Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-19 / 195. szám

2 "“v^íirlap X97T. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK Ulsieri heiyzei Az ír KP nyilatkozata Belfasti csendélet: három asszony a törmelék között az északír főváros Ardoyne nevű kerületében. A háttérben a szél­sőséges protestánsok által felgyújtott és leégett házak: katoli­kusok amúgy is szegényes otthonai. Írország Kommunista Párt­jának északi területi (Észak­írország) bizottsága nyilatko­zatot tett közzé az ulsteri hely­zetről. A nyilatkozatot a szerdai Morning Star ismerteti. Az angol katonaságnak ki­osztott szerepet a nyilatkozat a hitleri rohamosztagosoknak juttatott feladatokkal hason­lítja össze. A KP nyilatkozata figyel­mezteti a protestáns munkás­ságot: a munkásosztály egyet­len rétege sem élvezhet vélt vagy valódi előjogokkal a má­sik réteg rovására úgy, hogy közben megőrizheti saját sza­badságát. A nyilatkozat, miután Íror­szág Kommunista Pártjának támogatásáról biztosítja az Észak-Írországi Polgárjogi Szövetség által meghirdetett erőszakmentes, polgári elége- detlenségi kampányt, egység­re szólítja fel az ulsteri dolgo­zókat és követeli: — Az internáltak szabadon- bocsátását, a brit katonaság ál­tal elkövetett brutalitások ki­vizsgálását a nemzetközi vö­röskereszt bizottság részéről; az angol katonaság kivonását a katonailag megszállt kerü­letekből; — az angol parlament rend­kívüli ülésének azonnali ösz- szehívását, a protestáns unio- nista törvényhozás feloszlatá­sát és demokratikus törvény- hozás kialakítását addig is, amíg kiírják az általános vá­lasztásokat. — Ebből a célból minden észak-írországi párt- és tömeg­szervezet akcióegyságét; — London és Dublin kor­mányának és pártjainak azon­nali kapcsolatfelvételét abból a célból, hogy lefektessék a politikai megoldás alapjait. Nyugat-berlini tanácskozás A négy nagyhatalom nagy­követei szerdán délelőtt az egykori szövetséges ellenőrző tanács nyugat-berlini épületé­ben megkezdték tanácskozás- sorozatuk 32. ülését. Az elnöki tisztet ezúttal Pjotr Abraszi- mov szovjet nagykövet töltötte be. Nyugat-berlini körökben rá­mutattak, hogy amennyiben rövidesen befejeződnek a je­lenlegi tanácskozások Nyugat- Berlinről, a nyugati kormá­nyok és a NATO két-három hetes tanácskozássorozatot kezd. A négy nagyhatalom nagy­követei szerdán a kora délutá­ni órákban — négyórás ta­nácskozás után — 2 órára fél­beszakították tárgyalásaikat, és Pjotr Abraszimov szovjet nagykövet berlini rezidenciá­jára mentek át ebédelni Nyu- gat-Berlinből. Abraszimov a délelőtti tanácskozás befejez­tével közölte: a tárgyalást dél­után folytatják. A négy nagyhatalom nagy­követeinek nyugat-berlini kér­désről folvó tanácskozása a ké­ső esti órákban, lanunk zárta­kor, még nem fejeződött be. Három elnök az Omajjad-palotában (Folytatás az 1. oldalról.) külsőségek — Szadat elnököt huszonöt ágyú össztüze kö­szöntötte, és az egyiptomi ál­lamfő, Kadhafival, valamint Asszaddal vonult végig a vá­roson szíriai ejtőernyősök sorfala között a tanácskozá­sok színhelyére, az Omajjad- palotába —ezúttal valóságos -tartalmat fejeznek ki. Leg­alábbis olyan értelemben, hogy csaknem biztosra vehet­jük: a közeljövőben kihirde­tik az „Arab Köztársaságok Szövetségének” alkotmányát. Ez kétségtelenül önmagá­ban, is a résztvevők sikere, de régii igazság az, hogy minden alkotmány annyit ér, ameny- nyit megvalósítanak belőle. A most aláírandó okmány je­lentősége, hogy olyan föderá­ciós keretet teremt, amely jelentősen segítené a legna­gyobb atfab dilemma, a szét­húzás csökkentését — termé­szetesen csak abban az eset­ben, ha ezt a keretet meg is töltik tartalommal. A kísérlet története közis­mert. A rabati csúcs néhány résztvevője még szélesebb fö­derációban reménykedett, de a konferencia kudarca bebi­zonyította, hogy