Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-15 / 192. szám
MST Hicrti 1971. AUGUSZTUS 15., VASÁRNAP Fájdalomcsillapítás — minirádióval A beteg testrészből az agyba futó ideg impulzusoknak egy zavaró rádióadóval való megszakításával igen erős fájdalmat is csillapítani lehet. A fájó testtájékhoz lehetőleg közel két elektródát, valamint egy elemes miniatűr rádióvevőt ültetnek be. Fájdalom esetén a páciensnek csak egy rádióadó antennáját kell a beépített rádióstimulátor fölé tartania. A stimulátorból kiinduló impulzusok erősen csillapítják az idegek fájdalomjelzéseit és a fájdalmat a beteg testtájékon könnyű bizsergés váltja fel. Az amerikai Duke University kutatói által kifejlesztett készüléket már több betegen kipróbálták. Manapság már közhelyszerű a számítástechnika szükség- szerűségéről beszélnünk. Nemcsak a tudományos életben nélkülözhetetlen, ahol nem egy probléma megoldását éppen a nagy sebességű számítás tette lehetővé, nemcsak a látványos és számunkra jószerével elérhetetlen űrkutatásban nélkülözhetetlen, hanem egyre inkább az a hazai kereskedelemtől (a készletek nyilvántartása, a könyvelés) az állami igazgatásig szinte minden területen. Megszűnik a malária Az arab országok és Törökország közös intézkedéseket tesznek a malária teljes megszüntetésére. Az Egészségügyi Világszervezet és az érdekelt országok egészségügyi minisztériumainak terve szerint a Közel-Kelet országaiban a következő öt évben teljesen megszűnik ez a betegség. A maláriában megbetegedettek száma ebben a térségben az utóbbi tíz évben a korábbiaknak már csupán töredéke VOlt.: Spontán kezdeményezés Az első lépések tulajdonképpen spontánnak nevezhető kezdeményezések voltak. Így született meg az Elektronikus Mérőműszerek Gyárának (EMG) 830-as típusú közepes teljesítményű gépe vagy az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetének TPA típusú kis számítógépe, amelyet most a már harmadik generációs TPAI számítógép gyártása követett. Ezzel párhuzamosan a perifériák fejlesztése és gyártása is elkezdődött. Ezek azok a berendezések, amelyeken keresztül a gép a „külvilággal” a kapcsolatot tartja. Különösen lyukszalagtechnikai berendezések készültek így az Elektromechanikai és Finommechanikai Kutató Intézetben (EF- KI) és a Magyar Optikai Művekben (MOM). Francia ajánlat Rövidesen azonban világossá vált, hogy hatékony számítástechnikai bázis központi kezdeményezés, koordináció és támogatás nélkül nem képzelhető el. Az is nyilvánvaló lett, hogy célszerűtlen volna hazánknak, egy kis országnak, teljes önállóságra törekednie. Ezért élünk a nemzetközi munkamegosztás adta lehetőségekkel. így fogadtuk el a francia ajánlatot számi tó-li- cenc vásárlására, amely egyébként összhangban van kormányunk általános licencvásárlás! programjával. A francia partnerek ajánlották azt a kis számítógépet, amelyre Magyarországnak leginkább szükségé van. A francia CII 1010-es géphez, mint központi egységhez a későbbiekben az ún. Fez 3-as fix. tárcsás tároló licencét vettük meg, biztosítva ezzel egy megfelelő külső, háttérmemóriát. A cél természetesen komplett számítógép előállítása szalaglyukasztóval és -olvasóval, sornyomtatóval, esetleg mágnesszalagos és sok más perifériával. Kooperáció A „számítástechnikai program” nagysága az átlagost meghaladó fejlődési ütemet követel és eleve a vállalatok közötti kooperációra épül. így a székesfehérvári Videoton mintegy ipari fővállalkozóként foglalkozik a 1010-es számítógép gyártásával, amelyhez pl. az EMG és több gyár kooperációval kapcsolódik. Már ez évben a Videoton gyár több számítógépet gyárt a felhasználó részére. A lyukszalag perifériák egy részét az EFKI (amely időközben a Videoton Fejlesztő Intézetévé lett) fejlesztette ki, és végső, ipari gyártásra a MOM tette alkalmassá az egyrészt másodpercenként 300 vagy 1000 karakter sebességű olvasót (karakteren egy betűt, egy számot vagy pedig valamilyen egyéb jelet értve), másrészt pedig a másodpercenként 30 karakter sebességű lyukasztót. A Villamos Automatikai Intézet (VILATI) Prepámat és Prepádat néven kifejlesztett adatelőkészítőjébe (amely az írógéppel írt