Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-04 / 156. szám
, * /ESI jiícrti i&ürSap 1971. JÚLIUS 4., VASÁRNAP Életre kelt az évezredes ékszerdivat A keszthelyi múzeum gazdag régészeti gyűjteményében számos olyan ezerévesnél régebbi ékszer látható, amely hasonlít a mai, modern ötvösművészek alkotásaihoz. Ez adta az ötletet a keszthelyi Balaton Vlúzeum munkatársainak, hogy e leletek másolataitól gazdagítsák a turisták által gyakran keresett jellegzetes ajándéktárgyak választékát. A keszthelyi múzeum javaslatára az Állami Pénzverő ezüsthatású krómötvözetből elkészítette számos érdekes régészeti lelet másolatát. A keszthelyiek és a múzeumba látogató turisták is szívesen vásárolnak — viselnek „római kapcsolótűt’’, ,/zvar karperecét” és „longo- bárd ékszereket”. Az érdekes ajándéktárgyak választékát legutóbb a fenékpusztai leletek másolataival bővítették. Bezárt a százéves mézeskalácsbolt Kőszegen végleg lehúzták a a rolót a százesztendős mézeskalácsbolton. Tulajdonosa a helyi mézeskalács céhmesterek utolsó leszármazottja, Püsky Gyula ugyanis elhunyt A belváros egyik 500 éves hátóban működött az üzlet, s a nagy idegenforgalmú Kőszeg egy'k nevezetessége volt. A 90 éves Püsky Gyula 1908 óta árusította a saját készítésű mézeskalács szíveket, babákat, huszárokat, galambokat, papucsokat. Maga az üzlet is száz évvel ezelőtti hangulatot árasztott. Kiben reménykedett a „Reménység" Biztosítási bizonytalanságok Döntött a Legfelsőbb Bíróság - pert nyert a szakszövetkezet Mezőgazdasági munkát végez-e a kertészkedő kubikos? Építőipari tevékenység-e a parképítés? Két régóta vitatkozó fél kereste erre a választ, s próbálta bizonyítani igazát különböző bírósági fórumokon. A rendeletek különféle értelmezéséből is adódó vitában, majd az azt követő persorozatban, a verőcei Reménység Szakszövetkezet és a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság budapesti és Pest megyei igazgatósága állt szemben egymással. Nem amolyan fülemüle per volt ez, a szövetkezet több mint százezer forintja forgott kockán. Mivel hasonló vitás kérdések a jövőben is adódhatnak, más szakszövetkezetek és ter- t melőszövetkezetek számára is j tanulságosak lehetnek az ügy- : ben hozott bírósági döntések. ! Nem kell fizetni ? I Az alperes — a társadalom- I biztosítási igazgatóság — taKANTAR, KENGYEL A lóállomány gyérülésével hanyatlásnak indult egy régen előkelőnek számító szakma, a szíjjártó mesterség. Gyöngyösön, a 69 éves Lukács Lajos mégsem hagyott fel az iparral, jóllehet több mint tíz éve nem kapott megrendelést teljes lószerszám készítésére. Jobbára reparálással — javítással — foglalkozik, csak néha-néha kérnek tőle új szerszámot. Legutóbb a siófoki szálloda rendelt kantárokat, kengyeleket a lovastúrákhoz. Búcsú Forsyfe-éktól Jön Sebastien és a Lányok hálóterme Csónakázótó a barlangban A negyedik ötéves terv időszakában az aggteleki Csepp- kőbarlamg új, idegenforgalmi látványossággal gyarapodik. A barlangrendszer hatalmas méretű hangversenyterme melletti sziklaüregben a Stix és az Acheron föld alatti patakok vízfolyását gáttal elzárják, és háromszáz méter hosszú csónakázótavat képeznek. Később a leendő tó alatti mélyebb területen még egy, hasonló nagyságú víztükröt alakítanak ki. A felső és az alsó tó közötti átjárást úgynevezett surrantóval oldják meg. Ezen a kis „vízesésen” drótkötéllel engedik le és húzzák vissza a csónakokat. Nyaralók a borvidéken Évente megközelítőleg kétszázezer hazai és külföldi érdeklődő keresi fel a világhírű Tokaj-hegyaljai borvidék egyik központját: Tokajt. A történelmi nevezetességű nagyközség tanácsa, az idegen- forgalom fejlesztésére eddig négy üdülőkörzetet alakított ki a Tisza és a Bodrog mentén. Ma búcsúzik Gorri, az ördög, s búcsúznak Forsyte-ék is, hogy átadják helyüket július néhány újabb, sikert ígérő filmsorozatának. Vasárnap délutánonként a nézők ismét találkozhatnak majd — immár a harmadik produkció- j sorozatban — Sebastiennel, | aki ezúttal a felnőtteket is próbára tevő bonyodalmak , közé kerül. A 13 részes film, Sebastien és a Mary „Morgane „címmel kerül képernyőre. öl ••• Ugyancsak érdeklődésre számíthat a Tenger titkai című 13 részes NSZK-ösz- szeállítás, amely a világhírű Cousteau kapitány felfedező útjait követi nyomon. A kegyelmes úr szárnysegédje című szovjet filmsorozat — 80 perces folytatásokban — a fehérek táborába beépült kommunista felderítőtiszt kalandjairól szól. A művészfilmek kedvelőinek ígér jó szórakozást a mozikban is nagy sikert aratott lengyel produkció, A kancsal szerencse. Képernyőre kerül a Lányok hálóterme című francia alkotás. Erkölcsi kérdéseket feszeget a Feltételesen szabadlábon című NDK-produkció, amely egy javulás útjára tért bűnöző sorsát ábrázolja. A különleges ügyosztály A trójai tartálykocsi című folytatással jelentkezik a hónap műsorában, a Maigret felügyelő sorozatból pedig A kristálygömb című részt láthatják a nézők. Nyolc országba rt vSoú .«Vi • . ' utaznak A nyári vakáció idején több mint 150 ezer kisdiák nyaral majd sport- és kulturális programokban gazdag úttör őüdülőkben. 140 váltótábort vesz birtokába a piros és kék nyakkendőé ök 1 millió 100 ezres serege. Júliusban és augusztusban egyébként a külföldi testvérszervezetek meghívására, ösz- szesen 150 magyar úttörő utazik a szovjet, a lengyel, a román, a csehszlovák, az NDK, a bolgár, valamint a mongóliai és angliai nemzetközi táborokba. A kiemelkedő úttörőmunkát végzett kisdiákok első csoportja július 4-én Mongóliába indul. valy júniusban vizsgálatot tartott a felperesnél, a verőcei szakszövetkezetnél. Ennek során megállapították: a szövetkezetben 1968 májusától 1969 októberéig nem mező- gazdasági munkát végző kubikosok után nem az ipari biztosítás szerinti társadalombiztosítási járulékot fizették, csupán az úgynevezett mezőgazdasági „bélyeglerovást.” Az igazgatóság ezért kötelezte a verőceieket, hogy járulékkülönbözet-, késedelmi pótlék, rendbírság és eljárási költség címén, utólag fizessenek ki 135 564 forintot. A szövetkezet tiltakozott a döntés ellen, mondván: dolgozóit a kertészetben foglalkoztatta, s a kubikosok nem ipari munkások. S az első perben a Váci Járásbíróság igazat adott a szövetkezetnek. Indoklása szerint, a szövetkezetnél munkaviszonyban álló és szakképesítéssel nem rendelkező dolgozók — ha a mezőgazdaságban vagy ezzel rokon termelési ágban tevékenykednek — a mezőgazdasági biztosítottak közé tartoznak. A kubikosok pedig nem szakmunkások, nem is betanított munkások, s a parképítés sem ipari jellegű munka. Illetve csak akkor az, ha építőipari tevékenység részeként végzik. Mivel Verőcén ez utóbbiról nem beszélhetünk, a szövetkezet nem köteles „bukszájába” nyúlni... Fizetni kell? Csakhogy a társadalombiztosítási igazgatóság nem nyugodott. bele a döntésbe, s fellebbezett a Pest megyei Bírósághoz. Itt pedig fordult a kocka. A másodfokú bíróság, más rendeleteket figyelembe véve, azt boncolgatta: a mezőgazda- sági biztosítás szempontjából a parképítést nem lehet a mezőgazdasággal rokon ágak közé sorolni, mert egészen más a gazdasági