ehhez még túlságosan nagy szakadékok tátonganak az arab világ tár­sadalmi és politikai' vonulatai között. Ezért döntöttek a Tripoli Charta résztvevői — kezdetben Egyiptom, Szudán és Líbia, majd egy esztendő­vel később Szíria — egy ki­sebb. de feltétlenül reálisabb föderáció mellett. A helyzet bonyolultságára jellemző, hogy a Charta egyik aláírója, Szudán később halo­gatta a belépést, és Nimeri legújabb ígérete szerint csak a szeptember közepén esedé­kes „elnökválasztó, népszava­zás” után csatlakozik a hár­makhoz. Az Omajjad-palotában pén­tekre várható a közös alkot­mány ünnepélyes aláírása. Ha ennek szellemét és betűjét va­lóban sikerül valóra válta­ni, nemcsak katonailag és politikailag, hanem gazdasá­gilag is jelentős erő születik a Közel-Keleten: a líbiai olaj, az egyiptomi ipar és a szíriai' mezőgazdaság szerencsés öt­vözete. Dollárkrízis A legtöbb nyugat-európai i vaiutatozsde szerdán továbara | is zárva volt, ugyanakkor szá- j mos aranypiac reggel meg- . kezdte működését. Párizsban ; az arany ára kissé csökkent, és ] kilogrammonként 7465 frankot ér, míg a múlt hét péntekén ' egy kiló aranyért 7545 frankot ; adtak. A londoni aranypiacon j viszont jelentősen emelkedett I az arany ára, a korábbi un­ciánkénti 35 dolláros hivaía- ' los paritásról 43,12 dollárra! emelkedett. Londonban bejelentettek: Barber ■■ pénzügynuniszteah meghívták Brüsszelbe, hogy vegyen részt a közös piaci tag­államok pénzügyminiszterei­nek csütörtökön a dollárvál­sággal kapcsolatban összeülő rendkívüli értekezletén. Híreik szerint a brit kormány szor­galmazta képviselőjének a „hatokkal” való találkozóját. Az olasz kormány szerdai ülésén úgy döntött, hogy min­den erőfeszítést megtesz az Egyesült Államok által az im­portra kivetett tízszázalékos többletvám mielőbbi eltörlése érdekében. A kormány ülését megelőzően Antonio Giolitti költségvetési miniszter élesen támadta Nixon intézkedéseit. A szocialista miniszter nyilat­kozatában bírálta a Nixon el­nök által a dollár védelmére bejelentett lépéséket. Az Egyiptomi Központi Bank igazgatója kijelentette, hogy az EAK-ot nem érinti a dollár- válság, mert nem dollárala­pon, hanem más formában bo­nyolítja le külkereskedelmi ügyleteit. Abba Eban izraeli külügymi­niszter szerdai sajtóértekezle­tén kijelentette: „Izrael egész pénzügyi szerkezete a dollár­hoz kapcsolódik, és követke­zésképpen Nixon elnök dön­tése mélyrehatóan érinti az iz­raeli gazdasági életet.” Mint ismeretes, Losonczi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának emöke Urho Kekkonen finn ál­lamelnök meghívására a kö­zeli napokban hivatalos lá­togatásra Finnországba uta­zik. A megbeszéléseken minden bizonnyal áttekin­tik a két ország gazdasági kapcsolatait, továbbfejlesz­tésének lehetőségeit is. E fontos kérdés az utóbbi években már többször na­pirendre került a két or­szág különböző szintű veze­tői között, ennek nyomán a fejlődés meggyorsult. Mint a Külkereskedelmi Minisztériumban az MTI munkatársának elmondták, a magyar—finn áruforga­lom értéke tavaly első íz­ben haladta túl a 20 millió dollárt. A korábbi években tapasztalt fongalomiingado- zás után 1969 óta az áru­szállítások fellendültek. 1963-ban 5,4 millió, 1969- ban 8 millió, tavaly 10 mil­lió dollár értékű árut ex­portáltunk az ezer tó or­szágába, importunk az 1968. évi 5,2 millióról 11,4 millió dollárra nőtt. A két ország gazdasági kapcsolatai régi keletűek. Az első magyar—finn ke­reskedelmi-hajózási szerző­dést még 1925-ben kötöt­ték. A háború után az 1948- ban aláírt szerződés jelölte meg a ké! ország közötti kereskedelem alapelveit. A most érvényben levő, öt év­re szóló árucsereforgalmi megállapodást 1968-ban ír­ták alá Budapesten, s ez a szerződés a legnagyobb kedvezmény elve alapján, a korábbinál előnyösebb fetétetóket teremtett a köl­csönös áruszállításokhoz. 1969-ben. ugyancsak öt év­re kötötték a gazdasági, ipari és műszaki együttmű­ködési megállapodást, amely leszögezi, hogy mind­két ország előmozdítja és ösztönzi a vállalatok és in­tézmények közötti közvet­len együttműködést, és a kooperációban előállított termékek vásárlását a leg­kedvezőbb elbírálásban ré­szesítik. A két ország közötti for­galom növekedése részben azzal függ össze, hogy a finn gazdasági élet az 1960- as évek végétől lendült fel. A két ország közötti együtt­működés fejlesztését nagy­mértékben elősegítette Kekkonen elnök 1969 októ­beri magyarországi és Fock Jenő miniszterelnök 1971 januári finnországi látoga­tása. A közelmúltban egy magyar—finn vegyesbizott­ság okmányt írt alá arról, hogy tovább bővítik az áru­csereforgalom kereteit, a magyar hengereltáru-ex- port kontingensét például 20 százalékkal felemelték. Mint a Külkereskedelmi Minisztériumban rámutat­nak, 1971 és 1972 között mindkét oldalon a forga­lom további növekedésével lehet számolni, sok ugyanis még a kihasználatlan lehe­tőség. Az eddiginél széle­sebb piacot jelenthet Finn­ország a magyar gépexport számára, igen nagyok a le­hetőségek a kölcsönös vegy­ipari és egyéb szállításokra. Mivel mindkét országban kölcsönösen törekednek a kapcsolatok fejlesztésére, bizonyosra vehető, hogy az áruforgalomban 1970-ben elért csúcseredményt is rö­videsen túlhaladhatjuk. A PERUI ELNÖK TÁVIRATA POMPIDOUHOZ JPUIET- & HÚTART/ífl mmiTAW Ha Franciaország nem hagy föl a csendes-óceáni térség dé­li részében végzett nukleáris robbantási kísérleteivel, Pe­ru megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Párizzsal. Ez olvasható Juan Velasco Alvarado perui elnök Pompi- douhoz intézett táviratában, amelynek szövegét a perui elnöki hivatal szóvivője is­mertette szerdán limai újság­írók előtt. Peru kormánya, mint isme­retes, minden alkalommal éle­sen tiltakozott a Mururoa ko- rallszigeten végrehajtott fran­cia kísérleti robbantások el­len, aláhúzva, hogy az ország egyes részeiben nukleáris eredetű szennye­ződés észlelhető. Franciaország mind ez idáig teljesen figyelmen kívül hagyta a dél-amerikai ország jegyzékeit. Párizs azt állítja, hogy 1968-ban és 1970-ben végrehajtott kísérletei — csakúgy, mint az ez év jú­niusában megkezdett új so­rozat nem jelentenek fenye­getést Perura nézve. E soro­zat ötödik, nagy erejű rob­bantását szombaton hajtották végre. Franciaország tervei­ben 6—8 robbantás szerepel összesen a júniusi-szeptem­ber időszakra. A limai országos agrártu­dományi egyetem a múlt hét péntekén tanulmányt adott közre, amelyben a többi kö­zött az olvasható, hogy az 1970. évi francia nukleáris kísér- nyomán radioaktív Cézium—137 eredetű szennye­ződést fedeztek fel a nö­vényzetben. A legkoncentrál­tabb szennyeződést Tacnában, az ország legdélibb államá­ban fedezték föl. Nyugati hírügynökségek je­lentik: a francia külügymi­nisztérium szóvivője szerdán a sajtó képviselői előtt kije­lentette, hogy a francia kor­mány illetékes helyen tilta­kozni fog „a Peruban kezde­ményezett kampány” ellen, amely szerint a csendes-óceáni francia nukleáris kísérletek hoz­zájárultak az utóbbi idők földrengéseihez. A szóvivő szerint „a perui sajtó, sőt egyes hatóságok ma­gatartása árthat a két ország jó kapcsolatainak”. Csillagváros Gagarin-emlékmű A szovjet űrhajósok kiképző központjában, Csil­lagvárosban szerdán leleplez­ték Jurij Gagarinnak, a világ első űrhajósának emlékmű­vét, Borisz Gyuzsev szobrász és Alekszandr Zabarzin épí­tész alkotását. Japán — Fülöp-szigetek Az ősi japán szent hegy, a Fujiama csúcsán meteorológiai állomás épül. Az elemeket helikopter viszi fel. Manilában kigyulladt egy biztosítócég palotája. Az anya; kár óriási. Meggyorsult a magyar-finn gazdasági együttműködés fejlődése

Next

/
Thumbnails
Contents