Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-15 / 217. szám
2 POLGÁRI VEDELEM Francia atomfegyver Pillanatkép a nagykätai járás törzsparancsnokáról EGÉSZSÉGÜGYI „VEZÉRKAROK“ Négy megye vöröskeresztes vezetői pv-felelősei továbbképzésen Pest megyében j ben kifejtett áldozatos munkáját, s megállapította: a tanfolyam eredményesen szolgálta azt a cé't, hogy az egészségügyi „vezérkarok” tagjai sikeresen teljesíthessék a soron következő feladataikat. Erdős István őrnagy Munkában a sebesültszállító raj. A Vöröskereszt országos központjának felkérésére nemrég a szervezet Pest megyei vezetősége volt szervezője és házigazdája annak a háromnapos polgári védelmi továbbképzésnek, amelyen Heves, Komárom, Nógrád és Pest megye vöröskeresztes titkárai, polgári védelmi felelősei és függetlenített munkatársai vettek részt. Az egészségügyi tömegalakulatok szervezését, felkészítését irányító szakemberek, a III. ötéves terv gazdag tapasztalatait figyelembe véve, megismerkedtek a IV. ötéves tervben sorra kerülő polgári védelmi feladatokkal. Ezek a tömegaiakulatok a korszerű háború körülményed között nem nélkülözhetők a sérültek ellátásában és mentésében. Az alakulatok szervezeti rendszere, száma, területi élhelyezkedése és összetétele megfelel a. polgári védelem korszerű követelményeinek, és a Vöröskereszt békés időszakra vonatkozó célki tűzéseinek. A III. ötéves terv során a Vöröskereszt szervezetei, a körzeti örvösek és a területi parancsnokságok közreműködésével, sikeresen végrehajtották a beosztottak politikai és szakmai felkészítését. Az elméleti és gyakorlati kiképzések keretében, felkészítették a szolgálat tagjait arra, hogy békés és háborús körülmények között, egyaránt hatékony segítséget tudjanak nyújtani az állampolgárok életének, egészségének védelmében. Az egészségügyi tömegalakulatok számot tevő erőt képviselnek a polgári védelem rendszerében, alkalmasak arra, hogy más szakszolgálati alakulatokkal együttműködve tevékenykedjenek. Az egészségügyi védelmi rendszer vezetőinek és parancsnokainak új és magasabb szintű feladatokra való felkészítése továbbképző tanfolyammal kezdődött. Foglalkoztak például az atom-, biológiai és vegyi kárterület egészségügyi jellemzőinek elemzésével. A továbbképzésen megjelent Rostás István, a Vöröskereszt főtitkára. Meleg szavakkal köszönte meg az egészségügyi védelmi / rendszer vezetőinek a lakosság érdekéA francia felső katonai vezetés harcászati atomfegyverekkel akarja felszerelni a Nyugat-Németországban állomásozó két hadosztályát. Az átfegyverzési előreláthatóan 1972-ben kezdik meg. A nukleáris harceszközök hordozói a Mirage III. típusú bombázók, illetve az AMX—30 mintájú harckocsik alvázára szerelt Plútón föld-föld rakéták lennének, amelyeknek hatótávolsága 100 kilométer alatt van Az atomfegyverek robbanóereje általában 15 kilótonna, amely 15 ezer tonna hagyományos robbanóanyag energiájának felel meg. Nagykáta, járási hivatal, első emelet. Az ízlésesen berendezett szoba ajtajával szemben egy asztal előtt ül s a sok irat közül alig-alig látszik ki a nagykátaiak első függetlenített polgári védelmi törzsparancsnoka, Katona Mihály alezredes. Másfél esztendeje még Cegléden szolgált. Tavaly októberben háromhónapos polgári védelmi tanfolyamra küldték, s ezen a továbbképzésen úgy megállta a helyét, hogy e fontos beosztásba nevezték ki. Hogy hozzászokott-e már az új Cél: a fiatalság kiképzése A lakosság tájékoztató oktatása korábban az MHSZ feladata volt Pest megyében is. Az új rendszerű oktatás döntően más szervek feladata, de ebben a szövetség is részt vállal. Milyen formában? — erről kérdeztük Szászi Béla őrnagyot, a Magyar Honvédelmi Szövetség Pest megyei titkárát. — A korábbi, 15 órás polgári védelmi tanfolyamok az MHSZ rendezésében elérték céljukat: sok ezer megyei lakos sajátította el a személy- és vagyonvédelem legfontosabb tudnivalóit. Az MHSZ-nek jelentős szerepe volt a mai, magasabb színvonalú képzés feltételeinek megteremtésében. Oktatógárdánk most a polgári védelem égisze alatt dolgozik. Rendszeres együttműködésünket