Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
1911. AUGUSZTUS 20., PÉNTEK xftfrlap 7 Készülődés a világkiállításra Erdők, vadak — Budapest kapujában Tizenhatezer hektár biológiai egyensúlya Ha nagyvonalúsággal eltekintünk vagy ezer hektárnyi különbségtől, akár azt is mondhatjuk: azonos nagyságú ez az erdőrengeteg azzal, amely a híres hét királyi kastélyt ölelj körül végtelenbe nyúlóan Fontainebleau-ban. Amaz 17 ezer hektár kiterjedésű — és mint az idegenforgalmi vezető kuriózumként hangsúlyozza: éppen annyi, mint a közeli Párizs városáé —, emez itt, Budapest határában kezdődően, majdnem 45 vagonnyi takarmányt, közte vagy 600 mázsa zabot. Összhang a turistákkal Mi más ez, ha nem féltő óvása-ápolása a vadnak? A vadgazdálkodás persze any- nyit is tesz, hogy ügyelnek a természet kívánatos harmóniájára, ama, napjainkban sokat és követelményként világszerte hangoztatott biológiai egyensúlyra. „Mennyi örömet szerezhetnének ma— Az utóbbi 4—5 évben már jobb az összhang a turistákkal — mondja Egri Ferenc. — Mindenhol nem lehet járkálni persze erdeink- ben, ez veszélyes lenne, ám az év első felében is teljes erdőrészeket — így Budakeszi határában 400 hektárnyit — adtunk át, nyitottunk meg kirándulási célokra. Ady-liget, a Jánoshegy vonulatai — sorolhatnám a frissen felszabadított területeket. Ha viták 16 ezer hektárnyi birodalom. Magyar piktor, Paál László is segített világhírű festményével ismertté tenni Fon- tainebleau-t — az idei vadászati világkiállítás tán mesz- szire viszi hírét Telkinek. Itt, Budakeszi mellett van ugyanis az a csöppnyi falu, amelynek határában a Telki Állami Erdő- és Vadgazdaság központi épülete található. A tudomány fontosságát hirdeti egy fölirat az épületen, amely eredetileg mezőgazdasági kutatásokat szolgált volna, ám az erdők, vadak gondozóinak ad helyet. Törköly a szarvasoknak Vadgondozók — nem túlzás ez a szó, midőn vadászatról beszélgetünk? Igaz, egy tizenhárom kilós szarvasagancsot mutat föl büszkén Egri Ferenc igazgatóhelyettes, de a cég nevében benne foglaltatik, hogy nem pusztán vadait zsákmányolását, elejtését, vagy mi tagadás: megölését szervezik, engedélyezik itt. Vadgazdálkodás — vadgazdák, vadőrök, sőt, így is fogalmazhatnánk: vadápolók. Nem túlzás ez, hiszen a többi között megtudom, hogy évente 45—50 vagon lucernát, 800—1000 mázsa kukoricát, 15—20 vagon szőlőtörkölyt (ezt kiváltképpen a vaddisznó és a szarvas kedveli!) helyeznek el a 44 darab nagyvadetetőben. Így már az idén betakarítottak az 1600 hektárnyi úgynevezett „vadföldről” guknak az emberek, ha tudnák, milyen gazdag a föld és mennyi minden csodálatos él rajta” — írja egyhelyütt Gorkij. Nos, Magyarország a nemzetközi szakközvélemény szerint példásan igyekszik formálni az ember és a természet ősi kapcsolatát. A városon túli világ, erdők idillje iránt bizony elő-elötör némi nosztalgia időnként vala- mennyiünből! adódnak, sohasem a turistákkal történik ez, hiszen ők nem térnek le a jelzett utakról. Az alkalmi kirándul óktói is meg kell azonban követelnünk a fegyelmet... Nem is képzelhető el másképp sem az erdők, sem a vadak védelme, miként nem különben az embereké sem. akik esetleg belecsöppennének egy-egy vadászat közepébe. Az a 16 ezer — egészen pontosan : 15 600 — hektár, amely itt, Budakeszi alatt kezdődik, elnyúlik Bicske, Tarján, a Komárom megyei Bajót.alá, s visszafordulván: Tinnye, Piliscsaba, Pilisvörösvár, s a fővárosi Ságvári-liget alkotja határát. Minden összevetve, ez 32 ezer hektárnyi terület, felerészben megművelt földek, vagyis tsz-ek, állami gazdaságok birtoka. Adódik a kérdés, hiszen nem kevés vitának voltam tanúja e tárgykörben: mennyi vadkárt fizet ki a gazdaság? Országosan: 30 millió vadkár — Tavaly 5 millió négy- százezer forintra rúgott ez az összeg; korábban, 1967-ig legföljebb 800 ezer forint volt évente. Már az 1/1962-es kormányrendelet az elhárítási kötelezettséget előírja a termelőnek is, ez meglehetősen vérszegény próbálkozás eddig. (Mint a MÉM vadászati és vadgazdálkodási főosztályának vezetőjétől, dr. Tóth Sándortól megtudom, országosan 30 millió forintra tehető ez az összeg. Az ellentétek föloldását a tsz-e.k és a vadász- társaságok együttműködésében látják a minisztériumban: a jövendő a közös vadgazdálkodásé, egyre szaporodnak már az ilyenfajta szerződés- kötések.) — S miként alakul a vadkilövések száma? — Íme, az utóbbi néhány év számai: 1968-ban 650 vaddisznót, 500 szarvast, 300 muflont ejtettünk, 1969-ben már 700—700 szarvast és vaddisznót, tavaly 770 szarvast, az idei első félévben máris 450 szarvas és 540 disznó került puskavégre. S elsősorban ott, ahol a legtöbb panasz hangzik el a károkra! 1971- ben egyébként 1400 szarvast kívánunk zsákmányolni, így az év végére ezerre csökken a számuk. Az 1975-re tervezett vadállománnyal rendelkezünk már most, decemberben; nem gyarapításról, hanem ellenkezőleg, csökkentésről van tehát szó. Vaddisznó például most 700 darab van a területünkön — 300 marad az esztendő végére; az egyensúly fenntartása a cél, ugyanis túlfejlődött a vadlétszám. Kétezer szarvasegység Ma kétezer, úgynevezett szarvasegység található Telki és az említett falvak erdeiben. Sajátos kivonata, átszámítása ez a vadfajoknaK: Kei ciam, narom oz, négy vaddisznó, három muflon felel meg egyetlen szarvasegységnek e módszer értelmében. Azám, a vadszámlálás! Sose hittem, hogy egészen pontosan meg lehet tudni, vajon mennyi az erdők - mezők vadja. — Tettünk próbát repülővel is — magyarázza az igazgatóhelyettes, aki a gazdaságon belül a vadászat főnöke. — Ez a légi fényképezés azonban nem vált be teljesen, legjobban a körzetet alaposan ismerő vadőrök tudják megfigyelni az állomány alakulását. Legföljebb tíz darabos eltéréssel tudják megszámlálni az állatokat. Egri Ferenc 20 éve dolgozik Telkiben, illetve Gyarmatpusztán, amely 1961 előtt önálló vadgazdaság volt. (Ma az országban még négy, a telkihez hasonló fölépítésű vadgazdaság található: Gödöllőn, Visegrádion, Baján és Gyulajon.) Átvágunk egy tölgyesen, s megeraezunK a gazdaság állatóvodájához: fácánok, Őzek, szarvasok cinek itt. Az egyik rekeszben két vaddisznókoca — a mellettük levő ketrec üres. — Ott egy hétéves kan volt, azt a vadászati világkiállításra küldtük, a két koca tartalékban maradt Saját nevelésű állatok, kismalac koruktól itt vannak. Veszprémbe, Tatára, Győrbe is küldött állatokat a gazdaság, hiszen a fővárosival, az „igazival” egyidejűleg megyei vadászati kiállítások is nyílnak. (Pest megye kivétel, nem lenne célszerű.) Persze, nem kizárólag saját nevelésű, állatóvodai példányokat hiszen élővadbefogója is van egynéhány a gazdaságnak, s így mindent összevetve, a kiállítási állatok nyolcvan százaléka innen kerül ki. — Miként látja a mezőgazdaságban felhasznált vegyszerek szerepét, hatását a vadakra? * — A fogoly például két- három éve szépen szaporodik, 260—300 párat számláltunk össze. De a mezőgazdaság kemizálásával magyarázható például, hogy egerésző oly veket már alig látni; hogy 230 kikelt széncinegéből csak 45 repül ki a fészekből, a többi elpusztul, jobbára a vegyszerrel átitatott rovaroktól, amelyeket táplálékul hoznak a szülők. Ez az adat egyik erdőmérnökünktől származik,' aki 200 odút rakott ki a kisebb madarak megfigyelésére. — A kiállítás alkalmával lesznek itt vadászatok? — Ez még nem dőlt el,1 egyébként azonban külföldig vendégvadászokat bérkilövés-.' re mi nem fogadunk. Üj útra hajtunk rá, befejezvén a beszélgetést; gép rakja;, az aszfaltot — a következői hetekben bizonyára megnő a1 forgalom ezen a tájon. Keresztényi Nándor Foto: Urban Tamás Egy hét múlva, augusztus 27-én nyitja meg kapuit a vadászati világkiállítás. Az MTI munkatársa Szőke Mátyástól, a világkiállítás igazgatójától kért tájékoztatást: hogyan állnak az előkészületek és milyen programokat, látnivalókat ígér a világrendezvény a vendégeknek? — A negyedik éve tartó előkészületek ezekben a napokban a „finishez” érkezttek. Az Albertirsai úti 33 hektáros területen naponta kétezer ember, közöttük 400 külföldi tervező, berendező, szakmunkás, iparos, parképítő stb. tevékenykedik. A világkiállítás nagy vonalakban tulajdonképpen már „készen van”; az építők már az utolsó simításokon dolgoznak a 30 ezer négyzetméter alap- területű pavilonokban, és lassan kialakul a 20 ezer négyzetméternyi szabadtéri kiállítóterület végső képe is. Az igazgató ezután elmondotta, hogy az öt világrészből érkező páratlan értékű kiállítási anyag, amelyet ilyen mennyiségben, összetételben és csoportosításban még sehol sem mutattak be, csaknem maradéktalanul megérkezett már Budapestre. Külföldről eddig 40 vagonnyi és 80 nagy kamionra való „áru” futott be, és több repül'őgépszállít'mányt is átvettek. A már elbírált és a világkiállítás területén gondosan őrzött 6 ezer trófea között páratlan értékű ritkaságok vannak. A pavilonokban úgynevezett élőképek és színpad- szerű megoldások adnak élethi! képet egy-egy távoli világrész vadonjának, sivatagjának ' vagy szavannájának életéről, élővilágáról. Népes csoportokban érkeznek az élővadak is. Nem túlzás azt állítani, hogy a vadászati világkiállítás szinte a nap minden órájában hatalmas forgószínpad lesz, a legváltozatosabb műsorokkal: lovasbemutatókkal, francia falkava- dászattal, a Mátyás király korabeli vadászati seregszemlével, a sporthorgászati, fegyvertörténeti rendezvényekkel, a pavilonokban megtartott helyi programokkal, házi vetítésekkel, szabadtéri műsorokkal, ki is tudná hamarjában felsorolni mindazt, ami valóban — nagyon reméljük — felejthetetlen élménnyé telsz! majd a világkiállítást. Utolsó simítások a világkiállításon Hatezer trófea érkezett Lovasbemutatók — Francia falkavadászat
