Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-01 / 180. szám

ÁRUBEMUTATÓ A VÉN DUNÁBAN Most dőlt el, mi lesz a pultokon 1972-ben A PEST MEGYEI HlRtAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 180. SZÄM 1971. AUGUSZTUS 1., VASÁRNAP DOLGOZNI KELL! Új szelek a Naszály alján Módosították az eltúlzott tervet Tavasszal másodszor sza­nálták a kosdi N aszály hegy- alja Termelőszövetkezetet. A vizsgálatok feltárták, hogy az eredménytelen gazdálkodást a volt vezetőség rossz munka- módszerei, a szervezetlenség, a laza munkafegyelem, az indo­kolatlanul magas, fedezet nél­küli beruházások, a munka nélkül kifizetett bérek, a ma­gas reprezentációs kiadások és hasonlók okozták. A felelősök ellen fegyelmi eljárás indult. A szövetkezet elnöke lemon­dott. Persze, maguktól nem ol­dódtak meg a gondok. Üj el­nököt kerestek. Egy hónapja dolgozik a kosdi szövetkezet­ben Fábián Albert, a megfe­lelőnek vélt ember. Első in­tézkedései biztatóak. Bevezet­te, hogy mindenki felelős a maga munkaterületéért, hogy nem lehet mindig a múlton rágódni, s az újabb hibákat is a régiekhez sorolni, hanem becsületesen és keményen dolgozni kell. Néhány ember­nek, bizony, nem tetszik a ke­mény kéz politikája. A szanálási eljárás után, az állam segítségére sietett a szövetkezetnek. Nemcsak a több mint 4 milliós hitellel. Azzal is, hogy figyelemmel kí­séri a kosdi változásokat. A szanálási, .bizottság javaslatá­ra, az irreális 41 milliós brut­tó termelési tervet, 34 millióra módosították. Reálisabb terméshozamokat terveztek, s egyenként meg­vizsgálták az ipari mellék­üzemágakat. A sütödéről megállapítot­ták, hogy üzemeltetése gaz­daságtalan. Vagy minimálisra kell csökkenteni a termelést, azaz csak a falu számára süt­ni kenyeret, vagy teljes egé­szében meg kell szüntetni. A nyomda és a műanyagüzem korábban is nyereséges volt, ezután sem lesz vele baj. Sőt, az új elnök tervei szerint, egy könyvkötő részleget is felállítanak. Ez nem igényel beruházást, a számítások szerint nagyon ki­fizetődő lenne, és sok kosdi asszonynak biztosítana állan­dó munkalehetőséget. A gu­miüzemet is nyereségessé le­het tenni. Alapanyaggondjuk nincs, korábban, valami rossz számítás kö­vetkeztében, hosszú évek­re elegendő alapanyagot vásároltak. A lakatosüzemről is úgy tud­tuk, hogy nyereséges. A terü­leti szövetség legutóbbi vizs­gálata szerint, korántsem ilyen hízelgő a helyzet. Az is kiderült, baj van a munkafe­gyelemmel. De azért a laka­tosüzemnek is van jövője. AUGUSZTUS 20-ÄN ÁTADJAK: Január 1-től önálló lesz a szobi zeneiskola Eldőlt a szobi zeneiskola sorsa. Augusztus 20-án avat­juk. Cs. Nagy Tamást, a váci zeneiskola igazgatóját kérdez­tük a munkák állásáról: — Az elmúlt héten jártam Szobon. akkor már padlózták az épületet. A jövő héten is­mét elmegyünk, és tárgyalunk a tanács vezetőivel. — Teljesen önálló lesz a szobi iskola? — Egyelőre nem. Január el­sejéig megbízott igazgató ve­zeti, de pénzügyileg a váci is­kolához tartozik. Jövő év, ja­nuár 1-től pénzügyileg is, igaz­gatásiig is önállóvá válik. — S mi újság a Konstantin téren? — A jövő héten költözünk. Az új tanévet már itt kezdjük. Egyébként szeptember 15 és 25 között tervezzük az épület ün­nepélyes