cél és az eredmény is. A képesítés nélküli parképítők munkájára tehát mégiscsak a nagyobb összegű ipari biztosítás vonatkozik. Az ítélet jogerőre emelkedett, s úgy tűnt, a Reménység Szakszövetkezet kénytelen lesz fizetni. S ekkor az ügy érdekes fordulatot vett: a legfőbb ügyész törvénységí óvást emelt — a verőceiek védelméSZOKOLY ENDRE: Riport a riportról (30.) Nyugaton és újra itthon A kíváncsiság egyáltalában nem megvetendő tulajdonsága az embernek, mert a tudás alapja, nélküle az emberiség semmire sem menne. Hol tartana, teszem azt az orvostudomány, ha valamikor, még a kezdet kezdetén nem akad, aki a test szem előtt rejtett belsejére ne lett volna kíváncsi. Vagy anélkül a valaki nélkül, aki a csillagképek járását először megfigyelve, kíváncsi lett rá, milyen időközökben kerül egy-egy ismét ugyanarra az égi pontra, csillagászat se lenne. A vágy, megtudni, ml történik a világban, bizony nem mellékterméke, fundamentuma a tudományos kíváncsiságnak. Az ember, a hétköznapi ember is ösztönösen kíváncsi a múltra, a jelenre, sőt, a jövőre. Ezt a tudni akarását szolgálta régen a regős, a krónikás is, újabb korokban pedig elődeinél fürgébben, sokrétűbben az újságíró. Emberi ösztönt, tehát közszükségletet elégít ki a sajtó és minden más tömegkommunikáció. Munkása viszont csak az lehet, aki kíváncsibb az átlagos embernél. A sajtónak más célja és feladata ts van, éspedig: hangot adni a közvéleménynek, felvilágosítani, politikát és világnézetet formálni. Kapitalista társadalomban az újságíró sokszor kénytelen saját meggyőződésével ellentétes újságnál megkeresni a kenyerét, de ha csupán állásfoglalás nélkül regisztrálja az eseményeket, vagyis tárgyilagosan tudósít, ritkán kell megalkudnia, összeütközésbe nemigen kerül önmagával. Publicisztikát gyakorolni, az persze más, vezércikket csak olyat lehet írni, amiről az olvasó el is hiszi, határozott véleményét tárja eléje a szerző. Az is igaz, hogy kevés újságíró tud meggyőzően vezércikkezni. Például ebben a műfajban magam is gyenge vagyok, régen egyáltalán nem, újabban is csak ritkán, és akkor is legfeljebb egy-egy glossza erejéig merészkedem a közíró művészetét jól- rosszul utánozni. Életem első vezércikkét a háború alatt írom — spanyolul. Dél-amerikai országban, Bolíviában, miután nagybirtokosként egy esztendő alatt tönkrementem, s abból élek, hogy nyomdát bériek, de jövedelmem je. lentős részét lapkiadásra költőm. Újságom címe Libertad (Szabadság), már ebből nyilvánvaló, folytatom a náciellenes küzdelmet, ami pillanatnyilag itt sem veszélytelen. A lakosság, sőt, nemegyszer a kormány is Hitlerrel rokonszenvez, nem gondolnak arra, hogy alsóbbrendű fajnak számítanak a Führer szemében. Hitler az USA ellen harcol, márpedig felfogásuk szerint, „aki az ellenségem ellensége, az a barátom”, s ezért hangulatuk a szövetségesek, köztük persze a Szovjetunió ellen is fordul. Általában rendkívül vallásosak. A náci propaganda ezt is kihasználja. Világgá kürtöli, hogy az amerikai repülők Olaszországban templomokat döntenek romba, Istennek ezer esztendővel ezelőtt és még régebben emelt hajlékait. A hír nem valótlan. A berlini rádió kommentárjától azonban még jobban felháborodnak az amerikai meg szovjet istentelenek ellen. A világháború kimenetelét természetesen felháborodásuk semmi, képpen sem befolyásolja, úgy érzem azonban, mégsem hagyhatom szó nélkül. Szótárat, tollat ragadok, nekiülök és nagyon fájdalmasan emlékszem meg arról, hogy az emberiség kultúrtörténeti emlékei a háború áldozatai lesznek. Különösen fájlalom, hogy még az Isten házát is romba dönti a bomba. Ám a templom az ember alkotása, de az ember egyenesen isten teremtménye, saját művének pusztulása tehát jobban fáj neki, az az igazi isten elleni bűn. Még aznap megjelenik nálam Padre Felipe Barrientos, a katalán ma. riánus szerzetes, a városka kedvelt hitszónoka: — Don Andrés, milyen igazat írt, vasárnap szóról szóra ez lesz a szentbeszédem. Azt hiszem, szentbeszédének az én vezércikkemnél nagyobb a hatása, mindenesetre jelentősen megváltozik az emberek érzelme a szövetséges hatalmak iránt, most már a tari- jaiaknak nem a kisebbsége, de túlnyomó többsége kívánja győzelmüket. Több vezércikket azért mégsem írok, az újságírástól, bosszúból választott mesterségemtől azonban nem tudok elszakadni, folytatom itt is, ahol nyelvi nehézségek miatt szinte lehetetlen folytatnom. Most hat csak át igazán a hivatástudat. Írok magyarul is, mégpedig éveken át hetenként legalább egy cikket, beküldőm Buenos Airesbe, az ottani magyar kommunisták újságjának, a Jövőnek, meg is jelenik mindegyik. Aztán hét és fél esztendő után, alighogy a háborúnak vége, elindulok családommal hazafelé. Tudom biztosan, én vagyok az első magyar, aki a világkatasztrófa után az óceánt átszelte. Megérkezésem után egy nappal, hogy bejelentkezhessen), el kell menni a kerületi a kapitányságra, az államvédelmi hatóság tisztjéhez. Lapozgatja, forgatja az útlevelemet, tanácstalannak látszik: — Dél-Amerikából érkezett, márpedig az is nyugaton van, mégsem írhatom be magát a nyugatosok lajstromába. Felüti a nevekkel teleírt, előtte fekvő füzet legutolsó lapját. — Ide írom be, egészen külön. (Következik: Lakodalom Sőregpusztán.) ben. Az indítóok: a másodfor kú bíróság ítélete törvénysértő volt Mégsem kell fizetni Ezek után a pereskedők a Legfelsőbb Bíróság dr. Bar- dócz Béla tanácsa előtt nyilvános tárgyaláson folytatták a vitát, majd megszületett a végső döntés. A Legfelsőbb Bíróság — alaposan áttanulmányozta a rendeleteket — mindenekelőtt leszögezte: mezőgazdasági biztosítottnak kell tekinteni többek közt azokat a dolgozókat is, akiket a szakszövetkezetben szakképesítés nélkül, a mezőgazdálkodás területén vagy azzal rokon termelési ágban foglalkoztatnak. Majd megállapították: ilyen rokon- ág a kertészet is. A „Reménység” mintegy öt katasztrális holdon kertészkedik, virágokat, dísznövényeket, cserjéket termeszt. A növények egy részét értékesíti, más részét pedig a parképítésnél használja fel. A parképítés ugyan földmunkát is igényel, a munka célját tekintve azonban a legfontosabb tevékenység: a kertészkedés. Márpedig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium egyik rendeleté a kertészeti és parkosítási tevékenységet „kivette” az építőipari munkák köréből — tehát a verőcei kubikosok semmiképpen sem „iparosok”, nem is kell utánuk nagyobb biztosítási összeget fizetni. A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság határozatát, s elutasította a társadalombiztosítási igazgatóság fellebbezését. A verőcei „Reménység” vezetői tehát nem hiába reménykedtek igazukban, pénzüknél maradtak... (Szitnyai) Épületalapozásoknál, mélyépítésnél, csőfektetési munkáknál víztelenítést és talajvízszintsüllyesztést azonnali kezdéssel VÁLLALUNK 0-1500 liter/perc teljesítményű vákuumberendezésünkkel. CEGLÉD! ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Cegléd,. Damjanich u. 5. Festői környezetben kellemes pihenést nyújt Szentendrén A PAP-SZIGETI STRANDFÜRDŐ v\\\\\\\\\\\\\N* Nyitva - kedd kivételével — 9-től 19 óráig.
