Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-25 / 148. szám

PEST *f£Gt iMfiWap 1971. JÚNIUS 25., PÉNTEK Befejeződött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) nát és a bábhadseregek csa­patait ki kell vonni Indokí- nából; Dél-Vietnamban koa­líciós kormányt kell alakíta­ni valamennyi hazafias erő részvételével; maradéktala­nul érvényt kell szerezni az indokína országaira vonatko­zó genfi egyezmények rendel­kezéseinek. Befejezésül kitért arra: erő­feszítéseinknek is része van abban, hogy földrészünk né­pei és kormányainak nagy többsége elvileg elfogadja c béke és a biztonság gondola­I tát, s egyetért az európai biz­tonsági értekezlet összehívá- : savai. | Az európai népek körében — így hazánkban is — nagy és kedvező visszhangot váltott ki a Szovjetunió javaslata a fegyveres erők csökkentésé­re. A Magyar Népköztársaság részéről egyetértünk és tá­mogatjuk a Szovjetunió kez­deményezését. . . . Kormányunk politikája vál­tozatlan: síkraszáll az első . biztonsági értekezlet- összehí­vásáért. az égető európai problémák rendezéséért. Fock Jenő összefoglalója Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára felszólalása beveze­tő részében hangsúlyozta: — Népünk egyetértésével és támogatásával találkozott, hogy a X. kongresszus megerő­sítette ' .írtunk immár másfél j évtizede töretlen politikáját, és állást foglalt. folytatása mellett. — Munkásosztályunk, ter­melőszövetkezeti parasztsá­gunk, értelmiségünk, egész dolgozó népünk biztos lehet1 abban: ezután is mindent megteszünk azért, hogy meg- , feleljünk népünk bizalmának. A párt, a kommunisták mint eddig, a jövőben is vállalják a párt vezető szerepéből falca- . dó felelősséget. Ugyanakkor, tovább folytatva az vddigi gya­korlatot, megosztjuk az, or­szágépítés gondjait és örömeit a pártonkívüliekkel. A szocializmus minden hí­vének közös érdeke és felelős­sége, hogy a kölcsönös biza­lom jegyében egymást segít­ve és megbecsülve építsük a szocialista hazát. Ehhez a fel­tételek keavezőek. — A kormány programja — mélynek középpontjában a dolgozó ember áll — kifejezi dolgozó népünk érdekeit, szo­cialista építésünknek a párt- kongresszuson meghatározott fő céljait. A továbbiakban a kormány- programmal összefüggésben, belpolitikai életünk néhány kérdésével foglalkozott Né­meth Károly. Kijelentette töb­bek között; ahhoz, hogy a ta­nácsok élni tudjanak az önál- lóssággal, még több, 1 magas képzettséggel rendelkező, a közigazgatási munkában jár­form teljes kibontakozásának. Az ilyen ellentétek tisztázása, ésszerű, okos megtárgyalása a további fejlődés elengedhetet­len feltétele. A kormánynak határozott törekvése, hogy a gazdaságirá­nyítási reform egyre hatéko­nyabb legyen. Ez azt is jelenti, hogy erélyesebben kell fellép­ni ott, ahol még tartalékok vannak, de nem mozgósítják (Folytatás a 3. oldalon.) Az országgyűlés nemzetközi visszhangja A TASZSZ budapesti keltezésű jelentésében rész­letesen ismerteti a prog­rambeszédet. megállapítva, hogy Foek Jenő a legna­gyobb figyelmet a kormány gazdaságpolitikájának kér­déseire összpontosította. Az UP1 amerikai hír­ügynökség elsősorban a mi­niszterelnöki beszámoló külpolitikai vonatkozású része' í emelte ki. A DPA nyugatnémet és az AFP francia hírügynök­ség az expozénak a szocia­lista országok gazdasági együttműködéséről szóló részeit hangsúlyozta. stílust és -felfogást igényel. Nélkülözhetetlen feltétele, hogy végre