Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-04 / 156. szám
1971. JÚLIUS 4., VASÄRNAP KSt HEGYEI ’zf&rlaD SZUPERHAJO Aktuális gondunk: IE3HE23E3E3Q T E C H N I K A A teljesen automatikus tengerhajók előfutára a japán ,Seiko Maru” 138 ezer tonnás tartály ha jó, amely most első ízben jelent meg rakodásra készen Jokohama kikötőjében. Komputerberendezés teljesen emberi beavatkozás nélkül is irányítani tudja a hajó útját, elvégzi a tájolást, be és kirakodás irányítását, a tűzoltást, SZEMVIZSGALÓ Az embernek a külvilággal való kapcsolatában legfontosabb része a szeme. Bár az emberi szem rendkívül védett, magát a szemgödröt zsírban gazdag lágy részek bélelik ki, mégis néha sérüléseknek, betegségeknek van kitéve. A szem több részből áll. Vizsgálati szempontból a külső inhártya, a középső érhártya és az ideghártya jelentenek fontos zónákat. Az orvos számára napjainkban korszerű optikai és elektronikus berendezések biztosítják a szembetegségekkel kapcsolatos diagnózis pontos felállítását. Képünkön: A szem belső részét behálózó véredények pul- záeiós térfogatának mérésére szolgáló oftalmoplctiz- mograf. s megvédi a hajót — radar segítségével — esetleges összeütközéstől is. S a hajó komputere még mást is tud: ameny- nyiben a 36 főnyi legénységből netán valaki megbetegszik, a komputer dignózist állít fel és megállapítja, milyen gyógyszerekre és kezelésre van szükség. Ha az első komputer vezérlésű hajó beválik, japán hajóépítők szerint a jövőben 15 ember elegendő lesz egy ilyen hatalmas hajó ellátására és vezetésére. VESZÉLYBEN A RÓZSAOLAJ Bakui kutatók körülbelül egy tonna rekettyevirágból vonták ki azt a 250 grammnyi aromás olajat, amely kiváló minőségével a rózsaolaj méltó — és jóval olcsóbb — vetély- társa lett. (Egy kiló jázminolaj ára körülbelül 2600 rubel.) A Krim-félszigeten és a Kaukázusban hatalmas telepekben tenyésző rekettyések olajának egy grammja elég több liter finom aromájú kölni vagy parfüm előállításához. A levegő szennyezettsége A Minisztertanács a levegő tisztaságvédelmi szabályozásának alapelveit tárgyalva megállapította a Magyarországon megengedhető minőségi normákat, s az ország egyes területeit védettségi kategóriákba sorolta. A kormányhatározat a levegő tisztaságvédelmi előírásainak megszegőire azonnali hatállyal szigorú bírság kiszabását rendelte el. Vajon mi tette szükségessé, hogy legmagasabb államigazgatási szervünk megtárgyalja a látszólag korlátlanul rendelkezésre álló levegő tisztaságának védelmét, és erről határozatot hozzon súlyos pénzügyi szankciókkal? A levegő valóban kimeríthetetlen mennyiségben rendelkezésre áll, de tisztaságával kapcsolatban máris súlyos problémák merülnek fel. A levegőszennyezettség természetesen nemcsak hazai ügy: világjelenség. A fejlődő iparosodás következményeként egyre több szennyező anyag jut a levegőbe, amelyet a szelek szétterítenek az egész föld körül. Egy angol folyóiratban találó rajz jelent meg: a füst- gomolyokba burkolt Föld melNe akkor szedje, amikor eszébe jut A PENICILLINRŐL Állítom, hogy ma Magyarországon száz ember között alig akad kettő-három, aki — ha azt kérdeznék tőle, hogy mi is az a Penicillin — gondolkodás nélkül rá ne vágná, hogy orvosság. Kitűnő, hatásos, sokat emlegetett gyógyszer. A száz között viszont mindig akad egy-kettő, aki azt mondja: „Üsse