Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-15 / 165. szám
1OT1. JŰLirS 15., CSÜTÖRTÖK i»e*T htfcvri Geodéziai vándorgyűlés A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület kétévenkénti vándorgyűlését az idén Győrött rendezték meg. A szerdán megnyílt tanácskozás résztvevőit — több mint 200 hazai és 13 külföldi geodétát — dr. Homoródi Lajos, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára üdvözölte. A megnyitó után megkezdődött szakmai előadások elsősorban azt elemezték, hogy a geodéták miként segíthetik elő a kormány telepítésfejlesztési kovapciójának megvalósítását. E célt szolgálja az is, hogy 1985-ig az ország valamennyi városáról térképet készítenek. Bolgár tanácsi vezetők látogatása Százhalombattán Kőrútjuk ötödik napján, szerdán, Százhalombattára látogattak el a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának meghívására megyénkben tartózkodó bolgár küldöttség tagjai. A vendégeket: Dimiter Vasilevet, Szófia magye népi tanácsának elnökét, Nikola Kocevet, a művészeti és kulturális osztály vezetőjét, Hriszto Zaliariev főépítészt és Minko Sztoicsevet, Szvoge város népi tanácsának elnökét elkísérte útjára Szöllősi Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese. A küldöttség tagjai először a százhalomGát a vándorok útién Az újonnan felvett dolgozók nem kaphatnak magasabb személyi bért, mint azok, akik a vállalatoknál azonos munkakörben már régebben dolgoznak. Különösen indokolt esetekben is csak a kollektív szerződésben meghatározott keretek között tehetnek kivételt. Röviden így. summázható a nemrégen kiadott munkaügyi miniszteri rendelet, amelyről szakszervezeti vezetőszervek is egyetértőén nyilatkoztak, bár hangsúlyozták: a rendélke. zés adminisztratív intézkedés, amely az egészségtelen munkaerőmozgást nem szünteti meg, de a kilépéseket, a vándorlás arányait csökkentheti. Tavaly, sőt, az idén is már napvilágot látott néhány intézkedés, és megismerhettünk több vállalati szabályozást, amelyek ugyancsak korlátokat igyekeztek szabnj az egészségtelen munkaerőmozgásnak. Miért volt szükség a rendeletre? A régebbi szabályozások ugyanis bizonyos mértékig segítették a foglalkoztatottsági egyensúly ingadozásának csökkentését, de teljes .megoldást nem kínáltak. Hatásukra kisebb lett a munkaerővándorlás, de mértéke ma is nagyobb az indokoltnál. Különösen a fiatal munkások közül keresnek maguknak a szükségesnél jóval többen új munkahelyet, jórészt — de egyáltalán nem kizárólag — a magasabb bér reményében. A különféle szabályozók és vállalati intézkedések az ő esetükben azért sem hozhattak különösebb eredményeket, mert az ezekből származó hátrányok számukra jelentéktelenebbek. A fiatalabb dolgozók vándorlása pedig arra vezetett, hogy az idősebb, a gyakorlottabb szakmunkásoknak kevesebb jutott a lehető bérnövekedésekből, és sokan közülük is úgy érezték: anyagi megbecsülésük elmarad az új belépőkétől. Ennek következményeként az idősebbek közül is többen — nemegyszer még a régi törzs- gárdatagok is — munkahelyet változtattak. A fővárosban és Pest megye Budapest körüli részén volt erre különösen lehetőség, hiszen az úgynevezett elszívó hatás megfordult, és az iparosodó vidék mellett az anyagilag erősödő termelőszövetkezetek is visszatérésre késztetik a régebben másutt munkát vállaló dolgozókat. Bizonyítéka ennek a Csepel Autógyárban végzett vizsgálat. Amikor megnézték, hogy a kilépők hol találtak ismét munkahelyet, kiderült, hogy jórészük hazament szülőfalujába, vagy valamelyik más község termelőszövetkezetében helyezkedett el. A vállalatok nagy részében tehát továbbra sem sikerült olyan ösztönző bérpolitikát kialakítani, amely megfelelően differenciálta volna a szakképzettséget, a szakmai tapasztalatokat, a tudást, és amely jobban az üzemekhez kapcsolta volna a dolgozókat. A rendelkezés egyébként erre is késztetni kívánt, és jó néhány példa arra utal, hogy sikerrel. A július elsején hatályba lépő, öt évre szóló kollektív szerződések többsége Pest megye iparvállalatainál is olyan sokoldalú és alaposan meggondolt bérezési elveket rögzít, amelyek azt ígérik, hogy megfelelő, a népgazdasági és vállalati érdekekkel egyaránt számotvető anyagi ösztönzési politika alakulhat ki. Az elkészült vállalati törzsgárda-szabályzatok is arra utalnak, a megye üzemeiben nagy a törekvés, hogy jobban az üzemekhez kössék a régi dolgozókat, de mellettük a fiatalabbakat is. A szakszervezeti vezetőszervek szerint a rendelkezés adminisztratív intézkedés, amelynek eredménye lehet a vándorlás arányai- nák csökkenése. Szükséges volt ennek hangsúlyozása, mert valóban, ha nincsenek rugalmas, a munkával, az emberrel a napi élettel számotvető más vállalati intézkedések, a miniszteri rendelet hatása is csak kismértékű lehet. Nélkülözhetetlenek a jobb munkafeltételek, a célszerű üzem- szervezési intézkedések, a munka biztonságának állandó javítása. A nyomdászszakszervezet kimutatása szerint például tavaly a 618 főt foglalkoztató Szentendrei Papírgyárból 251 fő lépett ki, míg a belépők száma 239 fő volt. A nagyarányú ván- - dorlás oka — mint mondották — itt sem csak a bér volt, hanem közrejátszottak a munkafeltételek, ' sőt, a felettes szervek által régebben előírt és ma is túl mereven alkalmazott munkarend is. Nem elválaszthatók az anyagi kérdések a munka- és üzemszervezéstől. A kapcsolat, az összefüggés közvetlen közöttük. Hányszor hallható munkásoktól: azért nem érzik jól magukat, mert gyakori az állásidő, nincs folyamatos munka, és ezért kevesebb a keresetük. Nem pótolhatja ezt a hiányt a legtöbbször ugyanezekben az üzemekben tapasztalható, nemegyszer mértéktelen túlórázás, hiszen ezzel egyrészt a szervezetlenséget bizonyítják, másrészt a nyereségrészesedést csökkentik. Az anyagi kérdések nem elválaszthatók a termelékenységtől és hatékonyságtól azért sem, mert ez a két feltétel dönti el a bérek vállalaton belüli növekedésének mértékét is. Az állami rendelkezések, a munkaerő-gazdálkodás javítását szolgáló belső vállalati szabályozások általában nem errilítik a munka- és üzemszervezési, a biztonsági kérdéseket, némelyik legfeljebb utal ezekre. Mégis tanácsos figyelembe venni az összefüggéseket népgazdasági, vállalati és a dolgozók egyéni érdekeiből egyaránt. Kovács András battai tanácsot keresték fel, ahol Bartha Antal, a városi tanács elnöke, Komáromi János, a városi pártbizottság titkára. Ferenazi Illés elnök- helyettes és Krénicz József vb-titkár fogadta őket. A város vezetői baráti tapasztalatcserét folytattak a vendégekkel, majd az elmondottak illusztrálására városnéző körútra invitálták bolgár barátainkat. A látogatás következő állomása a Dunai Kőolajipari Vállalat volt. A megye legnagyobb ipari bázisának nép- gazdasági jelentőségéről, az üzem további fejlesztésének terveiről dr. Simon Pál igazgató adott tájékoztatót, majd a vendégek megtekintették az üzemet. A bolgár tanácsi vezetők ezután, tegnapi programjuk záróakkordjaként, az érdi Benta völgye Termelőszövetkezetben tettek látogatást. Ifjúsági vöröskeresztestalálkozó Az európai ifjúsági vörös- keresztes-találkozóra és elsősegélynyújtó olimpiára, amelyet Magyarországon rendeznek meg július 17—31 között, 21 európai országból érkeznek öttagú delegációk, s az Egyesült Államok Vöröskereszt-szervezete elküldi megfigyelőit is. Magyar-koreai baráti találkozó Nagykátán Délután szolidaritási gyűlésen találkoztak a vendégek és a vendéglátók Az imperializmus elleni közös harc hónapja alkalmából tegnap Nagykátán magyar— koreai baráti találkozót és szolidaritási gyűlést tartottak, a Hazafias Népfront megyei bizottsága rendezésében. A baráti találkozón részt vett Li Dong Szón, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, AnLá toga tás a gazdaságban talfia Jenő, a nagykátai járási pártbizottság első titkára, Arató András, a megyei pártbizottság osztályvezetője, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront megyei titkára, Kiss Tibor, a népfront járási elnöke és Matula Pál, országgyűlési képviselő. A vendégek először ellátogattak a nagykátai Koreai— Még mindig nem kielégítő a munkavédelem Sok a baleset a mezőgazdaságban A termelőszövetkezetek nagyarányú gazdasági fejlődésével szaporodtak a baleset- veszélyes munkakörök, ezért a mezőgazdaságban dolgozók testi épségéről, biztonságos munkafeltételeiről még fokozottabban kell gondoskodni, mint korábban. Az összehasonlító statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a munkavédelem az erőfeszítések ellenére sem javul, mindenekelőtt a csonkulásos és a halállal végződő balesetek száma nőtt. Már az intézkedési tervek sem.„ Rendelet írja elő a termelőszövetkezeteknek a munkavédelmi szabályzat, illette az éves munkavédelmi tervek készítését. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának munkavédelmi ellenőrzései azt bizonyítják: az intézkedési tervek jelentős része nem tartalmazza azolzat az előírásokat, amelyek alapján a munkavédelem javulhatna. A szövetkezeti munkavédelmi szabályzatok legtöbbször a tsz-szövetségék által kiadott minták másolatai és nem tükrözik a helyi körülményeket. Nem határozzák meg ebben a vezető beosztású dolgozók munkavédelmi feladatait és kötelezetségeit sem. A balesetelhárítást minden tsz-ben a biztonsági megbízott szervezi és irányítja. Rendszerint vezető beosztású dolgozó, akinek azonban egyéb elfoglaltsága mellett kevés ideje marad a munkavédelemre. Ezért nemegyszer másra ruházzák a megbízatást, gyakran munkavédelmileg képzetlen emberek töltik be ezt a funkciót Sok szövetkezetben a munkavédelemnek nincs felelőse, s nem is gondosltodnak a biztonságos munkafeltételekről. Munkakezdés előtt elmarad például a gépek ellenőrzése. Ezért történt halálos baleset az abonyi Ságvári Endre Tsz-ben is, ahol a munkagépet védőberendezés nélkül üzemeltettélt. A balesetek körülményeinek vizsgálata azt bizonyítja, hogy a legtöbb baj a gépeiméi történik; sok az anyagmozgatásnál, a rakodásnál keletkező sérülés is. Gyakran éri baleset az állatgondozókat, fogatosokat is, és számos szerencsétlenség előzménye az ittasság. Az okok a helytelen szemléletben keresendők A balesetek kivizsgálása még ma is sokszor felszínes. Az okokat a véletlenben, a figyelmetlenségben jelölik meg. A felelősségre vonás a legtöbb esetben elmarad. A megoldást a tsz-ek az újraoktatásban látják, de az gyakran formális és ritkán győződnek meg arról, hogy az érintettek valóban elsajátították-e az anyagot. Különösen jelentős volna ez a kiegészítő üzemekben foglalkoztatottaknál, ahol megtörténik, hogy maguk a vezetők sem ismerik például az érintésvédelmet. Ezért nem tudják beosztottaiknak megmagyarázni, milyen veszélyekkel járhat, ha szabálytalanul üzemeltetnek egy elektromos berendezést Pest megyében megszaporodtak a kiegészítő üzemek: tevékenységük olyan sokrétű, hogy szinte minden iparágat magában foglal. Jó részük munkavédelmileg és egészségileg egyaránt kifogásolható. Az üzemeket régi gazdasági épületekben rendezik be, amelyekben nincs megfelelő világítás, szellőztetés. Az iparból kiselejtezett gépekkel dolgoznak, s ezek korszerűtlenek, balesetveszélyesek. Sokan dolgoznak mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagokkal, de nincsenek elszívó berendezések. Az SZMT ellenőrzései alkalmával felfüggeszti a munkavédelmileg . kifogásolható üzemek működését, s ilyenkor a tsz-ek rövid időn belül új üzemet építenek, vagy a régit rekonstruálják. Ez történt a tápiósági Kossuth Tsz forgácsolóüzemében és a szentendrei Mathiász Tsz gombüzemében. A példák azt bizonyítják, hogy sokszor nem a tsz anyagi körülményeitől függ az üzemek állapota. Gyakran csak a minél nagyobb nyereség elérésével törődnek, nem gondolnak az emberre. A? érdekeltség megoldást ígér A tsz-ek munkavédelmét f járási hivatalok műszaki mun kávédéi mi felügyelői ellenőrzik, segítik. Egyéb elfoglaltságuk mellett azonban kevés idejük marad erre. Az is gondot okoz, hogy a munkavédelmi felügyelők egy része sem műszaki, sem általános munkavédelmi képzettséggel nem rendelkezik. A megoldás: meg kell teremteni a mezőgazdaságban is — miként az iparban ■— a vezetők anyagi és erkölcsi érdekeltségét a muvJzavédelem korszerűsítésében. Meg kellene találni a módját — indokolt esetben — a tsz biztonsági megbízottjának függetlenítésé- re is. A munkavédelmi őrhálózat kiépítése a mezőgazdaságban is hozzájárulna a balesetek csökkentéséhez. A tsz-üzemek létesítésére a tanácsok adják az engedélyt, de azt már nem veszik figyelembe, hogy a működés feltételeit megteremtették-e? Sok későbbi leállítást megelőzhetne, ha az üzembe helyezéshez meghívnák az SZMT illetékeseit is. Soós Ibolya Magyar Barátság Termelőszövetkezetbe, ahol Szécsi György. a közös gazdaság elnöke fogadta őket és adott tájékoztatást a gazdaság munkájáról. Utána megtekintették a tsz szarvasmarha- és sertéstelepét, a szerszámüzemet — ahol koreai gépeken dolgoznak — és az autószervizt, majd kilátogattak a határba is. Délután a járási művelődési központban szolidaritási békegyűlést tartottak. Kiss Tibor elnöki megnyitója után Antalfia Jenő emlékezett meg koreai útjáról. — Meg kell szűnnie annak a történelmi anakronizmusnak — mondotta An talfia Jenő —. amit Korea kettéosztottsága jelent. Érvényesüljön a koreai nép akarata, hogy újból egységes országban éljen. Felszólalt Li Dong Szón elvtárs, aki elmondotta, hogy elevenen él a koreai népben az amerikai imperialisták kegyetlen háborúja. Az imperialisták ma sem törődtek bele kudarcukba, a fegyverszüneti vonalon állandó provokációkat követnek el. A KNDK Legfelsőbb l^épi Gyűlése nyolcpontos programja alapján kell az egyesítést végrehajtani békés úton. A koreai nép bízik abban, hogy megtöri az imperialista agressziót és számít arra, és tudja, hogy békés építő munkájában támogatókra talál a szocialista országok vezetőiben és dolgozó népében, köztük a szolidáris magyar népben. A gyűlés végén felolvasták a Koreai—Magyar Barátság Tsz szolidaritási válaszlevelét, amelyet a koreai testvér tsz, az Unbongi gazdaság levelére adtak. SZÖVETKEZETI JAVÍTÓ SZOLGÁLAT BÁRMILYEN TIPUSŰ SZEMÉLY- ÉS TEHERGÉPKOCSI kis- és nagyjavítását, szerviz (Ceglédi út 8.) HÁZTARTÁSI KISGÉP ÉS VILLANYMOTOR (Tormás, Németh I. u. 3. Szolgáltatóház) MOTORKERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁR (Ceglédi út 6.) HÍRADÁSTECHNIKAI ESZKÖZ (Szolnoki út 1.) garanciális és garanciaidőn tú/i javítását vállalja a Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsi
