Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
fft») HEGYEI '^Kírlm* 1971. AUGUSZTUS 20.. PÉNTEK Megyei népművelők kitüntetése Tegnap délelőtt 10 órakor a megyei tanács székházában a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága és a Közalkalmazottak Szak- szervezete Pest megyei bizottsága rendezésében megtartották a népművelők napja megyei ünnepségét. A rendezvényen megjelent Aranyosi László, az MSZMP Pest megyei bizottsága propaganda- és művelődésügyi osztályának munkatársa, Zagyva Imre, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának csoportvezetője, Arany István, a Pest megyei Tanács vb-titkára, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának tagja, Holló János, a Közalkalmazottak Szakszervezete Pest megyei bizottságának titkára és mintegy száz megyei népművelő. A vendégeket Hargitai Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte, majd dr. Pénzes János, a megyei tanács elnök- helyettese ünnepi beszédet mondott, s élen járó népművelőknek kitüntetéseket adott át. Méltatta a szerdán, a Művelődésügyi Minisztériumban Kiváló népművelő kitüntetést átvett Bursits Tibornénak, a Csepel Autógyár Szakszervezeti Művelődési Központja igazgatójának, és a Szakszervezetek Országos Tanácsától Szocialista kultúráért kitüntetést kapott dr. Szabó Ernőné- nek, a megyei könyvtár dolgozójának munkáját. SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT kitüntetést kapott Bálint Ferenc, a nagykőrösi állami zeneiskola igazgatója, Borbély Tibor, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetőhelyettese, Doctor Ödönné, a ceglédi állami zeneiskola zongoratanára, Farkas László, az abonyi Bihari János állami zeneiskola hegedűtanára, Gyarmati Teréz, a Ceglédi Városi Tanács művelődésügyi osztályának felügyelője, Himesházi Aurélné, a tá- pióbicskei községi könyvtár tiszteletdíjas vezetője, dr Kiss Lászlóné, a megyei könyvtár könyvtárosa, Krizsán Sándor, a megyei népművelési tanácsadó főelőadója, Kulin Imre, az Országos Gyümölcsfa és Szőlőoltvány Felügyelőség kertészmérnöke, Marton Klára, a váci zeneiskola fuvolatanára, dr. Medveczky Imre, a Szentendrei Városi Tanács népművelési ügyintézője, Mészáros István ceglédi általános iskolai tanító, városi-járási TIT-titkár, Nyári Károly, a Pest megyei Gépjavító Vállalat anyagbeszerzője, klubvezető, Oláh István, a ceglédi Örkényi úti általános iskola igazgatója, népművelési ügyvezető, Pap Jánosné, a sziget- szentmártoni általános iskola tanára, községi könyvtáros, Sulyok Sándor, a nagykőrösi filmszínház üzemvezetője, Szabó Sándor, az abonyi állami zeneiskola igazgatója, Tur- za István, az újszilvás! községi könyvtár tiszteletdíjas vezetője, Varsányi László, a dunakeszi körzeti állami zeneiskola zongoratanára. MINISZTERI DICSÉRETBEN RÉSZESÜLT dr. Gereben Lászlóné, a Pest megyei Mozi- üzemi Vállalat előadója, Godó Jánosné, a törteli községi könyvtár vezetője, a pilis- szentkereszti szlovák népi együttes, Szabó József, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat műhelyvezetője, Szőllősi Gyu- láné, a budaörsi filmszínház üzemvezetője, és a váci városi KISZ-kórus. KIVÁLÓ DOLGOZÓ címet nyert Árpási Ferencné, a megyei könyvtár könyvkötő szakmunkása, dr. Henzély Lászlóné, a Pest megyei Levéltár előadója és Ladányi József, a megyei könyvtár művelődési autójának vezetője. A népművelők napja megyei ünnepségét Gordon Zsuzsa színművész, az Irodalmi Színpad tagja és Keres Emil Kossuth-díjas színművész, a Thália Színház igazgatója, költemények előadásával színesítette. P. A. Gödöllői nyár címmel kiállítás nyílt tegnap délután a Gödöllő Étteremben Remsey Gábor, Szekeres Erzsébet, László Lilla festőművészek és XJkla Mátyás, Lőrincz Rezső fotóművészek munkáiból. A városi képzőművészeti alkotóközösség tagjainak kiállítását Rónay Árpád, a városi pártbizottság osztályvezetője nyitotta meg. MADARKIALLITA S SZÁZÖT ÉVES A SZTÁR A városligeti vásárváros 51. pavilonjában augusztus 20— 22. között a Díszmadártenyésztők és Madárbarátok Országos Egyesülete nemzetközi kiállítást rendez, amelyen a látogatók 70 hazai és külföldi tenyésztő 1500 madarát láthatják majd. Lesznek közöttük rózsafejű és énekes papagájok, több színben pompázó kanárik, lila és ezüstszámyú törpe-, továbbá nimfapapagájok. A sztár a 105 éves, kék hom- lokú amazonpapagáj lesz. Az egyesület vezetői a helyszínen szaktanácsokat is adnak majd a madárbarátoknak. Táncfesztivál a virágkarneválon Debrecenben csütörtökön folytatódott a virágkamevál programja. Az agrártudományi egyetem pallagi kertészeti kísérleti telepén cannaki állítás nyílt, amelyen a másfél évtized alatt Pallagon nemesített legszebb cannaféléket mutatják be. A 6. országos virág- karneválhoz kapcsolódó rendezvény a kelet-magyarországi népitánc-fesztivál. A csütörtökön kezdődött vetélkedőn 11 hazai csoport mellett egy francia és egy lengyel együttes is részt vett. J**.. Alkotmányunk ünnepére, Közösen címmel jelent meg Pest megye egyik legnagyobb közös gazdasága, a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet lapjának első száma. „Alkotmányunk ünnepén a jövőbe nézünk” — ez a címe a lap vezércikkének, amelyben dr. Bíró Ferenc, a Pest megyei pártbizottság titkára üdvözölte a termelőszövetkezet vezetőségét, tagjait és TV-FIGYELŐ Gonosz varázslat. Tudtunkikal egyetlen pszichoanalitikus sem sértődött meg azon a naiv beállításon, ahogyan működésük a 25 esztendős filmben szerepéit. Talán örültek is inkább, hogy tudományük bejutott az izgalmas szórakoztatás vérkeringésébe, s a népszerűség fokozódásáért alighanem megbocsátották azt a „hess, csúnya betegség”-sze- rű ráolvasást, lángoló szerelemtől hitelesített ördögűzést, amit nevükben műveltek. Megbocsátották, hiszen Ken Hecht rutinos fordulatokban bővelkedő forgatókönyvét a mesterdetektívek mesterren- dezője, Alfred Hitchcock valósította meg elismerésre méltóan ötletes hátborzongatással. Bár minden filmbeli lépése mögött érezhető a tudatos ki- számítottság, minden hatásosan érvényesül, egyebek között Ingrid Bergman és Gregory Peck játékának és a jól megválasztott magyar szinkronhangoknak is köszönhetően. A mai tudományos-fantasztikus filmektől sem várunk tudományos hitelességet, nézzük el hát elődjüknek, mely feladatát enélkül is betöltötte. Búcsú Devecseri Gábortól. Elménk makacsul tiltakozik a múlt idő ellen: hamvait elhelyezték, őt magát mégis jelenvalónak érezzük. Annál is inkább, mert Gink Károly remekbe készült fotói, a szugVARUDVAR A KASTÉLY PARKJÁBAN Gödöllőn forgatják A két Trenkct alatt századokat lépve vissza az időben, egy régi vár zárt udvarát varázsolták a díszletmunkások a parkba. Rövidesen megkezdődik a hétmillió forintos költséggel készülő film forgatása is. A kosztümök és díszletek már megérkeztek, már csak a stábot várják, hogy négy napra birtokába vegye a kastély parkját. A film többi részét a Német Szövetségi Köztársaságban forgatják. Csiba József gesztíven sorjázó gyermekkori képek, a tulajdon hangjával aláfestett, visszapergetett költői fejlődéstörténet mind-mind azt sugallják: Devecseri Gábor valóban nem távozott él tőlünk. Ez, a még életében megkezdett, filmösszeállítás röviddel utolsó verses kötetének szemelvényei után került a képernyőre, szomorú sietséggel, de a televízió kollektívájának gondos, együttérző munkájával. A versek és darab- részletek tapintatosan rímeltek a képi emlékekkel — nevek említése helyett egyszerűen köszönetét mondunk érte az alkotóknak. Szülőföldem, Orosháza. Dicséretes a vállalkozás, amely az ország egy-egy faluját, városát, táját onnan elszármazott neves személyiség pillantásán át mutatja be a nézőknek. „Az ország legnagyobb faluját” szülöttje. Darvas József állította elénk, a homályba vesző történelmi múlt és az iparosodó jelen látószögéből. Érdekes volt megfigyelni, hogy a tempós beszélgetések és a családi vonásként jellemzett szemérmes tartózkodás mögül akaratlanul is elősüvített a múlt nyomorának szele, testvéri viták kavargása — s mindez a jelenben élő író és közéleti ember gondjainak el nem apadó folyamatától sodortatva. Nehéz a várossá válás útja, s az orosházi fejlődés gondjai visszahárulnak felemlítőjükre, az író-képviselőre, aki szerencsére nem merült el ábrándos emlékekbe, hanem elénk tárta a dilemmákat, amelyeknek megoldásából, neki magának is ki kell vennie részét. Parasztbecsület. Korábban is hitet tettünk az operafilm műfaja mellett: a most látott előadás igazolta várakozásunkat. A milánói Scala Karajan vezényelte együttese kitett magáért, a mű sötéten örvénylő drámaisága maradéktalanul érvényesült a képernyőn. A film rendezője, Ake Fáik azonban némelykor óvatosabban bánhatott volna a közelképekkel: a Santuzzát alakító Fiorenta \ Cossotto hangját kiváltképp mélyebb fekvésben élveztük, arcjátéka azonban bővelkedett groteszk operai hagyományokban. A férfi szereplők mozgatása természetesebb volt, a cselekményt aláfestő képsorok szimbolikája viszont inkább esetleges, eltekintve a klasszikusan tömör záróképtől, a fekete kendőjét fejére borító asszonyalaktól. A mai ünnepi helyszíni közvetítések mellett ismét jelentkezik az önök kérték..., esté pedig az eddigi legterjedelmesebb hazai filmsorozat, a Móricz Zsigmond regényéből készült Rózsa Sándor indul útjára. Szombaton este érdekesnek ígérkezik az Esőcsinálók c. film vetítése, melyet színdarab formában a Vígszínházban nagy sikerrel játszottak. A vasárnapi munkanap délutánján visszaemlékezést láthatnak Bartók A csodálatos mandarin című művének bemutatójáról. Este folytatódik a Salto mortale és az Es most mit tud ? — vagyis az ünnepek utáni „hidegtál” változatosságot igér. Lehotay-Horváth György dolgozóit az alkotmányünnep alkalmából, s amelyben útra- valót is adott a most megjelent lapnak. Skultéty József, a szövetkezet elnöke, „Közösen, közös nagy céljainkért” címmel üt cikket a lap első oldalán. „Bízom benne, lapunk segítséget jelent, hogy gazdaságiinkat kéz a kézben, valóban együtt építsük tovább igazi szocialista nagyüzemmé.” A pártmiunka feladatairól Pásztor István, a csúcsvezetőség titkára számolt be cikkében. Nyilatkozott a lapban Bene József, a Ceglédi Városi Tanács elnökhelyettese is, „Hírünk, rangunk a városban” címmel. Kisebb-nagyobb írásokban számolt be a lap a szövetkezet tevékenységéről, a gazdálkodásnak szinte minden területéről. Tájékoztatót ad az idei terméseredményekről, a faüzem munkájáról, a tejtermelésről, a virágtermesztés fejlesztéséről és várható jövedelmezőségiéről, bemutatja a szövetkezet kiváló dolgozóinak egy csoportját és képeket közöl a gazdaság életéből. Beszámol a nemrég megnyitott reprezentatív szövetkezeti szórakozóhelyről, a Barátság Pincéről, amelyben a tsz termékeit szolgálják feL Bemutatja a lap Kiss Gabriellát, a szövetkezet agrármérnökét — mint szólótáncost, Gyárfás Mariannet, a másik agrármérnököt, aki szenvedélyes lovas, és eredményesen szerepei az országos bajnokságokon. Alkotmányunk ünnepén szeretettel üdvözöljük fiatal laptársunkat, s munkájához sok sikert kívánunk. d. György barát Nemeskürti István György, barát című forgatókönyvéből készít televíziós filmet Hajdu- fy Miklós rendező és Nagy József operatőr. A film hazánk történetének egy jelentős, de sokak által nem ismert mozzanatát tárja majd a nézők elé. A képen: Hajdufy Miklós rendező felvétel előtt instrukciót ad Avar Istvánnak. Ifjúsági ház épül Tatárszentgyörgyön A dabasi járásbeli Tatár- szentgyörgynek eddig nem volt művelődési háza. A népművelés a községi könyvtár működésére és egy ifjúsági klub tevékenységére szorítkozott. A község elhatározta, hogy üzletházzal egybeépített ifjúsági házat létesít, amelyben könyvtár, klubhelyiségek, vetítő kap helyet, az üzletházban a többi között: eszpresszó, takarékszövetkezeti fiók, Tatárszent- györgy tanácsa 1 millió 300 ezer forintot fordít e célra, a Dabas és Vidéke ÁFÉSZ 600 ezer, az Örkényi takarékszövetkezet 150 ezer forintot ad. Még sok társadalmi felajánlásra számítanak. A fővárosi 21-es számú Építőipari Vállalat máris megígérte, hogy 50, Tatárszentgyörgyről bejáró munkását két napra a községi építkezésre irányítja. Az építést a tervek szerint az ősz .folyamán elkezdik. A Moldva mentén nem felejtenek Tyn nad Vltavou 15—20 ezer lakosú kisváros a Moldva partján. (Innen a neve: Moldva menti Tyn.) Körülbelül akkora tehát, mint a mi Gödöllőnk. Hogy miért éppen Gödöllőhöz hasonlítom? Nem véletlenül... lanok voltunk, mindenki félt felfedni a kártyáit. Saját, régi alakulatomból mindössze ketten maradtunk tisztek, meg vagy tizenöt főnyi legénység. Negyvenöt tavaszán hazahoztak bennünket, a Rába vonalának védelmére. A szovjet hadsereg nagy tavaszi offenzivája ezt a védővonalat is megsemmisítette. A katonák már nyíltan hangoztatták: „Végre itthon vagyunk, innen már könnyű lesz hazaszökni a családhoz”. Hasonlóan gondolkodott a tisztikar is. Nem így a németek! A vereségért a magyarokat okolták, s mint megbízhatatlanokat, igyekeztek őket nyugatra szorítani, kifelé az országból. Az volt a szándékuk, hogy német területre érve, lefegyverzik a magyar csapatokat. . 1. Húsvét vasárnapján jött a felszólítás: adjuk át a fegyvereinket. Tűzzel válaszoltunk. Szabályos csata kezdődött, s a mi győzelmünkkel végződött. Mindez Neusiedl- nél (Nezsider) történt; el is neveztük magunk között ne- zsideri győzelemnek. Hanem ennek az lett az ára, hogy a németek elzárták a hazavezető utat előttünk. Választanunk kellett, merre induljunk: Ausztriába, Jugoszláviába vagy Csehszlovákiába? Hátországra volt szükségünk, a lakosság segítségére és élelemre. A zászlóaljban szolgált néhány felvidéki fiú, tanácsukra útnak indultunk a Cseh-medence felé. Znojmo környékén egy magyar alakulatba botlottak: az 52-es határvadász osztályba. Az is szökött alakulat volt, de ezt akkor nem tudták. Azért a német záróvonalat együtt törték át; utána szétváltak útjaik, hogy egy hónap múlva is-, mét találkozzanak egy csehszlovákiai városkában: a Moldva menti Tynben. ... Itt, Znojmo mellett kerültünk először kapcsolatba a csehszlovák ellenállási mozgalom legfelsőbb vezetőségéKépzőművészeti kiállítás Gödöllőn Háromórás, színes kopro- dukciós filmet forgatnak Gödöllőn. A nyugatnémet Bavaria cég és a MAFILM celluloidszalagra veszi Jókai A két Trenk című regényét. A Mária Terézia korában játszódó történelmi cselekmény két katona — két testvér — életét mutatja be: egyikük Mária Terézia, másikuk Frigyes porosz király udvarában szolgál. Az egykori királyi kastély — • ma szociális otthon — parkjá- j ban már megkezdték a kulisszák építését. Néhány hét Huszonhat esztendeje történt. Pozsonyi Tivadar zászlós, a II. hegyidandár hiradó századának szakaszparancsnoka, 1944. májusában került alakulatával a frontra, ami akkor már a Kárpátokban húzódott. A náci főhadiszállás parancsára itt, a nevében komoly hangzású Árpád-vonalnál kellett volna végső csapást mérni a szovjet csapatokra. Csakhogy a szovjet katonák úgy szétverték az Árpád-vonalat, hogy a II. magyar hegyidandár maradványa — „rugalmasan elszakadva” — meg sem állt a morvaországi Kromerizsig. Sok-sok ilyen csonka, rugalmasan elszakadt alakulat egyesítéséből megalakult az I. hegyidandár, és híradó zászlóalja. ;.. Az újjászervezés megnehezítette a dolgunkat. Nem ismertük egymást, bizalmatKÖZÖSEN
