Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-24 / 198. szám

mi. AUGUSZTUS si., KEDD Mir uEi.yfi kJCívIop A szállítási bizottság jelenti Közlekedési gondok, eredmények a megyében Elkészült a jelentés a megye első félévi szállítási helyzeté­ről és az ezzel összefüggő kér­désekről. VONAT I A. MÁV Budapesti Igazgató­ságának szakemberei elsősor­ban. a bejáró utasok gondjai­val foglalkoznak. Az ingavo- natok ma is zsúfoltak, bár a személyvonatok járatsűrűsége, az előző év azonos időszaká­hoz mérten, több mint két szá­zalékkal emelkedett. A félév folyamán kocsiparkjukat is felújították: 72 korszerű,nagy befogadóképességű személyko­csit állítottak munkába. A MÁV Budapesti Igazgatósága féléves áruszállítási tervét 10-i,8 százalékra teljesítette. Gondot okozott, hogy a vago­nok kirakása késett, elsősor­ban a monori, a ceglédi, az aszódi és a budaörsi TÜZÉP- vállalatoknál, a Pest megyei Gabonafelvásárló Vállalatnál, valamint a váci és a budaörsi VOLÁN-telepnél. Ezek a vál­lalatok a kocsiknak általában 40—50 százalékát késve rakják ki, de volt olyan hónap, mi­kor a 80 százalékot is elérték. A késett rakodás ennek elle­nére nem mondható jellemző­nek az egész megye területére. A biatorbágyi Petőfi Termelő- szövetkezetnél például a havi 7—800-as átlagos kocsiforga­lomnál az első félév folyamán egyetlen késett rakodás sem fordult elő. Idén a MÁV Budapesti Igaz­gatósága tovább folytatta az országgyűlés által 1968-ban törvénnyé emelt új közleke­dési koncepció céljainak meg­valósítását. Elvégezték a Ceg­léd—'Vezseny keskeny nyom­Festői környezetben kellemes pihenést nyújt Szentendrén A PAP-SZIGETI STRAHDFÜRDŐ Nyitva — kedd kivételével - 9-től 19 óráig. közű vasút gazdaságossági vizsgálatát, és a vonal meg­szüntetésére vonatkozó hatá­rozat a közeljövőben várható. Természetesen a gazdaságta­lan, kis forgalmú vonalak és állomások felszámolása mel­lett a megmaradó hálózat kor­szerűsítése a legfőbb cél. A Budapest—Szob közötti vasút­vonal villamosításánál most fejezték be a Vác—Nagymaros közötti biztosítóberendezés korszerűsítését. Kisebb jelen­tőségű beruházási munkákat végeztek a Budapest—Cegléd —Szolnok vonalon. AUTÓBUSZ A VOLÁN 20-as számú Vál­lalata (MÁVAUT) 800-on felü­li gépkocsiállományával 763 ezer 422 kilométert tett meg. A megyében 9 vonalra 1—1 új buszt állítottak be, a többlet­éi a meglevő autóbuszok se­gítségével az 1971'72-es me­netrend életbe léptetésével 137 új munkás- és 5 tanulójáratot indítottak — a zsúfoltság csök­kentése érdekében. Kiemelten foglalkoztak a Pest környéki elővárosi vonalak problémái­val: Budapest—Érd között a csúcsforgalom Idején ötperces járatsűrűséget biztosítottak, a Budapest—Göd—Vác vonalon a gyorsjáratok forgalmával ja­vították a közlekedést, míg a Budapest—Pilisszentiván és a Budapest—Pilisvörösvár jára­tokon a helyek növelésével csökkentették a zsúfoltságot. Az üdülőforgalom lebonyo­lítása érdekében a Dunaka­nyarba és a Budapest—Érd— Gárdony útvonalon indítottak az igényekhez mérten külön­járatokat. Forgalomirányító helyek. URH-be rendezések se­gítségével igyekeztek ezek közlekedését eredményesebbé tenni. Hetven új üdülő- és egyéb járatot állítottak forga­lomba, melyek közül a leg­fontosabbak a Budapest—Ki­rályrét és a Budapest—Duna- i varsány—Kiskunlacháza kö­zött közlekedő hétvégi jára­tok. FUVAROZÁS A Volán 1-es számú Válla­lata a megye pályaudvarairól 456 ezer tonna súlyú árumeny- nyiséget fuvarozott el a múlt év hasonló időszakának 369 ezer tonnájával szemben. Ki­emelten kezelték a KPM út­építő vállalatainak fuvaresz­közigényét. Ezek a vállalatok 202 ZIL és 60 Skoda billenő- platós kocsit foglalkoztatnak. Az első félévben megyei üzem­egységeik 2 millió 475 ezer tonna árumennyiséget szállí­tottak el, míg a budapesti üzemegységek Pest megye