Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-15 / 217. szám
POLGÁRI VÉDELEM 3 Korszerűsítésre törekszünk Beszélgetés dr. Korsós Lászlóval, a Szentendrei Járási Hivatal elnökével, a járási pv parancsnokával Hazánk egyik legszebb vidéke a Dunakanyar, a szentendrei járás: a folyó partján elterülő gyöngyszem települések, Leányfalu, Tahi, a Szentendrei-sziget községei vagy a Pilis gyönyörű tája. E járásban a polgári védelmi felkészülés a szépség védelméért is történik, hiszen a természet és az ember együtt adja ki az esztétikum tartalmát. Budapest közelsége tovább fokozza a terület pv-munkájának jelentőségét. Az új kiképzés, felkészítési munka küszöbén e kérdésekről beszélgetünk dr. Korsós Lászlóval, a Szentendrei Járási Hivatal elnökével, a járás pv-parancsnokával. Felvilágosítás, szervezettség — A polgári védelmi felkészítési-kiképzési munka változó, formálódó, módosuló időszakát éli: korszerűsítésére törekednek. Az új feladatok előtt, kérem, értékelje az előző felvilágosító munka hatásosságát. — Az előző kiképzési szakasz komolyságát senki nem vonta kétségbe, de hatásosságát szintre hozni nem tudtuk. A színvonallal volt a legtöbb problémánk. A célt egyértelműen meghatároztuk: morálisan olyan állapotot kellett és kell teremteni, amely bizalmat sugárzó légkört biztosít a polgári védelem számára. Az állampolgárok megértették a védekezés szükségességét, nem cseng számukra idegenül a polgári védelem fogalma, sőt, mindennapi életük részévé vált a különböző programokban, munkákban való részvétel. Ez mindenképpen az elmúlt kiképzési szakasz munkájának eredménye. — Mi az, amit a leginkább hiányol a korábbi munka eredményei közül? — A lakosság talán nem jutott el oda, hogy a tudati változást a gyakorlat nyelvére is lefordítsa. Több az elvont ismeret, mint a valóságban bizonyított tudás. Ennek oka az előadók nem mindig megfelelő felkészültsége, a tansegédletek változó színvonala, a szétszórtság. Most ezen szeretnénk változtatni. Véleménye szerint tehát az elmúlt időszakban megteremtődött a polgári védelem „talaja”, feltétele. Ezen az alapon már lehet tervezni — Nemcsak a felvilágosító, nevelő munka, de a szakszolgálati tervékenység is fejlődött. Példaként említeném a pomázi kolibacilusos fertőzést. A polgári védelem teljes tudás- és eszköz-arzenállal vett részt az egészséges ivóvíz biztosításában. A pomáziák látták, hogy a polgári védelem valóságos szükségesség, békében is bizonyította felkészültségét: nagy fertőzéstől szabadította meg a települést. — Hogyan terjednek az ismeretek, a jó példák? — Erre is egy példát: ez év tavaszán a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárában gyakorlatot tartottunk, amelyen a bejárók is, tizenhárom község lakód vettek részt. A gyakorlat tapasztalatai tizenhárom községben éreztették hatásukat. — Hogyan készülnek az új kiképzési rendszerre? — Tervet készítettünk. Célunk, hogy minden az állam- igazgatás alapjaira épüljön — összhangban az egyéb igazgatási feladatokkal. Fontos: a legmegfelelőbb emberek kiválasztása, olyan állomány ösz- szeválogatása, amely alkalmas lesz a célok elérésére. Követelmény: lehetőleg államigazgatási szaktekintély legyen a különböző szintű vezető, s ismerje a polgári védelmi tudnivalókat. — A korszerű elvek szerint a jövőben nő a községek polgári védelmi szerepe. Mi erről a véleménye? — A községek kulcsfontosságúvá válnak, de a községekre az átszervezés óriási terheket ró. A járási vezetőkre sok feladat vár, hogy a községeket alkalmassá tegye a polgári védelmi feladatok ellátására. A jövőben még többet kell segíteni, és fokozni az ellenőrzést. — Ütőképesebbé válik-e a járási polgári védelmi erő? — Az átszervezés után hétszeresére emelkedett a szervezett erő létszáma. Erre feltétlenül szükség van, mert komoly feladataink vannak a főváros lakosságának kitelepítésében, befogadásában, a kívülről való mentésben. Konkrét tervet készítettünk a ki telepi Látogatas a Csepel Autógyárban Legfontosabb: a szemléltető eszköz Pest megye legnagyobb gyáróriása a tízezer munkást foglalkoztató Csepel Autógyár. Szükséghelyzetben a termelés fenntartása, a dolgozók bekapcsolása a védő, mentesítő munkába fontos feladat. Most a felkészülés tart. Erről érdeklődtünk Uhrik Istvántól, a gyár pv-törzsparancsnoká- tól. — Az idei legfontosabb feladat, magának a törzsállománynak a kiképzése, hiszen a széles körű oktatómunka gyárunkban csak a jövő évben