak fordulót., építünk. Ehhez csak az anyag- költséget kaptuk meg — a többi a mi dolgunk... Eddig két és fél ezer munkaórát dol­goztunk társadalmi munkában, hátra van még másfélezer óra... Három alapszerveze- zetünkben összesen 110 KISZ- tag van — igyekszünk együtt jól dolgozni. Legfontosabb fel­adatunk megvitatni a kong­resszusi levelet, s oktató­nevelő munkánkat is szeret­nénk eredményesebbé tenni az év végéig. Átadta megbízólevelét Szíria új nagykövete Kisházi Ödön, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, pénteken fo­gadta Abdul-Halim Khaddour rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Szíriái Arab Köztársaság új magyaror­szági nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke szívélyesen elbe­szélgetett a nagykövettel, aki ezután a Hősök terén meg­koszorúzta a magyar hősök emlékművét. Egy éven belül teljes kapacitás Az Egyesült Villamosgép­gyár a negyedik ötéves terv­ben legnagyobb beruházását Cegléden valósítja mag: szá­mottevő mértékben fejleszti a Villamos Kisgépgyárat. A munkálatok a megfelelő ütem­ben haladnak. A tervek sze­rint egy év múlva a gyár már taljes kapacitással üze­mel, és 1972-ben 15 ezer VZ 80-as típusú motort állít elő. Recept helyett — tanácsok Talaj előkészítési tapasztalatok a gödöllői tangazdaságban A szőlőtermesztők napfé­nyért sóhajtoznak, a szántó- vetők viszont némi esőért: le­gyen minél porhanyósabb a föld, ne kelljen kőbe mere­vült rögöket százfelé hasíthat­ni az ekével. Neon mondunk újat, persze, ha a jó talajelő­készítés fontosságára fölhív­juk a figyelmet, hiszen köztu­dott, hogy ez egyik leglénye­gesebb előfeltétele a jövő esz­tendei kenyérnek. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Tangazdaságá­nak ebbéli tapasztalatait azonban rövidre fogottan hasznosnak találjuk ismertet­ni a fnegye gazdaságaival: sose bánkódják, aki még ta­nulhat ... H STonhét mázsás búzaátlag Az előzmények: a tangaz­daságban az őszi vetések im­már évek óta jól fizetnek, az idén például őszi búzából — kereken 3700 holdon — 27,53 mázsa volt az átlagtermés, míg őszi árpából — 670 hol­don — 18,14 mázsa. Nem túl­zás tehát azt állítani, hogy még az idei rekordtermések — hiszen mind országosan, mind a megyében erről be­szélhetünk — közepette is ki­váló eredményt produkált a tangazdaság. De lássuk a fön- > tebb említett előfeltételt, mi­ként vélekedik a talajműve­lés napjainkban aktuális té­májáról Somogyvári Vilmos igaaga tóhely ettes ? — A talajművelés voltakép­pen a legrégebben ismert nö­vénytermesztési munka. Sok­szor magam is úgy vélem, hogy erről nincs is mit mon­dani már, hiszen aki ezzel foglalkozik, ismeri a teendő­ket. E hiedelemmel ellentét­ben azonban az a valóság, hogy valamennyi agrotechni­kai tényező közül — éppen a változó időjárás és talajviszo­nyok miatt — a legnehezebb feladat a növény igényét leg­jobban kielégítő talaj előkészí­tés. Többnyire kimondatlan lebecsülése azonban valószí­nűleg hozzájárul ahhoz, hogy ez ellen vétenek legtöbbet a gazdaságokban. Például a ter­mésátlagokban mutatkozó nagymérvű eltérés — leg­alábbis egy-egy gazdaságon belül — véleményem szerint azzal magyarázható, hogy a talaj előkészítése nem volt megfelelő. Másfelől nyilván­való, hogy az átlagos, vagy azon aluli termelési színvo­nalú gazdaságokban a hoza­mok növelésére ez a munka nyújtja a legnagyobb lehető­séget. Mi a jó indulás föltétele? A táblánként! vetési és műtrá­gyázás!, valamint növényvé­delmi terv álljon rendelke­zésre, mert máskülönbén nem lehet szó tervszerű munkáról. Ezenfelül természetesen a szükséges anyagok — műtrá­gya, talajt fertőtlenítő szer, gépek, jól kijavítva — is meg­legyenek, plusz a gépek be­osztását, a műszakok megha­tározását, a bérezés módját tartalmazó munkaterv. (Jól­lehet a nyári munkák áthúzó­dásával az idén nem kell küszködni, az aszály, illetve a gépesítési problémák követ­kezményeként ezen az őszön is szerfölött lényeges a trak­torosok kettős műszakjának megszervezése!) Egyenletes táblákat Mindent összevetve: a leg­megfelelőbb, úgynevezett op­timális vetési időre a talajok már elő legyenek készítve, s minőségük olyan legyen, hogy a vetőmag mielőbb kícsíráz- hasson, fejlődhessen. Egyenle­tes, barázdák nélküli táblafe­lület — a vetés és a gépi be­takarítás érdekében igen-igen lényeges szempont ez. — Gazdaságunkban — így az igazgatóhelyettes — a vetés- szerxezetet úgy alakítottuk ki, hogy az őszi árpa és az őszi repce Váltja egymást. A búza előveteménye zömében borsó, kisebb részben kukorica, il­letve kalászos, a kis területen termesztett rozs pedig lénye­gében önmaga után követke­zik. Fontosnak tartom tehát, hogy az elővetemény minél előbb lekerüljön, s a talaj elő­készítését idejekorán meg le­hessen kezdeni. Nálunk ez a feltétel megvan. Mivel az idén kevés volt , a csapadék, mind gazdaságunkban, mind Pest megyében általában, lénye­ges a talajnedvesség megőr­zése. Tehát amint betakarí­tottuk az elővetemény.t, azon­nal elvégzendő az első talaj­munka, amit — ez főként disztillerezés — a más mun­kákkal egyetemben egészen a vetésig nyomon követ a ta­laj zárása. Mindez annyit tesz, hogy a száraz, rögszabdalta táblákat „zárva” hagyják — ez a zá­rás gyűrűs hengerrel törté­nik —, s mihelyt megjön az eső, minden más munka ro­vására ezeket a táblákat dol­gozzák át. A törekvés: a téli csapadék tárolása érdekében 20—25 centis legyen a talaj­előkészítés mélysége. Ha na­gyon rögös a szántás, száraz a talaj, csupán a harmadik műveletnél szántanak vetés alá. Döntenek: az adottságok — Hangsúlyozom azonban — fejezi be hasznos taná­csait Somogyvári Vilmos —, hogy bármilyen jó is vala­mely irányelv, általános szempont, csupán a helyi kö­rülmények, adottságok figye­lembe vételével alkalmazha­tó. Legtöbbször táblánként, a munka megkezdésekor lehet eldönteni, milyen módszer a legcélravezetőbb. Mindezzel, vagyis a talajelőkészítés fon­tosságának hangsúlyozásával korántsem szeretném lebe­csülni a talajerő visszapótáá- sániak. a fajtahasználatnak, a növényszám. és a növényvéde­lem témájának, s egyéb ter­melési tényezőknek a szere­pét. K. N. Ülésezett a Szentendrei Városi Tanács Elfogadták az új tanácsi szabályzatot Tegnap délelőtt Hidas Pál tanácselnök elnökletével ülést tartott a szentendrei tanács. A tanácskozáson részt vett Arany István, a Pest megyei Tanács vb-titkára és Ma­rói hy László, az MSZMP Szentendre városi bizottsá­gának titkára. Az ülésen Szentendre város tanácsának szervezeti és mű­ködési szabályzatát tárgyal­ták meg. A szabályzatterve­zetet dr. Bertalan Ferenc vb-titkár ismertette. ■ Elmondotta, hogy Pest megyében elsőnek Szcnt- • endrén készült el a ta­nács szervezeti és mű­ködési szabályzata, amelynek célja: a tanácsi munka önállóságának és ha­tékonyságának növelése, kü­lönös tekintettel a helyi sa­játosságokra. A továbbiakban dr. Bertalan Ferenc a „helyi alkotmány” legfőbb . változá- zait ismertette. Megváltoz'k a tanácsi és a nem tanácsi városi szervek kapcsolata. A közös városfejlesztési fel­adatok érdekében a tanács együttműködési megállapodást köt sok helyi szervvel. Nő a tanácsi állandó bizottsá­gok szerepe. A bizottságok — amelyek nem kizárólag tanácsta­gokból alakulnak — ezen­túl nem a tanács osz­tályaihoz, hanem tanácsi ágazatokhoz kapcsolódnak. A városi tanács elnöke, el­nökhelyettese, a végrehajtó bizottság titkára nem osz­tályok, hanem ágazatok felett gyakorol majd közvetlen fel­ügyeletet. Ä városi tanács szervezete leegyszerűsödik hat szakigazgatási szervre. A szabályzattervezet ismer­tetését elemző vita követte. Sok hasznos javaslat hang­zott el. Kérték, hogy a városi ta­nács a jövőben legalább negyedévenként, a végre­hajtó bizottság havonta ülésezzék. Javasolták az állandó bizott­ságok feladatkörének bőví­tését. A vitához Arany Ist­ván, a megyei tanács vb-tit- kára is hozzászólt. Elmondot­A két utolsó hónapban kedvezően Megyei építők november 7-i felajánlása Pénteken tanácskozást tar­tottak a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat központjá­ban és megtárgyalták az első nyolc hónap eredményeit, va­lamint az év hátralevő fel­adatait. Simon Sándor igazga­tó ismertette a vállalat műsza­ki és gazdasági adatait, s a többi között rámutatott, hogy a termelés nem érte el a ter­vezett értéket, több helyen gyenge a munlca szervezettsé­ge, illetve a munkafegyelem. A termelékenység azonban az utolsó két hónapban kedve­zően alakult. A feladatokról szólván, az igazgató a kormány által ki­emelt létesítményeken, vala­mint a lakásépítésben eléren­dő műszaki színvonaljavítást hangsúlyozta. Mindenütt elen­gedhetetlen a téli munka fel­tételeinek megteremtése. A beszámoló után több fel­szólaló elemezte a munkahe­lye, illetve a vállalat helyzetét, így szóltak a munkavédelem­ről, az anyagellátás zavarairól, a munkaerő-vándorlásról. Ger­gő György kőműves brigádve- zotő november 7-e tiszteletére felajánlást tett: a munkafe­gyelem megtartása, a jó minő­ség szerepel a 'vállalásban, amelyet javasolt kiterjeszteni az egész vállalatra. ta, hogy a szabályzat hosszú időre meghatározza a városi tanács szervezetét, működé­sét. Ezután Hidas Pál, a vá­rosi tanács elnöke a javasolt módosításokkal kiegészített szabályzatot elfogadásra aján­lotta. A Szentendrei Városi Ta­nács az új tanácsi szervezeti és működési szabályzatról szóló határozati javaslatot — jegyzőkönyvben is köszöne­tét nyilvánítva a kidolgozók­nak — egyhangúan elfogadta és felterjesztette a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának. Ezt követően a városi ta­nács egyéb ügyeket tárgyalt. P. A. Helyi alkotmányok A SZENTENDREI VÄROSI TANÁCS tegnapi, ünnepélyes­nek nevezhető testületi dön­tésével lényegében befejeződ­tek megyénkben a több hó­nap óta folyó előkészítő mun­kálatok. A június hó 15-én megtartott megyei értekezle­ten, majd ezt követően a kü­lönböző tájértekezleteken, megbeszéléseken, tapaszta­latcseréken a megye 151 köz­ségének és 6 városának ügy­rendi bizottságai és több ezer tápsadalmi aktíva formálta, alakította, vitatta, sokszor éj­szakába nyúlóan a tanácsok helyi alkotmányát. Befeje­zéshez közelednek a terveze­tek előzetes felülvizsgálatai is, s így az elkövetkezendő időkben a városok és községek tanácsai mindenütt megvitat­hatják szabályzatukat. Minden elismerést, megbe­csülést megérdemelnek az ügyrendi bizottság tagjai, a tanácsok dolgozói és a külön­böző társadalmi szervek akti­vistái, akik a tanácsi munka e jelentős kivitelezésének te­vőleges résztvevői voltak. A szabályzatokkal egyidőben ké­szülnek a hatásköri listák a hivatalok és szakigazgatási szervek ügyrendjei, a szabály­zatok egyéb mellékletei, ame­lyek — a mindennapi munka mellett — nagy koncentrációt, figyelmet és felelősséget, törő­dést kívánnak mindazok ré­széről, akik ebben tevékeny­kednek. MAR EDDIG IS MEGÁL­LAPÍTHATÓ, hogy a szabály­zatokkal szemben támasztott alapvető követelményeket, a törvényességet és az alkal­masságot a szabályzatok ké­szítői teljesítették, illetve ahol pótolnivaló volt, ott az elő- felülvizsgálatot végző munka- csoportok ezt a mulasztást pótolták. A helyi sajátosságok kü­lönböző módon érvényesülnek a szabályzatokban. Megnyil­vánul ez a követelmény a bi­zottságok számának, megne­vezésének, feladatának kije­lölésében, illetve meghatáro­zásában, A nem tanácsi szervekkel való kapcsolat kiépítésének lehetőségét, módját, formáját szintén kivétel nélkül min­den tanács kereste, többé- kevésbé úgy látszik, jól meg is oldotta. ALAPKÖVETELMÉNYKÉNT VETTÉK e részletkérdésben azt a- célt, hogy az együttmű- ' ködési szerződések következ­tében minél többen vegyenek részt a Lakosság részéről a tanácsi munkában, ezen kívül — a lehetőség keretein belül — minél több közös intéz­mény, létesítmény gazdagítsa az egy településen belül élő közösséget. Eredményesnek ítélhetők azok az intézkedések is, ame­lyek a nemzetiségi hagyomá­nyok ápolását, továbbfejlesz­tését célozták. Nagyon fontosak voltak azok a rendelkezések is, ame­lyek a lakosságnak a város- fejlesztésben, a város- és köz­ségpolitika kialakításában való részvételét biztosítják, s amelyek hivatva vannak az adott település sajátos arcu­latának kialakításán túl ha­gyományainak megőrzését, megbecsülését is szolgálni. A TANÁCSTAGOK jo­gainak és kötelezettségeinek szabályozásán túl dicséretre méltó az a törekvés, amely a tanácstagi munka számára az eddiginél is nagyobb meg­becsülést, elismerést kíván biztosítani. Nem feledkeznek meg a szabályzatok készítői általában arról sem, hogy a hivatalokban javuljon az ügy- . félfogadás kulturáltsága, színvonala, jobb és hatéko­nyabb legyen a hatósági munka. Ez utóbbi érdekében több szabályzatban • konkrét intézkedések történtek a la­kosság megfelelő tájékoztatá­sa, a jobb jogpropaganda ér­dekében, Rövidesen sor kerül a me­gyei tanács szabályzatának megtárgyalására, ezt követő­en pedig az év végéig a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága megvitatja a megyé­ben levő valamennyi város és község szabályzatát. ÖSSZESSÉGÉBEN AZON­BAN már most megállapít­hatjuk, hogy e nagy jelentő­ségű szakmai feladatot taná­csaink politikailag is jól ol­dották meg. A szabályzatnak kötelező előírásain túl igye­keztek érvényesíteni azokat a helyi célokat, amelyek tovább erősítik a tanácsok önkor­mányzati jellegét, elmélyítik, szélesítik a lakossággal való kapcsolatát és feltehetően to­vább javítják a hatósági mun­kát, egyszóval elősegíti azok­nak a cél oknak megvalósítá­sát, amelyet pártunk X. kong­resszusa feladatul jelölt meg tanácsaink részére. ■ A. I. Térdvédők Ráckevéról A ráckevei Rá­kóczi Termelőszö­vetkezet kiegészí­tő üzemében al­katrészeket gyár­tanak. A villa­mossági berende­zések gumitarto­zékain kívül itt készülnek a Pan­nónia motorke­rékpárok térdvé­dői és lábtartói is. Az üzem hamaro­san megkétszerezi termelését, újabb gépek üzembe ál­lításával. Foto: Urbán T

Next

/
Thumbnails
Contents