Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-18 / 142. szám

1971. JűNIUS 18., PÉNTEK rrsr HEorei i/Círiíip R Minisztertanács tárgyalta A lakásépítés áll a főváros beruházási tervének középpontjában Egyetemet végzettek tölthetik be a tanácsok vezető munkaköreit Fejlesztési terv készül a Mátra és Bükk üdülőterületeire íFolytatás az 1. oldalról.) A munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa főtitkárával egyetértés­ben előterjesztette azokat a javaslatokat, amelyek a ma­gyar szakszervezetek XXII. kongresszusán hangzottak el és az illetékes állami szervek részéről intézkedést igényel­nek. A kormány felhívta az illetékes minisztereket, hogy az észrevételeket vizsgálják meg, s .a szükséges tennivaló­kat munkaterveik kidolgozásá­nál vegyék figyelembe. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke két javas­latot terjesztett a kormány elé. Az első a Tanácsi Hiva­talról és a tanácsi koordiná­ciós bizottságról szóló korábbi kormányhatározat módosítá­sát tartalmazza. Az idén elfo­gadott tanácstörvény és vég­rehajtásáról szóló kormány- rendelet jelentősen növelte a tanácsok jog- és hatáskörét, s ennek megfelelően kiegészült a Minisztertanács Tanácsi Hi­vataláról szóló kormányhatá­rozat is. A másik előterjesztés a ta­nácsi dolgozók képesítésével foglalkozik. A kormány hatá­rozatban rögzítette azokat a tanácsi vezetői munkakörö­ket, amelyek betöltéséhez egyetemi, főiskolai vagy en­nek megfelelő iskolai végzett­ség szükséges. Számos tanácsi munkakört a jövőben csak kettő-, három- vagy négyéves szakmai gyakorlattal lehet be­tölteni. A Minisztertanács mindkét előterjesztést elfogad­ta. A Fővárosi Tanács elnöke az 1970-ben folytatott beruházá­si tevékenységről, valamint a folyamatban levő nagyberu­házások jelenlegi helyzetéről és a további beruházási fel­adatokról számolt be. A je­lentés megállapítja, hogy az 1969. évihez képest a Főváro­si Tanács és vállalatai 16 szá­zalékkal nagyobb összeget, 5,9 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, 4,1 milliárd forintot a Fővárosi Tanács fej­lesztési alapjából fedeztek. 1970-ben nőtt a lakásépítésre és a közlekedésfejlesztésre fordított beruházások aránya. Az egészségügyi és kulturális ágazat fejlesztésénél bizonyos lemaradás mutatkozik. 1971- ben a Fővárosi Tanács rendel­kezésére álló fejlesztési forrá­sok, a vállalati fejlesztési ala­pok nélkül, megközelítik a 4,6 milliárd forintot. A terv középpontjában a lakásépítés áll. Az év folyamán 8 ezer la­kás befejezését és 10 ezer la­kás építésének megkezdé­sét tervezik. A beszámoló is­merteti a közlekedési és köz­mű vállalatok feladatait is. A Minisztertanács a jelentést tu­domásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta az építésügyi és városfejlesztési miniszter elő­terjesztését a Mátra-Bükk üdülőterület rendezési tervé­ről. A kormányhatározat in­tézkedéseket tartalmaz a te­rület adottságaiban rejlő lehe­tőségek jobb kihasználására. A kormány titkárságának vezetője beterjesztette a Mi­nisztertanács, a KNEB elnöke a Központi Népi Ellenőrző Bi­zottság, a művelődésügyi mi­niszter pedig az országos if­júságpolitikai és oktatási ta­nács 1971 II. félévi munkater­vét. A kormány a munkater­veket megvitatta és jóváhagy­ta, majd egyéb ügyeket tár­gyalt. Mint ismeretes, a Margit-hídíól a Batthyány térig kéregvasútként, a föld aiatt közlekedik majd a szentendrei HÉV. A vonalszakasz építése jelentős állomáshoz érkezett: megkezdték a „mozgó” zsaluzat építését, amelynek segítsé­gével a hagyományos módszernél gyorsabban készíthetik majd a betonalagutat. Tervezés számítógéppel Az Építéstudományi Inté­zetben csütörtök délelőtt elő­adást és bemutatót tartottak a kutatók a számítógéppel vé­gezhető tervezésről. Az intézet munkatársai ugyanis kidolgoz­ták azt a számítási módszert, amelynek segítségével az elektronikus számítógép „meg­mondhatja”, hogy a könnyű- szerkezetes épületben nyáron milyen hőmérsékletek alakul­nak ki, tehát szükség van-e hűtő- vagy fűtőberendezésre, klímaszerkezetre. A csütörtö­ki bemutatón a budapesti ter­vezőintézetek munkatársai vettek részt. SÍT A AZ ALKATRÉSZ KÖRÜL //. Ml TÖRTÉNT? Tavaly aratáskor tehát mélypontra jutottunk, a me­zőgazdasági gépalkatrész-ellá­tásban súlyos helyzet alakult ki. Ez már nem csupán a ter­melőszövetkezetek vagy álla­mi gazdaságok, s nem is csak a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium gondja volt. Politikai kérdéssé nőtt, s az államhatalom mozdult meg. Kormányhatározatok sora szü­letett, foglalkoztak az üggyel az összes illetékesek. Jelentős lépés volt, hogy a probléma feltárására, majd megoldására tárcaközi bizott­ság alakult, amelyben részt vett — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetésével — az Országos Tervhivatal, a Nehézipari Mi­nisztérium, a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium, valamint a Külkereskedelmi Miniszté­rium. A baráti országokkal miniszteri szinten folytak megbeszélések. Az ügyet min­denki magáévá tette. Külön öröm volt, hogy sikeres tár­gyalásokat folytattak legna­Ipari tanulónak felveszünk 14-14 éves, általános iskolai végzettségű fiatalokat az alábbi szakmákra: KŐMŰVES, ACS-ALLVANYOZŐ, VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS, ÉPÜLETASZTALOS, FAPADLOZO ÉS MOANYAGBURKOLO, VILLANYSZERELŐ, ÜVEGEZŐ, ÉPÜLETBURKOLÓ (hidegburkolatok), MOKŐKÉSZITŐ, VASBETONSZERELŐ, VÍZSZIGETELŐ, BÁDOGOS, TETŐFEDŐ. Tanulószállást, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat a vállalat ad. Jelentkezés levélben vagy személyesen a kővetkező elmen: Pest megyei Állami Építőipari Vállalat Budapest XXL, (Csepel) Kiss János altábornagy u. 19-21. gyobb külföldi szállítónkkal, a Szovjetunióval. Öntvény dollárért A tehergépkocsikról és gu­mikról (az úgynevezett műsza­ki cikkekről) most nem be­szélve, az alkatrészek három fő csoportba sorolhatók. Első a hazai gyártású gépek szük­séglete, második a külföldi gé­pek igénye, a harmadik cso­portba pedig az úgynevezett kifutott — már régen nem gyártott — gépek alkatrészei tartoznak. Az első két csoport­ban számottevő javulás kö­vetkezett be, a MÉM-nek még­is be kellett látnia, hogy első­sorban a saját erejére támasz­kodhat. Az élelmiszer-gazda­ságnak ebből a szempontból két támasza van. Az egyik a mezőgazdaság ellátásával fog­lalkozó kereskedelmi jellegű AGROTRÖSZT, a másik a haj­dani gépállomásokból kiala. kult. számottevő műszaki ka­pacitással rendelkező MEZŐ­GÉP Tröszt. A két hálózatot némileg átszervezték és a ME­ZŐGÉP vállalatai fő feladatul kapták, hogy „dolgozzanak be' az alkatrészellátásba. Nekik kell legyártaniok a külföldről be nem szerezhető, a kifutott géptípusokhoz szükséges, vala­mint a saját gyártmányaikhoz nélkülözhetetlen alkatrészeket. Ezzel az intézkedéssel a pótal katrész-ellátás 65 százaléka az élelmiszer-gazdaságon belülre került. A fennmaradó problémák­ból egyet feltétlenül meg kell említeni. Ez pedig az, hogy az élelmiszer-gazdaság bárhogy igyekszik, legfeljebb esztergá- lásra. kovácsolásra, s szerelés­re képes. Alapanyagot nem tud előállítani. Rögtön bele is ütközött tehát az öntvény­problémába. A KGM vállala­tai csupán azt vállalták, hogy a negyedik ötéves tervben évenként annyi öntvényt ad­nak a mezőgazdaságnak, amennyit 1970-ben, ami már akkor is kevés volt! A kény­szerhelyzetbe került MEZŐ­GÉP végül is csak Jugoszlá­viában és Ausztriában talált vállalkozó öntödéket. Ezek el­készítették a szükséges dara­bokat; dollárért, a hazai ár­nak körülbelül a négyszere­séért. A