kezdődik, örülünk a „végnélküliség” megszüntetésének: sok gondot okozott ez mind nekünk, mind a dolgozóknak. Terveink szerint a munkások öt év alatt elsajátítják a polgári védelem legfőbb tudnivalóit, s bizottság előtt tesznek vizsgát. Természetesen alkalmazkodunk a munkások időbeosztásához, hiszen a gyáriaknak több mint a fele a közeli községekből jár Sziget- szentmiklósra. Így a kiképzést „menetrend szerint” tartjuk — azaz a HÉV, illetve a MÁ- VAUT-buszok menetrendje szerint. Gondunk, hogy a Csepel Autóban is, mint minden gyáróriásban nagy a fluktuáció és sok aktívánk, alaposan felkészült emberünk talált máshol munkát. Nem kis feladat megtervezni a foglalkozások menetét, témaválasztékát. Körülbelül 60—65 kiképzési csoportot szervezünk. Probléma, hogy ehhez viszont nincs elég helyiségünk, így lehet, hogy az oktatást az óvóhelyekben rendezzük meg. — Hogyan biztosítják az életvédelmi berendezések naprakészségét? — Korszerűsítjük az 'óvóhelyeket — és ez természetesen békeidőben is hasznos foglalatosság, hiszen, mint hallotta „helyszűkében” vagyunk... — A polgári védelmi munka része-e a gyár mindennapi életének? — A polgári védelem mindig is szervesen kapcsolódott a gazdasági munkához. Nem közömbös a gazdasági munka a gyár polgári védelmének, de a polgári védelem hatékonysága is fontos a gyár mindennapi életében. A gyáregységvezetők például az egyes üzemegységek pv-pa- rancsnokai. Az életvédelmi létesítmények, a műszerek is mind hasznosíthatók békeidőben, a szakszolgálati alakulatok sokszor segítenek a vállalat mindennapi gondjain, sőt egyik gyakorlatunkon például csövet fektettünk, melyet azóta is használnak a gyárban. Kellett, megcsináltuk... tésre. Jó a kapcsolatunk Budapest vezetőivel, összhang van a tervek között. — Hogyan fogadják az emberek a szakszolgálati beosztásukat? — A szakszolgálatok szervezésekor minden emberrel elbeszélgettünk, mindössze negy- venketten „tiltakoztak” a beosztás ellen, s közülük 35 jogosan, mindössze hét jogtalan kérést kellett visszautasítani. A számok önmagukért beszélnek: jól fogadják az emberek a polgári védelmi kötelezettségüket. — Milyen a felkészítés „eszköz-arzenálja”? — Egyes szakanyagokat kapunk, az egymás után érkező tansegédletek nagyon jók, kitűnően hasznosíthatók. Például a pomázi & a visegrádi pv-ki- állításokra sokan azért jöttek el, hogy füzeteket, prospektusokat szerezzenek. Nagymany- nyiségű apró füzet kellene, hogy minden lakóházba eljuthassunk. Egy tévéadás azonban többet ér, mint sok-sok előadás. Több filmre van szükség, s jobban „betömd” a televízióba. Én még „iskola pv- tv-re” is gondolnék ... — Milyen a járási elnök együttműködése a járási törzsparancsnokkal ? — Kuthy Ferenc őrnagy élvtárssal kitűnő az együttműködésünk. Vallom, hogy a törzsparancsnok épüljön be az államigazgatás rendszerébe, ugyanolyan osztályvezető legyen, mint a járási hivatal többi vezetője. Az őrnagy elv- táns a választási feladatok ellátásából ugyanúgy részt vett, mint a többiek. A kéthetenként tartott osztályvezetői értekezleten mindig részt vesz, ahol olyan feladatokról is hall, amelyek közvetett információkat szolgáltatnak. — Végezetül? mi ma a legfontosabb céljuk? — Lényeges lépést szeretnénk tenni a szervezettség fokozásában, vagyis még jobban felkészülni Budapest és a helyi lakosság megvédésére. Ehhez elengedhetetlen a fővárossal való kapcsolat erősítése. Katonaújítók - a polgári védelemért © Az elmúlt öt év alatt ötvenhatmillió forintra tehető a katonaújítóink munkásságának gazdasági eredménye. Az eredmények igazi jelentősége azonban mindenekelőtt a harc- készültség szilárdságában rejlik. Az újítók öt év alatt több mint ötezer újítási javaslatot nyújtottak be, ezek közül 2700- at fogadtak el és valósítottak meg. Mindezért több millió forint újítási díjat fizettek ki a néphadsereg csapatainál, intézményeinél. Különösképpen figyelemre méltó, hogy 1969-hez viszonyítva 1970-ben mintegy 20 százalékkal növekedett a katonaújítók alkotásainak forintban kifejezhető értéke. Számos újítást a’polgári védelem Is felhasznál eszközeinek korszerűsítése érdekében. A képen látható korszerű gépjármű-mentesítő berendezést a katonaújítók kiállításán mutatták be. Óvóhelyek berendezése Helyi adottságok, házilag készíthető védőeszközök A Dunakanyarban a szentendrei Mathiasz, valamint a tahi Kék Duna Szakszövetkezet borpincéjét sok kiránduló keresi fel. Idegenforgalmi rendeltetésre létesültek, ám veszély esetén mindkettőt óvóhelynek használhatják a környék lakói. Ezen a vidéken — különösen Szentendre városában — számtalan olyan pincét, azaz természetes tárót találhatunk, amelyekben a termelőszövetkezetek zöldséget, gyümölcsöt tárolnák, s gombatermesztésre is használják. Adott esetben azonban ezek is az életvédelem biztosítását szolgálhatják: óvóhelyek. Kiderül az eddigiékből is: a Dunakanyar földrajzi sajátosságaiból eredően, a természetes óvóhelyek biztosíthatják a megfelelő védelmet veszély esetén. Óvóhelyszolgálat S mi a helyzet azon a vidéken, ahol a földrajza adottságok ezt a fajta védelmet nem teszik lehetővé? — ezzel a kérdéssel fordultunk Kuthy Ferenchez, a szentendrei járás polgári védelmi törzsparancsnokához. Elmondta: ott, ahol például a talajvíz miatt pincék nem épülhettek, az életvédélmet árokóvóhelyek biztosítják. Az árokóvóhelyek — adott esetben — pontos felmérések alapján készülnek egy-egy községben. A befogadó képességük döntő tényező: a helyi adottságok messzemenő figyelembevételével kell ezt is meghatározni. Elengedhetetlenül szükséges az úgynevezett óvóhelyszolgálat megszervezése. Alapos, körültekintő tervek alapján, szükség esetén néhány nap leforgása alatt, a helyi erők igénybevételével, ők végzik az építést. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a gazdaságossági tényezőket sem, s ezért az építésnél a helyben rendelkezésre álló anyagokat is fel kell használni. Fél négyzetméter — egy légköbméter Milyen alapvető létfeltételeket kell biztosítani minden óvóhelyen? A legfontosabb: 0,5 négyzetméternyi területen személyenként egy légköbméter levegőnek kell jutnia. Gondoskodni kell a levegő szűréséről és a szellőztetésről. E két utóbbi tényező házilag elkészíthető eszközökkel is megoldható. A lezárással egyidőben megfelelő mennyiségű szűrt levegőt bocsátunk a légtérbe. A szűrt levegőt légszűrőkkel biztosíthatjuk, ha rendelkezünk levegőszívó készülékkel. A ventillátor nélküli építményeknél arra kell törekednünk, hogy a levegő szűrésen menjen keresztül, ezért a szellőzőkürtőikbe célszerű egyszerű anyagból készült szükségszűrőket elhelyezni. Erre a célra zsákanyagot (nedvesen) kócot, szalmák Öteget vagy ezek kombinációit alkalmazhatjuk. Tartalék víz, élelmiszer Az óvóhelyen két-három napi benntartózkodáshoz elegendő vízmennyiség álljon rendelkezésre. Személyenként mosdásra fél litert, ivásra két és fél litert kell tárolni, s tartalékkészletként fejenként három liter víziünk legyen. Az elzárkózás alatt az emberek természetes szükségletüket külön erre a célra kialakítóit fülkében végezhetik el, amely megfelelő mennyiségű tőzeggel is ellátott, s letakarható. A fűtésről is gondoskodni kell az óvóhelyen. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy kót-há- rom napra elegendő konzerv- féieségeket az óvóhelyen tárolni kell. Csak így biztosítható a zavartalan élelmiszer-ellátás. Rendkívüli módon lerövidül napjainkban a támadóeszközök észlelésének, illetve a lakosság riasztásának időpontja közötti cselekvési idő. Éppen ezért nem mindegy, hogy az óvóhelyek egy-egy községben hol, milyen távolságra helyezkednék el a centrumtól. Az árokóvóhelyeket olyan helyre kell tervezni, ahová a legrövidebb időn belül a község valamennyi lakója eljuthat. Hídrakó Ki mit tud Vietnamról? A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat budapesti, Deák Ferenc utcai székházában polgári védelmi vetélkedőt rendeztek. Meghallgatta a versengést Nguyen Dinh Can, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének másodtitkára is, mivel a PIK öt versenyző brigádja a vietnami háború történetéről is számot adott. A kétórás versenyt értékelő zsűri: Harltai Imre. a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat párttitkára, Horváth Ernőné, a PIK ifjúsági és nőfelelőse, valamint dr. Dénesi Dénesné, a PIK szakszervezeti bizottságának képviselője az üzemgazdasági brigád csapatának ítélte az első helyezést. A csapat tagjai: Rosta József - né, Szauer Lajosné, Szieber Józsefné, Helényi Imréné és Puskás Gabriella bizonyult 139 pontjával a legjobbnak. A második helyen a Junior brigád, a harmadikon a Törekvés, a negyediken a Vénusz és az ötödiken a Szinkron végzett. A győztesek oklevelet és a helyezésüknek megfelelő ajándékcsomagot kapták. Kerekes és lánctalpas járművek gyors és biztonságos áthaladását, folyók és szakadékok felett biztosítja a hídrakó gépkocsi.