a megyei pv-parancs- noksággal számos közös rendezvény fémjelzi. Az MHSZ különböző versenyeiben — például az összetett honvédelmi versenyben, a tartalékosok vetélkedőiben — polgári védelmi elméleti és gyakorlati feladatok is szerepelnek. A szövetség, alapvető feladatainak megfelelően, e téren is a fiatalság felkészítésére fordít nagyobb gondot. Térképtanulmányozás — védőálarcban. Tartalékos tisztek egy csapata a megyei döntőn. munkaköréhez, arra azt felelte: több mint 15 éven át csapatnál szolgált, később, mikor Ceglédre került, ott is állandóan katonák között végezte munkáját, így hát az első Időben kicsit különös volt ugyan az új funkció, de megismerkedve az új munkaterület csínjával-bínjával, megtanulta, miként lehet minél jobb kapcsolatot teremteni az új munkatársakkal, területével. Terveiről megtudtuk, hogy a legfontosabb: az ősszel megkezdődő kiképzésen a hallgatók ne csak egyszerűen az „általánosságokat” ismerjék meg, hanem saját területén mindenki képzett szakemberré váljék. Ez természetesen nemcsak a férfiakra, hanem a lányokra, asszonyokra is vonatkozik. A polgári védelem csak úgy töltheti be hivatását, ha minden szakterületnek jól képzett gazdája van. Bundeswehrfelderítés Az NSZK-beli Hof határvároskában a Bundeswehr olyan objektumokat vett át, amelyet korábban a 7. amerikai hadseregnek egy 700 főből álló különleges alegysége használt Hivatalos források azt állítják, hogy ebben az objektumban hagyományos típusú lokátorállomást működtetnek, szakértők szerint azonban tulajdonképpen felderítő centrum, amelyet különleges kémberendezésekkel szereltek fel. Nagy teljesítményű elektronikai és rádióeszközöket állítottak be abból a célból, hogy a „legapróbb részletekig” felderítsék az NDK hatórmenti körzeteit. Hasonló központ felállítását tervezik Csehszlovákia határainak közelében is. Az objektum parancsnoka Wilhelm Maihoffer fregattkapitány, aki korábban a Keletitengeren cirkáló egyik nyugatnémet kémhajón teljesített szolgálatot. KÖNYVÚJDONSÁG Haditechnikai kislexikon Érdekes és hasznos könyvújdonsággal jelentkezett a Zrínyi Katonai Kiadó. Az 1968-ban kiadott haditechnikai kézikönyv javított és jelentősen bővített új kiadását jelentette meg: a Haditechnikai kislexikont. Az előző kiadvány akkoriban szinte hetek alatt elfogyott, s ez bizonyítja, hogy nemcsak a hivatásos katonák, hanem a polgári olvasók — különösen a fiatalság — érdeklődése is nőtt a haditechnika legújabb vívmányai iránt. Mint az előszóban a szerkesztő bizottság megjegyzi: a könyv a korszerű haditechnika egészéről nyújt áttekintést, s ezzel szeretne a kiadó hozzájárulni a honvédelmi nevelőmunka, elsősorban a haditechnikai ismeretterjesztés eredményességéhez. A kislexikon első része az alapvető természettudományos összefüggések, képletek, mértékegységek, fontosabb állandók gyűjteménye. A második rész a tulajdonképpeni haditechnikai kislexikon, a harmadik rész pedig a technikai eszközök főbb jellemző adatait összefoglaló táblázatok gyűjteménye. Az alábbiakban a lexikon néhány olyan fejezetét közöljük, amelyek egyes polgári védelmi fogalmak és eszközök megismeréséhez segítik az olvasót. ABC-fegyvcr»»k. A tömegpusztító fegyverek nyugati irodalomban szokásos megjelölése az angol Atomic, Biological, Chemichal (atom, biológiai, vegyi) szavak kezdőbetűiből. A magyar nyelvű szakirodalomban néha az ABV-fegyverek (Atom, Biológiai, Vegyi) kifejezést használják. Általános hatású mérgező hareanyajjok. A szervezet oxigénellátását, a vér oxigénfelvételét zavaró, illetve hemolí- zist okozó, könnyen illanó, mérgező vegyületek, amelyek harci körülmények között alkalmasak a levegő szennyezésére. Az oxigénátvitelt zavaró általános hatású mérgező anyagok közül a legfontosabbak a szénmonoxid, az oxigén- felvételt gátlók közül: a kéksav és a klórcián, a hemolízist okozók közül az arzénhidrogén. Napjainkban már csak a klórciánnak és az .arzénhidrogénnek van katonai jelentősége... Alomrobbanás. A magenergia szabályozás nélküli, robbanás- szerű hevességgel végbemenő felszabadulása. Az atomrobbanás