te­rületén működő főnökségeik több mint 1 millió tonnát fu­varoztak. A hagyományos fuvarozás mellett a már meglevő 19 te- hertaxin kívül 33-ra növelték Felveszünk lakatos, villanyszerelő, épületbádogos, vízszerelő, asztalos, festő, parkettás, hidegburkoló, kőműves, ács, kubikos, vasbetonszerelő, könnyűgépkezelő, tetőfedő szakmunkásokat, segéd- és betanított munkásokat, rakodókat, raktári segédmunkásokat, karosszérialakatost, autóvillamossági szerelőt, gépkocsivezetőt, gépkocsiszerelőt, útkövezőt azonnali belépésre. Segédmunkásnak 16. évet betöltött fiúk is jelentkezhetnek. Jelentkezni lehet a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán Bp. IX. kér. Viola utca 45. UTAK A KPM Budapesti Igazgató­ságának feladatterve 90 mil­lió forint volt, melyet az első félévben 61 millió forint ér­tékben teljesített — ebből 20 millió forintot a téli útfenn­tartásra fordítottak. A burko­latok kátyúmentesítés-e még mindig nagy gond. Ennek fő oka a legfontosabb alapanyag, a kő hiánya. Annak ellenére, hogy a Pestvidéki Kőbánya Vállalat érdekeltsége Pest me­gyéhez fűződik, a Közúti Igazi gatóság semmilyen kedvez­ményt nem élvez a bányától. Pedig a vállalat egyik üze­me, a szobi kőbánya is Pest megyében van. Az első félév­re megrendelt 120 ezer tonna zúzott kő helyett az igazgató­ság június 10-ig 11 300 tonnát kapott. Hosszú évek után befejezték a péceli úthálózat felújítását és az ecser—monori összekö­tőút maglódi átkelési szaka szát. A legjelentősebb korsze­rűsítés azonban az úgyneve zett „budai-program” megva­lósítása, melynek során a fő­városhoz csatlakozó nagyfor­galmú alsóbbrendű utak bur­kolaterősítését és kiszélesíté­sét oldották meg. Említésre méltó a 4-es szá­mú főút teljes megyei szaka­szának átépítése, melyet az idén létesült Közúti Beruházó Vállalat intéz az igazgatóság megbízása alapján. HAJÓZÁS A MAHART Pest megyei szállítása az első félévben: a szobi kőbányából 57 ezer ton­na, a dunabogdányi kőbányá­ból 83 ezer tonna kő. Törek­vésük, hogy a többi közleke­dési vállalattal együttműköd­ve lehetőség nyíljon a vízi szállítás nagyobb mértékű ki­használására. T. E. SZEMLÉLETESEN A SZEMLÉLETRŐL SZEMLÉLET — nehezen megragadható fogalom, mivel so Krém tartalmai általánosít. Gyakran . kimondjuk ezt a szót, szinte minden társadal­mi szakterület felfedezte ma­gának : politikus szemlélet, kozművesítési komplex szem­lélet, közgazdasági szemlélet stb. Elburjánzott e fogalom használata, sokszor tartalom nélkül szerepel a beszédek­ben, sőt leplezi a mondani­való hiányát, a konkrétumo­kat. Passzív szemlélődés he­lyett hatoljunk e szókapcsolat mélyére: közgazdasági szem­lélet. Majdhogynem jelszóként született, egy időben a gazda­ságiirányítási reformmal: köz- gazdasági szemléletet a gaz­dasági élet minden szférájá­ba, minden rendű-rangú dol­gozójának gondolkodásába1 Az „első időben” nem jelen­tett többet e jelszó gyakorla­ta, mint megérteni a reform szükségességét, főbb céljait, a módszerek módosulásának okait. A vitáit, a készülődés korszakában az, aki ilyen dolgokat tudott mondani: köz­vetített irányítás, a mutatók számának csökkentése, a piac befolyásoló szerepének növe­kedése, nyereségcentrikusság — már közgazdasági szem­léletűnek számított. CSAKHOGY a közgazdasági szemlélet szükségessége nem­csak a reform bevezetéséig tartott, hanem a gyakorlati munkálkodás mindennapi kö­vetelményévé lépett elő. S e pillanatban az általánossá­gok már túlhaladottá váltak, meg kellett találni a közgaz­dasági szemlélet gyakorlati ismérveit, sőt az ennek meg­felelő cselekvés módjait is. Hiszen mindenkinek bs kel­lett látnia, hogy nem a köz- gazdasági szemléletet kény­szerítjük gazdasági életünk­re, de gazdasági életünk szer­kezete, struktúrája öntörvé­nyűén követeli a közgazdasá­gi szemléletnek megfelelő gyakorlatot Milyen legyen a közgazda- sági szemlélet elmélete és gya­korlata? — most már csak ez Event» több mint egymillió különböző méretű ecsetnyéi készül a Zsámbéki Mű­anyagipari Válla­lat üzemében, amelyet a Szegedi Ecset- és Seprű- gyárban dolgoz­nak fel a festők „műszerévé”. Foto: Urbán Fióküzemi őrjárat Sződligeten példát mutatnak A váci járási pártbizottság ipari osztályán sokat foglal­koznak a községi kisüzemek­ben — többségükben fióküze­mekben — található munka- körülményekkel, s a szociális ellátottsággal. A felmérések­ben sok a negatív tapasztalat. Mintha a központi vállalatok­nak egy része úgy számolt volna, hogy a községekben nem lesz elég munkalehető­ség, tehát a dolgozók, kapva a helyi munkaalkalmon, nem nézik majd a körülményeket. Meg aztán, kisebb fióküze- mékben, gyakran a szakszer­vezet sem elég erős, és né­hány helyen nincs pártszerve­zet, amely erélyesen kiállna a dolgozók mellett. Nem érdemes költeni... A balesetveszélyt, vagy a község képét is rontó rendet­lenséget a vezetők olykor a legkülönfélébb indokokkal próbálják magyarázni. A ré­gi, készen kapott épületekre — mert hiszen sokszor oda he­lyeznek fióküzemet, ahol a községtől felajánlott öreg épü­letek erre lehetőséget, helyet adnak — nem érdemes költe­ni... Felhozzák, hogy az ál­talános rendteremtés olyan összeget emésztene fel, ami nem térül meg a nyereség­ből. (De ha sok év nyereségét vesszük?) A telepvezetők gyakran nem ismerik eléggé a munkavédelmi előírásokat, il­letve úgy gondolják, a felelős­ség lényegében a központi ve­zetésé ... Az utóbbi pedig sokszor azt tartja, a vállalatra a központi nagyüzemek álla­pota jellemző, a fióküzem messze esik, nem rontja az „összképet”. Csökkentett munkaidő Miután a témával foglalko­zó legutóbbi írásunkban épp a váci járás területéről számol­tunk be e kedvezőtlen kisüze­mi tapasztalatokról — most egy olyan járásbeli üzembe látogattunk, amelyet a dolgo­zókkal való törődés jellemez: a Váci Autójavító és Fémipari Vállalat sződligeti telepére. Központjukat, a tanácsi vállalatot tizennyolc, e sződli­geti fiókot nyolc éve alapítot­ták. Az előbbi szolgáltatással foglalkozik, Sződligeten pedig fémipari termékeket gyárta­nak: fémből való raktári tá­rolóládákat, útelzáró jelző-1 lámpákat, televíziókhoz rob­banásmentesítő fémüveket, vonatülésvázakat. Nyolcvanöt-kilencvenöt dol­gozója van a sződligeti üzem­nek, de csak húsz százalékuk szakmunkás. A többiek, na­gyobbrészt nők, betanított fes­tők, sajtolok, ponthegesztők, szerelők. Mivel a legtöbb mun­ka nehéz a nők számára, több helyen is csökkentett a mun­kaidő. Tervük évi huszonkétmilli- ós. Az eredményességről ta­lán a legtöbbet a tavalyi, öt­venkét napos . nyereségrésze­sedés mondja. (A közelmúlt­ban, mint ez már szokásos ná­luk, ötszáz—ezer forintokkal megelőlegezték dolgozóiknak az év végi nyereségrészese­dést, tájékoztat Szabó Márton műszaki vezető.) Nyolc évvel ezelőtt egy volt szeszgyár — régebben, állító­lag, téglagyár — épületeibe költöztek. A telepi épületek zöme, mint Mózes Károly te­lepvezetőtől megtudom, ma is régi, vagy átalakított. Még­is, mitől fog meg. mindjárt az első perctől a rendnek, és — hegesztés, pára, zaj ellenére — a nyugalomnak az érzése? Pedig nem találkozunk itt látványos beruházásokkal. De a nyolc évvel ezelőtt, nagy­üzemektől kapott, vásárolt, se­lejtezett gépek nagy részét azóta kicserélték. Felszerelé­süknél mindig ügyeltek a kel­lő , távolságra, a rakodótér, a munkaterület, átjárók szabad biztosítására; így kerülik el a zsúfoltságot, az idegeskedést. Az egész telepen, az udvaro­kon kiépítették a belső úthá­lózatot, sok helyen parkosítot­tak. A körülkerítés, porta Sződligeten természetes (csak azért említjük, mert máshol nem az), a belső szállítást ra- kodószalagok, csúszdák segítik. A hegesztők szemüvegben, bőr­kötényben; a festők munkakö­rülményeit festékelszívók könnyítik. A raktározás, az üzemi rendtartás példás, az öltöző, zuhanyozó megfelelő. Nemcsak a pénz Nyolc év alatt, a gépesítés­sel együtt, ötmillió forintot ru­háztak a fióküzembe. Ettől az összegtől azért csodát várni nem lehet. Csodát nem is ta­láltunk — csak egy jól veze­tett üzemet. Ahol a rendet nemcsak a beruházott ötmil­liónak köszönhetik, hanem ön­maguknak is. Így is lehet, még fióküzem­ben is. P. A. az eldöntendő kérdés. Nem könnyű kérdés! A váci Forté­ban hallottam az egyik gyakorlati variációt: azon az alsó és középszintű vezetők, akik közgazuasági alaptudás nélkül mentek iskolára, „fej­tágítókra”, csak közgazdasági fogalmak birtokában, de nem ezek értésével tértek vissza a gyárba. Rögtön megegyez­tünk: ez nem közgazdasági szemlélet. Találkoztunk olyan válla­lati vezetőkkel is, akik vi­szont magasra tették a mér­cét. A közgazdasági szemlé­let birtokosától szinte azt várták, hogy az élő és holt­munka arányait elemezze, a hatékonysági mutató össze­tevőinek módosítására te­gyen javaslatot, mátrixok- gráfok segítségével dolgoz­zon ki új szervezeti rendsze­reket, vállalati modelleken törje a fejét. Bár így túlsó e gigantikus szemlélet szem­léltetése, arra alkalmas, hogy kimondjuk: a közgazdasági szemléletet nem szabad ösz- szetéveszteni a „közgazdász­szemlélettel’’, mert így épp í ' tömegméretű aktivitást kap­csolnánk ki gazdasági életünk­ből. A KÖZGAZDASÁGI SZEM­LÉLET egyszerűsített válto­zatára is akad példa. Elég, he a dolgozók megértik, hogy több, jobb munkával többe: keresnek — és kész. A mun­kás csak azzal törődjön, hogy a nyereségkalapba minél töb­bet tegyen, ezzel ő már köz- gazdasági szemléletűvé vált. Hogy ez miért hibás nézet, arra következő példánk ma­gyarázatot ad — és új követ­keztetések levonásához segít. Az ikladi Ipari Műszergyár­ban az emberek többet akar­tak dolgozni, még a szocialis­ta brigádok vezetői is a túlóra mellett szavaztak, hiszen jól jön a „bérkiegészítés”. A ve­zetők a termelési tanácskozá­son elmondták, hogy a túlzott túlóráztatás befolyásolja a ter­melékenységet, a nyereséget, a nyereségrészesedést, a premi­zálást, a bérfejlesztést stb. El­magyarázták tehát, hogy a több — munka és fizetés — kevesebbé válhat, vagyis ez a „jótakarás” nem hasznos, íme, itt az egyszerűsített „közgazdasági szendéiét” el­lentétbe került a valóságos, összetett közgazdasági szem­lélettel. E példa új következtetések levonásához segít: a termelé­si tanácskozáson a közgazda- sági szemlélet terjesztése tör­tént, amikor a túlóra nyere­ségre, bérre mért hatását ele­mezték, fontos ismeretterjesz­tő feladatot láttak el, ame­lyet — éppen gyakorlatiassá­ga miatt — követendőnek tartunk. VÉGÜL IS ÍVHLYEN LE­GYEN az optimális közgazda- sági szemlélet? Ne legyen ál­talános, felületes, eiméleties- kedő. Ne is beszéljünk általá­nosságban közgazdasági szem­léletről. A vállalat különböző beosztású dolgozóinál más és más a szemlélet tartalma. .A munkás közgazdasági szemlé­lete magában foglalja a gyár céljainak ismeretét, a munka feltételeinek javítására tett javaslatokat, a munkaszerve­zés bírálatát, a jövedelem- elosztás igazságosabb megva­lósításának ellenőrzését, a szorgalmat, a jó munkát. És ahogy a vezetői szférában fel­jebb és feljebb lépünk, a köz- gazdasági szemléletnek egyre inkább azonosulnia kell a közgazdász szemlélettel”. Még egyet: a szemlélet in­kább a szempont, a cselekvő- rendszerezett-gondolat foga­lom-tükre, mint a szemlélődés tehetetlen passzivitásának ál­talánosítása. Ne közgazdasági szemlélődésünk”, hanem köz- gazdasági szemléletünk le­gyen! Fóti Péter Egymillió ecselnyél a megye területén fuvarozó bérautók számát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents