Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-14 / 164. szám

Tsz-öregek napközije Vecsésen? A tanács-vb júniusi ülésén Dobrovitz József, a vecsési Ezüstkalász Tsz elnöke a tsz- öregek helyzetét vázolva el­mondotta, hogy közeli terveik­ben szerepel a tsz-öregek nap­közi otthonának beindítása. Helyileg a község falusi ré­szén levő, átalakítás előtt ál­ló Gazdakörre gondoltak, hi­szen a legtöbb idős tag azon a környéken lakik. Megjelent a cukordinnye A sülysápi Virágzó Tsz mindkét zöldséges boltjában megjelent szombaton reggel a cukordinnye. Az ízletes gyü­mölcs hamarosan gazdára is talált. Egyéb zöldáru iránt is nagy az érdeklődés. Az állomás melletti pavilonban a frissen szedett uborkát kilónként 4. a fehér húsospaprikát pedig 25 forintért árusították. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Onibaba. Nyáregy­háza: A hét mes »erlövész. Tá- piósüly: Huszárkisasszony. Űri: A követek nem gyilkol­nak. Vecsés: Lépd át a küszö­böt. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári úttörőház: Rákóczi kiállítás, nyitva 8-tól 14 óráig. A PES;J M E G'ty E l H I P KÜLÖNKIADÁSA'' XIII. ÉVFOLYAM, 1(54. SZÁM 1971. JÚLIUS 14., SZERDA A kötelező munkaerő-közvetitesről 70-ből 25 „kilépeti" - Nem tartják be a rendeletet A Pest megyei Tanács 1/1970. számú rendeletével szabályozta a kötelező mun­kaközvetítést. Mint ismeretes, csak kötelező munkaközvetí­tés útján léphetnek munkába azok a dolgozók, akiknek „ki­lépett” munkakönyvi bejegy­zéssel szűnt meg a munkavi­szonyuk, és akik az utolsó egy évben három, vagy ennél többször változtattak munka­helyet. — Hogyan tartják be az üzemek, vállalatok, közös gaz­daságok ezt az intézkedést? — ezt kérdeztük Csuka Róbert- nétöl, a járási hivatal mun­kaügyi vezetőjétől. — A járási hivatal csak a kisközségek munkaerő közve­títésével foglalkozik. A nagyközségek sa ját ha­táskörükben intézik a közvetítést, és sajnos, több visszaélés is volt már. Sok vállalat, üzem nem tartja be a kötelező munkaközvetítést. Monoron a MEZŐGÉP, Üllőn az ÁFÉSZ és a Kossuth Tsz valamennyi újonnan felvett alkalmazottját kiközvetítés­sel alkalmazta. A monori Kossuth Tsz-be azonban több dolgozó közvetítés nélkül ke­rült. Ugyanilyert eset fordult elő a Monori Építőipari Szö­vetkezetnél, a pilisi és sülysá­pi ÁFÉSZ-nél. Pilisen például 70 új be­lépőből 25 „kilépett” be­jegyzéssel hagyta el elő­ző munkahelyét, és lett az ÁFÉSZ dolgozója. Aki nem tartja be a megyei tanács rendeletét, az 3 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, éppen ezért vala­mennyi vállalatnak érdeke a kötelező közvetítés betartása. A további ellenőrzések során észlelt mulasztások esetében élni fogunk a törvény adta lehetőséggel — fejezte be nyi­latkozatát Csuka Róbertné. —ér A sülysápi ÁFÉSZ ajándéka a; iskolának Vasárnap este a sülysápi ÁFÉSZ igazgatósága a nem­zetközi szövetkezeti nap al­kalmából. vidám zenés műsort rendezett a művelődési ott­honban. A szövetkezeti nap jelentőségét ifjabb Németh István, a Virágzó Tsz párttit­kára méltatta, majd Bálint József átadta a fogyasztási szövetkezet ajándékát, egy nagyképemyős Orion televí­ziót a sülysápi 1. számú iskola tanulóinak. Az iskola nevében Molnár Istvánná igazgatónő mondott köszönetét a szép ajándékért. A vecsési szövetkezet Jókai együttesének műsora — a fa­lusi jelenetek, lakodalmi dalok és táncok — nagy sikert arat­tak. A 250 főnyi közönség hosszú percekig tapsolt a sze­replőknek. K. L. r~ r I : *"»!»s»rJMnrrT Felhívás Helyettesítésre keresünk gépírónőt, napi 4 órás elfog­laltsággal a Monor és Vidéke Szerkesztőségébe. Jelentkezni lehet, Monor Járási Hivatal (volt járási tanács) földszint 8. számú irodájában. Monoron Csontos József fu­varosgazda udvarán reggel 5 órakor kezdődik a munkanap. Juhász Mihály, a kocsis is, árukihordó is egy személyben. Befogja Pajkost, a pej lovat a kocsi elé, s készenlétben várják az árut. Pajkos nyug­talan, indulna. Juhász Mihály is azt mondja: — Ha koráb­ban indulunk, korábban vég­zünk! Aztán megérkezik a buda­pesti szállítmány, kezdődik a rakodás. Huszonnégy jégtáblát raknak át a kocsira. Egy-egy tábla 25 kiló. Mint a hasáb­fákat, úgy veszi őket vállra Juhász Mihály. Nem bánja most, hogy hideg, s azt sem, hogy inge, válla vizes lesz. Ha a pakolás kész, ponyvát takar a jégre, s indulnak körbe Mo­noron. Jávorszky-vendéglő, kiscukrászda, vasútállomás- gyorsbüfé, Fészek. Vigadó — sorban, ahogy következnek. — összesen 13 helyre visz- szük a jeget. — Nem kell kiabálni, hogy itt a jeges!? — Ments isten! Nem eladó ez! Meg aztán kinek is kelle­I ne? Van már hűtőszekrény majdnem mindenütt — mond. I ja Juhász Mihály, miközben hegyes jégcsákánnyal „apróz­za” a jégtáblát. Vödörbe teszi, úgy viszi be, a jégszekrénybe önti, gyorsan fordul. — Nagyon kell iparkodni, erősen olvad. De nemcsak az a baj, annál nagyobb, hogy Paj­kos elvesztette az egyik „cipő­jét”. Bizony, bizony, Pajkos emel­geti a jobb hátsó lábát. — Viszem a kovácshoz, le ne sántuljon — s óvatosan ránt a gyeplőszáron. Pajkos kicsit sántikálva elindul. A kocsi helyén víztócsa jelzi, itt járt a jeges. Szóvá tettük- válaszolt a Monori Maggyár Lapunk május 13-i számá­ban A zsákot hétmagasra emelni címmel. írást jelentet­tünk meg, amely a Vetőmag­termeltető és Ellátó Vállalat Pest vidéki alközpontja, is­mertebb nevén a Monori Mag­gyár életével foglalkozott. Cik­künkre válaszolt a vállalat ve­zetősége. Mint írják: ......a ci kk írója szerint 200 mázsát emelnek naponta a zsákoló brigád tagjai. Ezzel szemben a megmozgatott, egy főre eső áru súlya abban az időszakban 120 mázsa, s annak csak mintegy 40 százalékát kell a dolgozók­nak a vállon vinni. Az árut, illetve a zsákokat zömmel molnárkocsival és elektromos targoncával mozgatják.” Helytelenül számolhattak azok a munkások, akik mun­katársunknak azt mondták, hogy naponta 65—70 kilomé­tert gyalogolnak. Mint a válasz írja, ez képtelenség, a zsákoló brigád naplójának adatai sze­rint egy-egy dolgozó a fősze­zonban is csak 8 és fél kilo­métert tesz meg átlagban, na­ponta A szakemberek a tár­gyilagos tájékoztatás kedvé­ért utána számoltak, s megál­lapították, hogy májusban a munkások naponta átlagban 6 és fél kilométert tettek meg. ennek felét visszafelé jövet „üresjáratban-’, tehát súlyos zsákok nélkül. Április a holtszezon idősza­ka, a munkások heti 40 órás műszakban dolgoztak, s a ke­resetük még így is elérte át­lagban a 2250 forintot. Többet mond ez a szám, ha összeha­sonlítjuk a három év előttivel. Akkor a zsákolok havi átlag- keresete 1536 forint volt, hosz- szabb munkaidőben. Az óra­bérnövekedés három év alatt 80 százalékos, éves szinten 30 százalékos volt. „Megvizsgáltuk két olyan dolgozó múlt évi keresetét, aki betegség és fizetés nélküli sza­badság miatt nem hiányzott — Szolgáltatóház tavaly és most Magócsi mester szabadalmai r ív « at W*® á Magócsi Lajos (a képen balra) világszabadalmával. — Jó dolgos ember volt a nagyapám, apám sem külön­ben, így már gyermekkorom­ban a munka lett a barátom. Most is ez a társaságom. A 60. évem taposom, 35 éve vagyok mester. Apám műhelyében ta­nultam meg igazán a szakmát, spekulálgatni is nagyon szeret­tem. 1930-ban Albertirsán voit egy kiállítás, törpe központi fűtésemmel aranyoklevelet nyertem. Míg a háziasszony megfőzött a konyhán, a köz­ponti fűtés azzal a fűtőanyag­gal befűtötte a szobát is. A szabadalmi bíróság elfogadta a találmányomat, de a szabadalmi költséget, a 800 pengőt, az én zsebem nem bírta. — Panasz volt, hogy a cipő­ben kiállnak a szegek, szúr- hak. Ezek ellen a faszegek el­len találtam ki a suszter- reszelöt. A cipészek megszeret­ték, gyártottuk apámmal, gyártottunk vagy 10 ezer da­rabot. Ez lett az első szabadal­mi nagykönyvbe is bejegyzett találmányom. — A második szabadalmi okirat 1937-ben kelt. Szélmo­tor, ami villanyáramot fej­leszt. Vasadon, a Szemző-ta­nyán működött. 1942, gondok a háború miatt. Ego tűzhelyeket eloltani a légiriadóknál, óvóhelyen főz­ni a gyereknek — feltaláltam a faszénnel működő gyorsfő- zöt. Szabadalom lett. Aztán jött a napraforgó cséplőgép, a gyógynövényvágó gép — a Herbária ma is használja —, meg a többi, összesen 14. Eny- nyi szabadalmam van. A monori Magócsi Lajost nemcsak belföldön, külföldön is ismerik. | A szabadalmi ranglistán előke­lő helyet foglal el a többi kö- ! zött a két legutóbbi. A Szaba- I dalmi Közlöny 1970. februári számában közzétett, 1970. ok­tóber 26-án kelt szabadalmi okiratban is igazolt találmá­nya, a húzókaros vízemelő kút — világszabadalom. A Szaba­dalmi Közlönyben a különbö­ző idegen nyelveken közzétett kútleírás oltalmi idejének kez­dete 1988. február 9. A kút ér­dekessége, hogy az eddigiektől eltérően akna nélkül készül, s egy szerkezet megakadályozza a talajvíz, a szennyeződés visszafolyását. Kapós a talál­mány, Monoron 50. Pilisen 10, Gombán 2 ilyen kút van. de van Isaszegen, Üllőn, Kóspal- lagon is. A próbát jól állják, télen sem válnak üzemképte­lenné. — Nagyon örülök ennek a szabadalmamnak, mert óvom vele az emberek egészségét. A vízkérdéssel először akkor fog­lalkoztam, a 30-as, 40-es évek­ben, amikor vidéken, különö­sen Monoron sok ház kapujára kikerült a tífuszt jelentő piros­keresztes tábla. A szörnyű jár­vány oka a fertőzött ivóvíz volt. Hát itt kezdődött... Erről egy dicsérő, elismerő okirat tanúskodik: „Monoron 55 kutat hozott rendbe, vizük minden vizsgálatkor emberi fogyasztásra megfelelő.” Jött aztán más . .. — Más is nyugtalanított, a sok katasztrófa világszerte. Vasúti tragédiák, sokszor egy csavarlazulás miatt. így szüle­tett meg a második világsza­badalmam, a csavaranya- biztosítás. Ez év január 7- től áll nemzetközi jogvédelem alatt. Ez egy olyan szerkezet, amely nem engedi az anyacsa­vart kilazulni. A szabadalom még nincs lekötve, legszíve­sebben itthon, a MÁV-nak, a MALÉV-nek adnám. Fekete Gizella A tudósító Fodor Mihályhoz, a Járási Szolgáltató Ktsz ak­kori főkönyvelőjéhez látoga­tott el, s az üllőiek régi vágyá­ról, a szolgáltatóházról érdek­lődött. Néhány idézet a Monor és Vidéke 1970. augusztus 4-i számából. „Sajnos, az üllői tanács sem tudott számunkra épületet biz­tosítani.” Való igaz. Az is, hogy hosszú, hosszú hónapok óta tartó pereskedés nyomán ítélet tett pontot az ügyre: a község központjában lévő te­lek legyen a járási szolgáltató ktsz-é. Helyes. Az üllőiek örültek, hiszen nagyon várták már a szolgáltatóházat, s ta­lán még jobban a ktsz üllői dolgozói, hiszen róluk így szól a nyilatkozat: .,-..a jelenlegi fodrászüzletünkben nemcsak hogy egészségtelen a munka, de életveszélyes is. A falak kí­vül, belül rogyadoznak, a dol­gozóknak a legelemibb tisztál­kodási lehetőségük sincs biz­tosítva.” Mellesleg: ugyanabban a rozzant házban működött az üllői ÁFÉSZ kölcsönzőboltja, amely az ÁFÉSZ által épített szolgáltatóházba költözött. Minden előzetes ígérgetés nél­kül. De nézzük tovább a nyi­latkozatot. „ ... a TÖVÁLL vezetőivel megállapodtunk az éphkezés ütemében. Ezek szerint külső­leg még ebben az évben (te­hát 1970-ban) elkészül az ül­lői szolgáltatóház. A belső szerelési a télen végzik, a vég­leges átadás — ha csak valami közbe nem jön — március 31-én megtörténik.” Azaz, idén, március utolsó napján. Hol van az átadás még! Persze, nem tudom miért méltatlankodnak az üllőiek, hiszen ott a nyilatkozatban az a „ha valami közbe nem jön”, közbejött és punktum. Magya­rázat nincs erre. Igaz. ha ke­resnénk, talán megint lenne egy optimista nyilatkozat. A házhoz viszont tégla, beton, üveg kell. a munkához pedig felszerelés. Pedig, de reménykedtünk, öröm volt nézni azt a hatal­mas lendületet, amivel ez év tavaszán (nem 1970 őszén! ne­kifogtak a munkának- A kerí­téssel igaz, eltorlaszolták a járda betonozott részét és sár­ban kellett kerülgetni az ideiglenes (??) akadályt, de nem bántuk, hiszen láttuk az igyekvő munkát. Aztán a lázas munka hirte­len abbamaradt. Lassan már fél éve! Talán, mert „a jó munkához idő kell”? Megszív­lelik a közmondást? Lehet, mert ime egy újabb részlet a cikkbői: „...mivel főútvonalon és a község központjában fekszik a telek, korszerű, minden igényt kielégítő, egyszintes, laposte­tejű épületet építünk, mintegy egymillió forintos beruházás­sal. Nem vitás, hogy Üllő leg­modernebb épülete lesz.” De mikor?! P. I. írják a maggyár vezetői, — Kovács József brigádvezetö ta­valy 36 ezer 200 forintot kere­sett, ezenkívül kapott még 2 ezer forint jutalmat és 2500 forint részesedést. Nagy János brigádtag múlt éri munkabére 30 ezer 673 forint volt, ehhez jött 1300 forint jutalom és 3100 forint részesedés.” A válasz a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a zsáko­toknak csak azokat a zsákokat kell magasra — hétmagasra — emelni, amelyek vállmagasság fölött kerülnek elfektetésre, s ez az árumennyiségnek mint­egy 15 százalékát teszi csak ki. Kevés a meleg víz. illetve nincs, írtuk cikkünkben, s ezért a munkások nem tud­nak fürödni. A válasz: „Kicsi a bojler kapacitása, s ezért tervbe vettük egy nagyobb ka­pacitású, korszerű melegvíz- tároló beszerelését.” Kevés — írtuk — kéthavonként a mos­dáshoz az egy darab szappan, még ha az 20 dekás is. A vá­lasz: „A vállalati munkavé­delmi szabályzat szerint egy dolgozónak ennyi jár ...” Szó­davíz azoknak a munkások­nak jár, akiknek azt a KÖ­JÁL. illetve a tisztiorvos — figyelembe véve a munkát, il­letve a hőmérsékleti körülmé­nyeket — előírja. Gumitalpú cipő a vállalati munkavédelmi szabályzat szerint csak a vil­lanyszerelőknek jár. A dolgo­zóknak ismerniük kellene a IV. ötéves terv 16—20 millió forintos beruházási tervét, hi­szen április elején egy terme­lési tanácskozáson a területi központ igazgatója azt ismer­tette. „Az anyagmozgatást már eddig is lehetőségeinkhez mér­ten korszerűsítettük, három emelővillás targoncát, hidrau­likus kézi emelökocsit, csúzdát, zsákfelvonót állítottunk mun­kába. Elismerjük és tudjuk, hogy a zsákoló munkások ne­héz fizikai munkát végeznek, gondjaikat ismerjük, anyagi lehetőségeink határán belül a jogos kívánságokat ezután is teljesítjük.” Megjegyzésünk: cikkünk nem általában a niaggyár munkáját értékelte, csupán egy üzemrész életébe világított be. Ismerjük és tudjuk, hogy a maggyár vezetői lehetőségeik­hez képest igyekeznek köny- nyíteni az ott dolgozók mun­kakörülményein, lapunkban erről az elmúlt hónapok, évek során igyekeztünk beszámolni. A válasz ténybeli állításaival nem lehet vitatkozni, a szap­pan, a védőital és a cipögond megoldásán azonban — úgy véljük — érdemes lenne to­vább gondolkodni. Osztályozó mérkőzés Ráckeve—Üllő 1:0 (0:0). Ráckeve, 400 néző, vezette: Halász. Az üllői csapat kezdte a já­tékot. s az 5. percben a bal- szálső Pénzes nagy lövést küldött kapura, a hazai kapus azonban bravúrral szögletre ütötte ki a labdát. A 8. perc­ben a ráckeveiek jutottak szöglethez, majd ezt követően is ők maradtak támadásban. A vendégvédelem azonban jól állt a lábán, s visszaverte a meg-megújuló támadáso­kat. Az üllőiek szép táma­dást indítottak a 30. percben, és Viczkó lövése alig kerülte el a kaput. A 35. és 40. perc- j ben Kovács előtt nyílt gól- I szerzési alkalom, de a hazaiak menteni tudtak. Kovács—Rabi összjáték következett a 42. percben. Rabi már kicselezte a hazai védelmet is. és nagy gólt lőtt, de a játékvezető nagy meglepetésre les címén nem adta r. eg. Ezután a ha­zaiak hagytak ki gólhelyzetet. A második félidő kezdetén a. üllőiek irányították r já­tékot. s Kovács a harmadik gólhelyzetét is kihagyta. Né­hány perc elteltével a ha­zaiak szabadrúgáshoz jutot­tak, s a 20 méterről lőtt lab­dát az üllői kapus nem tudta védeni, 1:0. A gól után a rác­kevei játékosok, hogy az ered­ményt tartani tudják, véde­kezésre álltak át. A vendégek csapatából a 80. percben Győ­ri megsérült, így a hátralévő időben 10 fővel játszottak. Burza a 85. percben küldött r.agy lövést kapu mellé. Változatos, erős iramú mér­kőzést vívott a két csapat. Többször kerültek veszélybe a kapuk, de a védők mindig közbeléptek. Az egy gól sza­badrúgásból esett. Remény van arra, hogy a vasárnapi visszavágón Üllő kiharcolja a megyei bajnokságba való jutást. V. I. Területi spartakiáddöntők Abonyban Labdarúgás Monori öregfiúk—Péceli öregfiúi; 2:0. Góllövők: Szabó S„ Krenács. A Monori öreg­fiúk csapata az első helyen végzett, s ugyancsak az első lett az ifjúsági csoportban a Monori SE csapata is. Ifjúságiak eredménye: Mo­nori SE—Örkény 1:0, Monori SE—Tápiógyörgye 2:0, Monori SE—Aszód 2:0, Monori SE— Törtei 2:0. Veretlenül kerül­tek az első helyre. Női kézilabda A Gyömrői TÖVÁLL női csapata a 3. helyen végzett,i a férfiak nem jelentek meg1 a versenyen. A győztes csapatok a jú­lius 20-i megyei döntőbe ke­rültek. ITT A JEGES!

Next

/
Thumbnails
Contents