Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-07 / 158. szám

T maioüo La p.c'STmE&YE« XV. ÉVFOLYAM, 158. SZÄM 1971. JÚLIUS 7., SZERDA Télen fagyban, nyárén hőségben a Cegüédtől Füiöpszóüásig — 35 rrsilliő forint A kép megszokott. Hol a vá­ros egyik, hol a másik végén jelenik meg a szerelőbrigád, s a régi huzalok helyébe fehé­ren fénylő új alumíniumhuza­lokat illeszt a villanykarók te­tejébe. Amikor Fischer Jánost, a hálózatszerelési osztály vezető­jét arról kérdeztem, milyen munkát végeztek ebben az esztendőben, meggyőződtem, hogy tényleg észrevehetetlen a munkájuk. Pedig a hálózatszerelők 84 | tagú csoportja Cegléd, ! Kecskemét és Fülöpszállás között, a müvezetőségi kör­zetben az idei tervek sze­A termelőszövetkezetek és ez állami gazdaságok gabona­földjein mindenütt aratnak. Az árpa után a rozs, a triti- fcálé és a búza aratásához is hozzáfogtak a kombájnok. A gabonafélék beértek. Az aratásiról és a terméski­látásokról Fekete József, a Szabadság Termelőszövetke­zet elnöke így nyilatkozott: — Az aratásra általában kedvezett a kapás veteménye- ket már katasztrófával fenye­gető száraz idő. A múlt heti nagy szél, a vetések összekú- szálásával sok kárt okozott, és a homokföldeken a kapás vetemények mellett a gabo­nában is károkat okozott a homokverés. — A terméseredmények? — Az árpa a legtöbb he­lyen többet hozott a tervezett­nél. Átl 7 goson holdankénti átlag 15—16 mázsa, de voltak olyan táblák, amelyek 20 má­zsát is megadtak. A többi ka­lászosok terméseredménye is bíztatónak látszik. Az árpa- aratással mi is végeztünk, 1554 hold vetésünket 5 kom­bájnunk aratja. A learatott gabonát a Ter­ményforgalmi Vállalat rak­táraiban már szárítják. Jani Sándor telepvezető szerint az első árpaszállítmányt a múlt hét végén a kocséri Üj Élet Termelőszövetkezet küldte be. A körösi termelőszövetkeze­tek közül pedig az Arany Já­nos Termelőszövetkezet szál­lított be elsőnek árpát. A ter­rint 35 millió forint érté­ket szerel össze. A körösi üzletigazgatóság te­rületén a hálózatszereléseken húszán dolgoznak. Közülük három a villanyszerelő szak­munkás, a többiek betanított munkások. Nem kell protek­ció ahhoz, hogy bekerülhesse­nek a hálózatszerelők brigád­jába. Mostohák a munkakö­rülmények, egész évben a sza­bad ég alatt dolgoznak és a fizetésük sem magas. De a bri­gádok tagjai jól ismerik mun­kájuk fontosságát, meg azt is tudják, hogy rájuk mindig szükség van. més szerinte is jó közepes, a minősége kitűnő. K. EGYÜTT jár a technika fejlődésével a csizma trón­fosztása? Bizonyára. Bár a divat néha diktál hóbortokat. Legyen az törölt idő, vagy a szuperszóníkusok világa — ma is járunk csizmákban. Igaz, nem vörös színű szaty- tyánbőrből készítik., amiben aztán télen vizes a lábunk, de az igényesebb azt is meg­kaphatja. No persze, csak nyáron. Ilyenkor aztán a di­vat után futó hölgyek ugyan csizmában sétálgatnak. Hogy melegük van? Számít is az? Amiről mi szólunk, az még a klasszikus csizmaidőszak. Hol is készítették a csizmát a török korszakban? A ké­szítők elsősorban helybeliek, akik