Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-30 / 178. szám

MQHOMIDÍKI •A ;P t S.T. M.f'G r,í I, H í . ($1 A P KÜ.IÖNKI AO Á S XIII. ÉVFOLYAM, 178. SZÄM 1971. JŰLIÜS 30., PÉNTEK fi ME NAPIRENDJÉN A munkavédelem és a balesetelhárítás Végrehajtják-e a rendaleteket a Monori Kefegyárban és a Maglódi Gépgyárban A legutóbbi járási NEB-vizs- gaiat aiKalmaDoi azt néztek meg a nepielienoröK, hogy a monori járás két legnagyobb gyárában, a Monori Keíegyár- ban es a Maglódi Gépgyár­ban, hogyan hajtják vég­re a munKa védelemmel és ba­lesetelhárítással kapcsolatos új és érvényben maradt régi ren­delkezéseiket. A vizsgálat ki­terjedt arra is, hogy az 1968- ban lefolytatott vizsgálat által feltárt hiányosságok pótlását a munkavédelemre vonatko­zóan mikor és hogyan hajtot­ták végre. Megállapították, hogy mind­két vállalatnál korszerűbb munkaköi'ülményeket terem­tettek az utóbbi időben. E megállapítás elsősorban a kü­lönböző juttatásokra érvényes. A munka- és védőruha­juttatások emelkedtek, csökkent a kihordási idő. A kefegyárban például ta­valy módosították a vállalati munkavédelmi szabályzatot, a Maglódi Gépgyárban pedig most dolgozzák át. A szabály­zatot mindkét helyen ismerik a dolgozók, az előkészítésében, a szakszervezet révén részt vettek, észrevételeiket, javas­lataikat figyelembe vették. A szabályok követésével kapcso­latban sem az előző, sem a mostani vizsgálatkor nem volt nagyobb hiányosság, megtart­ják a biztonsági szemléket, fo­lyik a baleset elleni oktatás, a balesetek száma azon­ban mindkét vállalatnál emelkedett. A népi ellen­őrök ezért azt javasolták, fordítsanak nagyobb fi­gyelmet a balesetveszélyes területekre. A Maglódi Gépgyárban az előző vizsgálat alkalmával megállapították, hogy a villa­mossági berendezés korszerűt­len, balesetveszély forrása,, le­het. Ezért tavaly korszerűsítet­ték a berendezést; automata kondenzátortelepet állítottak be, kicserélték a kábeleket. A vállalatnál jelenleg min­tegy 80 százalékban vasszerke­zeti munkákat végeznek. Ezért vált szükségessé az új munka- védelmi szabályzat előkészíté­se. A kollektív szerződés is rögzíti azokat a munkafo­lyamatokat, amelyeknek végzőit védőétellcl, illetve védőitallal kell ellátni. Például a maglódi válla­latnál a lakatos-, festő- és előkészítő műhelyben, a kefegyárba-; pedig a lak­kozó- és festőüzemben dol­gozókat. A védöétel és védőital fel- használása mindkét vállalatnál magasabb, az 1968-beli tény- számoknál. Gépi- és egyéni védőeszkö­zök hiányából vagy szaksze­rűtlen alkalmazásából eredő baleset a Maglódi Gépgyárban nem fordult elő. A kefegyár­ban azonban igen. Az erő- és munkagépek használata során nemegyszer történik baleset. Ezek nemcsak a gépi védőesz­közök hiányából adódnak, ha­nem abból is, hogy nedves, gö- csörtös a faanyag. A balesetek száma a két vizsgált helyen így alakult. 1868: 9 baleset, 1969: 11, 1970: 21 — a kefegyárban. A Maglódi Gépgyárban: 1969-ben 19, 1970-ben 17. Biztonsági megbízott mind­két vállalatnál van. Biztonság- technikai vizsgával a Maglódi Gépgyárban az igazgató, a fő­könyvelő és a biztonsági meg­bízott rendelkezik. A műveze­tők vizsgája folyamatban van. A kefegyárban az érintett ve­zetők szintén rendelkeznek ér­vényes biztonságtechnikai vizs­gával. A kefegyárban negyed­évenként tartanak biztonság- technikai szemlét. A gépgyár­ban eddig fél évenként tartot­ták, most már ők is áttérnek a negyedévenkénti szemlékre. A feltárt hiányosságokat igyek­szenek határidőn belül meg­szüntetni. A vizsgálat kiterjedt az or­vosi ellenőrzésre is. yvijzérdekű — sürgős!" tt Vecsésen, egyik este, szokat­lanul gyors hajtással közele­dett felém egy kerékpáros. Asz- szony ült rajta. Ruhája előtt kötény, lábán papucs, keze földes. Amikor odaért, megis­mertem. Oxmajer Jánosné volt. — Kérem, segítsen, adjon tanácsot. Telefont kerestem, de a postán a redőnyt már lehúz­ták. Látom, baj van, elindulunk hát azonnal. S amíg a telefon­hoz érünk, elmondja az izga­lom okát: — A földekről jöttem, a munkából, még a kezem sem mostam meg, azonnal rohan­tam, amikor megláttam a le­szakadt villanyvezetéket és a közelben játszó gyerekeket. A lélegzetem majd elállt... Egy vigyázatlan pillanat, és halál. Találkoztam Szántó Nándorral, ő is megállt, most ott őrzi a leszakadt vezetéket. A 91-es bolt éppen zárni ké­szül. Tímár Julika pénztáros már invitál is bennünket az iroda felé: — Tessék, de miért nem a postán? — Mert zárva van — mond­juk. — Az udvari bejáratnál van li telefonközpont — mondja (fűlika. — Akkor köszönjük — s Irány a posta. Kasza Agnes, a telefonköz- bont kezelője, bravúros gyor­sasággal hívja az üllői Elekt­romos Művek kirendeltségét... Semmi... — Akkor Pestet kérem. Köz­érdekű, sürgős! Villan a lámpácska: — Itt, Vecsési A Magdolna utca 24—26 között leszakadt a villanyvezeték ... Igen, köszö­nöm. Azonnal indulnak. Fekete Gizella PÓTVIZSGA ELŐTT Egyik vállalatnak sincs or­vosi rendelője, a gépgyár­nak viszont van üzemi or­vosa, aki hetenként két al­kalommal tart rendelést. Időszakos orvosi vizsgálatra a festőműhely és a csapágygyár­tó részleg dolgozói kötelezet­tek. A részvételt az üzemveze­tő, illetve a csoportvezető el­lenőrzi. Orvosi szoba egyik vállalatnál sincs. A kefegyár­ban jól felszerelt mentőládák vannak és kiképzett elsőse­gélynyújtók működnek. A Monori Kefegyárban ta­valy új gyárrészt helyeztek üzembe. A műhelyek ott vilá­gosak, megfelelő a légterük, jobbak tehát a munkakörül­mények. A Maglódi Gépgyár­ban két évvel ezelőtt az üzem területén kiépítették az utat, új szállítókocsikat vásároltak, valamint egy emelővillás tar­goncát. Ezzel a nehéz fizikai munkát megkönnyítették. A vizsgált vállalatok fel­ügyeleti szerve évenként két ízben tart ellenőrzést, mely kiterjed a munka- és balesetvédelem területére is. A hiányosságok meg­szüntetéséről a vállalat ve­zetői írásban kötelesek ér­tesíteni az ellenőrző szer­vet. Legutóbb a Maglódi Gépgyár­ban a villanyszerelő nem hasz­nálta a kötelező védőfelszere­lést, a satukban a betétek ko­pottak voltak stb. Az észrevé­telek után a vállalat vezetői azonnal intézkedtek. F. O. Megünnepelték az aratókat Hírt adtunk arról, hogy a monori járásban, a Péteri Rá­kóczi Tsz-ben az elsők között fejezték be az aratást. Hagyo­mány már a községben, hogy ilyenkor vendégül látják az aratásban részt vevő dolgozó­kat. így történt ezúttal is. A kis ünnepségen Hrutka János tsz-elnök számba vette az elvégzett munkát, összesen 640 hold aratását kellett elvé­gezniük. Ebből 255 holdon bú­za, 243 holdon őszi árpa és 142 holdon rozs volt. Az aratóbri­gád négy éve van együtt, ösz- szeszoktalk, jól megértik egy­mást, kiváló munkájuknak ez a magyarázata. No, és az is, hogy a két SZK—4-es kombájn hűséggel szolgálta őket. Minimális volt a szemvesz­teség, és a malomba szál­lított gabonák közül a pé- teri búza a legtisztábbak közé sorolható. Most szólaljanak meg a kom- bájnosok. Nyársik Ferenc: — Szeretek itt dolgozni, sikerült jó kollek­tívát kialakítanunk. A gépet, akármilyen hibája volt, azon­nal megjavították. A javító- műhely dolgozóira mindig szá­míthatunk. Békési Lajos: — Nem köny- nyű munka a miénk. Amikor azonban eljön az aratás ideje, nem gondolunk erre. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy minél előbb raktárba ke­rüljön a termés. hódi Mihály: — Nem rossz mesterség a miénk. Látjuk munkánk eredményét, s jó ér­zés. ha a tsz-tagság elégedett velünk. Nyikos István: — A Monori Mezőgép Vállalat dolgozója vagyok. Szabadságom idejére szegődtem el kombájnosnak, nyaralás helyett. Kell a pénz, fiatal házas vagyok, sok ter­vünk van. Az aratás sikeres befejezésén túl van még egy AKINEK INGE... Külföldön igen, itthon nem? A Vecsési Feh érnem űkészítő Ktsz vezetőjével, Regös Lász­lóval beszélgettünk. Mit gyár­tanak jelenleg? — Idehaza nagyon kevés férfiinget keresnek a magyar termékekből, ezért mi elsősor­ban exportra termelünk. A Német Szövetségi Köztársaság­nak férfiingeket és női blúzo­kat készítünk. Jelentős részük igen szép anyagból, ingda- masztból készül, jellegzetes színekben. Exportunk 65 szá­zaléka az NSZK-ba, 35 pedig a Szovjetunióba megy. A Szov­jetunióba női hálóingeket és pizsamákat exportálunk. Az évi kapacitásunkat lekötöttük, az anyag is megvan hozzá. — És jövőre? — Folynak a tárgyalások egy külkereskedelmi vállalattal. Ha eredményes lesz, 1972-ben, a Szovjetuniónak 160 ezer fér­fiinget készítünk, s mintegy 120 ezer darab női fehérneműt. Ez az egész jövő évű expor­tunkat lekötné. Ha a tárgyalá­sok nem vezetnek eredmény­re, újból az NSZK-nak vég­zünk bérmunkát. Van egy harmadik lehetőség is, ez ha­zai vonatkozásban kötné le a kapacitásunkat P. I. II At MŰSOR MOZIK Monor: Közjáték, Nyáregy­háza: Horizont. Pilis: A neret- vai csata I—II (dupla helyár). Vecsés: Az állatnak meg kell halnia (16 éven felülieknek). KIÁLLÍTÁS Gyomron, Ságvári Endre út- törőház: Rákóczi-kiállítás. Nyitva: 8-tól 14 óráig. Még egyszer a Vecsési VIZÉP-ről G. J. kollégám, a Monor és Vidéke múlt heti számában, igyekezett tárgyilagosan kom­mentálni a vecsési együttes NB Il-es szereplését. Cikké­ben azonban — nyilván a helyi problémákat nem ismer­ve — több hiba csúszott. A vecsési együttes edzéseit három edző vezette a bajnok­ság folyamán. Vasas Mihály reménytelen helyzetben vette át a csapatot, és tavasszal, az együttes a 12. helyen végzett. Nem rajta múlott a kiesés! Ugyanígy csak a legnagyobb elismerés illetheti Kuharszkit, aki valamennyi vecsési szak­ember szerint óriásit lendített a csapat szekerén. Ősszel nyolc gólt szerzett a gárda, ta­vasszal, Kunarszkival, 23-at. Az együttes kiesését elsősor­ban Virágh és Corti távozása okozta — erről kollégám nem beszélt. Velük két döntő je­lentőségű ponton gyengült a