ún. alfanumerikus szöveget lyukszalagra „feszi át”) is a MOM készít lyukasztót és olvasót. Ezek a lyukszalagtechnikai berendezések már eddig is szép karriert futottak be. 1969 óta máig több millió rubel értékben adtunk el belőlük a Szovjetuniónak, ahol többek között a szovjet építőipar számítástechnikai programját megvalósító rendszerekbe kerülnek. Ebben az anyagelőkészítéstől az építési folyamat utolsó fázisáig minden mozzanatot átfog az új számítógépes technológia. II. ö. A plazmakutatást az utóbbi években világszerte, így a Szovjetunióban is fellendítette az a körülmény, hogy a szabályozott termonukleáris reakció megvalósításában a plazma igen fontos szerephez jutott. (Ismeretes, hogy a Szovjetunióban jelentős kísérletek folynak a magfúziós energia szabályozott felszabadításával kapcsolatban.) A szabályozott termonukleáris reaktorokra a jövőben nagy szerep vár az atomerőmüvekben termelt villamos energia területén. Melegház az űrben A vízi energia jovoje Egy nemrégiben kiadott ENSZ-jelentés szerint a világon 1966-ban az egy főre eső energiafogyasztás megközelítette az 1,7 t szénnel egyenértékű energiát. Egy, a 2000. évre történő előrejelzés szerint a földgáz és az atomenergia mellett az ezredfordulóig a vízi erőművek fejlesztésében van a jövő. Földünk számos kontinense: Afrika, Dél-Amerika, Ázsia, de részben még Európa is jelentős energiát hordoz a még kiaknázatlan folyamokban. Kazahsztánban, az Ili folyónál épült a kapcsagajszki vízi erőmű, amelynek teljesítménye 434 ezer kilowatt lesz. Az erőművel egy időben épül a 170 km hosszú és 20 kilométer széles mesterséges víztároló, amelyet hatalmas mérete miatt mesterséges tengernek is nevezhetnénk. Tengeralattjáró műanyag testből Részben akrilműgyantából készült tengeralattjárót helyeztek üzembe Amerikában. A hét méter hosszú és nyolc tonna súlyú hajóról — melyen két kutató és egy gépész kaphat helyet — az átlátszó falak lehetővé teszik a tenger mélyének minden oldalról való megfigyelését. A hajó merülési mélységének maximuma mintegy 300 méter. Üveg + aszfalt Kettős feladatot oldottak meg a rollai egyetem (USA) kutatói: az üveghulladék olcsó felszámolását és jobb autó- út-burkolat kikísérletezését. Az évente eldobott 26 milliárd üveg ugyanis rengeteg helyet foglal el az amúgy is egyre emelkedő hulladék- hegyekben. Az egyetemeken három éve folyó kísérletek bebizonyították, hogy a hagyományos aszfaltkeverékbe belezúzott üveg tartósabb autóburkolatot ad az eddiginél, jobban ellenáll a meleg hatásának, és nagyobb a teherbírása, kevésbé csúszik. Az egyetem kísérleti terepén már bemutatták a szakembereknek az új útburkolatot. Folynak kísérletek az elhasználódott és megőrölt gumiabroncsoknak ez aszfaltba való keverésével is, amely a csúszást lenne hivatva még jobban csökkenteni. Vadászfotók — naptáron A vadászélet élvezetes, szép látványt nyújtó pillanatait A jövő közlekedése Lehet, hogy a jövőben a Német Szövetségi Köztársaság lakói már szállítószalagok útján fognak közlekedni városaikban. Egy Münchenben röviddel ezelőtt kidolgozott közlekedési rendszer, a „Transurban” ezt az előbbre- jutási módszert ajánlja a nagyvárosok egyre nehezebb közlekedési problémáinak megoldására. A kb. 1,5 méter széles szállítószalag hozzáérés nélkül lebeg egy légpárnán. Meghajtásáról linerális indukciós motorok gondoskodnak. A székekkel felszerelt szalag óránként 12—18 kilométeres sebességgel halad, s óránként 24 000—36 000 személy szállítására lesz képes. Az új tömegszállítási eszközt egy cső fogja körül, amit éppen úgy le lehet fektetni a földre, mint a föld alá vagy akár állványokra. Az utasokat — jóformán anélkül, hogy ezt egyáltalán észrevennék — a beszállóhelyeken különböző gyorsan forgó korongok juttatják rá az állandó sebességgel haladó szállítószalagra. megörökítő fotók sokszorosított reprodukcióiból készítette el az első, 1972. ért művészeti naptárt a Képzőművészeti Kiadó — a budapesti vadászati világkiállításra. Az érdekes naptár borítólapján ez a jelmondat áll: „A vadászat — a vad és a természet védelme!” Érdekessége a kiadványnak, hogy illusztrációihoz kétnyelvű — magyar és német változatú — ismertető szöveget illesztettek. Huszonötezer példányban jelentette meg a kiadó a vadászati naptárt, amely most került forgalomba, s a nagyobb papírüzletekben kapható. „Vadjaink” címmel színes, képes levelezőlapok sorozatát is megjelentette a Képzőművészeti Kiadó a közelgő nagy nemzetközt eseményre. A grafikákat Muray Róbert készítette egyebek közt a muflonról, a vércséről, a fácánról, q rókáról, a fogolyról, a dárnj vadról, a gímszarvasról, a vad' disznóról, a halászsasról, az egerészölyvről, a vándorsólyomról. FRANCIA-MAGYAR EGYÜTTMŰKÖDÉS: Kisszámítógép-gyárfás hazánkban löbb millió (okos A hosszan tartó űrrepülések megvalósultával szükségessé válik az űrhajósok megfelelő munka- és életkörülményeinek biztosítása. Eddig már sok olyan szerkezetet próbáltak ki, amely biztosítja az ember normális életműködését az űrben. Mivel a nagy kalóriatartalmú, tubusban tárolt tápanyagok nem képesek teljes mértékben kielégíteni a szervezet szükségleteit, az űrhajósok természetes élelmiszert is fogyasztanak. A légzést kémiailag aktív, a széndioxid gázt és a vízpárát el-, nyelő, valamint oxigént kibo- - csátó anyagok biztosítják. Hogy az űrhajó ne váljék mozgó élelmiszerraktárrá, és vizet, valamint folyékony oxigént tartalmazó tartályhajóvá, az anyagok úgyszólván teljes mértékű ciklikus fel- használásának megszervezése, egy úgynevezett zárt „ko- logilkus” rendszer létrehozása vált szükségessé. Ehhez a rendszerhez tartozik egy űrbéli melegház is, amelynek növényei az ember által kiválasztott széndioxidot és más gázokat használják fel növekedésükhöz, és ezen kívül élelmiszert is biztosítanak. Az űrbéli melegház csak akkor gazdaságos, ha súlya felszálláskor jóval kevesebb, mint amennyit a szükséges zöldségkészlet nyom. Szállítás közben a „kertnek” kis helyet kell elfoglalnia, de felállítás után maximálisan hasznos felülettel kell rendelkeznie. A hordozható kozmikus melegházak egyik lehetséges változata egy hengeres formájú, vékony szerelvényezett műanyagból készült héjszerkezet, amelynek két rétegét könnyű azsúros műanyagvázra húzták. A két réteg között egy harmadik, többszörösen összehajtott hártyát húznak keresztül. A harmadik réteg automatikus hermetizá- ló szerkezetként működik, mivel az esetleg merőlegesen becsapódó meteoritok által ütött lyukon kiáramló levegő magával húzza a hártyát, amely egyúttal eltömi a keletkezett nyílást. Egy kálső, ugyanilyen anyagból készült; réteg fogja fel a becsapódó mikrometeoritokat is. Felszállásnál a harmonika- szérűén összehajtott héjszerkezeteket az űrkabin mögötti szekciókban helyezik el. Miután kijutottak a megadott pályára, a szekció védőfedelét eltávolítják, míg a levegővel telt hártya „kifújódik” a kozmikus térségbe. Az űrhajósok ezután felszerelik a zöldség- termelés beindításához szükséges automatikus szállítószalagokat. Minden szállítószalag két könnyű vázrétegből áll, amelyeket szintén hártyás réteggel vontak be. A felső kereten át történik a levegő cseréje, ezen keresztül hasznosítják a növények a széndioxid gázt és regenerálják az oxigént, de itt gyülemlik fel a növények által kiválasztott pára is, amely egyszerű tisztítás után ivóvízként hasznosítható. Az alsó, fémmel bevont térfogatot, ahová a gyökérrendszer nyúlik le, talaj helyett az emberi szervezetnek a szükséges anyagokkal kiegészített vízben oldott melléktermékeivel átitatott aeroszol árammal fúvatják. A keretek között tartók segítségével spirálisan helyezkednek el a növények, a fiatalok középen, míg az idősebbek a periférián. A melegház megbízhatóbb működésének biztosítására a növények növekedését kedvezően befolyásoló mágneses és elektromos erőtereket létrehozó szerkezetet is kidolgoztak. A két keret állandóan változtatja egymáshoz viszonyított helyét, ami módot ad az űrhajósoknak, hogy naponta leszedjék a szállítószalag szélén az érett zöldséget és a középen felszabadult helyre újakat ültessenek. A hosszú útra induló űrhajók melegházának alapvető kultúrája a burgonya lesz, amely viszonylag kis területen is nagy termést hoz, és ezen kívül intenzíven növeli az űrhajó légkörének oxigéntartalmát is.
