Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-15 / 217. szám

POLGÁRI VÉDELEM 3 Korszerűsítésre törekszünk Beszélgetés dr. Korsós Lászlóval, a Szentendrei Járási Hivatal elnökével, a járási pv parancsnokával Hazánk egyik legszebb vidéke a Dunakanyar, a szent­endrei járás: a folyó partján elterülő gyöngyszem települések, Leányfalu, Tahi, a Szentendrei-sziget községei vagy a Pilis gyönyörű tája. E járásban a polgári védelmi felkészülés a szépség védelméért is történik, hiszen a természet és az ember együtt adja ki az esztétikum tartalmát. Budapest közelsége tovább fokozza a terület pv-munkájának jelentőségét. Az új kiképzés, felkészítési munka küszöbén e kérdésekről beszél­getünk dr. Korsós Lászlóval, a Szentendrei Járási Hivatal el­nökével, a járás pv-parancsnokával. Felvilágosítás, szervezettség — A polgári védelmi fel­készítési-kiképzési munka változó, formálódó, módo­suló időszakát éli: korsze­rűsítésére törekednek. Az új feladatok előtt, kérem, értékelje az előző felvilágo­sító munka hatásosságát. — Az előző kiképzési sza­kasz komolyságát senki nem vonta kétségbe, de hatásossá­gát szintre hozni nem tudtuk. A színvonallal volt a legtöbb problémánk. A célt egyértel­műen meghatároztuk: moráli­san olyan állapotot kellett és kell teremteni, amely bizalmat sugárzó légkört biztosít a pol­gári védelem számára. Az ál­lampolgárok megértették a vé­dekezés szükségességét, nem cseng számukra idegenül a polgári védelem fogalma, sőt, mindennapi életük részévé vált a különböző programok­ban, munkákban való részvé­tel. Ez mindenképpen az el­múlt kiképzési szakasz mun­kájának eredménye. — Mi az, amit a legin­kább hiányol a korábbi munka eredményei közül? — A lakosság talán nem ju­tott el oda, hogy a tudati vál­tozást a gyakorlat nyelvére is lefordítsa. Több az elvont is­meret, mint a valóságban bi­zonyított tudás. Ennek oka az előadók nem mindig megfele­lő felkészültsége, a tansegédle­tek változó színvonala, a szét­szórtság. Most ezen szeretnénk változtatni. Véleménye szerint te­hát az elmúlt időszakban megteremtődött a polgári védelem „talaja”, feltétele. Ezen az alapon már lehet tervezni — Nemcsak a felvilágosító, nevelő munka, de a szakszol­gálati tervékenység is fejlő­dött. Példaként említeném a pomázi kolibacilusos fertőzést. A polgári védelem teljes tu­dás- és eszköz-arzenállal vett részt az egészséges ivóvíz biz­tosításában. A pomáziák lát­ták, hogy a polgári védelem valóságos szükségesség, béké­ben is bizonyította felkészült­ségét: nagy fertőzéstől szaba­dította meg a települést. — Hogyan terjednek az ismeretek, a jó példák? — Erre is egy példát: ez év tavaszán a Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat budakalászi gyá­rában gyakorlatot tartottunk, amelyen a bejárók is, tizenhá­rom község lakód vettek részt. A gyakorlat tapasztalatai ti­zenhárom községben éreztet­ték hatásukat. — Hogyan készülnek az új kiképzési rendszerre? — Tervet készítettünk. Cé­lunk, hogy minden az állam- igazgatás alapjaira épüljön — összhangban az egyéb igazga­tási feladatokkal. Fontos: a legmegfelelőbb emberek kivá­lasztása, olyan állomány ösz- szeválogatása, amely alkalmas lesz a célok elérésére. Követel­mény: lehetőleg államigazga­tási szaktekintély legyen a kü­lönböző szintű vezető, s is­merje a polgári védelmi tud­nivalókat. — A korszerű elvek sze­rint a jövőben nő a közsé­gek polgári védelmi szere­pe. Mi erről a véleménye? — A községek kulcsfontos­ságúvá válnak, de a községek­re az átszervezés óriási terhe­ket ró. A járási vezetőkre sok feladat vár, hogy a községeket alkalmassá tegye a polgári vé­delmi feladatok ellátására. A jövőben még többet kell segí­teni, és fokozni az ellenőr­zést. — Ütőképesebbé válik-e a járási polgári védelmi erő? — Az átszervezés után hét­szeresére emelkedett a szerve­zett erő létszáma. Erre feltét­lenül szükség van, mert ko­moly feladataink vannak a fő­város lakosságának kitelepíté­sében, befogadásában, a kívül­ről való mentésben. Konkrét tervet készítettünk a ki telepi ­Látogatas a Csepel Autógyárban Legfontosabb: a szemléltető eszköz Pest megye legnagyobb gyáróriása a tízezer munkást foglalkoztató Csepel Autógyár. Szükséghelyzetben a termelés fenntartása, a dolgozók be­kapcsolása a védő, mentesítő munkába fontos feladat. Most a felkészülés tart. Erről ér­deklődtünk Uhrik Istvántól, a gyár pv-törzsparancsnoká- tól. — Az idei legfontosabb fel­adat, magának a törzsállo­mánynak a kiképzése, hiszen a széles körű oktatómunka gyárunkban csak a jövő év­ben kezdődik, örülünk a „vég­nélküliség” megszüntetésének: sok gondot okozott ez mind nekünk, mind a dolgozóknak. Terveink szerint a munkások öt év alatt elsajátítják a pol­gári védelem legfőbb tudniva­lóit, s bizottság előtt tesznek vizsgát. Természetesen al­kalmazkodunk a munkások időbeosztásához, hiszen a gyá­riaknak több mint a fele a közeli községekből jár Sziget- szentmiklósra. Így a kiképzést „menetrend szerint” tartjuk — azaz a HÉV, illetve a MÁ- VAUT-buszok menetrendje szerint. Gondunk, hogy a Cse­pel Autóban is, mint minden gyáróriásban nagy a fluktuá­ció és sok aktívánk, alaposan felkészült emberünk talált máshol munkát. Nem kis feladat megtervezni a foglal­kozások menetét, témaválasz­tékát. Körülbelül 60—65 ki­képzési csoportot szervezünk. Probléma, hogy ehhez viszont nincs elég helyiségünk, így le­het, hogy az oktatást az óvó­helyekben rendezzük meg. — Hogyan biztosítják az életvédelmi berendezések nap­rakészségét? — Korszerűsítjük az 'óvóhe­lyeket — és ez természetesen békeidőben is hasznos fogla­latosság, hiszen, mint hallot­ta „helyszűkében” vagyunk... — A polgári védelmi mun­ka része-e a gyár mindenna­pi életének? — A polgári védelem min­dig is szervesen kapcsolódott a gazdasági munkához. Nem közömbös a gazdasági mun­ka a gyár polgári védelmé­nek, de a polgári védelem ha­tékonysága is fontos a gyár mindennapi életében. A gyár­egységvezetők például az egyes üzemegységek pv-pa- rancsnokai. Az életvédelmi létesítmények, a műszerek is mind hasznosíthatók béke­időben, a szakszolgálati ala­kulatok sokszor segítenek a vállalat mindennapi gond­jain, sőt egyik gyakorlatun­kon például csövet fektettünk, melyet azóta is használnak a gyárban. Kellett, megcsinál­tuk... tésre. Jó a kapcsolatunk Bu­dapest vezetőivel, összhang van a tervek között. — Hogyan fogadják az emberek a szakszolgálati beosztásukat? — A szakszolgálatok szerve­zésekor minden emberrel el­beszélgettünk, mindössze negy- venketten „tiltakoztak” a be­osztás ellen, s közülük 35 jo­gosan, mindössze hét jogtalan kérést kellett visszautasítani. A számok önmagukért beszél­nek: jól fogadják az emberek a polgári védelmi kötelezett­ségüket. — Milyen a felkészítés „eszköz-arzenálja”? — Egyes szakanyagokat ka­punk, az egymás után érkező tansegédletek nagyon jók, ki­tűnően hasznosíthatók. Például a pomázi & a visegrádi pv-ki- állításokra sokan azért jöttek el, hogy füzeteket, prospektu­sokat szerezzenek. Nagymany- nyiségű apró füzet kellene, hogy minden lakóházba eljut­hassunk. Egy tévéadás azon­ban többet ér, mint sok-sok előadás. Több filmre van szükség, s jobban „betömd” a televízióba. Én még „iskola pv- tv-re” is gondolnék ... — Milyen a járási elnök együttműködése a járási törzsparancsnokkal ? — Kuthy Ferenc őrnagy élv­társsal kitűnő az együttműkö­désünk. Vallom, hogy a törzs­parancsnok épüljön be az ál­lamigazgatás rendszerébe, ugyanolyan osztályvezető le­gyen, mint a járási hivatal többi vezetője. Az őrnagy elv- táns a választási feladatok el­látásából ugyanúgy részt vett, mint a többiek. A kétheten­ként tartott osztályvezetői ér­tekezleten mindig részt vesz, ahol olyan feladatokról is hall, amelyek közvetett információ­kat szolgáltatnak. — Végezetül? mi ma a legfontosabb céljuk? — Lényeges lépést szeret­nénk tenni a szervezettség fo­kozásában, vagyis még jobban felkészülni Budapest és a he­lyi lakosság megvédésére. Eh­hez elengedhetetlen a főváros­sal való kapcsolat erősítése. Katonaújítók - a polgári védelemért © Az elmúlt öt év alatt ötven­hatmillió forintra tehető a ka­tonaújítóink munkásságának gazdasági eredménye. Az ered­mények igazi jelentősége azonban mindenekelőtt a harc- készültség szilárdságában rej­lik. Az újítók öt év alatt több mint ötezer újítási javaslatot nyújtottak be, ezek közül 2700- at fogadtak el és valósítottak meg. Mindezért több millió forint újítási díjat fizettek ki a néphadsereg csapatainál, in­tézményeinél. Különösképpen figyelemre méltó, hogy 1969-hez viszo­nyítva 1970-ben mintegy 20 százalékkal növekedett a kato­naújítók alkotásainak forint­ban kifejezhető értéke. Szá­mos újítást a’polgári védelem Is felhasznál eszközeinek kor­szerűsítése érdekében. A képen látható korszerű gépjármű-mentesítő berendezést a katonaújítók kiállításán mutatták be. Óvóhelyek berendezése Helyi adottságok, házilag készíthető védőeszközök A Dunakanyarban a szent­endrei Mathiasz, valamint a tahi Kék Duna Szakszövetke­zet borpincéjét sok kiránduló keresi fel. Idegenforgalmi ren­deltetésre létesültek, ám ve­szély esetén mindkettőt óvó­helynek használhatják a kör­nyék lakói. Ezen a vidéken — különösen Szentendre városá­ban — számtalan olyan pincét, azaz természetes tárót találha­tunk, amelyekben a termelő­szövetkezetek zöldséget, gyü­mölcsöt tárolnák, s gombater­mesztésre is használják. Adott esetben azonban ezek is az életvédelem biztosítását szol­gálhatják: óvóhelyek. Kiderül az eddigiékből is: a Dunaka­nyar földrajzi sajátosságaiból eredően, a természetes óvóhe­lyek biztosíthatják a megfele­lő védelmet veszély esetén. Óvóhelyszolgálat S mi a helyzet azon a vidé­ken, ahol a földrajza adottsá­gok ezt a fajta védelmet nem teszik lehetővé? — ezzel a kérdéssel fordultunk Kuthy Ferenchez, a szentendrei járás polgári védelmi törzsparancs­nokához. Elmondta: ott, ahol például a talajvíz miatt pincék nem épülhettek, az életvédélmet árokóvóhelyek biztosítják. Az árokóvóhelyek — adott eset­ben — pontos felméré­sek alapján készülnek egy-egy községben. A befogadó képes­ségük döntő tényező: a helyi adottságok messzemenő figye­lembevételével kell ezt is meg­határozni. Elengedhetetlenül szükséges az úgynevezett óvóhelyszolgá­lat megszervezése. Alapos, kö­rültekintő tervek alapján, szükség esetén néhány nap le­forgása alatt, a helyi erők igénybevételével, ők végzik az építést. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a gazdaságossági tényezőket sem, s ezért az építésnél a helyben rendelkezésre álló anyagokat is fel kell használni. Fél négyzetméter — egy légköbméter Milyen alapvető létfeltétele­ket kell biztosítani minden óvóhelyen? A legfontosabb: 0,5 négyzet­méternyi területen személyen­ként egy légköbméter levegő­nek kell jutnia. Gondoskodni kell a levegő szűréséről és a szellőztetésről. E két utóbbi té­nyező házilag elkészíthető esz­közökkel is megoldható. A lezárással egyidőben meg­felelő mennyiségű szűrt leve­gőt bocsátunk a légtérbe. A szűrt levegőt légszűrőkkel biz­tosíthatjuk, ha rendelkezünk levegőszívó készülékkel. A ventillátor nélküli építmé­nyeknél arra kell törekednünk, hogy a levegő szűrésen men­jen keresztül, ezért a szellőző­kürtőikbe célszerű egyszerű anyagból készült szükségszűrő­ket elhelyezni. Erre a célra zsákanyagot (nedvesen) kócot, szalmák Öteget vagy ezek kom­binációit alkalmazhatjuk. Tartalék víz, élelmiszer Az óvóhelyen két-három na­pi benntartózkodáshoz elegen­dő vízmennyiség álljon rendel­kezésre. Személyenként mos­dásra fél litert, ivásra két és fél litert kell tárolni, s tarta­lékkészletként fejenként há­rom liter víziünk legyen. Az elzárkózás alatt az embe­rek természetes szükségletüket külön erre a célra kialakítóit fülkében végezhetik el, amely megfelelő mennyiségű tőzeggel is ellátott, s letakarható. A fű­tésről is gondoskodni kell az óvóhelyen. Nem szabad megfeledkez­nünk arról sem, hogy kót-há- rom napra elegendő konzerv- féieségeket az óvóhelyen tárol­ni kell. Csak így biztosítható a zavartalan élelmiszer-ellátás. Rendkívüli módon lerövidül napjainkban a támadóeszkö­zök észlelésének, illetve a la­kosság riasztásának időpontja közötti cselekvési idő. Éppen ezért nem mindegy, hogy az óvóhelyek egy-egy községben hol, milyen távolságra helyez­kednék el a centrumtól. Az árokóvóhelyeket olyan helyre kell tervezni, ahová a legrö­videbb időn belül a község va­lamennyi lakója eljuthat. Hídrakó Ki mit tud Vietnamról? A Pest megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat buda­pesti, Deák Ferenc utcai szék­házában polgári védelmi ve­télkedőt rendeztek. Meghall­gatta a versengést Nguyen Dinh Can, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság budapes­ti nagykövetségének másodtit­kára is, mivel a PIK öt ver­senyző brigádja a vietnami háború történetéről is számot adott. A kétórás versenyt értékelő zsűri: Harltai Imre. a Pest me­gyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat párttitkára, Horváth Ernőné, a PIK ifjúsági és nő­felelőse, valamint dr. Dénesi Dénesné, a PIK szakszervezeti bizottságának képviselője az üzemgazdasági brigád csapa­tának ítélte az első helyezést. A csapat tagjai: Rosta József - né, Szauer Lajosné, Szieber Józsefné, Helényi Imréné és Puskás Gabriella bizonyult 139 pontjával a legjobbnak. A má­sodik helyen a Junior brigád, a harmadikon a Törekvés, a negyediken a Vénusz és az ötödiken a Szinkron végzett. A győztesek oklevelet és a he­lyezésüknek megfelelő aján­dékcsomagot kapták. Kerekes és lánctalpas járművek gyors és biztonságos át­haladását, folyók és szakadékok felett biztosítja a hídrakó gépkocsi.

Next

/
Thumbnails
Contents