még nem tömörültek céhbe ebben gz időben. A hozzávaló bőrt elsősoroan a helyi tímároktól vették. A tímároknak bőrt árulni csak a helyi tanács engedélyével lehetett. Persze ezt a sza­bályt nem nagyon tartották be a körösiek, s emiatt a ti- lalmaskodókat nagyon sok­szor meg kellett büntetni. MILYEN JÓ CSIZMÁKAT készítettek az itteni csizma­diák, erre példa egy magas­rangú török által írott levél, aki két vörös színű szattyán­bőrt küldött Kőrösre, és kér­te az itteni mestereket, varr- janak belőle csizmát. A tö­rök számára mellékes volt a munkadíj nagvsága — amint az a leveléből kitűnik —, Nézzük csak, mit csináltak ebban az évben a városban? A Kassai úti új transzfor­mátorállomás a Sirató-részt látja el. 170 ezer forintos be­ruházása ez a DEMASZ-nak. A Ceglédi úti lakótelepnek létkérdése, hogy a villanyháló­zat minél előbb kiépüljön. Eh­hez első lépés a nagyfeszültsé­gű kábel és transzformátorál­lomás és a kisfeszültségű ká­bel lefektetése. Ezeket szintén a DfSMASZ saját keretből készíttette, 700 ezer forint költséggel. Az 1-es Volán új transz­formátorát a Volán készít­tette, s július 15-ére befejezik a bánomi iskola villamosítá­sát is. Ezenkívül az új moso­da villanyáram ellátására, jú­lius végére el is készítik a transzformátorállomást. Kisebb munkák: a Deák téri gázelosztó állomás építése kö­vetkeztében kábeleket kellett áthelyezniük, s elkészítették az állami gazdaság gerelyi üzemegységéhez vezető nagy- feszültségű vezetéket is. Ezek a munkákjcsak kis té­telt jelentenek a művezetőségi körzet 35 millió forintos beépí­tési tervében, mégis a város­ban a hálózatszerelők munká­ja nyomán egyre kevesebb bosszúságot okoz az áramszü­net. Szabó—Varga 20 másodperc telefon... Nincs gáz, de hozzák — Gázcseretelep ? — Tessék. — Van gáz? — Sajnos, nincs. Szombat óta. — Mikorra várják? — Keddre ígérték, remélem teljesítik is az ígéretet. — Sokan jönnek hiába? — Bizony sokan. Amikor van gáz, akkor is 160—180-an megfordulnak a telepen, most pedig még többen. — Bízik abban, hogy lesz minél hamarabb gáz? — Ígérték, hogy hozzák. Jó lenne minél előbb. tudta, hogy szebb és jobb munkát végeznek a meste­reink, mint bárki más a kör­nyéken. De nemcsak a török­nek dolgoztak ők, hanem a magyarnak is. Azonban hiá­ba dolgoztak serényen, a vá­ros által megbízott emberek mégis kénytelenek voltak az ország más részein is vásá­rolni — többek között Füle­ken, Szikszón, Pesten, Kis Jakabtól — annyira nagynak bizonyult a szükséglet. A csizmát persze akkor is A CSIZMA a legtöbben a lábukra húz­ták, de a város fizetési esz­közül is használta. A határok nagyarányú ki­terjedésével párhuzamosan a város számadáskönyvei új rovattal bővülnek: az áren- dával. Az árenda természe­tesen előre meghatározott összeg volt, amelynek egy részét pénzben, a másik ré­szét pedig természetben fi­zették. A természetbeni fize­tésnél gyakran szerepelt a csizma. „Minősége” attól függött, hogy kinek fizetett vele a város. A váci püspök például több alkalommal jobbat kapott, mint akárme­lyik földesúr. A török, ha a