pusztító tényezői: a lökéshullám, a fénysugárzós, a kezdeti és a visszamaradó radioaktív sugárzás. Légi robbanáskor a felszabaduló energia 50 százaléka a lökéshullámban, 35 százaléka a fénysugárzásban, 5 százaléka a kezdeti, 10 százaléka a visszamaradó radioaktív sugárzásban jelenik meg. A hatótényezők forrása a tűzgömb, amely a felszabaduló energia következtében az atomfegyver és a környezet anyagából kialakuló izzó gáztömeg. Ennek nagy sebességű kiterjedése kelti a lökéshullámot, amely romba dönti vagy megrongálja az épületeket és más létesítményeket, tönkreteszi a technikai eszközöket, és közvetlenül vagy a mondott hatások révén az emberek sérülését okozza. Ha a tűzgömb a légtérbe kerül vagy ott jön létre (felszíni és légi robbanás), a belőle kiáramló fénysugárzás lángra lobbant ja, illetve elszenesíti az éghető anyagokat, és égési sebeket okoz. A magreakciókban felszabaduló neutronok és gamma-fotonok alkotják a kezdeti, a kialakuló radioaktív felhőből kiszóródó részecskék keltik a visszamaradó radioaktív sugárzást, amelyek sugárbetegséget okoznak. Epicentrum. Más néven 0- pomt: a légi atomrobbanás hatásadatainak kifejezésében használt fogalom. A földfelszínnek az a pontja, amely felett a robbanás lejátszódik, vagyis a robbanási pont vetü- lete a földön. A föld alatti atomrobbanás esetében is szólhatunk epicentrumról: ekkora robbanás központja felett levő felszíni pont. Hidrogénbomba, H-bomba. Az atomfegyverek egyik típusa, pusztító hatása a könnyű elemek: a hidrogénizotópok, valamint a lítium magjainak egyesülésekor az ún. termonukleáris folyamatban felszabaduló hatalmas energia fel- használásán alapszik. E folyamat csak rendkívül nagy, több millió Celsius fok hőmérsékleten következik be: ilyen hőmérsékletet földi körülmények között közönséges (egyfázisú) atombomba robbantásával hoznak létre. Hadioaktív felhő. Az atomrobbantást követően keletkező, az atomfegyver gőzzé változott szerkezeti anyagát és a felfelé szálló tűzgömb alatt képződött légritka térben felemelkedő portömeget tartalmazó felhő. A szél irányában és sebességével mozog, és nagy mennyiségű sugárzó anyagot hordoz. Földi és alacsony légi atomrobbanás esetén főként nagyobb méretű részecskéket tartalmaz, amelyek az atomrobbanás centrumától viszonylag kis távolságokon (néhány száz km-ig) kihullanak, és ezen a területen a robbanást követő néhány órától néhány napig terjedő időben veszélyes sugárszeny- nyezettséget okoznak. A légi robbanás felhőjének nagy része a felső légrétegekbe kerül, és hosszú időn keresztül a levegőben maradva igen nagy távolságokra eljut, esetleg teljesen megkerüli a Földet. A radioaktív felhő csapadékmentes időben kis aktivitású szilárd, csapadékos időben nedves formában lassan kihull a légtérből, ill. elbomlik. Sugármentesítés. A sugárszennyezettség megszüntetésére vagy a megengedett mértékre való csökkentésére irányuló tevékenység. Módszerei az egyszgrű letörlés, lekefélés, ledörzsölés, lekaparás, oldószeres, vizes lemosás, vagy a szennyezett talajréteg eltávolítása stb.... A részleges sugármentesítés a szennyező sugárzó anyagok egy részének minél gyorsabb eltávolítását jelenti, elsősorban a közvetlen veszély megszüntetése céljából. A teljes sugármentesítés a személyek fürdetésével, a tárgyak egész felületének vizes, oldó- és mosószeres lemosásával, lekaparásával, vagy a felület teljes eltávolításával történik. A sugármentesítés hatásosságáról sugárszennyezett- ség-mérő műszerrel végzett ellenőrzés útján lehet meggyőződni. . Védőruházat. A test feiuietét, ill. a ruházatot védi a mérgező anyagok csepphatása, a sugárzó porok, a vegyi és a biológiai aerosolok ellen. Általános felépítése: sűrű szövésű textíliára kent műgumi keverék, vagy nagy szilárdságú műanyag fólia, különféle szabásmintákban. Bizonyos határon túl a védőképesség növelését a viseJhetőség szempontjai korlátozzák. A védőréteg vastagsága szerint nehéz és könnyű, alakja szerint lepel, köpeny, kezeslábas (egyrészes) és ruhaszerű (több részes) kialakítású védőruházatokat különböztetünk meg. Szükségóvóhely