csapat. Sajnos, taktikai fe­gyelmezetlenségek, néhány játékos sportszerűtlen élete a bajt csak fokozta. Maradékta­lanul csak Kiss A. László, Kalmár, Sztoner és Ku- harszki teljesítményét dicsér­hetjük. A vecsési problémákat, még egyszer ismétlem, nem Vasas edző és Kuharszkl nyakába kell varrni. Ha ősszel Vecsé­sen lettek volna, az ottani gár­da a kiesést nyilván elkerüli. Sz. A. nagy örömöm: megkaptam a: értesítést, hogy felvettek a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem gépészmérnöki karára, a levelező tagozatra. A tsz-elriök még elmondja, hogy a termésátlagok jók. mint­egy négy mázsával lett több valamennyi a beter­vezettnél. Fejlettebb agro­technikát vegyszeres gyomirtást alkalmaztak. A további feladatok? Szalma­lehúzás és tarlóhántás. Jelen­leg ezeknek a munkáknak a felénél tartanak. A szalmale­húzás kissé lassabban halad, de jövőre vásárolnak egy szal­mabálázó gépet. Ügy majd gyorsabban könnyebben és gazdaságosabban dolgozhat­nak. Essék néhány szó a vacsorá­ról is: a kombájnosokatja szál­lítóbrigádokat és a javítómű­hely dolgozóit, valamint a kézi aratókat finom birkapörkölttel vendégelték meg. Gór József RÉVBEN K. Sára 1967-ben, egy vas­úti baleset következtében ve­szítette el mindkét lába egy részét. Arról, hogy él, egyedül, rozzant viskójában, a monori újtelep vaskerítéses házai kö­zött, minthogy a szomszédok felháborodása az ottani állapo­tok miatt egyre nagyobb hul­lámokat ver, már írtunk. Kér­dés állt az írás végén: hogyan fordulhat elő, hogy egy mun­kaképtelen asszony csak hara­got vív ki, és segítséget nem kap? ő maga sem vétlen: táp­pénzét nem veszi fel, több mint húszezer forintja áll régi munkahelye: bankszámláján, de attól való félelmében, hogy szociális otthonba viszik, in­kább bezárkózik, senkit nem enged a kerítésen belül, sem az orvost, sem a tanácsi ügy­intézőket. Mit lehetne tenni az érdekében? És, július 26-tfn, hárman jöt­tek el, a járási hivatal igazga­tási osztályára. Idézés nélkül, váratlanul. K, Sára, nővére és a nővér fia. Megszületett az aktahalom utolsó jegyzőköny­ve, pont került a zavaros és si­ralmas történet végére. K. Sá­ra nem hallgatott. Elmondott mindent, azt is, hogy úgy érzi, rendeződik az élete: Amikor kórházba kerültem, eljött látogatni egy ismerő­söm .. . Azt mondta, jobb len­ne nekem, ha szociális otthon­ba mennék, de nem, azt én nem akartam. Papírokat ho­zott, hogy írjam alá, úgy ér­zem, azok olyan iratok voltak, amikltel engem intézetbe jut­tatott volna... Érdeke volt. Nála is dolgoztam, különböző háztartási munkákat, főztem, sütöttem, mostam, vasaltam, bevásároltam, takarítottam. .. Ezért ők nem fizettek, csak ott étkeztem. Ruhát sem kaptam, a nővéremnél aludtam, vagy A.-éknál, ülve, vagy a szeny- nyesláda tetején. Ezután men­tem el innen takarítónőnek. A munkahelyemen szerettek, semmi baj nem volt velem, kiváló dolgozó oklevelet kap­tam, jutalmat is. Aztán jött a baleset. A.-ék három hónapon át felém sem néztek, talán at­tól való félelmükben, hogn baj lesz a tizennégy éven át tartó háztartási alkalmaztatásom miatt. Szociális otthonba ke­rültem. A nővéremet kértem meg, gondoskodjon rólam, ha­zajövök, itthon alMrok én len­ni... K. Sára utolsó beszélgeté­süknél azt mondta: úgy érzi, nincs értelme az életének. Vol­tak tervei, hogy úgy éljen, mint mások, esténként tele­víziót nézzen, olvasgasson, fel­vegye a pénzét, ami jár neki, de most már ... És sírt. Végigsírta a beszél­getést. ,,K. Sára kijelenti, saját ma­ga fogja megkeresni munka­helyét, a részére járó pénzösz- szeget haladéktalanul felveszi, miután eljáró ügyintéző tájé­koztatta arról, hogy az őt ille­tő járandóságok felvétele sem­miképp sem jelenti szociális otthonban való elhelyezés A." F. Károly — a nővér fia — el­tartási szerződést kíván kötni K. Sárával. ,,Eljáró osztályvezető tájé­koztatta a jelenlevőket, hogy a tartási szerződéskötés iz ál­lampolgárok joga, de ameny- nyiben a szerződő felek nem tartják be a szerződés rendel­kezéseit, a bíróság megváltoz­tathatja annak tartalmát, vagy fel is bonthatja azt." K. Sára mosolyog: — Eddig is segítettek, pénz nélkül, hát most már esik nem lesz közöttünk civako- dás...? Tulajdonképpen nem tör­tént semmi. Csak rendeződött egy ember élete, aki már sem­mit sem várt, senkitől. K. Zs. SAKK Nyáron sincs holt szezon Kiosztották a Tóth László emlékverseny díjait Mint megírtuk, a gvömrői TÖVÁLL SE Tóth László em­lékére egyéni sakk vándorser­leget alapított, melynek elnye­réséért versenyt rendeztek. A 29 fordulós „maratoni” verseny befejezésével az el­múlt vasárnap ünnepélyes ke­retek közt került sor az ered­ményhirdetésre és díjkiosztás­ra, melyen a TÖVÁLL képvi­seletében Rónaszéki Ferenc főmérnök is megjelent. Növelte az esemény ünne­pélyességét az is, hogy Tóth László szülővárosa, Kecske­mét, 8 tagú csapattal képvisel­tette magát Mészáros Lajos­nak, a Bács-Kiskun megyei Sakk Szövetség elnökének ve­zetésével. A versenyt Hoschek László. a Pest megyei Sakk Szövetség elnöke méltatta. Örömének adott kifejezést, hogy a Kecs­keméten kétévenként megren­dezésre kerülő országos vil­lámtornán túl Gyomron is ápolják Tóth László emlékét, akinek elévülhetetlenek az ér­demei a magyar sakkozásban, de az egyetemes sakk-kultúrá­ban is. Tóth László Gyomron is többször tartott szimultánt. Elismeréssel szólt az aktív gvömrői sakkéletről, és. a Tö- VÄLL által biztosított lehető­ségekről, majd átadta a díja­kat. A 30 résztvevős versenyt Mrudlek Lajos nyerte, és így nemcsak a Tói Lajos által fel­ajánlott olimpikont ábrázoló szép első díjat kapta meg, ha­nem egy évig védője lett a vándorserlegnek is. Második Fábián Béla, harmadik Mészá­ros Lajos lett. A Rákóczi Kupa vili ám tor­na díjainak átadása után, melyre szintén most került sor, barátságos csapatmérkő­zést vívott Gyömrő és Kecs­kemét csapata, melyet a II. osztályú vendégcsapat nyert meg 5,5:2,5 arányban. P. S. EBZÁRLAT SÜLYSÁPON Sülysápon a községi tanács felhívta a lakosság figyelmét, hogy a februári eboltás óta született, vagy máshonnan ho­zott beoltatlan kutyákat ver szettség ellen be kell oltani, mert a községben kutyabeteg­ség terjed. A tanács egyben ebzárlatot rendelt el a község területén. Ez idő alatt Süly­sápról kutyáit kivinni vagy be­hozni szigorúan tilos. Udva­ron belül, további intézkedé­sig, a kutyák csak megkötve tarthatók. f Rekordtermés búzából és őszi árpából * Mit mondanak a kombájnosok? ■ Következik: a tarlóhántás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents