Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-11 / 162. szám

1971. JÜLIUS 11., VASÁRNAP “T/üWflP 7 Keményebb a gyémántnál Űj anyagot állítottak elő Ukrajnában, a Nagyszilárdsá­gú Anyagok Intézetében. A gyémántnál is keményebb anyagok megalkotói a Dnye­per ókori neve után „szlavu- tics”-nak keresztelték. A szla- vutics nagy segítséget nyújt a geológusoknak: a felhasználá­sával készített fúrófej három- cégyszer tovább használható, mint gyémántos elődje, s emel­lett jóval olcsóbb is annál. 120 millió éves legyek Páratlan őslénytani leletre bukkantak libanoni kutatók. 120 millió éves legyek és más rovarok kövült maradványait találták meg borostyánkőbe lenyomódva. Ilyen lesz a „Transrapid“ A müncheni Kraus Maffei cég szakemberei érdekes tervet dolgoztak ki olyan vonatra, amely 1980-tól két óra alatt teszi meg a München és Hamburg közötti több mint 800 kilomé­teres távolságot. A „Transrapid”-ot mágneses erő lebegteti majd az egysínű, hat méter magas oszlopokon nyugvó pálya fölött (kettős nyomvonalú pályát építenek), miközben forgó­rész nélküli, iin. lineáris motorok biztosítják az óránkénti 480 kilométeres csúcssebességgel való haladást Előreláthatólag J973-ban kezdik el a „Transrapid” pályájának építését, és hét év alatt fejezik be, s évente 350 millió (!) nyugatnémet már­kát költenek majd rá. Forradalom a szállítástechnikában Less még melegebb is! A grönlandi jég tanul­mányozása eredményeként dán tudósok következteté­seket vontak le bolygónk múltbeli éghajlati változá­sairól, és prognózist készí­Légpárnás lakókocsi Nyugat-Európa sok országában nagyon népszerűek a ke­rekeken gördülő lakókocsik. Azok szántára, akik nem az autó­utak vándorai, hanem a folyók, tavak szerelmesei, a képen látható „vízi lakókocsit” hozza forgalomba egy angol cég. Jól­lehet „kétéltűnek” nevezik ezt a praktikus újdonságot, szá­razföldön való huzamosabb utazásra nem alkalmas, de arra igen, hogy a víz felületét elhagyva „helyet keressen magának” a füves, homokos parton. A két, egyenként 600 köbem-es Die­sel-motor részben arra szolgál, hogy kompresszorok segítségé­vel légpárnát létesítsen a felépítmény alatt, részint az előre­haladást biztosító légcsavarokat forgatja. A „Höverhome” belsejében öt felnőtt személy számára fan kényelmes fekvőhely. A jól felszerelt kis főzőfülkéöen elektromos főzőlap és hűtőszekrény is található, melyeket egy ■— ugyancsak a motorok által hajtott — áramfejlesztő táplál. tettek a jövőre vonatko­zóan. A tudósok szerint az el­múlt 800 év során az 1930- tól 1940-ig terjedő évtized volt a legmelegebb. Jelen­leg lehűlés van folyamat­ban, amely eltarthat még 10—20 évig. Nyugtalanság­ra nincs ok, mondják a tu­dósok: a lehűlés után je­lentős fölmelegedés várha­tó, mely körülbelül 2010-ig, illetve 2020-ig tart majd. Az utóbbi tíz év során gyö­keresen új szállítási technoló­giák, köptük a konténerizáció terjedésének lehettünk szem­tanúi. Sajnálatos, de tény, hogy ismét egy olyan idegen szó vonult be a szakirodalom­ba és a köztudatba, amit mind ez ideig nem sikerült „meg­magyarosítani" ; a konténer szó helyett a nagy szállítótar­tály elnevezés ugyanis még nem honosodott meg a nyel­vünkben (s talán nem is fog elterjedni). Óriás doboz — tengelyen De tulajdonképpen mi is ez a konténer? Olyan „óriás do­boz”, az élek mentén szilárd vázzal, mely lehetővé teszi akár felül, akár alul való megfogását és legfeljebb hat konténer egymás tetejére való rakását. A váz csomópontjain megfelelően kiképzett vasalá­sok vannak, ezeknél fogva le­het megemelni, a hajók tároló­rekeszeibe csúsztatni, vasúti vagy közúti járművek rakfe­lületén rögzíteni. Az oldalfa­lakat és a födémet bordázott acéllemezből, vagy a súlycsök­kentés érdekében alumínium­ból, műanyagborítású rétegelt lemezből készítik, a váz azon­ban mindig acél. A konténe­rek fenéklemezét úgy mérete­zik, hogy 2—2,5 Mp teherbírá­sú villás emelőtargoncák köz­lekedhessenek rajta, ami a gyors ki- és berakodást szol­gálja. A két homlokfalat a szélesre — 270°-ig — tárható ajtók teljesen szabaddá tudják Szövőgép — szovonok nélkül A szovjet textilipar egyik központjában, Ivanovóban ér­dekes kísérleteket végeznek a tudósok. Az utóbbi években az ivanovói textilgyárakban és kombinátokban jelentősen fel­újították a gépparkot, a me­chanikus szövőgépeket auto­maták váltották fel. Az új gé­pek mellett azonban továbbra is csak úgy tarthattak ebéd­szünetet, ha minden gépet le­állítottak. A megfigyelések szerint ezzel minden szövőnő elvesztette ebédidejének 12— 13 százalékát. A tudósok kísérletekkel pró­bálták k!, mi történik, ha a szövőnő elmegy’, de a gépek tovább dolgoznak. A kockázat nem túl nagy. A csónak auto­matikusan cseréli az orsót. Ila elszakad az alapszál, a műszer maga leállítja a gépet. 30 vállalatnál végeztek kí­sérleteket, és ezek igazolták a várakozást. Az egyik szövő­gyárban például, ahol egy-egy munkásnő 14 automata gépet szolgál ki, a korábban holt ebédidő alatt minden gép 40 —70 méter kelmét készített. Ha az egész gyárra kiterjesz­tik ezt a munkarendet, akkor egy év alatt csaknem egymil­lió méter anyagot kapnak az eddigieken felül. Ivóvíz előállítása napenergiával Az ivóvizet legfeljebb pár napig tudja nélkülözni a szer­vezet. Pedig sok olyan tája van a világnak, ahol az élet Kulcs a természet titkaihoz A világ kartográfiája újabb jelentős ada­lékkal gazdagodott. Elkészült a Csendes-óceán­nak és a csendes-óceáni mágneses övezetnek a geológiai térképe. Ezt a maga nemében pá­ratlan térképet az Országos Geológiai Kutató Intézet tudósai állították össze. A kilencíves térkép 1:100 millió léptékben készült. Mindazokat az új geológiai és a leg­jelentősebb geofizikai adatokat tartalmazza, amelyek a szovjet és külföldi tudósok kuta­tásainak eredményeként születtek. A térkép­ről „leolvashatjuk” a Csendes-óceán különle­ges sajátosságait. Nyugati peremén a fiatal, aktív vulkanikus és szeizmikus zónák helyez­kedtek el, az úgynevezett inzuláris ív (ennek legjellegzetesebb képviselője a Kuril-szige- tek), közepén pedig a vasmangán tömörülések zónája. A térképet sémák egészítik ki: feltüntetik az egyes területek, körzetek' geológiai szerke­zetét, valamint a szeizmikus adatok alapján a laza, porhanyós üledék vastagságát. Felhasználási lehetőségük igen sokrétű. Mindenekelőtt lehetővé teszik, hogy a tudósok sokkal realisztikusabban oldják meg a Csen­des-óceán medrének és a szomszédos terüle­teknek keletkezési problémáját és geológiai fejlődésük titkát. Alapul szolgálhatnak ahhoz, hogy feltárják, az ásványi kincsek elhelyezke­dési rendjének törvényszerűségét, segítséget nyújthatnak a kiterjedt medence hatalmas természeti kincseinek felhasználásához. Már gyártják Itt a műcigaretta Nyugati nagy vegyi konszernek nemcsak azt ígérik, hogy az évtizedben megjelenik a pia­con a nikotinmentes „műdohány”, hanem már versenyeznek is egymással, ki tud előbb piac­ra dobni „műcigarettát”. Az egyik nagy an­gol vegyipari konszern kísérleti célokra vál­lalatot hozott létre egy nagy angol ciga­rettagyárral közösen. Még ebben az évben to­vábbi leányvállalatokat akarnak az angolok létesíteni Angliában, az NSZK-han és az USA-ban. Azért olyan sürgős a dolog, mert az egyik amerikai vegyipari tröszt máris kérte a műdohány szabadalmaztatását, és egy másik angol vegyiüzem is hozzáfogott a mű­dohány kísérleti előállításához. A készülő „műcigaretta” illő anyagokkal dúsítva állítólag teljesen illúziókeltő lesz, íze nem különbözik a dohánnyal töltött cigaret­táétól, de nincs semmi károsító hatása az em­ber keringési rendszerére, s nincsenek benne rákkelő anyagok. A „műcigaretta” bevezetésé­nek sikere teljesen az ártól függ — mondják. Valószínűleg olcsóbb lesz, mint a hagyomá­nyos, s akkor nagy üzlet lesz belőle. A hírek szerint az állam nem fog adót szedni a „mű­cigaretta” után, éppen azért, hogy olcsóbb ára is kedvet csináljon az egészségre ártalmas hagyományos cigarettáról való leszokáshoz. fenntartásához csak nagy erő­feszítések árán lehet biztosíta­ni az édesvizet. Ezek közé tar­toznak Türkménia egyes terü­letei is, ahol sós víz tör fel a kutakból, édesvízforrás pedig egyáltalán nem található. Nap­fénnyel gazdagon elárasztott vidékekről lévén szó, a kuta­tók olyan berendezéseket állí­tottak a vízsótalanítás szolgá­latába, amelyek a napsugarak koncentrált hőjével desztillál­ják a vizet. A naperőművek tükörrendszere pontosan kö­veti a nap járását, miközben „kazánjában” forrpontra hévül a víz, elpárolog, majd édesvíz formájában lecsapódik. A gőz­nyomás segítségével áramot is termelnek, mellyel a kutakból sós vizet kiemelő, s az édesvi­zet a csővezetékekben továb­bító szivattyúkat üzemeltetik. tenni. Vannak felül nyitott vagy nyitható konténerek, az előbbi esetben lefűzhető pony­vázással, az utóbbiban pedig hosszirányban csuklókkal fel­osztott és torziós rugókkal ol­dalirányban összecsukható fe­déllel. A MÁV már régebben is használt kisméretű, vaspán­tokkal megerősített faládákat, amelyeket ugyancsak konténe­reknek neveztünk. E régi tí­pus, mintegy 2 m* térfogatú szállítótartályok összsúlyának felső határa 5—7 tonna volt. Ezzel szemben a mai „igazi” konténerek családjában a leg­kisebb 5 tonnás, a legnagyobb pedig 30 tonnát is elér. Átrakodás nélkül A konténerben való szállí­tás nagyon előnyös az áruk mennyiségi és minőségi épsége szempontjából. Jelentős meg­takarítás érhető el az áruk csomagolásában (mind a cso­magolóanyagban, mind a cso­magolásra fordított élőmunká­ban). A törés, elveszés, dézs­málás, időjárás stb. okozta kárveszélyek tetemesen csók­ban is, szerves részét képezi az átfogó közlekedéspolitikai koncepciónak. A konténerizá­ció komplex népgazdasági fel­adatával az érdekelt szervek és cégek csak együttes erőfe­szítéssel birkózhatnak meg. A konténerek gyártásának ha­zánkban a Magyar Hajó- és Darugyár a letéteményese. A Győri Vagon- és Gépgyárban pedig a konténer-szállításra alkalmas 2 és 3 tengelyes köz­úti nyergesvontatók kifejlesz­tésén, tökéletesítésén dolgoz­nak. Csepelen a Nemzeti és Szabad Kikötőben még ez év­ben teljesen kiépül hazánk el­ső konténer-terminálja. A csepeli konténer-terminál lényegében egy olyan korszerű közlekedési csomópont lesz, ahol az egyes közlekedési ágak összetalálkozva bonyolíthatják le a konténeres áruküldemé­nyek átrakását, gyűjtő és el­osztó forgalmát. Az épülő lé­tesítmény magja a mintegy 5000 négyzetméter területet el­foglaló konténer tároló-átrakó tér, amelynek nagy szilárdsá­gú betonburkolata lehetővé te­szi majd a konténerek három­Konténcrrakodás hajóra. kennek. A konténeres áru- szállítás legnagyobb előnye azonban az átrakodásoknál mutatkozik meg, illetve az át­rakodások elmaradásánál, mint azt a következő összeha­sonlítás is jól érzékelteti. Kon­téneres szállításnál 5—6 óra alatt bonyolítható le egy hajó ki- és berakása, míg ugyanazt az árumennyiséget hagyomá­nyos módon 5—6 nap alatt rakják át. Egy-egy konténer ki- és beemelése ugyanis az erre a célra szolgáló berende­zéssel mindössze 2—3 percbe telik! A konténer azonban nem válhatott volna a szállítási technológia forradalmasítójá- vá, ha nem születik meg a szállítás komplex automatizá­lásának elve és annak minden technikai feltétele. A konténe­res szállítás bevezetéséhez ugyanis nem elegendő csupán konténereket venni vagy bé­relni, hanem az egész szállítási lánc tervszerű kiépítésére van szükség. Kikötőket, pályaudva­rokat kell létesíteni, speciális járművek gyártásáról vagy be­szerzéséről kell gondoskodni. Kikötői konténer-darukat, va­súti átrakó-darukat, új típusú targoncákat, emelőberendezé­seket stb. kell üzembe állíta­ni, a szállítási láncnak ugyan­is nem szabad sehol megsza­kadnia. Csak így valósítható meg az ideális cél: szinte em­beri kéz érintése nélkül halad­jon az áru a feladótól a cím­zettig. Konténergyártás - hazánkban A konténeres szállítás min­den országban, így hazánk­Új cementmű az Uraiban Annak ellenére, hogy az építőiparban napjainkban az alu­mínium és a műanyag széles választéka kezd tért hódítani — a cement megmaradt a legfontosabb építőanyagnak. A cement legfontosabb fajtája a portland cement, amelynek mészkő és agyag a nyersanyaga, melyeket finom őrlés után forgó cső­kemencékben 1400—1500 C fokon zsugorodásig égetik. Befejezéshez közeledik a gornozavodszki cemenlmű épí­tése, amely az Ural legnagyobb cementgyára lesz. Évi 2,5 mil­lió tonna cementet fog termelni. szoros halmozású tárolását, az összes konténerek biztonságos forgalmát 30 tonna egység­súlyig. Ugyanott 36 Mp emelő­képességű és automatikus megfogószerkezettel ellátott speciális kikötői konténer-da­rut helyeznek üzembe. A tá­rolótéri konténer-rakodás és -kezelés céljaira — többek között — egy 25 Mp teherbí­rású oldalvillás targoncát sze­reznek be, mely hazánkban a legnagyobb ilyen típusú rako­dógép lesz. A terminál a tel­jes körű szolgáltatáshoz tarto­zó egyéb létesítményekkel (konténer-javító, -tisztító, gép- karbantartó műhely stb.) is rendelkezni fog. Szakembereink becslése sze­rint hazánkban a közúton és vasúton szállított áruk 8—9 százaléka alkalmas konténer- szállításra, folyami hajózásnál pedig az áruk 12—13 százalé­ka. Úgy számítják, hogy a ha­zai konténerforgalom 1975-ben 55 ezer, 1980-ban pedig több mint 150 ezer lesz. A mai értelemben vett kon­ténerizáció a hatvanas évek elején érkezett az USA-ból Európába. Az USA-ban jelen­leg kb. százezer konténer van forgalomban, egyes vélemé­nyek szerint számuk 1980-ra egymillióra fog növekedni. Már a légi szállítást is „konté- nerizálják”, a „Boeing 747” óriásgépet úgy tervezték meg, hogy felső fedélzetén 2 sor szabványos konténer fér el, a fedélzet alatt pedig még 2 sor félmagas konténer számára van hely. Mint az előzőekben láthat­tuk, hazánk is lépést igyekszik tartani a világméretű konté- nerizációval. A MÁV alapító tagként kezdettől fogva részt vesz az INTERCONTAINER nevű szervezet munkájában, de a MAHART és a HUNGA- ROCAMION is tevékeny ré­szese az egyre jobban fejlődő belföldi és nemzetközi konté­ner-forgalom lebonyolításának. A hazai konténer-forgalom megindulásának dátuma: az első magyar tengerjáró hajó konténer-szállítmányával 1969 derekán indult el közel-keleti útjára ...

Next

/
Thumbnails
Contents