Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-08 / 186. szám
4 «n utcrei 1971. AUGUSZTUS 8., VASÄRNAP * Hatnapos jutalomút Pedagógusok a Tátrában Kőrösön, tanyán Csínom Palkó FARKAS FERENC DALJÁTÉKA SZEGEDEN A betöltetlen pedagógus- állások következtében az elmúlt tanévben jelentős ősz- szeg maradt meg a dabasi járásban. Hogy mire fordították ezt az összeget a járás vezetői, arról Raffai Béla, a járási hivatal elnökhelyettese tájékoztatott. — Az összeg egy tekintélyes részét a pedagógus törzsgárda- tagok jutalmazására fordítottuk. A másik részét, több mint százhatvanezer forintot pedig arra, hogy a járás nyolcvan, jól dolgozó pedagógusát hatnapos külföldi utazásra vittük. A két autóbusz a Budapest—Kassa—Lőcse—Zakopane útvonalat járta be, és így pedagógusaink a csehszlovák és a lengyel Tátra legszebb helyeivel ismerkedhettek meg. A nagyon jó hangulatú „külföldjárás” minden bizonnyal sokáig emlékezetes marad majd a résztvevő tanítók és tanárok számára. Még csak annyit: az ősszel kezdődő tanévben a pedagógus „bérmaradvány” már a községi költségvetésbe tartozik. Nagykőrösön hatezer ember él tanyán. Ez a lakosság az utóbbi években cserélődött: az elköltözők helyébe az ország távoli részeiből érkeztek családok. Hatszáz négyszögöl a külterületen, házzal gyakran 10—15 ezer forintért megkapható. A villamosítás, a növekvő szabadidő, a több jövedelem, a külterületeken is új igényt teremtett. Amióta megszervezték a letéti könyvtárakat, az olvasók aránya — magasabb, mint a városi átlag. És egyre többen igénylik az újságot, filmeket, televíziót, az országjárást, az ország megismerését. Ami a tanyaiaknál igény, spontán irányulás, az a népművelésnek: feladat. Hogy próbálnak eleget tenni e feladatnak, miben látják a tanyai közművelődés útját, mit tettek, milyen eredményeket értek el eddig? — erről kérdeztük Harsányi Andrást, a városi tanács művelődési osztályának vezetőjét. — Űj művelődési autó járja a tanyavilágot. Tizennégy helyen alapítottunk letéti könyv, tárat. Az Arany János Művelődési Központ társadalmi moMikor épül fel Érden a művelődési ház? Lapunk 1971. augusztus 1-i számában megjelent Mikor épül fel Érden a művelődési ház, mozi, bölcsőde? című cikkünk kapcsán Borbély Tibor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője az alábbiakat közölte: „A megyei tanács 1971. január 22-i ülésén Érd Nagyközségi Tanács részére a ÍV. ötéves terv időszakára, a fejlesztési alap megyei támogatásaként, 10 500 000 fo- ■ rintot biztosított. Az ér- ; vényben lévő rendeletek ér- ! telmében a helyi tanács dön- ti el, hogy az összeget mi- J lyen célkitűzések megvalósítására fordítják. 1 A IV. ötéves fejlesztési tervét a községi tanács elké- ; szítette, mely bevételek vo- ... natkozásában tartalmazza a , saját bevételi forrásokat és > a megyei támogatást is. Bb- 1 ben a tervben az érdi művelődési ház befejezéséhez 3 700 000 forintot irányoz elő 1971. évre. A kiadásoknál forrásösz- szetételt sem éves, sem ötéves szinten a községi tanács nem tervezett, így ebből nem állapítható meg, hogy a 10 500 000 forintos megyei támogatásból milyen összeget fog fordítani a művelődési ház befejezésére. A megyei tanácsülés által jóváhagyott 10 500 000 forinton felül a művelődési ház befejezéséhez további megyei támogatásra nincs lehetőség.” Papp György, a megyei tanács tervosztályának vezetője elmondotta: az Érd nagyközség számára a IV. ötéves terv időszakára biztosított 10 500 000 forint fejlesztési alap megyei támogatásból 1972. január 1-ével 4 700 000 forint áll Érd rendelkezésére. Az összeg felhasználása a nagyközségi tanács hatáskörébe tartozik, Így a művelődési ház befejezésére is fordítható. Telektulajdonosok, háztulajdonosok, építtetők! Garázsok, gépkocsibejáró-utak és feljáratok burkolásához 40x40x10 cm-es; kerti utak, járdák, nyári konyhák és egyéb helyiségek burkolásához 40x40x6 cm-es befon burkolólapok azonnal elszállíthatok a Budapesti Betonárugyúr tököli gyártó telepéről Árukiadás: hétfő-péntek, 8 és 13 óra között. Befizetés a Budapest Környéki FÜZÉP Vállalat minden telepén. zija öt helyen, tanyai iskola- épületekben, hetenként egyszer filmet vetít. Beszereztünk egy olyan speciális nagyítóberendezést, amellyel a vetíthető filmek választékát növeltük, a vetítés minőségét javítottuk. Télen hetenként egyszer TIT-előadók keresik fel a tanyákat. A városi tanács 10—10 ezer forintos költséggel klubokat rendez be azokban az iskolákban, ahol a körzetesítés során tantermek szabadultak fel. Két ilyen klub, a homolytáji és a hangácsi már tavaly is működött, a közeljövőben még hármat rendezünk be. A bánomi iskolát most 220 ezer forintért villamosítják ... Általában a mezőgazdasági nagyüzemek eddig kevés áldozatot vállaltak külterületi könyvtárak, klubok létrehozásáért. Kivétel a Dózsa Termelőszövetkezet és a Nagykőrösi Állami Gazdaság, utóbbi nagyon szép klubkönyvtárat rendezett be központjában, külterületen. — A megyei közművelődési tanácskozáson arról értesültünk, hogy a húszéves „Csilla- gocska” bábegyüttes is „színt visz a tanyára”. — Ez egyelőre csak terv, ahogy a tervek szerint a jövőben az Arany János Gimnázium, a művelődési központ és az élelmiszeripari szakközépiskola irodalmi együttesei, kultúrcsoportjai is felkeresnék legalább havonta egyszer a tanyákat. A Nagykőrösi Állami Gazdaság klubkönyvtárában Ben- cze Béla párttitkár a kalauzunk. Részben a szakszervezetek megyei tanácsa révén, de még nagyobbrészt gazdaságbeli ráfordításból több mint ezerkötetes szakmai s szépirodalmi könyvtárat találunk központjukban, és fiókkönyvtárakat több üzemegységükben. ötszázhuszonnyolc dolgozójuk közül 197 a könyvtári tag. A valóben igényes klub- könyvtárnak és a klub kihasználtságának ismeretében azon. ban — hadd fűzzük hozzá a magunk észrevételét. Íme, egy igényes, reprezentatív klubkönyvtár, ugyanott egy sereg tanyai, helybeli meg munkás- szálláson lakó ember. Hetenként kétszer két órás könyvtári szolgálat, havonta kétszer TIT-előadás. azonkívül a KISZ-esek is bemehetnek: „Ha megbeszélik a gazdaság vezetőivel. a gondnoktól megkapják a kulcsot” — havonta egyszer van is rá példa, hogy élnek a lehetőséggel... De nem lehelne megtalálni a módját, hogy ez a könyvekkel, folyóiratokkal megtöltött, szépen berendezett helyiség, klub nevéhez híven, naponta fogadja munkaidő végén azokat, akiknek igénye lenne egy-két órát csöndesen eltölteni, beszélgetni, folyóiratot lapozni, könyvet kézbe venni? Nem kellene más, csak egy házirend. És amennyivel a szép berendezés hamarabb kopna, meg a takarítási költség is emelkedne, az máshol biztosan megtérülne, sőt, kamatozna. A homolytáji tanyai iskolát, klubkönyvtárát keresve, ismerkedünk meg Nyerges Jóüzemképes Cs3pel tehergépkocsik — tipizálás miatt — ELADÓK Megtekinthetők a Magyar—Szovjet Barátság MGTSZ-ben Cegléd, Külső Kátai út. zsefné tanyai tanítónővel. (Huszonhat éves, négy éve tanít Homolytáján. öröm hallani, nemcsak munkájáról, életéről, munkája, élete alakulásáról, alakításáról, de arról is, hogy végre fizetése közel 2600 forint, s a jövőben a népművelői-könyvtárosi tiszteletdíj is nem sokkal, de 70 forintról a duplájára nő. Öröm hallani arról, hogy lemérhető eredményű, áldozatos munkája, amelyre feltette életét, egyúttal nem anyagi gyarapodásának feláldozása!) Ö járta ki annak idején a Dózsa Termelőszövetkezettől az iskola villamosítását... könyvtárt vezet... igényes programú országjárást szervez felnőtteknek ... Vezetésében a klub helybeli fiataloknak, de idősebbeknek is szinte napi találkozóhelye... Az iskolában két televíziót is találunk ... Hetenként egyszer filmvetítés... Csak a TIT- előadást ne aznap tudja meg... Most a tanyaiak az iskoláig vezető utat építenek társadalmi munkában... — Még sokáig hallgatnánk, szívesen időznénk tovább társaságában, hiszen statisztikáknál és jelentéseiméi is bizonyítóbb erővel sugárzik az érzelmi töltés, árad és marasztal ügyszeretete, amelyben köznapok, ünnepek, évszakok, esztendők, emberek öröme, gondja, színe csillog vissza. Tanyaiak. Számuk országszerte még mindig egymillió. Hagyományos életformájukból már kiléptek, ki is kényszeríti őket a kor. Kimutatható, milyen szép, magas emberi igénnyel pillantanak most