számadáskönyveket vizsgál­juk — egyáltalán nem volt „csizmás nép”, ők főleg pa­ARATAS, HOMOKVERES, HIDEG... Jó közepes a termés Az árpa minősége kitűnő Kölcsönös bizalom Nincs ok panaszra Félidei mérleg a táborban — Szavaló- és dalosverseny A szőlőkötözés és a meggy- szedés sem nehéz munka, ha csak szemlélői vagyunk. Min­dennap csinálni azonban már egy kicsit unalmas. így azután az Absolon Sarolta KlSZ-tá- bor lakóinak muhkarendje há­romnaponként változik, meg­megosztva a hetet a meggyes és a szőlőtáblák között. Hogy valóban jól dolgoznak, azt bizonyítja, hogy eddig már 3300 forint cél­prémiumot gyűjtöttek ösz- sze. A norma 26 forint 60 fillér, ezt kell megkeresniük a lányok­nak. Az első három nap átla­ga 32 forint 10 fillér, a hét második feléé 30 forint 10 fil­lér, ebkor azonban nehezebb szőlő került sorra. A munká­ban eddig kitűnt a 21-es és a 12-es brigád minden tagja, és a munlkaverseny értékelésének eredményétől függően a bri­gád-tagok 35 forinttól 60 forin­tig terjedő prémiumot kap­nak. Ez a „fagyipénz” és nagyon Nyársapátot Nagykőrös egyik „dűlőjéből” a felszabadulás után alakították önálló köz­séggé. Azóta szépen fejlődik. A régi híres szőlő- és gyü­mölcstermelés mellett ipa­rosodik, az erősödő termelő­szövetkezetek egyre több munkát és keresetet biztosí­tanak a község kétezerpár - száz lakójának. Egymás után épülnek az új utcasorok. A napokban megkérdeztem Viszkok Ferenc tanácselnök­től, hogy mi most Nyárs­apát legnagyobb gondja? — Az italbolt — mondotta. Ez ugyanis a község egyet­len vendéglátó és szórakozó­helye, de egy hónap múlva be akarják csuknit Elmondotta azután, hogy az italboltot a nagykőrösi ÁFÉSZ üzemelteti, s a közönség kí­vánságára nemrégiben tették kétműszakossá, hogy egész nap nyitva tarthasson. A múlt hetekben azonban kint járt a ceglédi KÖJÁL küldötte és nem találta megfelelőnek a mellékhelyiségeket, majd kö­zölte, hogy ha egy hónapon belül nem építenek megfele­lőt — a boltot lezáratja. Az italbolt magántelken van, amelynek bérletét a tu­lajdonos az év elején fel­mondta, miután neki is szük­sége van a helyiségre. Tehát oda az ÁFÉSZ, ha akar se csináltathat megfelelő mel­lékhelyiséget. jól jön mindig, mert nincs annyi, amennyit el ne tudná­nak költeni a lányok a kis presszóban. Vasárnap délelőtt az állami gazdaság kocsit küldött az ide­látogató szülőkért az állomás­ra. Legalább 60—80 mama, pa­pa érdeklődött csemetéje iránt és faggatta őket, hogy mi az, ami rossz, van-e valami baj. Kevés okuk lehetett a lá­nyoknak a panaszra. Dr. Ko­rányi Erzsébet, a tábor vezető­je így fogalmazza meg a mun­kakörülményeiket: a bizalmunk kölcsönös a gazdasággal, a követelmények mindkét rész­ről határozottak. Tíz napja egyetlen egyszer sem volt vita. A munkakö­rülményekhez, vagy az ott­honi berendezéshez min­dent megkapnak. A gondnoknak valóban egyet­len gondja, hogy minden jói menjen. Kis dolgokon múlik a tábor nyugalma. A szúnyoghálók az ablakon, a fürdőszobai vetkő­Mi lesz most? Megszűnik a község egyetlen vendéglátó- és szórakozóhelye, s szabad teret engednek az így is bur­jánzó bögrecsárdáknak? A körösi ÁFÉSZ új ötéves tervében szerepel ugyan a hideg-meleg ételt, italt kiszol­gáló nyársapáti kisvendéglő építése, de az csak 1973, vagy 74-ben készülhet el. ★ A nyársapátiak gondjáról Molnár László, az ÁFÉSZ elnöke megnyugtató választ adott: — Megértjük a nyársapá­tiak gondjait — mondotta, míg a tervbe vett kisvendéglő elkészül, nyársapáti telkün­kön, ahol vegyesboltunk van, italboltnak egy ideiglenes he­lyiséget építünk, amelyet ké­sőbb más célra fel lehet majd használni. Oda akarjuk felépí­teni gyümölcs- és zöldség­felvásárló telepünket is, s így Nyársapát nem marad italbolt zőhely, mind a gazdaság gon­doskodását bizonyítja. A ti borlakók fegyelmezet­tek. Vasárnap edéd után pél­dául 110 lány jött be Kőrösre városnézőbe és a hazatérés időpontját közülük egy sem lépte túl. ★ A táborozni induló V. kerü­leti gimnazisták között még a tavasszal meghirdették az Arany János-szavalóversenyt. Idő tehát bőven volt a készü­lésre és a döntőbe került öt versenyző között nehéz volt a rangsorolás. Érdekes, hogy a tavalyi szavalóverseny első he­lyezettjei osztoztak most is a legjobb helyeken; Vaskó Má­ria, a Veres Pálná gimnázium diákja lett az első és Szama­ra Eleni, az Apáczay-Csere János gimnázium tanulója a második. A jutalomkönyvek­re bőven tellett a tábor pré­miumából. Vasárnap a jő hangulat a délelőtti kugli versenyen foly­tatódott, majd könnyűzenei vetélkedő következett, miköz­ben a pingpongverseny foly- ton-folyvást folyik. Délután 4 órakor énekversenyt tartottak. Az egyéni énekesek csoport­jában Pintér Szabina nyert, a kisterenyei kislány falubeli tájszólással énekelt népdalo­kat, a dalverseny daltanulás­sal fejeződött be. Lezárult a dekorációs ver­seny is. A legszebb faliújsá­got készítő brigád a „zöld­fülűek” brigádja, Szép Rita vezetésével első díjat nyert. Ezek a lányok a legfiatalabb táborlakók, innen az elnevezés. Délután 4 órakor a KISZ Központi Bizottságának aján­dékaként a Rajkó-zenekar szó­rakoztatta a lányokat. A jó hangulatot még csak fokozta, hogy este, a tábortűz helyén az állami gazdaság munkás- szállásának lakói, baráti talál­kozóra jöttek össze a táboros lányokkal, s az estét dalolás­sal, táncolással fejezték be. i Sz. M. MIT LÁTUNK MA I MOZIBAN? Ne búsulj! Hangulatos történet egy múlt századi kisvárosból. Szí­nes, magyarul beszélő szovjet film. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. nélkül! K. L. S !l P 1! O SS R Labdarúgás FINÁLÉ — GÓLZÁPORRAL i T Nyársapát nem marad vendéglő nélkül pucsot kaptak, még pedig kapcával együtt. A papucsot Pestről vette a város. A CSIZMA nemcsak jó fi­zetési eszköz volt, hanem igen alkalmas lett a pusztá­kat bérbeadók, a törökök le­kenyerezésére is. Az 1600-as évek végén zaj­ló úgynevezett felszabadító háborúk idején jött csak iga­zán „divatba” a csizmás le­kenyerezés. Az 1687—88. évi számadáskönyvben ilyen be­jegyzések olvashatók: „Com- missarius Rensing urunk számára Karancsi boltjából Karai Ferencznek 2 veres karmazsinnal 36 garas. Item egy karmazsin csizmát egy horvát káplárnak 14 garas. Item másik horvátnak egy csizmát 8 garas.” Ugyanebben a számadás­könyvben olvasható példa a magyarnak való ajándéko­zásról: „Derék árenda: Váezi püspök ő magának árenda mellé csizmát vettem 1 ara­nyon.” Ebből az adatból azt is lát­hatjuk, hogy a körösi ember nemcsak jó politikus, hanem gavallér is volt — ha kel­lett. a hódoltság megszűn­tével a rendi állam korláta' közé szorul a város önállósá­ga, határa összezsugorodik, s ily módon árendát is keve­sebbet kell fizetni. Ezzel párhuzamosan vesztett jelen tőségéből a csizma is. Pesti László Nagykőrösi Kinizsi—Főt 7:2. Az 1970—71. évi megyei bajnokság utolsó mérkőzését hazai pályán a következő ösz- szeállításban játszotta a Ki­nizsi labdarúgó-csapata: Ko- cza — Suba, Vass, Balog — Bari, Orbán — S. Szabó, Kle- novics, Kecskés III, Szabó, To- dola. Csere: a szünetben S. Szabó helyett Marton, a 65. percben Todola helyett Fara­gó. Mindkét csapat lendülete­sen kezdett. Szabó lövése a kapufáról pattant ki, a házai oldalon Kocza vetődve védett. A 10. percben a kányelmeske- dő körösi védelem mellett a fótiak megszerezték a veze­tést. 0:1. Vass és Balogh sze­relt jól. A 14. percben S. Sza­bó óriási helyzetben hibá­zott. A 17. percben Kecskés III lövését szögletre védte a kapus. S. Szabó szögletét Kecskés III szép fejessel küld­te hálóba. 1:1. Kecskés III több ízben is önzősködött, eredménytelenül. Meddő kö­rösi fölénnyel telt el az első félidő. Fordulás után ötletesen tá­madott a körösi csapat. A Klenovics, Kecskés III, Sza­bó belsőhármas ellenállhatat­lannak bizonyult. Az 50. perc­ben Orbán átadásából Szabó megszerezte a vezetést. 2:1 Klenovics bombáját szögletre védte a kapus. Az 55. perc­ben Todola átadásából Kecs­kés III volt eredményes. 3:1 A 60. percben Marton jó be­ívelését Klenovics szép fejes­sel küldte a hálóba. 4:1. Egy perc múlva Szabó beadásából Marton szerzett gólt. 5:1. A 65. percben a vendégek sze­reztek gólt. 5:2. Kocza jobb helyezkedéssel vádhette vol­na. Az 5:2-es vezetés ellenére a mezőnyben a fótiak egyen­rangú ellenfélnek bizonyultak, de a mérkőzés végén ismét a hazai csapat bizonyult gól­képesnek. Faragó két átadá­sából Szabó két gólt lőtt. 7:2. A mérkőzést kis ünnepség előzte meg. Vass Sándor bú­csúzott. Először a Kinizsi el­nöke, Nyikos József köszön­tötte meleg szavakkal a bú­csúzó játékost. A játékosok közül Kecskés III, a baráti kör nevében Tóth Ambrus üdvözölte. A fótiak részéről a nála még „öregebb” Pektor köszöntötte nagy szeretettel. A nagyon sportszerű mér­kőzésen jó labdarúgást láthat­tunk. A védelem kissé köny- nyelműsködött, itt csak Vass játszott jól, a csatársorban a belsőhármas nyújtott kivá­lót. Nagykőrösi Kinizsi ifi—Fóti ifi 5:0 (1:0). Kinizsi ifi: Szabó — Varró, Somlyai, Fercsi — Dobozi, Szokonya — Kovács Z„ Ca- valloni, Balogh, Bús, Rákosi. Csere: Mohácsi és Sebők. A második félidőben hen­gereltek a körösi ifik. Góllövő: Cavalloni, Szoko­nya, Bús Somlyai (2, mind­kettőt ll-esből). Jók: Somlyai, Fercsi. Szo­konya, Bús. P. S.

Next

/
Thumbnails
Contents