meg a mennykő azt a híres Penicillint, én nagyon rosszul lettem tőle. Kiverte a Vörösség a bőröm. Viszkettem, fuldokoltam, úgy, hogy az orvos el is tiltott tőle." Jó gyógyszer ... rossz gyógyszer? Melyik állítás az igaz? Mind a kettő! Kitűnő orvosság, de az is igaz, hogy csak a rendelés, az előírás szerint szedhető. A munka akrobatái A magasságtól való félelem olyan érzés, amely még a legbátrabb embernél sem ismeretlen. A munkások egyre nagyobb magasságokban kénytelenek dolgozni, napjainkban nem mennek ritkaságszámba a 300 méteresnél magasabb építmények sem. Ahhoz pedig, hogy az ember összezúzza magát, már 5 méter magasból való lezuhanás is elegendő. Milyen előzetes felkészítés szükséges ahhoz, hogy az ember képes legyen nagy magasságban is úgy dolgozni, mintha a földön volna? Szívverés a magasban Különös érzés, amikor korlát nélküli keskeny lépcsőn kell felkapaszkodni valakinek egy épülő ház harmincadik emeletére. Egy munkavédelmi kutató személyes élményét ezzel kapcsolatban így írja le: „Az egyik oldalon sima fal meredezett, a másikon a mélység tátongott. Szorosan a fal mellett mentem felfelé, ügyelve arra, hogy csak magam elé nézzek. Valahol a huszadik emelet táján nem tudtam ellenállni a kísértésnek, letekintettem a mintegy 80 méteres mélységbe. Hátamat a falnak kellett támasztanom, nem volt annyi erőm, hogy akár egy lépést is tegyek. Térdeim annyira reszkettek, hogy azt hittem, éppen ez a reszketés taszít a mélybe. Csak a legnagyobb önuralommal voltam képes folytatni az utat”. A mélységtől való félelmet elárulja a kéz remegése, a szívverés gyorsulása, valamint a szaporább lélegzetvétel. Mindhárom figyelemmel kísérhető, regisztrálható műszerek segítségével. Tapasztalt, 5—7 éves magasépítési gyakorlattal rendelkező szerelőknél ezek a mutatók gyakorlatilag ugyanazok, mint a földön. A magasépítő szakiskolából kikerülő 16 éves fiúknál viszont a kézremegés mértéke csaknem háromszorosa a földinek, a percenkénti pulzusszám általában hússzal magasabb, a légzésszám pedig kb. 25 százalékkal fokozódik. Kiképzés és védekezés Miután a fiatalokat ugrógyakorlatokkal, akrobatikával, kötélmászással, gerenda- és korlátgyakorlatokkal speciális kiképzésnek vetik alá, majd hozzászoktatják őket 5 méter magasan elhelyezett gerendán való mozgáshoz, a szédítő mélység fölött is rövidesen megállják a helyüket. Ez a megállapítás azonban nem általános érvényű, mert minden csoportban van néhány személy, aki nem képes hozzászokni a magassághoz, annak ellenére, hogy az előkészítő munka minden ciklusán átesett. Tehát csak megfelelő szelektálás és előzetes felkészítés után merészkedhetnek a magasba az épületek „akrobatái”. Még így is nagyon sokan életüket vesztik közülük, aminek részben az az oka, hogy a jelenlegi biztosító- berendezések nehézkes, a munkát akadályozó szerkezetek, amelyeket nem szívesen használnak. Mégis, minden munkahelyen meg kell követelni az életüket védő biztosítókötelek, kapcsok lelkiismeretes használatát. A Penicillin vegyi összetétele igen bonyolult. Többféle, szerkezetileg hasonló, de nem azonos anyag van benne, amelyek részben természetesek — penészgombatáptalajon termettek —, részben félmesterséges anyagok. A Penicillinek csoportjába tartoznak a Vegacillin, a Beacillin, a Promcillin és sok más egyéb. Gyógyító hatásuk az, hogy a kokkusz nevű osztódó-szaporodó baktériumokat megfelelő adagolás esetén a- kísérleti csőben és az élő szervezetben egyaránt megölik, a kórokozóktól a beteget megszabadítják, úgy, hogy meggyógyulhat, talpraállhat. A Penicillin tehát a betegségek bizonyos csoportjának igen megbízható, eredménnyel alkalmazható gyógyszere. De csak egy bizonyos csoportjának és nem minden betegségnek. Például azoknak sem, amelyeknek nem kokkusz, hanem vírus a kórokozójuk. A Penicillin rendelésének és adagolásának tehát mindig oka van és annak céltudatosnak, meggon- doltnak, indokoltnak kell lenni. A Penicillin megzavarhatja az élethez szükséges bélbaktériumok egyensúlyát és emésztési zavart okozhat. Ha nem kellő mennyiségben szedi a beteg, nem öli meg a kórokozókat, csak átmenetileg elkábítja, úgy, hogy azok Penicillin-ellenállóvá válnak és magukhoz térve még súlyosabb ártalmat okozhatnak, ami már Penicillinnel nem is befolyásolható. Ezért hívják őket pe- nicillin-rezisztens kórokozóknak. A szervezetet allergiássá, túlérzékennyé is teheti a Penicillin, úgy, hogy ha még egy adagot szed vagy kap a beteg, kiütések, viszketés, légzési zavarok keletkezhetnek hatására. Ezért nem szabad javaslat nélkül szedni a Penicillint. A hasznos, a kiváló eredményeket biztosító Penicillin káros mellékhatásai letagadha- tatlanok és azokkal az orvosi gyakorlat számol is. Hazánk egészségügyi kultúrában élő, kellően tájékozott lakosságának figyelmét tehát fel kell hívni arra, hogy ne könnyel- műsködjék, ne tréfáljon a Penicillinnel. Ne akkor szedje, amikor eszébe jut, vagy a szomszédasszony javasolja, esetleg ha náthás, vagy valamilyen jelentéktelen panasza van. Csak akkor éljen vele, ha az szükséges, ha használatát és adagolását a kezelőorvos előírja! Orvosi rendelés nélkül szedése tilos, mert ártalmas, veszedelmes, esetleg helyrehozhatatlan következményekkel is járhat. Dr. Buga László lett elsuhan egy űrrakéta, benne ül két idegen égitestről származó egyén. Az egyik mondja a társának: „ne szálljunk le, ez az égitest alkalmatlan az életre!” Ma még természetesen sok a túlzás ebben, de az emberiségnek mindent el kell követnie, hogy ne következzék be ilyen állapot S ehhez kapcsolódik a Minisztertanács legújabb határozata is. Repülőgéppel a város felett Ha repülőgéppel érkezünk egy ipari város fölé, az első, ami szembetűnik, a várost lepelként borító füst. Egy város levegőszennyezettségének mértéke függ attól, hogy mennyi a kibocsátott szennyező anyag, milyen a környék domborzata, és milyenek a meteorológiai viszonyok. A szennyező anyagok mennyisége és minősége a város nagyságának, iparral való ellátottságának és ipara szerkezetének a következménye. 800 millió forintos kár A szennyezettség azonban nem helyi jelenség; szétterjed a levegővel, túllépi a város határait, és nagy területeket érintnet. Sokszor a védő erdősávok sem elegendők, mert a szennyeződés messzebbre hatol, károsítva a mezőgazdaságot, a természetes állat- és növényvilágot. Egy hőerőmű körzetében például 30 km távolban is mérhető az erőműből származó por és kéndioxid. Csak a budapesti kárbecslések alapján megállapították, hogy évente mintegy 800 millió forint .műsxaúi es<.me2^azdasár gi kjáíegű* kih< okoz -ti levegő- • szennyeződés. És ebben még nincs benne az emberek egészségében a belélegzett szeny- nyezett levegő által okozott kár, amely pénzben nem mérhető. A levegőszennyezettség kérdése természetesen nem új keletű probléma. Már évek óta folyik hazánkban — különösen a legerősebben iparosodott és a hegykoszorúval félig körülzárt Budapesten — a levegőszennyeződés korszerű mérése. 1959 óta rendszeres repülőgépes vizsgálatokat végeznek. Levegőmintákat vesznek különböző területeken, különböző magasságokban, amelyekből kimutatják a baktériumokat s a levegőben levő leggyakoribb szennyező gázokat (például kéndioxid, széndioxid, szénmonoxid, nitrogén- oxidok stb) és a port. Budapesten kívül méréseket végeznek a legiparosodottabb vidéki városaink légterében: Miskolcon, Pécsett, Tatabányán és Ózdon. Veszélyhelyzet, riadó! Az ipari üzemeken kívül nagy mennyiségű szennyező anyagot „termelnek” a szénfűtésű kazánok, a mozdonyok és a rosszul beállított robbanómotorok. Ezeket is — megfelelő eszközökkel — a jövőben szigorúbban fogják ellencriz- 'ni. Több országban például már betiltották — vagy betiltását tervezik — a kétütemű motorokat, amelyek szintén bűnösek a levegőszennyezésben. Egyes veszélyeztetett nyugati városokban riasztórendszert dolgoztak ki. Ha a városban a mérgező anyagok töménysége a megengedett szint fölé emelkedik, megszólalnak a jelzőszirénák, és csökkentik, illetve időlegesen leállítják a gépkocsi-közlekedést, a gyárak, erőművek üzemelését. Mi még messze vagyunk az ilyen súlyos veszélytől. Csak ritkán fordul elő a szennyező anyagok veszélyes mértékű halmozódása. És mindent el kell követnünk, hogy nálunk ne következzen be ilyen, szirénákkal jelzett „rendkívüli állapot”. Horti József Múzeumváros Joggal nevezik Buharát, az ókori iizbég várost, „múzeumvárosnak”. Az itt fennmaradt műemlékek közül 50 állami védelem alatt áll. Az utóbbi években már (restaurálták á IX—X. századi TzJnail Szarhoni, és a XIV. századi Buján-kuli- kanah mauzóleumot, a XVI. századi Miri-arab medre- szét és még néhány műemléket. Ez évben a restaurátorok 10 mecset és medresze arculatát varázsolják „újjá”. Köztük az ősi iszlám olyan építészeti remekeit, mint a Kukaldas és az Ulukbegh medreszét és a Kalján ínecsetet is. Az utóbbit az egyik legrégibb és a sza- markandi után Közép- Ázsia második legnagyobb mecsetének tartják. A körülbelül egy hektár alapterületű mecset annak idején mintegy tízezer hívőt fogadott be. Feláldozott autók A nagy autógyárak kutatói — költségeket nem kímélve — időnként tanulságos kísérleteket hajtanak végre: sebesen száguldó autókkal mesterséges összeütközéseket rendeznek meg. A gépkocsikban vagy tökéletes védőfelszereléssel ellátott bátor vezetők, műszerekkel bábuk — az ún. felszerelt kísérleti Oszkárok — foglalnak helyet. A néhány pillanat alatt lezajló ösz- szeütközések eredménye egy-egy siralmas kinézésű autóroncs, mely azonban értékes támpontokkal szolgál a szakértők számára a konstrukciók tökéletesítéséhez. A tapasztalatokat részint a feláldozott autók vizsgálatai révén nyerik, részint azokból a gyorsított felvételekből, amelyeket a karambolok lefolyásáról készítenek, s amelyek normál sebességgel levetítve lassítva adják vissza a roncsolódás! folyamat miden kis részletét. A képen: a Mercedes-Benz autógyár kísérleti roncstelepének egy része látható, ahol azokat a gépkocsikat tárolják, amelyeket „frontális” összeütközésnek tettek ki.
