Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
um, AUGUSZTUS 30., péntek rut Ute 'Z/Cirlap ALKOTMÁNYNAPI ÜNNEPSÉGEK GÁSPÁR SÁNDOR: Gáspár Sándor átadta Győr- Sopron megye dolgozó népé- , nek és a fennállása 700. évfordulóját ünneplő Győr megyei város lakosságának az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa üdvözletét. Az alkotmányban biztosított jogok, illetve kötelességek szoros összefüggését hangsúlyozva, ünnepi beszédében főként gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Gazdaságpolitikánk legfontosabb célja már hosszú ideje az — mondotta egyebek között —, hogy adottságaink figyelembevételével állandóan javítsuk a termelés hatékonyságát, a népgazdasági arányokat, az ipari szerkezetet, a műszaki fejlődést. — ötéves tervünkben a lakosság életszínvonala a gazdaság fejlődési ütemével arányosan növekszik: a bérből és fizetésből élők, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme 24 százalékkal, a munkások és az allzalmazottak reálbére 18 százalékkal emelkedik. öt év alatt 400 ezer lakást építünk, javítjuk a közegészségügyi helyzetet, az oktatás . feltételeit, emelj üli a szolgáltatások színvonalát. Jól tudjuk azonban, hogy még ez a jelentős előrehaladás sem teremt mindenki számára olyan életszínvonalat, amilyet szeretnénk és jogosnak tartunk. Mindenesetre arra törekszünk, hogy a tervidőszakban azoknak is könnyebbé váljon az élete, akik ma még mindennapos gondokkal küzdenek. Helyzetük javítására emeljük majd a családi pótlékot, az alacsony nyugdijakat, az alacsony kereseteket. Gondoskodunk arról is, hogy az árnövekedések ne haladjanak túl egy bizonyos mértéket, és semmiképpen se csökkentsék egyetlen réteg — különösen az alacsony jövedelemből élők — életszínvonalát sem. Kormányzatunk a szakszervezetekkel együtt tudja, hogy — társadalmi méretekben — a nagyobb áremelkedéseket bérekkel kell ellensúlyozni. De nem aloarjuk az árak és a bérek versenyét. Éppen ezért az eddiginél is jobban figyelemmel kísérjük az árak alakulását. Az életszínvonal alakulásának szempontjából nagy jelentőségű, hogy ebben az esztendőben jó közepes termésre számíthatunk, s ugyanakkor előrehaladás mutatkozik az állattenyésztésben is. Különösen örvendetes a sertéstenyésztés gyors ütemű növekedése. A mezőgazdasági termelésben elért sikerek az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek fáradságos munkájának gyümölcsei. Elismerés és köszönet érte a mezőgazdaság munl-cásainak, dolgozó parasztságunknak. A szónok ezután a falvakban végbemenő nagyarányú változások főbb vonásaival, jellemzőivel, majd a jövedelmek alakulásának néhány kérdésével foglalkozott. Rámutatott: a jövedelmek alakulásával nem vagyunk, megelégedve. A kirívó aránytalanságokat megszüntettük ugyan, azt azonban még nem mondhatjuk, hogy a „mindenkinek munkája szerint”-i elvet teljesen érvényesítjük. Ennek a mai helyzetünkre jellemző ténynek az a legdöntőbb oka, hogy több a munkahely, mint a munkavállaló. Jövedelempolitikánkat, bérrendszerünket úgy kell javítanunk, hogy aki dolgozik, az keressen, aki pedig csak „dolgozgat”, az csak „keresgessen". Mindenkinek meg kell értenie, hogy a nagyobb jövedelmét nem taktikával, munkahelycserével, hanem csak jobb és több munkával lehet elérni. Meg kell szilárdítanunk a munkafegyelmet, javítanunk kell a termékek és a szolgáltatások minőségét. Minden dolgozónak és társadalmi szervezetnek fel kell lépnie az olyan felfogás ellen, amely „kevésért sokat” vagy éppen „semmiért mindent” óhajt. Harcolnunk kell az önzés és az anyagiasság ellen, bárkiről is legyen szó. A törvény erejével kell fellépnünk a köztulajdon károsító! ellen. Ezt követeli az. alkotmány betűje és szelleme is. ÓVÁRI MIKLÓS: — A szocializmus, s mi erre büszkék vagyunk, nemcsak növekvő anyagi jólétet jelent, hanem olyasmit is, amit a ka- pitalista rendszer uralkodó körei nem tudnak és nem is akarnak biztosítani a népnek. Ez pedig a valódi demokrácia, a dolgozók tényleges részvétele a közügyekben. A szocializmus építését a munkásosztály a saját érdekében vezeti, de nem önző érdekből: a munkásosztály érdekei kifejezik az ■ egyetemes haladás, az egész dolgozó nép érdekeit. Alkotmányunk egyik alaptétele, hogy államunkban a munkásosztály vezetésével megvalósul a munkásság és a dolgozó parasztság szövetsége. E nehéz években liovácsoló- dott szövetség szocialista társadalmunk alapja. Ez az osztályszövetség ma két szocialista Osztály szövetsége a közös célért, a szocializmus teljes felépítéséért. E szövetség a közös célú munka szilárd alapján együtt fejlődik, szépül a város és a falu, együtt nő a munkásság és a parasztság életszínvonala. CEGLKD Ünnepi tanácsülés Cegléden tegnap délelőtt a városi tanács ünnepi ülést tartott az alkotmány napja alkalmából. Az ülésen részt vett ár. Dobi Ferenc, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkára, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának tagja, Babinszki Károly, a városi pártbizottság titkára, dr. Gaál Lajos, a ceglédi járási hivatal elnöke is, valamint a termelősz;övetkeze- tek, ipari üzemek és intézmények képviselői. Bene József városi tanácselnök-helyettes megnyitója után, Mohos Imre iskolaigazgató, a Hazafias Népfront Cegléd városi bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy 194Ö óta, augusztus 20. új tartalommal teljesedett ki. Nemcsak honalapító királyunkat, hanem alkotmányunk születésnapját, a munkás-paraszt szövetséget és az új kenyeret ünnepeljük ezen a napon. Az ünnepi beszéd után Tokaji András, a ceglédi Kossuth Tsz elnöke nyújtotta át az idei búzából sütött, nemzeti színű szalaggal ékesített kenyeret Bene József tanácselnök-helyettesnek, aki a város lakossága nevében mondott köszönetét a mezőgazdaságban dolgozóknak a jó munkáért, az elismerésre méltó terméseredményekért. Nőtt hazánk tekintélye a nemzetközi élet porondján — Külpolitikánk — mondotta egyebek között — szoros összhangban van azzal az alkotmányban rögzített történelmi ténnyel, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé'. Ennek megfelelően alakítjuk ki állásfoglalásainkat a nemzetközi hely. zet különböző. kérdéseiben. A magyar nép legsajátosabb érdekeit és egyben a szocializmus nemzetközi ügyét képviseljük, amikor ápoljuk és fejlesztjük kapcsolatainkat a velünk egy úton járó, azonos társadalmi célokért küzdő testvéri szocialista országokkal. — A népi hatalom legfőbb törvényes biztosítékénak, alkotmányunknak ünnepén — hangsúlyozta — hitet teszünk a magyar—szovjet barátság mellett. Tesszük ezt nemcsak azért, mert a Szovjetunió felszabadító harcai kedvező körülményeket teremtettek ahhoz, hogy népünk saját kezébe vegye sorsának intézését, nemcsak azért, mert a Szovjetunióban tiszteljük az idősebb testvért, a szocializmus úttörőjét, amely mérhetetlen áldozatokat vállalt és vállal ma is az emberiség jobb jövőjéért, hanem azért is, mert a szovjet—magyar barátság a mi számunkra egyet jelent a szocializmus építésével, boldogabb jövőjével. — Külpolitikánk, igyekszik a világ minden részén előmozdítani a haladás és a béke ügyét Érthető azonban, hogy Európa békéje és biztonsága számunkra különösen fontos. Ezért igen lényeges feladatnak tekintjük az európai biztonsági értekezlet előkészítésének folytatását. EuElső oldali címfotónk a váci malomban készült, képünkön az idén át adott új gabonatároló látható. Foto: Urbán Tamás rópa békéje és biztonsága ugyanakkor nemcsak az itt élő népeik, hanem a világibéke szempontjából is jelentős. — Alkotmányunk ünnepének békés hangulata nem feledtetheti velünk azt, hogy a világ egyes térségeiben a helyzet feszült, sőt háborútól terhes. Vietnamban tovább tart a háború, bár egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az Egyesült Államok katonai győzelmet nem tud elérni, politikailag pedig máris vesztett. Vietnam harca, a mi harcunk is. Ezt a véleményt nemcsak a szenvedők iránti kötelező emberi szolidaritás diktálja, Vietnam testvéri szocialista ország, s az interkontinentális rakéták, a tömegpusztító fegyverek korában a béke egy és oszthatatlan. Vietnam ériünk is, a mi békénkért is harcol. Az imperializmus minden nép közös ellensége, s minden győzelem, amit a hős vietnami nép arat, a közös ellenséget, az imperializmust gyengíti. Szolidárisak vagyunk mi is Vietnam, Laosz, Kambodzsa népeivel, támogatjuk a hősies harcukat politikailag, erkölcsileg és a szükséges mértékben anyagiakkal is — egészen a végső győzelmükig. A szónok ezután az izraeli agresszió miatt háborús feszültségekkel terhes közel- keleti helyzetről beszélt. Mint mindenütt a világon — hangsúlyozta —, ott íj a függetlenségért, a népek szabadságáért, a társadalmi haladásért harcoló erőket segítjük. Támogatjuk az arab népek igazságos harcát az izraeli agresszió ellen. Beszéde összegezéseként a szónok rámutatott: alkotmányunk ünnepén számvetést készítve, joggal állapíthatjuk mag, hogy a magyar—szovjet barátság erősítését, a szocialista országok egységének fejlesztését, a nemzeti függetlenségéért és a társadalmi haladásért harcoló erők támogatását, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymásmelleit élését, a béke védelmét szolgáló külpolitikánk az elmúlt években jedeníős eredményeket ért el. Sikerült biztosítani népünk számára a békés építőmunka nemzetközi feltételeit, barátaink vannak szerte a világon, nőtt hazánk tekintélye a nemzetközi élet porondján. Mindezt őszintén és következetesen. internacionalista politikánknak köszönhetjük, s annak, hogy ezt a politikát egész népünk magáénak vallja, tetteivel, állásfoglalásaival támogatja. Élő és éltető alkotmány A z ünnep — ha igaz tartalma van, amihez tiszta gondolatokkal s íorró szívvel egyaránt kapcsolódhatunk — mindig szép. Hasonlítgatni is nehéz lenne hát, hogy melyik szebb a másiknál. Tartalomban gazdagabb nemzeti ünnepünk augusztus 20-ánál bizonyára kevés altad. Augusztus 20-a összefog múltat, jelent és jövendőt, összefogja egész népünket, ünnepe munkásnak, parasztnak, falu- és városlakónak egyaránt. Talán ezért is alakult úgy, hogy ezen a napon a szocialista nemzeti egység keretét jelentő Hazafias Népfront szervezésében jövünk össze gyűlésekre, ünnepségekre, történelmi jelentőségű és értelmű szövetségben, melyet az ünnepnek nevet adó alkotmányunk is rögzített. Történelmi múltunkhoz is köt bennünket ez a nap. Augusztus 20-a I. István királyunk államalapításának évfordulója. A múltban sokféle politikai irányzat tüntette fel magát tettei, eszméi örököseként. Mi azt tiszteljük I. István életművéből, ami abból tanulság jelennek s jövőnek: a nagy társadalmi átalakulások feltartóztathatatlanul alkotó törvényeivel senki sem szegülhet szembe; s a nagy társadalmi átalakulások élére csak olyanok léphetnek, akik támaszkodni mernek az új társadalmi erőkre. Ám nemcsak István személye juttatja eszünkbe a múltat, hanem maga az ünnep legfőbb tartalmát adó alkotmány is. Mindenki számára elgondolkoztató tény lehet, hogy Magyarországon írott, egyetlen okmányba foglalt alkotmány évezretínyi Vajúdás után született meg. Az első alkotmány törvényt 1919- ben a Magyar Tanácsköztársaság teremtette, s másodszor is a néphatalomnak kellett felülkerekednie ahhoz, hogy 1949. augusztus 20-án életbe léphessen a Magyar Népköztársaság alkotmánya, Ez nemcsak szentesítette a munkásosztály vezette dolgozó nép eddig kivívott győzelmeinek legfőbb eredményét — a néphatalmat, nemcsak rögzítette az alapvető jogokat és kötelességeket, de főbb vonásaiban kijelölte a társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődés irányát, és a szocializmus felépítésében határozta meg nemzeti célunkat. A párt vezetésével az alkotmányban kijelölt utat járja népünk. Ez az út nem volt nehézségektől mentes, biztosan nem lesz a jövőben sem. Szocialista építőmunkánk nyomán gyökeresen megváltoztak hazánk politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális körülményei. Előbb megszüntettük a kizsákmányolást,' majd uralkodóvá tettük az egész népgazdaságban a szocialista termelési viszonyokat, leraktuk a szocializmus szilárd alapjait. Ennek következtében megszilárdult a munkás-paraszt szövetség, s kialakult a népfrontban megtestesülő szocialista nemzeti egység. <t * Társadalmunk, élő, dinamikusan fejlődő közösség. Ezért asm’ hóit paragrafusát tárának tekintjük alkotmányunkat sem. Ahhoz, hogy éltessen bennünket, magának is élnie, változnia kell életünk változásaival együtt. Ebben az értelemben foglalt állást az MSZMP X. kongresszusa, s a népfront programja alapján megválasztott új országgyűlésünk is legutóbbi ülésén. Nincs szükségünk új alaptörvényekre, hisz alkotmányunk alapelvei — a néphatalom, a szocializmus megvalósításának célja — ma is változatlanul érvényesek. Ám szükséges és indokolt, ho'gy az elmúlt több mint két évtizedben elért társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális vívmányainkat is rögzítse az alkotmány, s hogy az elért eredményekből kiindulva megfogalmazza a szocializmus teljes felépítésének feladatait, jelezze a további távlatokat. Időről időre módosulva így válhat élővé, éltetővé. Alkotmányunk bástyái mindannyiónkat védenek. Ám nekünk is védenünk, erősítenünk kell az alkotmány bástyáit. Az előbbi jogunk, az utóbbi kötelességünk. Szép ünnepünk tartalmát gazdagítja az a kialakult hagyomány is, hogy ezt a napot az új kenyér ünnepének tekintjük. A kenyér nálunk mindig a jobb, az igazabb, a gazdagabb élet jelképe volt. Valaha a részes aratók, summások, cselédek — a földesúmak, az intézőnek, a gazdának nyújtották át az új kenyeret. Ma valamennyien gazdái vagyunk az országnak, s országnyi asztal számára szegjük meg az új kenyeret. Juhász Róbert Ifjúsági parkot avattak Dunakeszin A dunakeszi fiatalok régi kívánsága teljesült, amikor csütörtökön délután, az alkot- mányünnepségek keretében átadták az ifjúsági parkot. Erdős Ernő, a nagyközségi párt- bizottság titkára avató beszédében elmondotta, hogy a park — teljes elkészülte után — két és fél millió forintba kerül. A helyi fiatalok 500 ezer forint értékű társadalmi munkával, a dunakeszi üzemek, vállalatok másfél millió forinttal járultak hozzá felépítéséhez. Az új ifjúsági parkban minden fiatal — óvodás vagy gimnazista — megtalálhatja a számára legmegfelelőbb szóifcf rakozást. A játszótéri felszereléseken kívül pingpong- asztalokat, sakkasztalokat és tekepályát is terveznek ide. Külön öröm: tejivót is építettek a gyermekeknek. Az ifjúsági parkot Sziklai Gyula merészívű alkotása díszíti. A dunakeszi művészeti napok második napi eseménysorozata irodalmi színpadi bemutatókkal folytatódott. Különösen nagy sikere volt a győri ifjúsági ház Arrabor.a Művészeti Együttesének, amely Weöres Sándor: Csalóka Péter című műsorával lépett fel. A zenei programok sorában ezúttal a Musica Humana zenekar hangversenyezett. I A közös célú munka alapján együtt fejlődik város és falu
