Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-06 / 157. szám

♦ rr.rt «i«' FI ff falap 1971. JULIUS KEDD HÉJÁBÓL GALAMB... McMeme.n színeváltozása *■ * PINT A GON-DOKUMENTUM-FINALE A Pentagon tit­kos dokumentu­mainak a New York Times által szombaton közölt hetedik részlete rávilágít, McNa­mara akkofi had­ügyminiszter ho­gyan Vált „héjá­ból galambbá”, anélkül, hogy si­került volna rá­vennie Johnson elnököt a vissza­kozásra. McNa­mara megkísérel­te, hogy 1966 ok­tóberben meg­győzze az elnököt, hogy a VDK bom­bázásának meg­szüntetésével tö­rekedjen a konf­liktus politikai rendezésére. John­son azonban csak 17 hónappal ké­sőbb vetett vé­get a bombázások­nak. 1967 májusában a hadügyminiszter azt javasolta az elnöknek, hogy járuljon hozzá a DNFF tagjait is magában foglaló dél-vietnami koalíciós kormány megalaku­lásához. Johnson nem vette figye­lembe a javaslatot. A Pen­tagon tanulmánya azonban nem fejti ki, vajon McNa­mara e véleménykülönbségek miatt mondott-e le tisztségé­EÄTON­INTERJÚ Cyrus Eaton amerikai üz­letember interjút adott az Ohio államban megjelenő Lorain Journal vasárnapi szamának. Az interjúban a többi között kijelentette, hogy a VDK, a Szovjetunió és Kína vezetői gyakorlati­lag előre tisztában vannak az Egyesült Államok min­den tervezett indokínai ak­ciójával, még mielőtt ez be­következik és ezért a Pen­tagon titkai csak Washing­ton szövetségesei és az amerikai nép számára tit­kok. Az amerikai üzletem­ber, aki hosszú évek óta tart fenn kapcsolatokat a szocialista országok veze­tőivel, 1989. decemberében 10 napot Hanoiban töltött és találkozott Pham Van Don miniszterelnökkel, va­lamint Ton Duc Tharp? el­nökkel. A VDK kormányá­nak akkor — mondotta Eaton —, tudomása volt az amerikaiak kambodzsai in­váziójának tervéről, amely 1870 májusában és a laoszi invázió tervéről, amely 1871 februárjában következett be. Tájékozott volt a sai­goni amerikai nagykövet­ség, a saigoni kormány és az amerikai katonai pa­rancsnokság között váltott, titkos táviratokról és ezt neki meg is mondták. Eaton elmondotta inter­jújában, hogy a hanoi ve­zetők birtokában voltak fényképek Nixon akkori al- elnpkről, amint éppen meg­beszélést folytat az indokí­nai francia hadsereg főpa­rancsnokával. Ismerik azokat a szavakat is, ame­lyeket Nixon a franciáiénak mondott arra bíztatva őket, hogy folytassák a harcot és ne vonuljanak vissza. Azt is mondta nekik, minden tőle telhetőt el fog követni, hogy az Egyesült Államok beavatkozzon nemcsak ka­tonák küldésével, hanem ■pénzzel js. ,1 Eaton hangsúlyozta, hogy a VDK-nak bizalmas tájé­koztatók állnak rendelkezé­sére minden szinten, s ő gyakran megmondta az amerikai vezetőknek, hogy a VDK hírszerző szolgálata fölényben van velük szem­ben, de ezt sohasem hitték eL Ugyancsak gondterhelt képet nyújtott Dean Rusk volt amerikai külügyminiszter egy televíziós interjú alkalmából, amikor a Pentagon-dokumentumokra vonatkozó kér­désekre kellett választ adnia. Mint ismere­tes, Rusk volt Kennedy, majd Johnson el­nöksége idején az Egyesült Államok kül­ügyminisztere. ről és lett 1967 novemberé­ben a Világbank elnöke. Az iratokból világosan ki­tűnik, hogy Washingtonban a vietnami politika felelős irányítói három táborra osz­lottak; a McNamara-táborra, amely csalódott a háború eredményeiben és annak kor­látozására törekedett, a West­moreland tábornok vezette katonai csoportra, amely nyo­matékosan követelte a hábo­rú kiterjesztését és végül az elnökre és más polgári tiszt­ségviselőkre, akik közbenső állást foglaltak eL - ­Á lap szombati száma ezen­kívül közölt még feljégyzés- és memorandumváltásokat, nevezetesen Westmoreland tábornok kéréseit, aki 1967 márciusban újabb kétszáz­ezer katona kiküldését köve­telte Vietnamba. A New York Times vasár­napi és hétfői számában to­vábbi részleteket közölt a Pen­tagon titkos dokumentumai­ból. A lap vasárnapi * számában megjelent nyolcadik folyta­tás a Pentagon titkos jelenté­sét ismerteti az Egyesült Álla­mok