tröszt ezt a többletet most még nem hárítja át a fo­gyasztóra, hanem maga gaz­dálkodna ki a veszteséget, de kérdés, hogy meddig képes er­re. Előrehaladás tapasztalható mindezek ellenére. „Házon be­lül” az idén kétezer alkatrész­típus gyártása kezdődött meg. A kereskedelembe az első fél­évben másfélszer annyi gépal­katrész és közel kétszer annyi műszaki áru került, illetve ke­rül, mint tavaly az azonos idő. szakban. A készletek tehát nö­vekednek, a választék bővül. KelI a csatahajó A mai helyzet — erről még részletesebben is szó lesz — nem olyan súlyos, mint a ta­valyi volt, mégis le kell írni a kifejezést: hol az ágazati fe­lelősség? A szocialista terv- gazdálkodás egyik sarkalatos tétele ez, amin a gazdasági re­form sem változtatott! Azt je­lenti, hogy a kenyérért a me­zőgazdaság, a traktorért a gép­ipar, a gumiért a nehézipar, a szállításért a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a fe­lelős. Divatos dolog napjainkban azzal vádolni a mezőgazdasá­got: nem a búzával törődnek, hanem kiegészítő üzemáguk­ban „csatahajót” akarnak gyártani. Furcsa módon most a kényszer szorítja rá az élel­miszer-gazdaságot, hogy más iparterületek feladatait végez­ze el. Ez azonban a végtelen­ségig nem tartható. Alkatrész- hiány lesz húsz év múlva is, de elképzelhetetlen, hogy hosszabb távon is átmeneti in­tézkedések tartsák úgy-ahogy a frontot. Földeákj Béla (Folytatjuk.) Nyolc napon belül meg kell szüntetni Tökölön a szabadtéri tetemraktárt Beszámoltunk az Állati Fe­hérjéből Takarmányokat Elő­állító Vállalat tököli újonnan épült üzemében tartott ható­sági szemle tapasztalatairól. A feltárt visszásságok, a szabad ég alatt több száz vágón ra­kományra becsült bomló álla­ti tetem, a fertőtlenítetlenül Dunába ömlő szennyvíz és a fertőtlenítés egyéb hiányossá­gai tekintetében a múlt héten, június 10-én megtartott vizs­gálat óta történt egy és más, de még távolról sem elég. A közegészségügyi hatáság most már fokozott figyelem­mel kíséri az új gyárat. Dr. Laping Miklós Pest megyei közegészségügy i-j árványügyi felügyelő ismételten felkereste az üzemet és megállapította ugyan, hogy jelenleg több fer- títlenítő szer található a tele­pen, mint a szemle idején, vi­szont fertőtlenítés továbbra sincsen. Csak gépsorbeá.Titás Közölték vele az üzem veze­tői, hogy tulajdonképpen nem folyik még próbaüzemelés, ép­pen ezért nem is kértek rá en­gedélyt. Egyelőre a gépsor be­állításához feltétlenül szüksé­ges, de nem rendszeres gyár­tási folyamat során egy-egy al­kalommal 10—10 tonna nyers­anyagot dolgoztak fel. Eköz­ben azonban műszaki problé­mák merültek fel. A gépi berendezéseket szál­lító dán meg svéd cégek Tö­kölön a szerelést és beállítást irányító mérnökei vállalataik­tól segítséget kértek és a kért segítség repülőgépen már meg­érkezett, munkába is állt. Ere­jük megfeszítésével igyekeznek a műszaki nehézségeket leküz­deni. Remélik, hogy e hó 24-én elkezdődhet a próbaüzem. Rö­viddel azután pedig sor kerül­het a 300 milliós beruházás rendeltetésszerű, .állandó mun­kájára. Csak 45 vagon?! A sajtót munkájában köte­lező tárgyilagossággal azt is közöljük, hogy az üzem veze­tői szerint náluk nem több száz, hanem legfeljebb 45—46 vagon nyersanyag található a szabad ég alatt. Annak is egy része zsiradék, ami még fedet­len állapotban sem jelentős bűzforrás. ' Pontos mérések elvégzésére nincs módunk, de akár száz vagon, akár csak egy kézita­licska rakomány bomló tete­met és tetemrészt tároljanak bármennyi ideig is a szabad­ban, az ellen a legerélyesebb és azonnali hatásos intézkedé­seket sürgetünk. A közeli, sőt távolabbi kör­nyék lakossága egyébként nemcsak az elviselhetetlen szagok miatt panaszkodik, ha­nem a fertőzés veszélyétől tartva egészségének megvédé­sére jogosan követeli, hogy az állati tetemeket •haladéktala­nul tüntessék eL Az emberi táplálkozásra fel nem használható állati húsból, testrészből és vágóhídi hulla­dékból előállított húsliszt, va­lamint ipari zsiradék termelé­se természetesen népgazdasági érdek. Népgazdasági érdek azonban az emberek és az élő állatok egészségének megóvása Külön jelzéssel Csak két osztály I j szabvány a konfekcióra A Magyar Szabványügyi Hi­vatal — július 1-től új szab­vány kötelező alkalmazását ír­ja elő a ruházati cikkek — a konfekcionált alsó és felső ru­házat, valamint az ágynemű — minősítésénél. Az új álla­mi szabvány szerint az eddigi 1—4. osztállyal szemben csu­pán 1. és 2. osztályba sorolha­tók a konfekcionált textilru­házati cikkek és az ágyne­műk. Ezzel egyidőben — tehát ugyancsak július 1-től — a 2. osztályúnak minősített árukra a fogyasztóknak a korábbi 5 helyett minimálisan 7 százalé­kos engedményt kell adni. A raktáron és szállítás alatt le­vő 2. osztályú áruk után a vállalatok még alkalmazhatják a korábbi 5 százalékos enged­ményt, 1972. január 1-ig. A 2. osztályú árukat megkülön­böztető jelzéssel kell ellátni. Az új szabvány életbe lépése napján a raktáron és az úton levő 3. és 4. osztályú árukat a vállalatok a többi terméktől elkülönítve, az általános elő­írások szerint kötelesek kezel­ni és forgalomba hozni. is, amit ez idő szerint az egész környéken erősen veszélyeztet a tököli szabadtéri tetemrak­tár. Sőt, ami az állatokat ille­ti, még az is lehetséges, hogy a gépsorok beállítása során ed­dig előállított és forgalomba hozott húsliszt is. A feldolgozás előtt ugyanis állatorvosnak boncolás útján kellene meggyőződnie arról, hogy a gyárba került tetemek egészségügyi szempontból al­kalmasak-e takarmány készí­tésére. Ezt az előírások szerinti ellenőrzést azonban nem vég­zik el. Elsőfokú haiá'ozat Döntő jelentőségű intézkedés történt: az elsőfokú közegész­ségügyi hatóság, dr. Pál József ráckevei járási közegészség­ügyi-járványügyi felügyelő e hó 14-én megküldte a napokban ismertetett jegyzőkönyv máso­latát Gál Jenő vállalati igaz­gatónak, akit felszólított, hogy az abban foglalt megállapítá­sokra tegye meg észrevételeit. Ez a felhívás a szabálysértést megelőző lépés. Másrészt ugyanakkor kelt határozatát is megküldte a vál­lalati igazgatónak, amelyben a közegészségügyi felügyelő el­rendeli, hogy a szabadban tá­rolt, bűzt árasztó és egészséget veszélyeztető nyersanyagot a vállalat 8 napon belül semmi­sítse meg. Elrendeli továbbá a szennyvíz- és a nyersanyag- szállító járművek, valamint az üzem folyamatos fertőtleníté­sét is. Kimondja a határozat, hogy a rendelkezések fellebbe­zésre való tekintet nélkül vég- rehaj tandók. Szokoly Endre Uj típusú gáztűzhely Üj, korszerű gáztűzhelytí­pus sorozatgyártását kezdték meg a ZIM .salgótarjáni gyá­rában. A Komfort típusú gáz­tűzhelyékben az eddigiektől lé­nyegesen eltérő, korszerűbb főzőégőrendszert alkalmaztak. Az új készülékbe — a hazai gáztűzhelygyártásban először — mind a főzőégőkhöz, mind a sütőágőkhöz gyújtáslángbiz- tosítót építettek be, amelyek az esetleges gázömlést a gáz­csap automatikus elzárásával megakadályozzák. A főzőlán­gok biztonságos működését fo­kozza az úgynevezett támasztó égőrendszer: ha ugyanis a fő­zőlángot valami elfújja, egy folyton égő kis láng azt isr mét meggyújtja. Eper, zeller, paszternák A kiskunlacházi Petőfi Ter­melőszövetkezet kertészetében 10 hold epret, 10 hold sárga­répát, 20 hold zellert és 10 hold paszternákot termelnek, öntözéses módszerrel. A szó­rófejeket mindössze két ember kezeli. A paszternákot — ha­zánkban alig-alig ismert ez a zöldségféle — olasz exportra szánják. Foto: Gábor HÉV-pálya — föld alatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents