Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
r t. n I Itf LG KrJtíriap 1P71, AUGUSZTUS 20., PÍLVTEK ORVOS ÉS GÉP A RÁK ELLEN 0 Általános szűrés a Nagykőrösi Konzervgyárban és Ahányban Tisztelt betegünk kérjük, keresse fel az onkológiai rendelést Cegled, Bocskai u. 9. sz. alatt, 1971, augusztus 4-en 11 óra 45 perckor Fontos: 1. az előirt időben nem kell varakoznia, 2. jelen levelünket es minden eddigi más korházi eredmenyet vigye magaval, 3. útiköltségét az onkológus igazolja. Esetleg a levélhez mellékelve egy-két . szakrendelésre vagy a rendelőintézeti laboratóriumiba szóló beutalást is talál a címzett. Ki hinné, hogy komputer írta a levelet? Márpedig a szegedi József Attila Tudományegyetem Kibernetikai Laboratóriumából származik. Ott dolgozták fel ugyanis a ceglédi onkológiai gondozóintézeti főorvos, a dr. Kovács Jenő által vezetett általános rákszűrés és adatait Még márciusban hírt adtunk arról, hogy dr. Kovács főorvos kezdeményezésére az Egészségügyi Minisztérium Szervezési, Tervezési és Információs Központja gyorsan és könnyen lebonyolítható, általános rákszűrési kísérletet indít valahol Pest megyében. 80 kérdés A ceglédi onkológus ötlete volt, hogy kérdőíveket töltet ki a megvi zsgá Land ók leal, a kérdésekre adott válaszokat pádig Compargora, vagyis lyukkártyára teszi át. Elképzelésié szerint ilymódom akár az egész ország felnőtt lakossága évente rákszűrésre kerülhet — és nemcsak a nővédelmi szűrésien megjelenő nők, ahol csupán az anyaság szerveit vizsgálják meg, holott testük más részét is megtámadhatja a veszedelmes kór. A férfiak, akiket nem kevésbé fenyeget, viszont nem esnek át rendszeres rákszűrésen. Az egész országban működő, összesen 71 onkológiai gondozóintézet képtelen lenne elvégezni a sok millió vizsgálatot. Márpedig a rák korai felismerése a gyógyítás szempontjából rendkívül lényeges: szükséges lenne tehát az egész felnőtt lakosság megvizsgálása, ami, hogy megva- lósítható-e, erre irányult a most befejezett kísérlet. Mielőtt azonban belefogtak volna, alapos megfontolással ösisze kellett állítani a kérdésieket. Ebben a munkában a központ részéről dr. Balogh József, dr. Kövesi Ervin és dr., Kónya István segítettek dr. Kovácsnak. Nyolcvan kérdő-i pontból és több mellékkérdésből áll az OnJtotest kérdőlap. Hat levélpapír nagyságú oldalt sűrű sorokiban töltenek be a kérdésiek, amikre a melléjük nyomtatott igen vagy nem egyszerű aláhúzásával kell válaszolni. 7500 válasz A minisztérium kinyomtatta a kérdőíveket, és a kísérlet elvégzésével a ceglédi onkológust, dr. Kovács Jenőt bízta meg. Először, még áprilisban, a Nagykőrösi Konzervgyár került sorra. Az akkor ott dolgozó 25—65 év közötti nőket és férfiakat, összesen 1210 embert, egymás után behívták az üzemi rendelőbe, ahol a ceglédi onkológus, az üzemorvos és 30 kórházi középkáder segített kitölteni a kérdő- lapot Ezután a 16 ezer lakosú Abonyban folytatták a vizsgálatot, ahol a körzeti orvosokéi a községiben levő teljes egészségügyi személyzet segítségével mintegy 6200, 25—65 év közötti ember válaszolt a kérdésekre. Még a tartósan távol levők után is megküldték a hozzátartozóik a kérdőívet, és aztán napokon át vagy 150 választ hozott a posta a ceglédi onkológiai gon- dozóbai. A kérdésekre adott válaszokat kódolták a komputer számára. Több hétig tartott, amíg a hét és fél ezerszer 80, tehát a 600 ezer feleletet átírták számjelekre. A komputer viszont néhány rövid na.p alatt végezte el a dolgát. Távolról sem szabad azonban azt hinni, mintha a gép átvette volna az orvos szerepét és diagnózist állított volna fel. Mindössze kikereste a válaszok alapján azokat, akiknél rákra, rákot megelőző állapotra — vagy esetleg a beteg által nem is sejtett, panaszra okot sem adó, egyéb rejtett betegségre gyanakodni lehet. Mindezeknek kiállította a meghívót. Bármilyen okos gép is azonban a kompúter, épp úgy tévedhet, akár csak az ember. Éppen ezért minden tizedik olyan választ adónak is meghívót küldött, akinek semmi gyanút keltőt nem olvasott ki a válaszaiból... Hogyan tovább? A meghívott 2100 ember úgyszólván kivétel nélkül megjelent eddig az onkológiai rendelésen Cegléden, ahol alapos vizsgálat után mintegy másfél százalékuknál derült ki, hogy a gyanú nem alaptalan. Ez padiig körülbelül tízszeres aránya annak, amennyit a nővédelmi szűréseknél találni szoktak. Éppen ez a viszonylag magas arány igazolja — az orvosok véleménye szerint — a ceglédi kísérletet. Ugyanis a betegnek találtak között nagyon kevésnek az állapota elhanyagolt. Túlnyomó többségüknél kezdetleges a baj, tehát gyógyítható vagy kifej- lését a kellő időben alkalmazott orvosi beavatkozás megakadályozhatja. S az elhanyagolt állapotban lévők is időben kerülnek szakrendelésre. Az Egészségügyi Minisztérium Szervezési, Tervezési és Információs Központja a két tömeges rákszűrés eredménye után most mérlegeli, szükség van-e újaibb kísérletekre ahhoz, hogy a kérdőívekkel folytatott szűrővizsgálatot országosan bevezessék. Megjegyzendő, hogy külföldön egy-két helyen ugyancsak kérdezéses alapon folytattak már rákszűrést, de seholisem ilyen részletesen kidolgozott kérdűlaopal, mint most a ceglédi onkológiai gondozó- Hasonlóan nagy számú vizsgálatra pedig szintén nem volt még példa. Szokoly Endre Nagymarosi finis Lassan véget érnek a táborozások, bezárnak az építőtáborok. Nagymaroson az utolsó csákányvágásokat kaptuk lencsevégre a MÄV építőtáborában. A hajdú—bihari diákok utolsó turnusa is kitesz magáért: túlteljesítik tervüket. Foto: Urbán 9fKagylónyomok99 az obszidiánkőn Amivel a kenyeret szegik Kés. kanál, villa —Mátyás asztalánál még ismeretlen Napjainkban magától értetődő, hogy ha az ember leül egy terített asztalhoz, tányérja mellett ott találja a kést, a kanalat és a villát, sokszor nem is egyféle változatban. Nem mindig volt ez így: az evőeszközöknek is megvan a maguk kultúrtörténete. Az evőeszközök közül először a kés jelent meg. Már az őskőkor, a paleolit embere is ismerte a pattíntgatott obszi- diánból készített kést, amelyen kagyló alakú ütésnyomokat láthattunk: ezek kialakításának egyes fázisáról tanúskodnak. A kőkést a fémek megjelenésének sorrendjében a bronz-, a vas-, majd az acélkés váltotta fel. Alakja a fémek használata óta nemigen MUNKAERDEMRENDES KERESKEDŐ Jöttek és visszahívták Koltai Aladár esténként beszélgetni, kártyázni szokott a barátaival. Éppen indult is, amikor becsöngettem hozzá. Idén február elsején lett nyugdíjas. Mozgalmas évek vannak a háta mögött, mint a korabelieknek általában. Falun nőtt fel. Hol itt, hol ott dolgozott, végül szakmát akart tanulni. Valahogy Mátészalkára került egy üveg- és porcelánboltba. Éppen megtanulta, mi a különbség a csiszolt és az öntött üveg között, mi különbözteti meg a finom porcelánt a mindennapi durvától, amikor kitört a háború. Munkaszolgálatra vitték. Mire hazakeveredett, családja elpusztult. A testileg-lelkileg megtört fiatalember a pártban találta meg azt a szilárd pontot, amiért élni, tenni érdemes. 1945 május elsején összesen heten vonultak fel a falujában a vörös zászló alatt. Maga sem tudott jóval többet annál, hogy a kommunisták segítették leverni a fasizmust. — Mint a szivacs a vizet, úgy szívtuk magunkba az újat — mesél azokról az évekről. — Állandóan tanultunk. Fiatalok voltunk, erősek, hajnalokig vitáztunk és valóban úgy éreztük, mi megfordítjuk a világot. Azóta rájött — nemzedékével egyetemben —, hogy a világ megfordításához nem elég a lángoló akarás, a vita és a mozgalmi dal. Mindenekelőtt dolgozni kell. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat jogelődjénél dolgozott 1950-ben. Árusítottak mindent, talán csak élelmiszert nem. Koltai Aladár 21 évig ellenőrként járta a sok-sok kis boltot, közben irányította 12 munkatársát. Négy évig volt szakszervezeti titkár, utána párttitkámak választották meg. Ekkor még mindig albérletben lakott a feleségével. — A legnehezebb volt — kortyolgatja a feketét — ösz- szeegyeztstni az ellenőr szigorú kérlelhetetlenségét a párt- titkári teendőkkel. Ha valaki hibázott, ellenőrként nem lehettem tekintettel másra, csak az okozott kárra. A párttitkárnak viszont ismerni kellett az embert, a körülményeket, az indítékot. Hogy jól végezte a dolgát, arra bizonyíték a vállalat megerősödése. 1980-ban alakult ki mai „profiljuk”, csakhogy azóta sokszorosan gazdagabb az árukészlet, a választék. 10 évvel ezelőtt 260 milliós volt évi forgalmuk, ma a 810 milliónál tartanak. Negyvenkét évi szakadatlan munka áll mögötte. Arról faggatom, melyik volt ebből a legnehezebb időszak? — Az a két év — válaszolja —, amely az új gazdasági rendszer bevezetését megelőzte. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kísérleti modell volt két évig. Az emberek bizonytalankodtak; féltek a már megszokott munkastílust, módszereket feladni. Ebben az időben gyakran kint maradt valamelyik üzletben. aludni sem járt haza. Elnyerte a' belkereskedelem kiváló dolgozója, kétszer pedig a vállalat kiváló dolgozója címet. Az alábbi történethez csak a felesége unszolására kezd hozzá. Olvasta a Nők Lapjában, hogy Vencsellőn egy Amikor nyugdíjba ment, néhány hétig minden gyönyörű volt. Nem győzte élvezni a pihenést, a szép lakást. Évek teltek úgy, hogy hétköznap délelőtt sosem volt otthon. Minden újnak tűnt. Korán kelt, megfőzte a kávét a feleségének és á nagy fiának, akik munkába siettek. Aztán az erkélyről nézte a teret. Egyszer megcsörrent a könyvszekrényen a telefon. — Adikám, otthon vagy? — kérdezte Örsi István, az igazgatója. — Hát nyugdíjas létemre hol a csudába lennék? — kérdezte vissza. Egy óra múltán csapódott lenn a kocsiajtó. Jött felfelé a párttitkár és az igazgató. Újabb óra múlva megszületett az egyezség: szükség van rá, visszahívják. Tanítsa a fiatalokat, adja át azt a sok-sok tudást, tapasztalatot, amit kommunistaként, emberként, ellenőrként megszerzett. Januárban a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. Tudomásom szerint az egyetlen kereskedőt eddig a megyében. Komáromi Magda változott, a nyél díszítése azonban — hozzáértő ötvösök keze alatt — mindig alkalmazkodott a kor stílusához éis ízléséhez. Ma úgy gondolunk rá: a kés, amivel a kenyeret szegik. Pedig hányféle kés alakult ki az évezredek, évszázadok alatt! De az „alapkés” a kenyérszegő kés volt. Kezdetben — ha volt késük — ilyen volt a jobbágyoknak is. A kenyérszegő késsel darabolták fel a húst, s mindenki a körmei közül falatozott. A késesmesterek munkái azonban egyre inkább hozzájuk is — jobbágyokhoz, parasztokhoz is — utat találtak, s a különböző bicskák (csillagos, halas , stb.) a szabadban is, otthon is jól felhasználhatók voltak. O Kanalat a rómaiak használtak először; bronzból készült. A román stílus, de még jobban a gótika korában az ezüst jött divatba, s a kanalak nyelét ugyancsak gazdagon díszítették. A reneszánsz óta, díszítését kivéve alig változott; a barokk korban azonban már feltűntek az aranykanalak is. Kínában és Japánban sokáig a porcelán volt az anyaga. A magyarság pásztorkodó, nomád korszakában a hígabb ételeket kagylóból és vesszőből készített „kanalakkal” ette. Ezeket a fakanalak váltották fel, amelyeket még a XIX. századi parasztságunk is használt. A gazdagabbaknál a középkor végén, az. újkor elején, akárcsak Európában, az ezüstkanalak jöttek divatba. A férjhez menendő lányok egy vagy két tucattal kaptak belőle. Az ezüstkanalakat gyakran aranyozták, néha az egészet, néha csak a nyelét vagy a gombját. A kanalak nyelének díszítésében nemcsak a kor stílusa, de az ötvös ügyessége is megnyilatkozott; ismerünk csavart nyelű, virágos és gombos kanalakat. Még alakos kanalakról is vannak adataink: Báthory Kristóf kincstárában egy kürtöt fúvó embert ábrázoló dísszel ékes kanálról tesznek említést; a Magyar Nemzeti Múzeum pedig egy, a 12 apostollal díszített kanálsorozatot őriz. O Az evőeszközök közül a villa jelent meg legkésőbb az asztalon. A XV. századig a legelőkelőbbek lakomáin is kézzel szedték ki a tálból a húst, s így is ették; bezsíro- sodott kezüket a lakoma végén körbeadott medencékben megmosták, majd megtörölték. Olaszországban tűnt fel a villa, először kétágúak, majd há- romágúak voltak, s nyelük gyakran készült nemes anyagokból: ezüstből, elefántcsontból, ébenfából; maga a villa pedig aranyozott ezüstből, ké-1 sőbb acélból. Az olasz rene1 szánsz udvaraiból kiindulva egész Európában elterjedt; Franciaországban a XVI. században találhatók első nyomai. Parasztságunk sokáig villa helyett kézzel evett. Az első parasztf villák nádból készültek, s a pásztorok még a múlt századba.’» is használták őket. De a királyi udvarban és a főúri családoknál is sokáig ismeretlen eszköznek számított. Galeotto Marzio megemlékezik arról, hogy a villa Mátyás király asztalánál is ismeretlen volt, a legelőkelőbbek is kézzel ettek. Mátyás király az első villákat Beatrixszal kötött házassága után a ferrarai Nem volt villa Hyppolit egri érsek, de II. Lajos magyar király ingóságai között sem. A XVI. század közepétől azonban egyre gyakrabban találkozunk veié A XVII. századtól a lányok azonban ugyanannyi villát kaptak, mint kanalat. A gombos nyelű volt a legdivatosabb, de hegyikris- tály-nyelű. csont- és tengerinád nyelű villa sem volt ritka. A nagyobb villák nyelére gyakran véstek az étkezéssel kapcsolatos bölcs szentenciákat. Galambos Ferenc A kispénzűek, nagycsaládosok pihenéséért Megbeszélést tartottak tegnap délelőtt a Hazafias Népfront budapesti és a Pest megyei elnöksége mellett működő város-, illetve községpolitikai társadalmi bizottságok tagjai, valamint a meghívott szakemberek. Tanácskozásuk napirendjén a főváros környéki kirándulóhelyek, üdülőterületek fejlesztéséhez szükséges társadalmi támogatás módjai, lehetőségei szerepeltek. Az említett bizottságok azt kívánják elősegíteni, hogy azok a kiskeresetű vagy sok- gyermekes családok is kultúrált környezetben, könnyen megközelíthető zöld övezetben tölthessék a hétvégeket, sőt: a napi munka utáni szabad idejüket is, akik anyagi vagy egyéb okokból telekvásárlásra nem gondolhatnak. Ez a cél, persze, megfelelő felkészülést igényel a közlekedéstől, a kereskedelemtől és a vendéglátóipartól egyaránt» Az ebből adódó feladatéi megoldásához kívánnak a város- és községpolitikai társadalmi bizottságok a maguk szervező-mozgósító munkájával. széles körű társadalmi akcióval segítséget nyújtani. r okkant kézikocsit keres. Anélkül nem járhat dolgozni a közeli szövetkezetbe. Töprengett, hogyan segíthetnének. A Csepel Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója említette, hoztak egyszer rokkantkocsit az NDK-ból, de mégsem rendeltek belőle, mert drágának találták. A mintapéldány a raktárban volt félreállítva. Leértékelték, hogy olcsóbb legyen. Még így is borsos maradt az ára, mégis valahogy összejött rá a pénz. Elvitték a rokkant emberhez. Megajándékozták vele.