megnyitóját. B. Az állattenyésztésben a szarvasmarhatartás a fő gaz­dasági ág. A marhahizlalás és a tejelő tehénállomány egy­aránt ráfizetéses volt az el­múlt években. Az új állatte­nyésztő, Rajki István szerint, az állomány gyengesége és a laza munkafegyelem okozta a ráfizetést. Az emberek lassan meg­értik, hogy vége a „mun­ka nélkül kenyeret” vi­lágnak. A tehénállományt pedig fel­frissítik. Jövőre, ha már a két új istálló is üzemel, nyeresé­ges lesz a szarvasmarha-tar­tás. Az eredeti állattenyész­tési tervben 750 ezres nyere­séget számoltak a tojóállo­mánynál. A kiöregedett ba- romfikat azonban, a szanálás előtt, eladták, áprilisban már egyetlen tyúk sem volt. Az új állomány pedig csak az év vé­ge felé kezd tojni, addig csak kiadás van rá. A föld viszont mintha meg­érezte volna, hogy nagy szük­sége van Kosdnak a jó ter­mésre. Búzából például 16—20 mázsás az átlagtermés, tavaly 9 volt. Űj vezető ke­rült a növénytermesztés élé­re is, Légrádi János. Legalább annyi szerepe van a jó ter­mésben, mint az időjárásnak. Tavasszal, amíg mások vesze­kedtek, s bőrüket mentették, ő kiválóan megszervezte a ta­laj előkészítést, a műtrágyá­zást. Az új tervek szerint, a szövetkezetnek már az idén nyereségesen kell gazdálkodnia. Nem könnyű feladat. A siker érdekében vezetőnek, beosz­tottnak egyaránt jól kell dol­goznia, hogy bebizonyítsa: be­csületes munkával, hozzáér­téssel, a Naszályhegyalján is lehet jó eredményeket elérni. Csillák András Nemrégiben üzemi nőfelelő- | sokkéi jártam a váci Kötött­árugyár műhelyeiben. A var­róüzemben éppen szállításra készítettek elő egy gyermek- és bakfisruha-kollekciót. A nadrág-tunika együttesek kék­fehér, piros-kék összeállítása, a gyermek kezes-lábasok szi- várványos gallérja és kézelője a csoportunkban levő minden mamának megakasztotta a te­kintetét. Az érdeklődés azon­ban csakhamar alább hagyott, amikor megtudták, hogy liba­noni exportra csomagolják a szép ruhákat. Ezért örültem, amikor a gyár a minap a verőcei Vén Duna teraszán bemutatta a 150 modellből álló kollekció­ját, a kötöttárut forgalmazó nagykereskedelmi vállalatok­nak. A kollekcióban felvonul­tatták az annyira megcsodált modelleket is. Fejes István igazgató a be­mutatót megelőző bevezetőjé­ben elmondta, hogy a Kötött­árugyár a negyedik ötéves tervben nagy rekonstrukciót hajt végre. Ez egyben azt is jelenti, hogy 1975-ben az idén megtermelt mennyiségnek dupláját szeretnék gyártani a Kötöttárugyárban. Ehhez ter­mészetesen a divatot követő korszerű termékválasztékot kell kialakítani. A gyáriak el­képzelése az, hogy modern tö­megruházattal, szellős, köny- nyen kezelhető szabadidő-ru­házattal jelennek meg a pia­con. Ügy ítélik, termékeik egy része már most olyan minősé­gű, hogy a vásárlók, ha meg­ismerkednek velük, keresni fogják, akár a kcnkurrens vál­lalatok termékei helyett is. Az árubemutató első részé­ben a gyár egyik h ág'rom anyós termékcsoportját, a tréningru­hákat mutatták be. Harminc­nál több plattírozott perion­ból; körkötő gépen kötött, mű­szállal erősített, pamutbéléses kőiméből és halónkéból mű-. tattak be modellt. Hagyomá­nyos mackóruhák mellett — hál’ istennek, kevés ilyen volt — csinos, pantallós nadrággal, rövid vagy hosszú cipzárral készült, kozák nyakú felső­résszel díszített együttest lát­tunk. Végre változatosak a dí­szítések is. Nemcsak a színes kézelők, hanem a gallér és a felsőrész elejének színes tűzé­se. a raglánvonalba helyezett csíkos kelme, a felsőrész ujján és elején elhelyezett színtartó paszomány és emblémás zse­bek díszítik a gyerekek és bakfisok játszó- és sportöltö­Két — lopott tüzelőutal Hiábavaló a propaganda ? JOGOSÍTVÁNY NÉLKÜL Mind több a magánautó Vácott is és a járásDan is. Kocsis Janos rendőr alezredes es munkatársai a balesetmen­tes közlekedést szolgálják: elő­adásokkal, propagandával, tá­jékoztatással. A gépjárművezetők egy ré­sze azonban megfeledkezik a szabályokról, s magatartásává) veszélyezteti saját és ember­társai testi épségét. A leggyakoribo szabályta­lanságok közé tartozik az ittas vezetés, bár, az első félévi sta­tisztika szerint, valamivel csökkent a szabálysértők szá­ma: 32-ről 28-ra. Pedig nem alacsony a büntetés összege. A vámosmikolai P. Gyula és a vácrátóti M. Gábor 1800 fo­rint, a fóti M. János 1500 fo­rint bírságot fizetett. Elszaporodott viszont a jo­gosítvány nélkül volán mögé Gyula (i- >d) 1500 forint, H. Árpád (Vác) 1500 forint, K. Samuel (Csővár) 1200 forint, Sz. József (Nagybörzsöny) 900 forint pénzbírságot fizetett azért, mert virtuskodásból vagy türelmetlenségből, szak­tudás nélkül vett részt a köz­úti forgalomban. (P.) Amióta kitört a kánikula, egy-egy vasárnap 18—20 ezer forint vándorol a Pest megyei Kishajózási Vállalat váci állo­másának kasszájába. Ha azt vesszük, hogy az út másfél fo­rint, s oda-vissza is csak há­rom, hogy az autót, vezetőjé­vel együtt, tizenkét forintért szállítják, nem nehéz kiszámí­tani, hány ember kel át a Du­nán vasárnaponként. Hála Tol­di Miklósnak, „aki” ezen a i nyáron már igazán jól bírja a munkát! A váci révlejárónál már el­készült egy nagy fényerejű kandeláber. Önmagában ugyan nem fogadta el a Köz­lekedés és Postaügyi Miniszté­rium megbízottja, csak két A börtön, a szabadságivesz­tés soli embert gondolkozás­ra késztet és szabadulása után vigyáz, hogy újból ne kerül­jön összeütközésbe a törvény­nyel. A büntetett előéletű 48 éves Csacsányi Sándor nem okult. Idén, március 12-én szabadult legutóbbi börtönbüntetésé­másik erős fényű lámpa vilá­gával kiegészítve segítheti az éjszakai kompozást. Régóta készülnek már a vá­ci révészek a rendszeres éjsza­kai járatokra. Nagy szükség is lenne rájuk, hiszen este, nyolc óra után, legközelebb az Ár- pád-hídon lehet átjutni a Du­na túlsó partjára. Mint a rév­kapitányságon megtudtuk, amint a KPM engedélyezi, azonnal elkezdik az éjszakai átkelést. Addig is próbakép­pen este 9 és 12 óra között is átkel a személyhajó — kíván­ságra. Természetesen egyelőre különjárati pótdijat kell fizet­ni, és a jegy is a duplájába kerül. b. h. bői. Ezután visszatért Vácra, édesapjának Földvári téri la­kásába. Fogadkozott, hogy megja­vul, munkát vállal. Jelentke­zett a Heuréka-gumigyárba. Felvették, de nem ízlett a munka, s csakhamar otthagy­ta a helyét. Április végén édesapja 600 forintos tüzelőutalványt ka­pott a nyugdíjintézettől. Fia tudomást szerzett róla. Ellop­ta és a TÜZÉP-telepen el­adásra kínálgatta. Kovács Já­nos fuvaros megvette tőle — 350 forintért. A pénzt elitta, ételre költötte. A bírósági tárgyalás során súlyosbító körülménynek vet­ték, hogy visszaesőként, kö­zös háztartásban élő személy sérelmére követte el a lopást. Kétévi szabadságvesztésre ítélték. Az ügyész tudomásul vette z ítéletet, a védelem enyhítésért fellebbezett. (P.) FÓT Beszédes számok Hétezer ember jár naponta Fótról a budapesti üzemekbe dolgozni. Ötvenötezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a fóti Dózsa György út lakói. vagy motorkerékpárra ülök száma is. Néhány ítélet: M. Ferenc (Szob) 1500 forint, T. Garancia: a T. zekét. Minden mama online, ha a boltokban is találkozhat­na a barna-zöld vagy a sötét­kék-bordó összeállítású tré­ningruhával, aminek az ára is elfogadható. Egytől hármas méretig 103, négytől hatosig 142, és hetes méretben 168 fo­rintba kerül majd, ha rendel belőle a kereskedelem. Biztos, hogy az óvodás korú gyerekek ruhatárába hamar bevonulna a műszálas kerti nadrág, amely nemcsak jól öl­töztet, hanem más kiváló tu­lajdonságokkal is rendelkezik: könnyen mosható, gyorsan le­het feladni és levenni a kis­gyermekről. A technológiai osztály vezetője a bemutató közben elmondta, hogy a gyár sikerrel szüntette meg a pan­tallók élvarrásának elpattaná- sát. Jó minőségű angol műszá­las cérnát vásároltak, amíg a hazai ipar Sztár és Eszter el­nevezésű poiiész teres varrófo­nala a piacra nem kerül. A bemutatott modellek má­sik csoportja pamutbéléses, körkötött kelméből készült, ut­cai viseletre is alkalmas. Erről a kelméről a Textilipari Mi­nőségellenőrző Intézet megál­lapította, hogy minősége ki­váló, és méltó a T védjegy vi­selésére. Azzal, hogy a kelmét védjegyezték, kétszeresen el. lenőmk, egyrészt a vállalat, másrészt az intézet figyelem­mel kíséri a belőle készült ter­mékeket. Lányka nadrágkosz­tümöket, tavaszi, nyári ruhá­kat, rövid nadrágos fiúöltö­nyöket, kerti nadrágokat, bak- fisoverállokat, fiú- és gyer- tnekpulóverek et, pantallókat és forró nadrágokat láttunk belőle. A nem szakmabelinek a nyomott mintás frottírból ké­szült ruhák tetszettek legin­kább. A modelleket már mi­dihosszúságban készítették. A manökeneken nagyon jól fes­tett a nyújtott vonalú, fehér alapon piros, kék, narancssár­ga, zöld-barna mintás kiskosz­tüm és ruha, a felsőrésszel egybedolgozott pantalló, a rö­vid pulóverrel viselt fehér for­ró nadrág, a hozzá való midi köntös. A bemutató végén a nagy- kereskedőkből verbúválódott zsűri együtt alakította ki „kí­vánságlistáját”. Sajnos néhány szép modell nem került rá. Bányász Makacsság? Mór szégyelljük szóvá tenni! Amikor a Műemléki Fel­ügyelőség kitiltotta a váci Március 15. térről a Révkapu borozó sikertelen cégtábláját, még elfogadható volt a Vác és vidéke ÁFÉSZ védekezése: majd akkor veszik le, ha el­készül Földvári Csaba iparmű­vész vörösrézből domborított cégére. Elkészült. A régi maradt. Még az is elfogadható volt, hogy a bejárást is jelző, a tér hangulatába illeszkedő ková­csoltvas korlátok felszerelé­séig várnak. Felszerelték a vaskoriatokat. Vajon ezután még mi indo­kolhatja, hogy az ÁFÉSZ nem hajtja végre az Országos Mű­emléki Felügyelőség határoza­tát? —di Orvosi ügyelet Holnaptól kezdve, a Köz­társaság úti (a 302-es telefonon hívható) központi rendelőinté­zetben, az alábbi orvosok tar­tanak éjszakai ügyeletet: Hétfőn: dr. Pap Miklós, ked­den: dr. Kreiner Lenke, szer­dán: dr. Gulyás Zoltán, csü­törtökön: dr. Pap Miklós, pén­teken: dr. Bea Mátyás, szom­baton és vasárnap: dr. Pap Miklós. A beosztás hét közien meg­változhat. Sajátos kátyúzás Az ember állandóan újító, új módszert kutató tevékeny­ségére kellett gondolnom, ami­kor az alábbi különös esetről hallottam. De egy találmány gyors bevezetésére is jó példa a történet. A pormentesített országúi­nak, amely a vácrátóti ka­nyartól Váchartyánon keresz­tül Aszódig vezet, évek óta el­fogadható az állapota. Ám van egy fél kilométeres szakasza, mely nemcsak a kun miatyán, kot. mondatja el a sofőrökkel, de napról napra veszélyesebb is. Ez a szakasz a váchartyáni tsz központi majorjától a kül­ső majorig, az úgynevezett Szilvásokig tart. Kíváncsiság­tól sarkallva kátyúszámlálást végeznem, s, egy húszméteres szakaszán — ez az átlag! — 43 olyan gödörre bukkantam, melynek átlagos mélysége 15 centiméter. Az útszakasz kezdetén van a hártyán: tsz magtára. A mag­tár padlásán jelenleg baromfit tenyésztenek. Az elhasznált al­mot — magyarul tyúktrágyát — az ablakon át ki dobálják az út szélére. Láttam egy cemen­tes vontatót, amint belehajtott a több nap óta összegyűlt hul­ladékba. Kerekei méterekre szétcsapták a mocskot. Ponto­san a kátyúkba, szépecskén el­tüntetve azokat. így javítják az említett út­szakaszt, összefogással, új módszerrel. Igaz, hogy nékünk, úton járóknak, ez még szokat­lan, mint ahogy a tyúkszál­lással szemben lakó váchar- tyániak sem tudják megszokni az „illatfelhőt”. Panaszaikat eddig még nem hallgatták meg. Tudjuk, hogy egyes utak már alkalmatlanok a nagy for­galomra, és karbantartásuk is körülményes. Ám mégsem kel­lene megvárni, amíg életve­szélyesekké válnak. Nem akar­juk a tsz-t sem bántani. Az aratási munkák miatt minden szállítóeszközre égető szükség van. Ám az alom gyakoribb elszállítása fontos egészségvé­delmi követelmény! —esi— Bopogós emléktárgy A Dunakörnyéke Ruházati és Háziipari Szövetkezet dol­gozói nemrég kétnapos alföldi kiránduláson vettek részt. Megülték a lovakat a Horto­bágyon, bográcsgulyást kana­laztak a csárdában, megtekin­tették Debrecen nevezetessé­geit, lubickoltak a nagyerdei strandon, a második napon pe­dig Hajdúszoboszlón fürödtek. Esti programot nem szervezett számukra az IBUSZ, mert nem is lehet mindenki kedvére va­lót kitalálni. Hamar kiismerte magát mindenki a cívis városban. Reggel huncut mosollyal új­ságolták egymásnak, ki, hol töltötte az estét. A hajdúszoboszlói ebéd után egy óra szabad időt kértek be­vásárlásra a kirándulók. Já­tékok, strandkalapok, vázák, nippek, faragványok és egyéb csecsebecsék kerültek fel az autóbuszok csomagtartóira. Ezen felül minden kiránduló egy-egy szép, magas, felül ki­forrott, alföldi cipót is vásá­rolt. — Hát ezt minek cipelik? Otthon nincs kenyér? — kér­dezték a szoi.oszlóiak. — Hát ilyen nincsen — volt az őszinte válasz. Mikor érjük már meg, hogy a Vácra látogató kirándulók tőlünk vigyenek kenyeret? G. F. Személyjárat indul A KPM engedélyétől függ az éjszakai kompozás

Next

/
Thumbnails
Contents