Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-02 / 154. szám
1971. JÜLIUS 2., PÉNTEK “‘"^/Círlap 3 LAKÁS: KICSIBEN ES NAGYBAN (4.) Esetek, nem egyedi tanú tságokka l Ajándékcserétől a fóliavárosig Az omszki pártdshgádó látogatása Ceghdea és Nagykőrösön Lakáshoz — annak ellenére,! hogy kevés a lakás — sokféle j módon juthat az ember. Vásárolhat — például öröklakást, társasházban levő otthont, szövetkezeti lakást —, építhet, mind házat, mind lakást cserélhet, örökölhet, nyerhet és kaphat. Kaphat, akár teljesén ingyen is. Legalábbis 1971. július 1-ig így volt, azaz tegnapig. Aki vásárolta a lakást, aki házat épített, az „gazdag”. Aki nyerte, örökölte, az „mázlista”. Aki kapta, az... annak „összeköttetései” vannak. Legalábbis a közhiedelem ilyesfajta ' skatulyákba dugja az embereket. Nyissunk ki néhány skatulyát. Valóban azt leljük bennük, amit a közhiedelem gyanít? Minden fillérrel I Dunakeszin a legutóbbi tíz esztendőben 1958 1alvás épült, a lakásállomány ötven százalékkal nagyobb, mint volt 1960-ban. Az 1958 lakásépítő közül válasszuk ki a Venszel családot. 1965-ben kezdték építeni a házat, 1969-ben fejezték be. Venszel Mátyás a gumiipari vállalat technikusa, felesége tanítónő. Két gyermekük van, Matyi nyolc-, Ágnes hatesztendős. Akkor született, amikor a ház alapjánál leszúrták a kitűzőkarókat. — Keserves esztendők voltak — mondja a férfi —, mert a magunkfajta, akinek se innét nem csöppen, se onnét nem csurran, csak arra számíthat, amit fizetésként kap, házat verítékkel építhet. Szó szerint, meg átvitt értelemben is. Venszelék jövedelme 1965- ben 4200 forint volt. Megtakarított pénzük, amit öt év alatt gyűjtöttek, húszezer forint. „De úgy gondolja, hogy minden fillért megnéztünk, ötször körülmentem a piacon, hol kapók valamit húsz fillérrel olcsóbban, így gyűlt össze a húszezer forint” — mondja az asszony, s nincs okom, hogy szavában kételkedjem. Fizetésből nem könnyű lakáshoz jutni, nem könnyű egy kétszobás házat fölépíteni. De: lehet. Igaz, legalább közepes jövedelem kell hozzá. Lemondás. A a száját. Értsem úgy, ahogy akarom. Párbeszédünk rövid. — Kapta a lakást? — Természetesen. Együtt járt a körzeti orvosi állással. Csak ezért vállaltam. Városi életet hagytam ott. — Oj volt a lakás? — Igen. Néhány javítást már nekünk kellett elvégeztetni. — Mennyit érhet? — Talán háromszázezret... nem tudom, nem kérdeztem, nem jutott eszembe. Szolgálati lakás. Ha elmegyünk a községből, át kell adnom az utódomnak. Azaz kezdhetem élőiről. A nyugdíjról nem beszélve. — Az még messze van. — Messze. Kíváncsi még valamire? Tú! a legnehezebben A Mechanikai Művek szakmunkása Törökbálinton, s Di- ósd község lakosa Béres Sándor. A munka- és a lakóhely közötti távolság csekély. Felesége munkásnő, jelenleg gyermekgondozási segélyt élvez. Az otthont adó házat örökölték. — Az örökség mindig szomorú dolog, mert valakinek itt kellett hagynia azt, amit a másik megkap ... Persze, nem lennék őszinte, ha azt mondanám: nem sóhajtottunk egy nagyot. A legnehezebben jutottunk túl, mert ma nincs nehezebb a kispénzű ember számára, mint lakáshoz, otthonhoz jutni. Akinek sok a családja, az végképp csak abban reménykedhet, hogy majd ad az állam, hiszen