Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-12 / 215. szám
1971. SZEPTEMBER 12., VASÄRNAP ^Mírissp 5 Járványtalan nyár Egyre kevesebb fertőző betegség Pest megyében A nyári meleg sok betegség kórokozójának kedvez, sőt vannak kifejezetten nyári fertőző betegségek. Ilyenek ezen a nyáron is előfordultak Pest megyében, de csak szórványosan és nem járványjelleggel. A vérhas azonban ennek ellenére a fertőző betegségek statisztikájának ezúttal is az élén áll. Mintegy 800 ember kapta meg az év eddig eltelt hónapjaiban éspedig legtöbbjük nyáron. A fertőző májgyulladás nem kifejezett nyári betegség, de a melegben gyakoribb. Második ez idén a megye fertőzőbeteg- statisztikájában. Augusztus végéig 600 embert, köztük sok gyermeket támadott meg. Szerencsére csak szórványosan jelentkezett, egyedül Vácegre- 6en lépett fel kisebb járvány. Köztudomású, hogy a bélés gyomorfertőzések a nyári melegben milyen gyakoriak — voltak. Közülük a hastífusz a legveszélyesebb és néhány éve még megyeszerte elég sokszor fordult elő. Az utóbbi esztendőkben viszont egyre ritkábban és ezen a nyáron mindössze hatszor. megye területén múlt évben egyetlenegy ember fcapita meg, idén pedig egyetlen egy sem. £s, ami a betegségmegelőzés, a fertőző betegségek elleni küzdelem legnagyobb diadala: a gyermekbénulás, ez a nyaranta azelőtt oly sok gyermeket megtámadó súlyos betegség, ahogy a védőoltások bevezetése óta már az előző években is, ez idén sem fordult elő. A Pest megyei KÖJÁL rendszeres és szüntelen munkájának természetesen nagy része van abban, hogy járványmentes volt az idei nyár. Té liest tés Velem ben A Vas megyei Velőmben szombaton bezárt az ország egyik legszebb ifjúsági tábora. Az Alpok alja festői környezetében május végétől az ifjúsági mozgalomban munkálkodó 1500 fiatal bővítette ismereteit. Többek között itt rendezték meg az ifjúsági klubvezetők országos táborát és a fizikai dolgozók gyermekei egyetemi előkészítő táborozásának’ is Velem adott otthont. A záróünnepségen bejelentették, hogy téliesítik a tábort. A környezetbe illő kőépület st emelnek, amelyben 80 fiátalt A szenzáció: két Munkácsy Megnyílt a képaukció A Bizományi Áruház a nagy kínálatra a hagyományoktól eltérően őszre is beiktatott egy árverezést évi programjába, A 25. művészeti képaukció kiállítása szombaton délelőtt ünnepélyesen nyüt meg. festmény; a Dajka című előtanulmányt 30 ezer forintra, a Parasztszoba belseje című képet 60 000 forintra tartják. A mostani árverésre többségében magyar művészek alkotásait ajánlották fel. Másik, egykor rendkívül sűrűn előforduló, bélfertőzés, a paratífusz, úgy látszik, megszűnőben van. Mindenütt egyre ritkábban jelentkezik, Pest Az árverésre 257 festmény gyűlt össze, s ezeket együttesen több mint 1,6 millió fo- nintért kiáltják ki. Az árverés szerzációja két MunkácsyRendkívüli ritkaságnak számítanak a nagy francia mesterek: Cézanne, s Renoir rézkarcai. Elárverezik azt az ugyancsak ritka és érdekes kis rézkarcot, amelyet Rembrandt eredeti rézkarclemezének felhasználásával készítettek. Exportsaláta A dabasi MÉK konzervgyárban hatvanezer üveg uborkasalátát készítenek nyugati exportra. A szeletelést a képen látható két kislány, s egy okos gép végzi. (Foto: Urbán) Az aukció gazdag anyaga szeptember 19-ig naponta 10— 18 óra között tekinthető meg. Az árverést szeptember 22-én rendezik a MOM Csörsz utcai művelődési házában. 1 millió Az oroszlányi bányákból szombaton küldték fel az idei egymilliomodik tonna géppel termelt szenet. Nyolc és fél hónap alatt ilyen nagytömegű géppel jövesztett szén még sohasem került felszínre az oroszlányi bányákból. Gyakorlatilag most már az összes szén 50 százalékát gépekkel termelik. Az év végéig hasonló módon még félmillió tonna szenet nyernek. — Cukros főpróba. A nyári szárazság késleltette a cukorrépa érését, s a szokásosnál kisebb termést rövid idő alatt fel tudják dolgozni a gyárak. Most a főpróbánál tartanak a feldolgozó üzemek, s szeptember közepén, október elején kezdődik a termelés amely december közepére befejeződik. benne van, jó lenne, ha már elkészülne, sajnos még egy nincs nekünk. — ön szerint melyek azok a legfontosabb állomások, melyeken a beilleszkedés során keresztül megy egy fiatal munkás? — Kezdjük onnan, hogy a fizetést rendben találja, orvosnál volt, balesetvédelmi oktatásban részesült. Első a helyismeret — tudja, hogy kell a kapun bejönni, hol kell az ebédjegyet befizetni, hol kapja meg a munkaruhát. Erre nem fordítunk elég gondot, és sok idegeskedésbe, feleslegesen sok szaladgálásba kerül, míg az új munkás rájön, mit hol talál. A második állomás: hogyan beszélnek vele az emberek? A vezetők közül bizony neon mindenki találja meg a megfelelő hangot, a közelséget, a kapcsolatteremtést, pedig ez rendkívül sokat segítene. Csakúgy, mint a testhez álló feladat biztosítása. Ott tartunk tehát, hogy emberünk ismeri a gyárat, foglalkoztak már vele, szereti a munkáját és a fő. hőkét. Tulajdonképpen ekkor kezdődik az igazi beilleszkedés. Beilleszkedés a kollektívába. Itt döntő szerepe van a brigádoknak, a KISZ-nek és a szakszervezetnek. Amikor ez sikerül — bár mindig sikerülne — dolgozónk, a miénk. Amikor az első szabad délutánját a brigáddal, a KISZ- alapszervezettel tölti valamilyen programon és jól érzi magát — beilleszkedett. Három év távlatában a belépő szakmunkások tíz százaléka elment a gyárból. A technikusok megmaradnak, közülük — érdekes — inkább az idősebbek választanak új munkahelyet. Idén a váci Izzóban megkezdődött a házi szakmunkásképzés: 11 gépi forgácsolót, 5 lakatost, 1 villanyszerelőt, 1 mechanikai és 1 elektroműszerészt képeznek ki saját tanműhelyükben. 0 Marafkó Béla, 20 éves, a Lőwy Sándor Gépipari Technikumot végezte el, s két hónapja dolgozik a Izzóban. Ismertették vele munkaterületét, végignézte, elmagyarázták neki a feladatát, az orvosi vizsgálat és a balesetvédelmi oktatás után bemutatták a kollégáknak. Csak azt ismeri még, ami konkrétan hozzá tartozik, a munkatársak között jól érzi magát, a KISZ- titkár tud róla, rendezvényen még nem volt, bővebb tájékoztatást a lehetőségekről még nem kapott, de a titkár már mondta, hogy majd küld értesítést, mikor beszélhet vele. A munkát nehéz volt megszokni. Gépésztechnikus, de itt elektromos munkát is várnak tőle. 1350 forintot keres. A Szentendrei Papírgyárban széttárja a kezét Bücher Zoltánná igazgatónő: „Bár már lenne kit fogadnunk..-. Gépre — négyműszakosnak — senki sem jön, nem adják könnyen a szombatot és a vasárnapot. Itt pedig csak minden hatodik szombat, vasárnap szabad.” Megkapják a jelentkezők a balesetvédelmi oktatást, megmutatják a munkahelyüket, elmagyarázzák a feladatokat, másnap már dolgozik. Szabó József párttitkár, a borítéküzem vezetője: — Itt nincs második otthon azoknak, akik csak ide „találtak”. Őket csak a pénz érdekli. Még a munkakörülmények sem annyira, mint a kereset. Kollektíva? Nem érdekli őket az sem. Letelt a nyolc óra, felöltöznek és elmennek. Akik nálunk tanultak, vagy szüleik, rokonaik itt dolgoztak, azokkal könnyebb a dolgunk: ők be akarnak illeszkedni. Nem egyetlen szempontjuk a bér, és itt barátkoznak is. Amikor valaki a Fiatalodik az öreg Vác Dr. Lukícs Ferenc tanácselnök városa múltjáról, jelentről, jövőjéről A város központjában kétszáz évesnél régibb, meseillusztrációba illő szép ba7 rokk házak és templomok, körülöttük öreg földszintes házsorokat itt-ott megszakító egy-egy emeletes nagyobb épület — ez volt Vác még nem is olyan régen. Ma modern középületek és lakóházak egész sora, s az új lakótelepek harmonikusan illeszkednek be a városképbe és mindenfelé épülnek egyre újak. — Városunk 1975-berf készül megülni várossá nyilvánításának kilencszázadik évfordulóját — ez az első mondata dr. Lukács Ferencnek, Vác város tanácselnökének. Először 1962-ben választották meg a város élére. — Akkor, mindössze 32 esztendős koromban én voltam Pest megyében a legfiatalabb városi tanácselnök — elgondolkozva ejti ki ezeket a szavakat. — Tehát az öreg város élén ma is fiatal tanácselnök intézi az ügyeket. De mi történt ebben a városban az eltelt kilenc esztendő alatt? — Természetesen sok minden. Mégis, ami szemmel látható : új üzemek keletkeztek a régiek mellett és azóta egyre bővült, fejlődött csaknem valamennyi. Aztán a lakásépítkezések sorozata, a sok új emeletes bérház. társasház és a kis családi házak. Nem, sajnos, a nyomasztó lakáskérdést a befejezett, a folyamatban levő és a tervezett lakás- építkezések sem képesek megoldani, csak enyhíteni. Így van ez másutt is. Vác lakossága egyre növekszik, a gyárak bejáró dolgozói közül mind több igyekszik a városban letelepedni. Azután a születések emelkedő száma is kedvezőbbé teszi a demográfiai képet. Sok a fiatal házas, és tavaly óta a születések száma sem kicsiny többé. — A sok fiatal házas és család kétségkívül növeli a lakásigénylők számát. Gyermekeik részére bölcsőde, óvoda, iskola is kel!. A tanács bizonyára gondol erre is. Am tudni szeretnénk, mit cselekszik az igények kielégítése érdekében? — Beszéljünk talán. először a lakásokról. Nos, amióta tanácselnök vagyok, az eltelt kilenc év alatt, kerek számban beszélve 2200 lakás épült. Ebből persze jelentős a saját erőből épített családi házak száma. Jelenleg mintegy 700 lakás építése .van folyamatban, és a mostani tervidőszak végéig minden remény szerint még további 1200 építése befejeződik. Ebből a csaknem kétezer új lakásból a terv szerint 1050 lesz állami, a töbgyárban, barátot talál, előbb- utóbb részt vesz egy-egy programban is: focizik, kézilabdázik, elmegy kirándulni... De akik csak ide „találtak”, azoknak máshol vannak a barátaik, itt dolgoznak. Ahogy valami jobbat találnak, kérik a munkakönyvüket. © Bogdán Tibor 17 éves anyagmozgató, 7 forint 75 filléres órabérrel. — Viszem a nőknek az anyagot. Reggel hattól kettőig dolgozom, négy asszonyt szolgálok ki papírral, amit . a gépbe tesznek és az önti ki a borítékokat. Ahogy végzek, hazamegyek. Amit mondanak megcsinálom, van mikor kimegyek, elszívok egy cigit, aztán vissza, fogom a targoncát, megyek, ahová hívnak. Mikor jöttem, elmagyarázták mit kell csinálnom. Többet nem. A KISZ-titkárt nem ismerem. Nem is akarok tag lenni. Minek? Focizni szeretnék beiratkozni. Az asszonyok rendesen fogadtak, mondták, jó meló ez, nem rángatnak, nem szakadok meg, nem kell sokat dolgozni. Jó is. Megszoktam. Tamás Ervin bi társasiházban épül, vagy szintén magántulajdonban levő családi házban. Hasonló körülbelül az arány az eddigi építkezéseknél is. Az új lakásokba nagyobbára fiatalok költöznek. Gondolnunk kell azonban az idősebbekre színjén, eísősorban azokra, akiknek házát az új építkezések miatt le kell bontani. — Van mit lebontani... Sok még Vácott a korszerűtlen, öreg lakóház. Sőt némelyik düledezik is. — Fokozatosan mind eltűnik a város belsejéből, többszintes új lakóházak kerülnek a helyükre. Nem kis gond azonban elhelyezni a régi lakókat. Túlnyomó többségük ugyanis a régi lakása helyett újra tart igényt. A város által felajánlott cseretelkeket Deákváron nem mindenki fogadja el, másutt szeretne építkezni, már amelyik szeretne. Mert a legtöbben egyáltalában nem cseretelekre tartanak igényt, hanem lakásra. A kisajátítás összegének 60 százalékát akkor is megkapják. Ha az ingatlan, házzal együtt, tegyük fel, 200 ezer forintot ér, ez esetben 120 ezer forint készpénzhez és egy vadonatúj, 372 ezer forint értékű két szoba összkomfortos lakáshoz jut a tulajdonos. — Hogyan gondoskodik a város a fiatal házasok kisgyermekeiről? — Felkészültünk a gyermekek számának növekedésére. Még 64-ben, a városi pártbizottsággal közösen elhatározta a tanács, hogy 1970-re a bölcsőde- és óvodaproblémát meg kell oldani. Tavaly már minden jelentkező gyermekét elhelyezhettük. Egyedül Deákiváron nagy a zsúfoltság. Érthető, a KISZ-lakótelep 500 lakásában fiatal házasok laknak, ott van a legtöbb gyerek. Még a IV. ötéves terv során 75 apróság számára újabb óvodát építünk tehát EÍeákváron. Ugyanitt az iskolát is bővíteni kell 2—3 tanteremmel, a következő ötéves terv során aztán még egy új iskolát is kell építeni. Alsóvárosban, az ottani új lakótelepen szintén épül egy 16 tantermes iskola. — Vác régi iskolaváros és az, hogy régi püspöki székhely, kulturális központtá tette már a középkorban. Most is híresek nagyszerű középiskolái, de elfér-e az ötben minden tanulni vágyó gyerek? — Még a közeljövőben is, noha a gyermekszaporulat remélhetőleg ezentúl már nem csökken. 1960-ban a népszámláláskor 24 721 lakost írtak össze, ebből 5613 volt a 14 éven aluli gyermek. Tíz évvel utóbb, tavaly már 32 260 lakost, köztük 6864 tizennégy éven aluli gyermeket számláltak össze, tehát ebből is látható, városunk fiatalodik. — Mi lesz a városalapítás jubileumi ünnepségeinek fénypontja? — A lakosság kulturális igényeit nem kielégítő mostani szűkös helyett modern, új művelődési központ megnyitása. Építése jövőre elkezdődik. Költségelőirányzata 35 millió forint, ebből azonban már eddig társadalmi úton 30 millió összegyűlt, hála a vállalatok és intézmények áldozatkészségének. — Mi a város legnagyobb gondja ez idő szerint? — A lakosság szükségleteinek kielégítése. Nehéz lépést tartani a gyors fejlődéssel. Terjed a város, állandóan növekszenek a kommunális igények. Csak egyet említek: 36 millióba kerül az új szennyvízderítő építése, de bővíteni kell a csatornahálózatot is. Elengedhetetlen kötelesség a szolgáltató ipar fejlesztése. A kereskedelem bolthálózata szintén bővítésre szorul. A helybeliek mellett ötezer bejáró dolgozó és a hatalmas átmenő forgalom résztvevőinek nagy része is a városban vásárol be. Három nagy áruház, egy ruházati, egy élelmiszer és az ÁFÉSZ iparcikk áruháza, ha megépül, talán javul a helyzet. — Sor kcrül-e újabb ipari üzemek telepítésére? — Aligha. Máris túliparosodott a város és a környék nem biztosítja a munkaerőszükségletet. Munkaerőhiány miatt áll néhány gép, sőt átmenetileg egész üzemrészek sem dolgozhatnak egyik-másik gyárban. Ám az üzemek a hiányzó kezeket korszerű, új gépek beszerzésével igyekeznek pótolni, hogy a termelést i biztosíthassák, helyes munka- szervezéssel növelik a termelékenységet. A város iparosodása minden vácit örömmel tölt el természetesen, hiszen a város fejlődésének ez az alapja. Csakhogy... Vác a Dunakanyarnak szép városa és különösen jó, tiszta, egészséges levegője volt, amit a légszennyeződés elrontott. Az üzemeknek fokozatosan át kell térni a gáztüzelésre, ettől várjuk a levegő megtisztulását. • Minden hiábavaló azonban, ha a DCM, a légszennyeződés legfőbb forrása, nem szerzi be a szóban levő I levegőtisztító berendezést. Igaz, hogy 230 millióba kerül, de a város lakóival szemben kötelessége a gyárnak ezt a beruházást végrehajtani. Ügy hírlik, még ebben az ötéves tervben meg is teszi. — Végül valamit a városi tanács nagyobb önállóságáról.. • — A törvény határain be- lül, az új tanácstörvényben biztosított jogával igyekszik élni a tanács, de hogy a formák teljesen kialakuljanak, ahhoz hosszú évek szükségesek. A város életét érintő kérdések felett a tanács dönt, ezt a jogát gyakorolja. Szükség lenne azonban az önállóság kedvezőbb anyagi alátámasztására is. Arra, hogy a rendelkezésre álló pénzek fel- használásáról szintén a tanács dönthessen nagyobb mértékben — ezzel fejezi be' a beszélgetést dr. Lukács Ferenc tanácselnök. Sz. E. Világversenyre készül a traktoros . Meghívták az idei szántő- világverseinyre Brenner Márton traktorost, a hartai Lenin Termelőszövetkezet gépkezelőjét. Brenner Márton tavalyi dániai jó szereplése után bizakodva készül az idei nemzetközi vetélkedőre. A találkozóra még e hónapban kerül sor, s ezért a traktoros az utolsó edzési napokat tartja a hartai földeken. Egy Ford 50 típusú traktorral és dán ekével „tréningezik”. Az idei szántóvilágversenyt Angliában rendezik meg. glicerin Dúsan habzó, kellemes illatú, remek pipereszappant szeretne vásárolni? Cristal glicerin szappant kérjen: Biztosan megnyeri tetszését