körül a számukra is megnyílt, tágasabb világban. Hogy ezek az igények ne csökkenjenek, de növekedjenek, az persze sokoldalú ráfordítás kérdése, de nagyon nagy részt a népművelés feladata. A sorsukkal való átfogó törődésre, sok anyagi ráfordításra, igényes közművelési koncepcióra, és sok Nyerges Józsefnéra volna szükség. Padányi Anna Félidejéhez érkezett Szegeden az idei szabadtéri játékok. Bár a premierek többsége megvolt, s a pénteki, sorrendben negyedik bemutató, a Csínom Palkó után már csak Illyés Dózsa drámája maradt hátra — azért előadás lesz még elég. Farkas Ferenc daljátékét összesen négyszer, a Dózsa Györgyöt háromszor viszik közönség elé, s ezekben a napokban búcsúzik a Borisz Godunov is. A kuruc kor legendás figuráit, Tyukodi pajtást és a labanc sógor Kucog Balázst, Balogh Ádámot, Rosta Márton mézeskalácsost és persze a híres szegénylegényeket, Csínom Palkót meg Csínom Jankót idézd a színpadra Farkas Ferenc romantikus játéka, amely péntek este a szabadtéri történetében másodszor került a Dóm tér színpadára. Az 1960-as bemutatóhoz hasonlóan ezúttal is a szerző, Farkas Ferenc vezényletével, de új szereposztásban — kivéve Domahidy Lászlót, aki most is Tyukodit játssza. Az akkori szegedi előadás neves szereplőgárdájának, Sárdy Jánosnak, Angyal Sándornak, Szabó Ernőnek és Házy Erzsébetnek örökébe Bessenyei Ferenc, Turpinszky Béla, Agárdi Gábor, Gyimesi Kálmán, Berdál Valéria, Horváth Eszter lépett. Érdekes módon több most a drámai színész, akik talán szerényebb énekesi adottságaikat eleven, szellemes játékkal pótolták — sikerrel. A rendező, Horváth Zoltán, a Pécsi Nemzeti Színház művésze idén debütált szabadtéren, júliusiban a margitszigeti színpadon_ a János vitézt, augusztusban Szegeden, a Csínom Palkót állította be, Farkas Ferenc szerint úgy, hogy' „szükségtelen extravaganciák nélkül is híven szolgálta a darabat.” A rendezés — nyilatkozott Horváth Zoltán — nem tagadhatja le a dalmű romantikus környezetét. Mégis szeretnénk, ha a nézők nem merülnének el a kényelmes örömben, hogy egy biztosan, jól végződő daljátékot látnak: az izgalmat, a cselekmény fordulatosságát hangsúlyozzuk. Hogy valóban így történt, ahhoz sokat segítettek a remek szereplők Is. N. I. Járőrszolgálatban reggelig Pillanatképek — éjszaka, URH-s kocsiból Vendégek és vendéglátók — Ütött a férj, lopott a feleség A megyei főkapitányságon világosak az ügyelet ablakai, tisztek ülnek a telefonkapcsolók mellett, a rádiós szobában zúg a készülék — a megye nyugalmán őrködő apparátus központjába még nem érkezett jelentás eseményről. A közrendvédelmi járőrszolgálat URH-s Volgája este indul innen útra, s reggel tér vissza. Ezen a kánikulai estén három utasa van a kocsinak: Klibán Vencel főtörzsőrmester, Kodó Béla őrmester és Kukla Tamás tizedes. Pontosabban négy: itt az elmaradhatatlan járőrkutya, Tarzan is. A szolgálat útvonala: a gödöllői és váci járás, szórakozóhelyek. Tizenéves sörözők Zsúfolt vendéglők, éttermek /megszokott képe Foton és Dunakeszin: a söntéspultok- nál hosszú sorok várnak habos tetejű korsókra, a jókedv lármája keveredik a pohárcsengéssel, fáradt hangú zenészek énekével. Siető pincérek arcán verejtékbarázdák. Italtól elcsendesült magányosok, italtól hangos kedvű társaságok. Itt-ott, palackokkal telt asztalok mellett — fiatalok. Tizenévesek Foton, a vasútállomás melletti vendéglőben, tizenévesek a Fáy-prés- házban. Itt a felszolgálónak „fel sem tűnt” a vendégek kora, ott a vezetőnő csak az újságírót igazoltatja... Hogy miért van ez így, arra a tiltó rendelkezés ellenére tucatnyi fiatalkorút vendégül látó dunakeszi Hangulat Étterem vezetője adja meg őszinte szóval a választ: — A vállalat magas bevételi tervet írt elő. Ha nem szolgálnánk ki a fiatalokat, becsukhatnám a boltot.., Megoldás ? önmagában a büntetés sem az. A tizenévesek holnap este itt is, ott is megjelennek a szórakozóhelyeken, rendelnek, és tálcával jön feléjük a pincér... A gödi Strand Étterembe 10 perccel korábban kellett volna érkeznünk. Előbb távozott el innen egy fiatal társaság, asztaluknál féktelenségbe] csapott a jókedv, tányért do-!