három me* öt gyerek mellett csodaszámba megy, ha félretehetnek valamit. Akinek meg van egy kevés pénze, az nyakába veheti az adósságot, fizethet hosszú éveken át. Nagy gond, súlyos teher a lakás, családnak, államnak egyaránt. Itt a gyárban is volt közös akció. Beleizzad ebbe mindenki, de jó, hogy végre — a gyári akcióra gondolok — nem áll egy szál magában az, aki emberhez illő födelet akar a feje együtt élt a lakásban, a házban, ma ezt elviselhetetlennek érzik a fiatalok, s én nekik adok igazat. Nem olyan ma a világ, hogy semmi nem fontos, csak a darab kenyér meglegyen, s jöhet a gyerek is, meg a másik gyerek is, valahogy ellesznek. A fiatalok tervezik az életüket, s ebben mi kivetni való lenne? Éppen ez a rendszer tanította meg az embereket arra, hogy az élet nemcsak evésből, ivás- ból, alvásból áll. Vannak felelőtlenek, vannak követelődzők, de úgy gondolom, a túlnyomó többség nem ilyen. Látom itt a gyárban is a fiatal szakmunkásokat, nem ilyenek, de tudni akarják, milyen lehet az életük tíz év múlva. S abban, hogy milyen lesz, a legfontosabb a lakás. Ma oft kezdődik minden ... Vác városában tíz esztendő alatt 2181-gyel nőtt a lakások száma. A Földvári, tér mutatós új házai, Deákvár házsorai bizonyítanak. Ám mi kellett ahhoz, hogy e bizonyítás lehetősége megteremtődjék? Mészáros Ottó Következik: A LAKÁSHOZ IPAR KELL Szerdán délután fejeződött be az a kétnapos tudományos ülésszak, melyet a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben rendeztek, s melyről már röviden beszámoltunk lapunkban. A sok érdekes és fontos téma közül kettőt választottunk ki, hogy olvasóinkkal részletesebben is megismertessük azokat. Mindkettő a magyar mezőgazdaság sürgősen megoldásra váró feladatai közé tartozik. ★ Az erőt, jobban mondva az erőgépeket Zombori János képviselte előadásával. — Talán helyes is az a megfogalmazás, hogy az erőt. A traktorok fejlesztési irányairól szóló előadásomban ugyanis arról beszéltem, hogy a mezőgazdasági erőgépek vonóerejét, teljesítőképességét növelni kell, mert egyre kevesebb a munkáskéz, a talaj pedig mind több munkát igényel. Két lehetőség közül választhatunk. Az egyik, hogy négy-öt, esetleg tíz lóerővel növeljük-e egy-egy gép teljesítményét. A másik, hogy az öreg gépek helyett nagy teljesítményű, 100—130 lóerős traktorokat állítsunk munkába. — ön melyikre szavaz? — Az utóbbit tartom célszerűbbnek. Ha a 4—5 lóerős teljesítménynövelés mellett foglalunk állást, akkor a jelenlegi munkagépek teljesítAz MSZMP Pest megyei Bizottságának meghívására megyénkben tartózkodó omszki szovjet testvérmegyei pártmunkás-delegáció csütörtökön Ceglédre és Nagykőrösre látogatott, dr. Biró Ferencnek, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében. Kórházi eszmecsere Cegléden meglátogatták az új kórházat. A vendégeket Sági Ferenc, a városi pártbizottság titkárhelyettese és dr. Unoka József, a kórház igazgatója fogadta. A delegáció egyik tagját, Válentyina Pavlovna Biszarinova akadémikust, az omszki orvostudományi egyetem tanszékvezetőjét különösen a gyermekosztály munkája érdekelte. Itt dr. Hídvégi Zoltán főorvos kalauzolta őket a műtőkben, a csecsemő- és gyermekkórtermekben. Biszarinova elvtársnő gyermekspecialista és így rögtön alkalom nyílt a tudományos eszmecserére. A küldöttség ezután a Magyar—Szovjet Barátság Tsz új melegházát tekintette meg, ahol dr. Skultéty József elnök fogadta őket. Ceglédről Nagykőrösre utaztak ót, ahol a városi pártbizottság épületében Takács Jenő, a városi pártbizottság titkára köszöntötte barátokként a vendégeket. A vendéglátók ményéhéz képest feleslegesen erős traktorok járják majd a földeket. Igaz, a száz-százharminc lóerős gépeiméi is gondot okoz a munkaeszköz-ellátás, de ebben az esetben nem szükséges folyamatosan nagyobb és nagyobb eszközöket gyártani, hanem a traktortípusoknak megfelelően egyszer kell kialakítani a gépcsaládokat. — Milyen lehetőségei vannak a nagygépek beszerzésének? — A Vörös Csillag Traktorgyár négy év alatt kifejleszti a 130 lóerős, hátsókerék meghajtású traktort. Ez lehetne az alapgép. Kísérleteznek más szocialista országokban is 120—130 lóerős traktorokkal. Arra azonban vigyázni kell, hogy ne többféle gép kerüljön forgalomba, mert úgy járunk, mint jelenleg: nem lesz megfelelő alkatrészutánpótlás. — Milyennek képzeli el a jövő traktorparkját? — Az erőgépek 50 százaléka lenne nagy teljesítményű, hátsókerék meghajtású traktor, egyharmada négy kerék meghajtású, amelyek a lánctalpasokat pótolnák, a többi pedig a helyi adottságoknak megfelelő, ötven lóerős erőgép. — Mikorra lehet ilyen az arány? — A mintegy 67 ezer magyarországi traktor átlag- életkora több mint hat év. Gazdaságosan négy-öt évig üzemeltethetők. Elméletben tehát már aktuális a gépparkcsere. A jövő útja — véleményem szerint — minden esetre ez. ★ Zombori János húsz éve foglalkozik az erőgépek fejlesztésével. Csorna Mihály, a sertéstelepek technológiája fejlesztési lehetőségeinek vizsgálója viszont mindössze öt esztendeje foglalkozik témájával. Ekkor végezte el az egyetemet, s egy év üzemi tapasztalattal a háta mögött került a Mezőgazdasági Gépkí- sárleti Intézetbe. — Az országos sertésprogram mindenki előtt ismert. Alapja, hogy több hús kell, olcsóbban. A hústermeléshez szükséges munkaerőt is csökrosi tanács elnöke, Fekete József, a Szabadság Tsz elnöke — orosz nyelven társalogtak és pillanatok alatt otthonos, meghitt légkört teremtettek. Részletesen megismertették a 603 éves város jellemző sajátosságait, gazdasági és kulturális életét, sőt gondjait is. A delegáció egyik tagja, Vlagyimir Iljics Zsarinov, az omszki területi pártbizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője sűrűn jegyezgetett noteszébe. Számára ugyanis a várossal való találkozás régi emlékeket elevenített fel, hiszen 27 évvel ezelőtt részt vett Nagykőrös felszabadításában. Ennyi év után természetesen rá sem ismert a városra. De felszabadítóként érkezett hozzánk 1945-ben a delegáció vezetője, Szergej Joszifovics Manakin, az SZKP Központi Bizottságának tagja, az omszki területi pártbizottság első titkára is, aki Budapest felszabadításában vett részt. De! a konzervgyárban Nagykőrös város vezetői ajándékokkal kedveskedtek a vendégeknek: átadták a 600 éves város évfordulójára készült emléktárgyakat és az ország egyetlen pipagyárának ajándékait. A vendégek cserébe annak a makettnak a kicsinyített másával örvendeztették meg a város vezetőit, - amelynek tövében pihen Omszkban 1 kenteni szükséges és lehetőség szerint kevés pénzből, sok férőhelyet építeni. A feladatom tehát nem is egyszerű. Azt kutatom munkatársaimmal, hogy melyik teleptípusok a leggazdaságosabbak, mikor a legcélszerűbb a malacot elválasztani anyjától, hogyan lehet megoldani a szállítást. — Divat lett a köristálló. Mi erről a véleménye? — Még nincs végleges álláspontunk, de az megállapítható, hogy nagyjából any- nyiba kerülnek, mint a hagyományos sertéstartó telepek. Az építési idő viszont rövidebb és kisebb alapterületet foglal el az épület. Kevesebb a mélyépítési munka, a technológiai berendezések viszont értékesebbek. Hamarosan eldől, hogy beválnak-e a gyakorlatban is. Ha igen, érdemes többet építeni, mert kevesebb munkaerőt követel, könnyebb az állatok ellátása. — Miért okoz gondot a tudománynak, hogy mikor válasszák el a malacot anyjától? — A hibrid sertésállománynál már nem ritka, hogy 10— 12 kismalac születik. Az anya ennyi jószágot nem tud táplálni. A másik, hogy minél hamarább elválasztjuk a kicsinyeket anyjuktól, annál gyorsabban várhatunk új szaporulatot. M. Kovács Attila Ligeti Károly, a nemzetközi vörösgárda tagja. Átnyújtották a Vörös Magyarok című, a Szovjetunióban nemrég megjelent kötet egyik példányát is. Már régen elharangozták a delet, amikor Kovács Sándor, a konzervgyár igazgatója köszönthette a vendégeket. Ezernyi kérdés, számtalan válasz jellemezte ezt a találkozót is. Megnézték a narancsital készítését, a borsó feldolgozásai. Biszarinova elvtársnő megörült a körösi borsónak, mindig ezt veszi, ha Omszkban kapható. A vendégek elégedetten állapították meg, hogy a raktárakban sok az áru. Tréfálkozva meg is kérdezték: el tudják-e adni? — Inkább azt kérdezzék — válaszolta Kovács Sándor —, honnan veszünk elég nyersanyagot. — A termelőszövetkezetektől — mutatott rá Manakin elvtárs Fekete József elnökre. — A termelőszövetkezeteket (mindig becsapják, — folytatja Manakin elvtúrs — voltam én is tsz elnök, jól tudom. — Érdekes, hogy én még olyan termelővel és tsz-el- nökkel soha sem találkoztam, aki nem akarta volna bebizonyítani, hogy mindenki belőlük él — vág vissza nagy derültség közepette Kovács Sándor igazgató. Kertészkörséta A vendégek jó kedvvel érkeztek a Szabadság Tsz kertészetébe, ahol főleg a három hektáros „fóliaváros” érdekelte őket. Valentyin Ivano- vics Nyikonov, az omszki járási pártbizottság első titkára nagy érdeklődéssel nézegette a kecskeméti törpe paradicsomot, a holland uborkát és a cecei paprikát. Meglátogatták a tehenészetet is, a nagyüzemi szőlőtelepet is, és ki sem fújhatták magukat, máris késő este lett. Jókedvűen, szeretettel búcsúztak Nagykőröstől és a vendéglátóktól. T. P. Egyetemi tanárok és docensek kinevezése A művelődésügyi miniszter újabb 27 egyetemi tanárt és 52 egyetemi docenst nevezett ki. Csütörtökön délelőtt a Művelődésügyi Minisztériumban dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes ünnepélyes külsőségek között nyújtotta át a kinevezési okmányokat az új egyetemi tanároknak és docenseknek. Nemzetközi eszperantótábor A zászlófelvonás után megkezdődött a tíznapos úttörőtalálkozó, amelynek gazdag programjában műsoros előadások, gyermekjátékok, sport- versenyek, kirándulások szerepelnek. A balatonfenyvesi tábornak — nemzetközi jellege ellenére — sincsenek tolmácsai: a „hivatalos nyelv" az eszperantó, amelyet a gyerekek valamennyien kitűnően beszélnek. SÓLYOM LESZ A METEOR Megérkezett a Szovjetunióból az a „Meteor” típusú szárnyashajó, amelyet az idei BNV-n vásárolt a MAHART. Az új hajó előreláthatólag a „Sólyom” nevet kapja. 116 személyes, utasai kényelmes repülőülésben foglalhatnak helyet. A folyón felfelé 60 kilométer óránkénti sebességgel haladó szárnyashajón büfét is berendeztek. Jelenleg a műszaki vizsgálat tok folynak, majd néhány napos próbaút után még e hónapban forgalomba helyezik. Ezzel Budapest és Bécs között három hajón összesen 234 személy utazhat naponta oda- vissza. környezet segítsége. Venszelek nem nélkülözték egyiket sem. A segédmunkáknál nagy segítség volt a férfi két fiútestvére, akik feleségükkel együtt jöttek, öten — mert Venszelné a főzést látta el, s a gyerekekre vigyázott — sokat végeztek egy-egy szombat-vasárnap. — Kapar az ember, a szó szoros értelmében. Pénzt, anyagot, segítséget. Sokszor — mondja némi szünet után a férfi — úgy érzi, gyűlöli az egészet, hagyja a fenébe, nem tesz egy mozdulatot sem többé. Persze, ez a fáradtság jele. Fizikailag, szellemileg kikészíti az embert a házépítés, ha évekig tart. Márpedig a legtöbb családnál évekig tart. Csak ott, azoknál nem, akiknek sok a pénze, futja anyagra, mesterre, berendezésre ... én meg még tíz évig törleszt- hetem a kölcsönt... Talán háromszázezer... Körzeti orvos. Nem kíván névvel szerepelni. A kérdésre, mennyi a jövedelme, elhúzza joie. mert latom Diosdon, s gondolom, másutt sincs különbül: lyukakban, nyári konyhákban, fészerekben élnek emberek, s azért is nagy pénzt fizetnek, ök azután végképp nem tudnak félretenni semmit sem, mert elviszi a pénzüket az albérlet... Az utolsó szöget is A vác-deákvári házon az utolsó szöget is ismeri Préseli György géplakatos, a képcsőgyár dolgozója. Ismeri, mert majd’ minden szöget fogott az ujjaival, illesztett a helyére, s ütött a kalapáccsal. Azaz: két keze rengeteg munkájával lett olyan a takaros ház, amilyen. — Nem vagyok már fiatal, s no, most értem el eddig. De: elértem! Annak idején, amikor én voltam fiatal, csak a kenyér volt a fontos, szép lakásra, saját házra aligha gondolhattunk. Ma ez igény, olyasmi, amivel szembe kell nézni. A mostani fiatalok a maguk életét akarják élni, s ehhez lakás, önállóság kell. Valamikor három család is Pereg a „v Értékes gyógyszeralapanyagot szolgáltatnak a kiskunsági rozs- földek. Évente 800 holdon fertőzik mesterségen a rozsot, hogy a gyógyszeripar részére elégendő anyarozs-alapanyagot nyerjenek. Az idén jól sikerült a feketerozs magfogás, a sok esőtől kövérre duzzadtak az úgynevezett „varjúkörmök”. Bugac, Kiskunmajsa, Jászszentlászló környékén, ahol kistermelőle foglalkoznak anyarozstermeléssel, megkezdték a mag begyűjtését. Mintegy három vagon- nyi nyersanyagra számítanak, melyet teljes egészében a Herb ária bajai feldolgozó telepén készítenek elő a hazai gyógjr- szeripar és a külkereskedelem részére. — köztük Szűcs Zoltán, a váTudomány a mezőgazdaságért A jövő az erős gépeké Több lesz a köristáiló?