vietnami agressziójáról. A jelentésből kitűnik, hogy a dél-vietnami hazafias erők 1968 februári átfogó offenzívá­ja döntő szerepet játszott az amerikai kormányzatnak ab­ban az elhatározásában, hogy beszünteti a VDK területe el­leni amerikai bombatámadá- solcat. A Pentagon titkos okmá­nyainak kilencedik, s egyben utolsó kivonata, amely a New York Times hétfői számában jelent meg, arról tanúskodik,, hogy az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa „végzetes csczásnak” tekin­tette a gienfi egyezményeket, s hogy Eisenhower elnök ak­kor határozta el „a kommu­nista terjeszkedés” megakar- dályozását Vietnamban. A Pentagon titkos dokumen­tumai szerint az Eisenhower- kormány közvetlenül a genfi konferencia befejezése után szabotázscsoportot küldött Ha­noiba. A csoport Edward Lansdale ezredes irányításá­val a CIA-nak dolgozott. 1 A titkos dokumentumok vé­gezetül rávilágítanak, hogy az amerikai hírszerző szer­vek — köztük a CIA is — 1954-ben. amikor Washington elhatározta a dél-vietnami re­zsim támogatását, úgy véle­kedtek, hogy ez az elhatáro­zás — hibás. Jelentéseikben ugyanis kijelentették, hogy „a saigoni kormány gyenge és népszerűtlen, a kommunisták pedig erősek” ( LUNOHOD A ki lencetlik holdreggel A TASZSZ tudósítója jelen­ti a kozmikus hírközlési köz­pontból: A Lunohod—7 szovjet hold­jármű megkezdte a kilencedik nappalt a Holdon. A július 3-i rádióösszekötte­tés során felülvizsgálták a fe­délzeti rendszerek állápotát. A telemetrikus adatok szerint a holdj ármü jól viselte el á holdéjszakát. Minden rendsze­re és berendezése megfelelően működik. A műszeres részben a hőmérséklet normális, 22 fok Celsius, a légnyomás 753 mil­liméter. A rádióösszeköttetés alatt felnyitották a napelemek fede­leit. A kozmikus hírközlési köz­pont állandó rádiókapcsolat­ban van a Lunohod—1-el. A Hold felszínén működő auto­matikus laboratórium folytat­ja munkáját. Születésnap Szergej Obrazcov július \ 5-én • töltötte be hetvenedik életévét. Aligha akad a világon olyan hely, ahol ne ismernék a tehetséges szovjet színészt és rendezőt, a kitűnő művészt, a sokoldalú kultúrával rendelkező embert, a Szovjetunió népművészét. Ismerik mint bábművészt is, a Moszkvai Központi Bábszínház alapítóját és vezetőjét. — Július 4-én született a vi­lághírű Satchmo, polgári nevén Louis Armstrong, a dzsesszmuzsika koronázatlan királya. Egész életében ilyen mosolygós volt, s most különösen van oka rá: nemrég súlyos betegséggel szállították kórházba, ahon­nan gyógyultan távozott. Egyébként egyidős évszáza­dunkkal, most 71' éves. Szerdán érkezik hazánkba Ludvik Svoboda Ludvik Svoboda hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizottsága Elnökségének tagja — a Magyar Népköztársaság Elnölii Tanácsának meg­hívására — szerdán érkezik hivatalos, baráti látoga­tásra Magyarországra. AZ AMERIKAI BRANIFF légitársaság elrabolt és Byenos Airesben feltartózta­tott gépéből vasárnap kiszállt az elrabló. A 38 éves Robert Lee Jackson amerikai állam­polgár és megadta magát a Buenos Aires-i rendőrségnek. A JUGOSZLÁV HATÓSÁ­GOK átadtak a lengyel igaz­ságügyi szerveknek 15 lengyel állampolgárt, . akik Jugoszlá­viából illegálisan akartak Olaszországba, illetve Auszt­riába távozni. Ludvik Svoboda látogatá­sa újabb jelentős állomás a két baráti szomszédos szo­cialista ország élénk diplo­máciai kapcsolataiban. A csehszlovák államfő ma­gyar vezetőkkel folytatandó eszmecseréje minden bi­zonnyal tovább erősíti a két állam sokoldalú együtt­működését a közös célok érdekében. Mint budapesti diplomá­ciai körök 'hangsúlyozzák, Ludvik Svoboda magyar- országi tartózkodása kedve­ző alkalom arra, hogy a vendégek és a vendéglátók áttekintsék az országaink közötti sokoldalú együtt­működést és ismételten ki­nyilvánítsák a magyar és a csehszlovák kormány azo­nos nézeteit a nemzetközi kérdésekről. Ludvik Svoboda szemé­lyében a magyar nép őszin­te barátját, a magyar— csehszlovák együttműködés elmélyítésének odaadó hí­vét