minden gazdasági vezető megértse: az üzemi de­mokrácia gyakorlása és az ehhez szükséges feltételek biztosítása a vezetői tevé­kenység szerves része. Gazdasági helyzetünkről szólva elmondotta: — Az elért eredmények ér­tékét növeli, hogy úgy tértünk át a gazdaságirányítás új rendszerére, hogy biztosítot­tuk a termelés folyamatossá­gát, a piac nyugalmát, jelen­tősen javítottuk az áruellá­tást és becsülettel eleget tet­tünk nemzetközi áruszállítá­si és -fizetési kötelezettsé­geinknek. A gazdasági élet negatívu- mainak és feszültségének elemzése után kifejtette: a fe­szültségek fokozatos megszün­tetése, magasabb követelmé­nyeket állít mindazok elé, akik a társadalmi, állami és gazdá­sági élet különböző vezetői posztjain felelősséget viselnek. — A jövőben is gondosan ügyelni kell ama, hogy a vá­sárlóerő és az árualap egyen­súlyban legyen, mert ez felel ógyéhi' (ÓC'*r ’ííi'rsádaíiom közös érdekének. Ez az életszínvonal védelmé­nek, a forint stabilitásának el­engedhetetlen feltétele. Ennek kapcsán utalt arra, hogy negyedik ötéves tervünk, ezen belül az 1971. évi terv maradéktalan teljesítésével te­remthetjük meg a feltételeket a reálbérek és reáljövedelmek tervezett mértékű növekedésé­hez a dolgozók minden rétegé­nél. A kormány elnöke összefog­lalójában egyebek között meg­állapította : — A felszólalások kifejezték azt az egységet, amely a közös gondok megoldását célozza, s amely legnagyobb erőforrá­sunk. örvendetes ez, hiszen az egyetértés a sikeres végrehaj­tás záloga — kezdte összefog­lalóját a mini sztarelnök. Ezután arról beszélt, hogy a kormányprogram parlamenti vitájában megnyilvánult egy­öntetű helyeslő támogatás és J bizalom természetesen nagy erőt és ösztönzést, de ugyan­akkor megnövekedett felelős­séget is jelent a kormány szá­mára. _ — Korábban az országgyű­lésben a felszólalások jó ré­sze — a kormányprogram be­nyújtásakor és különösen a költségvetési tárgyalásokon — igénybejelentéssel párosult. Most nem ez jellemezte a hoz­zászólásokat. — Érezhető volt a felszóla­lásokban a végrehajtást siette­tő bizonyos türelmetlenség is. Ez — különösen ha hibákról, a hiányosságokról volt szó — né­pünk jogos türelmetlenségéből táplálkozik. A kormány nevé­ben azonban türelmet kérünk ahhoz, hogy erőnkhöz, lehető­ségeinkhez mérten a még meg­levő gondokat sorra-rendre mégoldhassuk. A Minisztertanács elnöke részletesen foglalkozott a veze­tés kérdéseivel, s válaszolt a képviselők ezzel kapcsolaté® észrevételeire, majd a gazda­ságirányítás reformjának né­hány kérdéséről beszélt. A re­form további kibontakoztatása a célokat illetően minden szin­ten feltételezi, sőt megköveteli az azonos, szemlélet kialakulá­sát. ÉHílitfet 'tett a helyenként és ‘ alkalmanként megnyilvánu­ló érdekellentétekről, amelyek — mint mondotta — a jövő­ben esetleg még gyakrabban és talán élesebben is jelentkez­nek majd. Ez azonban minden bizonnyal szükségszerű velejá­rója a gazdaságirányítási re­tas, széles látókörű szakem­berre van szükség. A dolgo­zók egyetértése és elismerése kíséri a pártnak és a kor­mánynak a szocialista demok­rácia kiszélesítésére irányuló erőfeszítéseit. A dolgozók al­kotó közreműködésének, köz­életi tevékenységének még szélesebb körű érvényesítése minden szinten ilyen munka­Felszólalása befejező részé­ben annak a meggyőződésnek adott kifejezésit, hogy a kor­mány programjában kitűzött célok reálisak, közös munkával és ügyszeretettel