köszönthetjük hazánk­ban; annak a testvéri or­szágnak legmagasabb rangú állami vezetőjét, amely — a szocialistaellenes erők tel­jes és végleges leverése után — ismét szilárd, meg­bízható tagja a szocialista országok közösségének. Ami a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat il­leti, az utóbbi időben mind nyilvánvalóbbá vált, hogy az országaink közötti gaz­dasági és kereskedelmi kapcsolatok bővülésének to­vábbi lehetőségeit elsősor­ban a szocialista integrá­ció kibontakozását is szem előtt tartó együttműködés­ben kell keresni. Biztatóak az eredmények a termelési kooperációk területén. Kü­lön is érdemes emlékeztet­ni a magyar és a csehszlo­vák vízügyi szervek közötti jó együttműködésre a Du­na-szakasz rendezésében, örvendetesen fejlődnek a magyar és a csehszlovák belkereskedelem kapcsola­tai: az elmúlt öt esztendő­ben csaknem kétszeresére emelkedett a két ország bel­kereskedelmének választék- csere-forgalma.- Gazdasági kapcsolatainkban egyéb­ként komoly szerepet ját­szik a kishatármenti áru­forgalom, amely a választék bővítését, a határmenti te­rületek ellátásának javítá­sát szolgálja. Figyelmet ér­demel a magyar—csehszlo­vák határ mentén lakók kölcsönös foglalkoztatásáról szóló megállapodás. Magyarország és Cseh­szlovákia között sokoldalú kulturális kapcsolatok to­vábbi lehetőségeit tárta fel az ez év februárjában alá­írt, két évre szóló új kul­turális munkaterv. Miniatűr francia hidrogénbombák Nukleáris kísérlet a Mururoa-szigetek térségében Franciaország vasárnap es­te magyar idő szerint 22.30 órakor újabb légköri nukleáris kísérletet hajtott végre, idén már a harmadikat. A hadügy­minisztérium közlése szerint a csendes-óceáni kísérleti tele­pen, a Mururoa-szigetek tér­ségében végrehajtott robbantás kis hatóerejű volt. A franciák 1971-es kísérle­ti programjában hat-nyolc robbantás szerepel, amelyeknek célja a saját hid­rogénbombájuk „tökéletesíté­se”. Miniatürizált hidrogén­bomba töltetekkel akarják el­látni 1976-ra a nukleáris meg­hajtású francia tengeralattjá­rókat. Az első francia hidrogén­bombát 1968-ban robban­tották fel ugyancsak a Csendes-óceán térségében. Azóta a kísérletek a szerkezet méreteinek csök­kentésére és a biztonsági rend­szer tökéletesítésére irányul­tak. A PUCWASH-AKÜÓ Atomtudósok az atomháború ellen KANADÁBAN, a Northum- berlandi-szoKJ mellett fek­szik Pugwash, ez az indián ne- •vű kis helység. Tizennégy éve' 1957 júniu­sában e városka a világ ér­deklődésének központjába ke­rült. Itt ült össze a világ leg­kiválóbb fizikusainak egy csoportja háborúellenes kon­ferenciára. Előzményeinek megértéséhez tudnunk kell az úgynevezett göttingai felhívás­ról, amelyet 1957 áprilisában 18 kiváló atomfizikus intézett a világ haladó erőihez: har­coljanak <»z atomenergia há­borús felhasználása ellen, ök maguk ünnepélyesen megfo­gadták, hogy atombomba gyártásában sem közvetlenül, sem közvetve részt nem vesz­nek, segítséget nem nyújta­nak. E felhívástól lelkesítve. Li­nus Pauling, Nobel-díj as ame­rikai tudós, két társával — Barry Commonerrel és E. U. Condonnal — egyetértésben azzal a felhívással fordult a világ tudósaihoz, hogy har­coljanak az atomenergiának háborús felhasználása ellen, Nem kevesebb mint 9235 tu­dós és kutató csatlakozott a felhíváshoz, köztük 36 Nóbel- díias. A pugwashi akció gondola­tát egyébként Albert Einstein és Bertrand Russel vetette fel. Einstein, élete utolsó éveiben mindenképpen mozgósítani akarta a világ haladó erőit az atomenergia háborús fel- használása ellen. Az ő ösz­tönzésére intézett Bertrand Russel felhívást a kormá­nyokhoz, követelve, hogy az atomenergiát, az eredeti el­gondolásnak megfelelően, ki­zárólag békés célokra, a ter­melés fejlesztésére használ­ják fel és semmi esetre sem rombolásra, háborúra. A RUSSEL-FELHlVÁS szö­vegét Einstein 1955. április 18-án bekövetkezett halála előtt két nappal kapta kéz­hez, és azonnal aláírta. Az Einstein—Russel féle felhívás közvetlen eredménye a világ adósainak Londonban, 1955. augusztus 3—5. között megtartott atomháború-elle­nes értekezlete volt. A londo­nit több megbeszélés követte, s 1957 júniusában összeírt az első Pugwash-értekezlet. Cyrus Eaton amerikai' nagy­iparosnak is szerepe volt a konferencia előkészítésében.. Eaton Pugwashból származik, néhány évvel korábban ösz- szevásárolta a városka majd minden házát, ingatlanát és üdülőkoloniává alakította át költők, tudósok, művészek ré­szére. Az első értekezlet cél­jára Eaton felajánlotta pug­washi v illáját. AZ ELSŐ KONFERENCIA új ösztönző erőt adott a nem­zetközi békemozgalomnak. Jelentőségét emelte egyrészt a világ legkiválóbb tudásúinak részvétele, másrészt, hogy a Kelet és Nyugat képviselői egyaránt megjelentek. Ott volt a Szovjetunióból Szko- belcin és Topcsijev, ott voltak Kína, Japán és más ázsiai or­szágok ' tudósainak képviselői. Jelen volt az időközben el­hunyt Szilárd Leó, hírneves atomfiziKuc is. Az első pugwashi értekezle­ten hozott határozat leszöge­zi: Mindent meg kell tenni egy új háború megelőzésére, min­dent meg kell tenni az atom­bomba-kísérletek beszünteté­sére, minden erőfeszítéssel a népek közötti békés együtt­élés és együttműködés meg­teremtésére kell törekedni. Az első értekezlet után megmaradt a Pugwash elne­vezés, bár az ezutáni értekez­leteket a világ más-más pont­jain tartották: így a kanadai Lake-Boportban, az ausztriai Kitzbühel • fürdőhelyen, s má­sutt. Az úgynevezett Púg- wash-bizwttság a 2. Pugwash- konferencia óta állandó szerv­ként működik. Nagy jelentőségű volt az 1958. évi — harmadik — Pug- wash-konferencia nyilatkoza­ta. A VILÁG TUDÓSAINAK kötelessége — mint ebben ki­fejtik — az emberiség neve­léséhez hozzájárulni azáltal, hogy megértetik az embe­rekkel, milyen veszélyek is származhatnak a természet- tudomány példa nélkül álló fejlődéséből. Felhívják a Föld minden országában élő kol­légáikat, hogy támogassák ez irányú erőfeszítéseiket, mind a felnőttek képzésével, mind iskolai oktatásban. A neve­lésnek mindenekelőtt az em­beri kapcsolatok minden for­májának megjavítását és a háború vagy az erőszak bár­milyen fajta dicsőítésének megakadályozását kell céloz­nia. „Tudásuk következtében a tudósok abban a helyzetben vannak — írja a felhívás —, hogy idejekorán felismerhe­tik mindazokat a veszélyeket, de a csábító lehetőségeket is, amelyekkel a természettudo­mányos fejlődés járhat. Mint beavatottak, különösen nagy felelősség nyugszik rajtuk ko­runk legégetőbb • problémáit illetően. A nemzeti bizalmatlanság és a belőle fakadó fegyverkezési verseny uralkodó körülmé­nyei között a természettudo­mány minden ága — a fizika, a kémia, a biológia és a pszi­chológia egyaránt — egyré erősebben, fonódnak össze ka­tonai ügyekkel. Sok ország- 1 ban a „természettudomány” az emberek szemében azonos fo­galommá vált a haditechniká­val. A természettudósokat vagy csodálják, mert hozzá­járultak a nemzet védelmé­hez, vagy elátkozzák őket, mint akik a tömegpusztító eszközök feltalálása révén kritikus helyzetbe sodorták az emberiséget. Számos állam egyr^ növekvő anyagi támoga­tást nyújt a természettudo­mánynak. Ez főleg annak kö­szönhető, hogy felismerték közvetlen, vagy közvetett je­lentőségét az ország katonai ütőképessége és a fegyverke­zési verseny szempontjából. Mindez azonban a termé­szettudományt eltéríti ere­deti céljától, attól, hogy az emberi tudást gyarapítsa és a természeti erőket mindany- nyiunk javára zabolázza meg. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a körülmények ilyen helyze­tet teremtettek. Felszólítunk minden egyes embert és a kormányzatokat, hogy teremt­sék meg'a tartós béke feltéte­leit ...” A NYILATKOZATOT ősz- szeseA hetven tudós írta alá. A tavalyi Pugwash-koníe- reneia Fontana észak-ameri­kai városimban volt 1970. szeptember 9—15 között. A legközelebbi Pugwash- konferenciát Romániában, Sinaiaban tartják idén augusz­tus 26—31 között, Corneliu Penescu egyetemi tanár el­nöklésével. K. H.

Next

/
Thumbnails
Contents