megvalósít­hatók. A kormány felelősség­teljes munkájában, a program következetes végrehajtásában bátran építhet a politikai bi­zalomra, a kommunisták és egész dolgozó népünk tevékeny támogatására. PARLAMENTI JEGYZETEK Bondor József felszólalása Bondar József elöljáróban elmondta, hogy az építőipar — a III. ötéves tervben előirány­zott 24—28 százalékkal szem­ben — 65 százalékkal növelte volumenét. A legjelentősebb eredmény, hogy a III. ötéves terv 300 000 lakással számolt, ugyanakkor 327 000 lakás épült, így a 15 éves lakásfejlesztési terv idő­arányos részének túlteljesíté­sével 1975-ig reálisnak lát­szik az 1 millió lakás megépí­tése. A lakásépítési program túl­teljesítését az biztosította, hogy ma már hat házgyár működik és további kettő most épül. A fejlődést mutatja, hogy 1965- ben 1200, 1970-ben 15 ezer la­kás épült házgyári technoló­giával. Az eredmények ellenére az építőipar az igényeket nem tudja kielégíteni — mondotta. — A IV. ötéves terv előkészí­tése kapcsán a visszautasított munkák volumene megközelí­tette a 20 milliárd forintot. Ezután részletesen foglalko­zott a lakásépítés és a beruhá­zások (köztük az elhúzódó be­ruházások) problémáival. A IV. tervidőszakban a négyszáz­ezer lakásból mintegy 150 ez­ret paneles technológiával épí­tenek. A paneles lakásépítés ütemét a jelenlegi évi 15 ezer­ről a tervidőszak végére évi 39 ezerre emelik. A házgyári technológia mel­lett nagy figyelmet fordítanak a családi és táreasházépítés korszerű szerkezettel és anyag­gal való fokozottabb ellátásá­ra, valamint a lakásárak ala­kulására. A miniszter hangsú­lyozta, hogy a házgyárakban rejlő lehetőségeket csak akkor lehet teljes egészében kihasz­nálni, ha biztosítható a pane­lek ütemes elhelyezése. Az el­múlt évben ezért 6 új mély­építő vállalat alakult. A gyorsabb építési ütem el­érése érdekében a kormány határozatot hozott a könnyű­szerkezetes építési mód beve­zetésére, mely az építési idő csökkentését eredményezi. Ez azonban új igényeket támaszt a más iparágakkal szemben, mivel az építési technológiát szerelési technológiává alakít­ja át. A továbbiakban a miniszter elmondotta azt is, hogy az 1975-ig létrehozandó gyártó és szerelő kapacitások f el haszna ­Sok érdekes, értékes hozzá­szólás gazdagította az üléste­remben a Minisztertanács el­nökének expozéját. De az or­szággyűlés második napjá­nak szüneteiben a folyosón is változatlanul a kormány programja volt a legfőbb be­szédtéma. Hogy miért, azt Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nökhelyettese, Vác ország- gyűlési képviselője így fogal­mazta meg: — A kormány programja őszintén, alaposan és gondo­san elemezte jelenlegi társa­dalmi, politikád és gazdasági helyzetünket, nemzetközi kapcsolatainkat. Hangja megfelelt annak a reálisan optimista hangulatnak, amely országunkban uralkodik. Nemcsalt elért eredményein­ket mutatta be, nem hallgat­ta el gondjainkat, nehézsé­geinket sem, amelyek első­sorban a beruházásokkal és termeléssel kapcsolatosak. Egy kicsit jobban is... S. Hegedűs László, a Ha­zafias Népfront megyei tit­kára: — A beszámoló, de a két nap hangulata is egyaránt azt tükrözi, hogy amit te­szünk, azt lehetne egy kicsit jobban is csinálni. Jó volt hallani, hogy' a kormány ez­után határozottabban fellép azokkal a vezetőkitel szem­ben, akik nem képesek ellát­ni feladataikat. Humánusan, de az eddiginél gyorsabban kerül majd sor leváltásukra. A szilárdabb és értőbb veze­tés, az eddiginél jobb mun­kaszervezés alapfeltétele a S. HEGEDŰS LÄSZLÖ, program teljes végrehajtásá­nak. Mit mondanak az orvosok ? Amikor dr. Stark Jankát kérdezem a kormány egész­ségügyi programjának reali­tásáról, válaszként nem egy, hanem három megyei orvos- képviselő véleményét hallom. Dr. Stark Janka azzal kezdi, hogy a betegségek megelőzé­se, a közegészségügy javítása az egesz társadalom érdeke. A megelőző munka Pest me­gyében pedig már nem új ke­letű, esztendőkkel ezelőtt kezdődött és eddig is jelentős eredményeket hozott. Itt kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Vámosi Erzsébet, gyakor­lati példával illusztrálva a főorvosasszony szavait. — A nagykátai járásban az elmúlt esztendő végéig a la­kosság kilenevenhét százalé­ka vett részt a szűrővizsgá­latokon: nemcsak a külön­böző betegségben szenvedők, hanem az egészségesek is. Először meg kellett győzni az embereket arról, hogy a szűrővizsgálatok az 6 érde­kükben történnek, s akiket a szűrővizsgálatok után kemt- rollvizsgálatokra berende­lünk, az még nem jeleníti azt, hogy betegek, a cél elsődle­gesen a jelenlegi egészségi állapot megőrzése. A harmadik orvos-képvise­lő dr. Palotai Sándor: — Nálunk, a dabasi járás ban még nem ilyen kedvező a helyzet: a lakosságnak csupán mintegy fele vett részt a szűrővizsgálatokon, amelyek rendszeres kontroli- vizsgálatokkal egészülnek ki. Látszólagos lemaradásunk oka: míg a nagykátai járás­ban még kótezerötszáz ember sem jut egy orvosra, addig nálunk háromezernél is na­gyobb ez a szám, s ez lassít­ja a munkát. Biztosíték a tettekre Nagy visszhangot keltett a képviselők között a Minisz­tertanács elnökének az a be­jelentése, miszerint módosít­ják a következő években a nőket sok vonatkozásban érintő családjogi törvényt. Felülvizsgálják a dolgozó nők helyzetét a könnyűipar­ban, s ennek alapján intéz­kedések várhatók majd, töb­bek között a dolgozó nők éj­szakai műszakbeli foglalkoz­tatottságának fokozatos csök­kentésére. Érthető, ha Ko­vács Istvánnét, a Hazai Fé­sűsfonó kistarcsai gyárának brigádvezetőjét ez a bejelen­tés foglalkoztatta leginkább. — Huszonkét éve dolgozom a fonószakmában, ebből ti­zenöt esztendeig három mű­szakban. Éjszaka már csak teng-leng az asszony nép a gyárban, annyira fáradt a nappali otthoni műszakoktól. Nemcsak az én véleményem, sok-sok asszonytársam nevé­ben mondom: sokan nem is tudják elképzelni, milyen nagy áldozatvállalást jelent a nőknek az éjszakai munka. Nekünk, textiles nőknek külö­nösen nagy örömet okozott a kormány p rogram j ának ez a része. Az a tény, hogy a kor­mány ennyire reálisan isme­DARVASI PALNÉ, a váci járásbeliek képviselő je ri a gondjainkat, biztosíték arra, hogy tettek követik az elhangzott bejelentést. Málnaország gondjai Kárpáti Ferenc vezérőr­nagy itt „újonc” a Pest me­gyed képviselők között. De csak az itt betöltött megbíza­tása szerint, mert a vele foly­tatott rövid eszmecsere után nyomban kiderül: veterán harcosként ismeri választó­i 1 lásával mintegy 2 millió négy­zetméter alapterületű ipari és közületi épülettömeg építhető ! fel. Az építések bruttó értéke eléri az évi 10 milliárd forin­tot: Németh Károly felszólalása A Pest megyei képviselők egy csoportja a Parlament folyosóján: Magyar Sándor (Százha­lombatta), Tóth Attiláné (Albertirsa), Vígh László (Ráckeve), Matula Pál (Tápiószele) és dr. Stark Janka (Érd).

Next

/
Thumbnails
Contents