Pest Megyi Hírlap, 1971. június (15. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-13 / 138. szám

2 1971. JÚNIUS 13., VASÄRNAP Sugárzásvizsgálatok a Szaljuton Az NSZEP Vili. kongresszusa előtt Megnövekedett tekintéllyel Kedden ül össze Berlinben, az NDK fővárosában a Német Szocia­lista Egységpárt VHI. kongresszusa. Ebből az alkalomból közöljük Peter Lórinak, az NDK külügyminisztériuma Sajtó- és Tájékoztatá­si Főosztálya vezetőjének cikkét. Királynő csónakban Juliana holland királynő csónakon tett útjával jel­képesen felavatta a rotter­dami kikötő új bejáratát. A világ legforgalmasabb kikö­tőjébe, amelyben 1970-ben 200 millió tonna árut rak­tak át, mostantól kezdve teljesen megrakott 250 ezer tonna űrtartalmú és 20 mé­ter merülési hajók futhat­nak be. A kikötő új bejára­ta egy 1958-ban keletkezett részletes átépítési terv ke­retében épül és 1 milliárd holland forintba kerül. Ed­dig 580 millió holland fo­rint értékű építkezés ké­szült el. A munkálatok 1975-ben fejeződnek be. A holland királynő Rozenburg szigeténél egy új zsilipet is felavatott, melynek segítsé­gével a belvízi hajózás el­választható a tengeri forga­lomtól. A zsilip kamrája 350 méter hosszú és 24 mé­ter széles. A 30 kilométer hosszú kikötői terület szá­mára új radarrendszert ter­veztek a hajókárok elkerü­lésére. Ennek segítségével egyszerre 200 hajó irányít­ható. Mindezen kívül az el­következő két év során a kikötő déli részén 31 mil­lió holland forint költség­gel külön pályaudvart épí­tenek a konténereket szál­lító vonatok számára. Július 1-től nem törvényen kívüli az Argentin KP Arturo Mór Roig argentin belügyminiszter péntek este bejelentette, hogy az Argentin Kommunista Pártnak, amely ez idő szerint nem fejthet ki politikai tevékenységet, július 1-től engedélyezik, hogy részt vehessen ák Ország poli­tikai életében, és indulhasson a legközelebbi választásokon. Az Argentin Kommunista Pár­tot és más marxista szerveze­teket Arrtwro Frondizi volt el­nök — aki 1958—62 között kor­mányozta az országot — he­lyezte törvényen kívül. A töb­bi pártot 1966 júniusában osz­latták fel, amikor leváltották Arturo llliát, az ország alkot­mányos elnökét. A moszkvai televízió nézői szombat délelőtt rövid kirán­dulást tehettek a Szálját orbi- tális tudományos állomáson a szovjet kozmovízió segítségé­vel. Láthatták munka közben a három űrhajóst. Ezt köve­tően Volkov fedélzeti mérnök megmutatta az állomás fül­kéit, tornahelyíségét, a köz­ponti kapcsolótáblát. Dobrovolszkij, a Szaljut pa­rancsnoka közölte, hogy az űrhajósok pontosan a kitűzött programnak meg­felelően folytatják mun­kájukat. Mint a TASZSZ tudósítója a szovjet irányító központból jelentette, a Szaljut orbitális tudományos állomás űrhajósai a szombaton kora hajnalban kezdődött munkanapjukon egészségügyi és biológiai kí­sérleteket végeztek. Egy kü­lönleges dozi metrikus készü­Mint a Koreai Központi Távirati Iroda jelentette, Pan- mindzsonban megtartotta 137. ülését a koreai katonai fegy­verszüneti bizottság. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság küldöttségé­nek vezetője, Han Jung Ok vezérőrnagy az ülésen határo­zottan tiltakozott amiatt, hogy a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatok parancs­noksága a június 1-től 10-ig terjedő időszakban újabb ne­héz- és automata fegyvereket helyezett el a demilitarizált övezetben, s ezzel az amerikai fél ismét megsértette a fegy­verszüneti egyezményt. Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint az ülésen a dél-koreai parancsnokság kép­viselője javasolta, hogy a fegy­vermentes övezetben rombol­ják le az erődítményeket és fokozatosan számolják fel a katonai létesítményeket. Han Jung Ok vezérőrnagy válaszában kijelentette, hogy a javaslat nyilvánvalóan „fe­dezni próbálja az amerikai pa­rancsnokságnak a fegyver­lékkel adatokat szereztek ar­ról, mennyire biztonságos az űrhajózás a különféle sugár­zásokkal szemben, hogyan lehetne hatékony ellenőrzési rendszert létre­hozni a sugárhatások mé­résére. A munkanap során megvizs­gálták, milyen állapotban van az űrhajósok szíve és vér- edényrendszere, légzési próbá­kat végeztettek velük, meg­vizsgálták az űrhajósok ener­giafelhasználását. Napi programjuk során az űrhajósok lefényképeztek kü­lönböző légköri képződményei két, miközben a fényképező­gépet különböző fókusztávol­ságokra állították be. Szombaton, moszkvai idő szerint 14.30-kar, a Szaljut kikerült a Szovjetunió rádió­észlelési övezetéből. mentes övezetben elkövetett provokációs és bűnös cselek­ményeit’’. PHENJAN Ceausescu országjáró körúton Közleményt adtak ki azokról a tárgyalásokról, amelyeket Kim ír Szén, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottságának főtitkára, a KNDK Miniszter- tanácsának elnöke folytatott a román párt- és kormánykül­döttséggel, élén Nicolae Ceau- sescuval, a Román Kommu­nista Párt főtitkárával, az ál­lamtanács elnökével. Mint a Koreai Központi Távirati Iro­da jelentette: „a felek eszme­cserét folytattak a két ország közötti barátság és együttmű­ködés további fejlesztéséről, valamint számos kölcsönös ér­dekű kérdésről". A román párt- és kormányküldöttség országjáró körútra indult. AZ ANGOL KIRÁLYNŐ a „Brit birodalom érdemrendje” lovagi fokozatával tüntette ki Solti Györgyöt, a londoni ki­rályi opera, a Covent Garden, tízévi munka után távozó fő­zeneigazgatóját. A lovagi címet Solti ennek ellenére nem hasz­nálhatja, mert nem brit állam­polgár. CLODOMIRO ALMEYDA MEDINA, a Chilei Köztársaság külügyminisztere szombaton befejezte többnapos NDK-béli hivatalos látogatását. TV emzetközi tekintélyt egyet- len állam sem kap aján­dékba. A tekintély sokkal in­kább a dolgozók szorgalmas munkájának, a párt és a kor­mány jó politikájának ered­ménye. Senki sem vívhat ki tiszteletet és tekintélyt a há­ború és erőszak politikájával, más népek kizsákmányolására és elnyomására irányuló poli­tikával. Nemzetközi tekintélyt következetes békepolitikával, más államok szuverenitásának tiszteletben tartásával és elis­merésével és minden szabad­ságukért harcoló néppel való szolidaritás révén lehet kivív­ni. Köztársaságunk mai tekin­télye a világban erre a politi­kára épül, amelyet az NDK megalakulása óta következete­sen és céltudatosan követ. Az NDK nemzetközi tekintélye so­hasem növekedett magától, ha­nem mindig a Hallstein-dokt- rína legváltozatosabb vállfája ellen vívott elkeseredett küz­delemben. Az NDK tekintélyé­nek növelése terén egyetlen lépést sem lehetett volna el­képzelni a Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal való szoros harci szövetség nélkül. A Német Szocialista Egység­párt VII. kongresszusa óta el­telt idő a Varsói Szerződés tagállamaival való kétoldalú kapcsolatok kiépítése és elmé­lyítése érdekében kifejtett cél­tudatos munka időszaka volt. A nemzetközi felszabadító harcot vívó népekkel, a nem­zeti f elszab adítási mozgal­makkal és forradalmi-demok­ratikus erőkkel való testvéri kapcsolatok az NDK lakossá­gának az elnyomott népek szabadságharcának támogatá­sára irányuló nagyarányú szo­lidaritási mozgalma révén fej­lődtek. Számos ilyen állam­mal folytat az NDK széleskö­rű együttműködést. A világ számos részében fej­lődött az NDK-val a barátság mozgalma, amely célul tűzte ki az NDK haladéktalan elis­merését és a vele való jó kap­csolatok fejlesztését. így az NDK elismeréséért 1970-ben szervezett nemzetközi harci héten a nemzeti baráti társa­ságok 45 országban rendeztek gyűléseket, felvonulásokat és kongresszusokat. Az NDK nemzetközi jogi elismeréséért kibontakozott mozgalom egyre nagyobb méreteket ölt és mind nagyobb súlyra tesz szert az európai kapitalista országok­ban is. Habár az NDK-val va­ló kapcsolatok normalizálásá­hoz vivő vonatot a különböző NATO-kormányok, elsősorban az Egyesült Államok és az NSZK kormánya minduntalan lefékezi, feltartóztatni azon­ban már nem lehet. Tévedés lenne azt hinni, hogy bármilyen alapvető dön­tések hozhatók Európában, amelyből kirekesztik az NDK-t. Az NDK egyik aláíró­ja a Budapesti Felhívásnak, s üdvözölte a Finn Köztársaság javaslatát, hogy Helsinkiben tartsák meg a konferenciát és támogatja a több oldalú előké­szítés gondolatát. Ma már sen­ki sem vitatja, hogy az NDK- nak mind az előkészítésben, mind pedig a konferencián egyenjogúan részt kell vennie. Az NDK nemzetközi elisme­rése korunk létfontosságú kö­vetelménye. Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára mondot­ta a XXIV. kongresszuson: „A szocialista államok közös erő­feszítései tették lehetővé, hogy jelentős előrehaladást értünk el az európai helyzet stabili­tása szempontjából olyan je­lentős feladatok megoldása során, mint amilyen az NDK nemzetközi pozícióinak erősí­tése. Az ún. Hallstein-doktrí- na megbukott. Az NDK-t már 27 ország ismerte el és semmi kétség nincs az iránt, hogy ez a folyamat folytatódni fog.’’ Az NSZEP VII. kongresszu­sa óta eltelt időszak is bizo­nyítja, hogy balul sült el az Egyesült Államoknak és az NSZK-nak azon kísérlete, hogy diplomáciailag és politi­kailag elszigetelje az NDK-t. Az NDK szilárdan ált a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország népeinek, a világ kommunista és munkáspárt­jainak és valamennyi antiim- perialista erő oldalán, ame­lyek célul tűzték ki a világbé­ke megőrzését. Ez a szövet­ség, amely a nemzetközi mé­retű küzdelem döntő erejévé vált, garantálja, hogy az NDK nemzetközi tekintélye a jövő­ben, az NSZEP VIII. kongresz- szusa után még tovább fog növekedni. Dezertált A svéd rendőrség — több cáfolat után — június 10-én megerősítet­te, hogy John. R. Vequist 24 éves amerikai főhadnagy még május végén dezertált. A képen: Ve­quist feleségével a svéd fővárosban. PANMINDZSON 137. ÜLÉS Szárdmiai jegyzetek (III.) Csendőrök, banditák, emberrablók Olbiából, Szárdínia északkeleti partjának kikötővárosából, Saissari, az északnyugati vi­dék központja felé vezető úton haladok. Ép­pen a híres banditavidék, Barbagia magas­ságában járok, amikor lassítanom kell. Az utat ugyanis csendőrök kocsijai állják el és igazoltatnak. A római rendszámomnak kö­szönhetem-e vagy annak, hogy arcomat biza­lomgerjesztőnek találják, nem tudom, de tény, hogy nem tartóztatnak fel, s áthaladhatok az úton keresztbe állt dzsippek között. Ebben a pillanatban éktelen zúgással helikopter húz el az országút fölött. íme, a hírhedt baschi bluk, a kék svájci sapkájukról elnevezett kü­lönleges osztagosok itt vannak a földön is és az égen is. Szárdíniának hosszú évek óta szinte egyet­len arca van: a csendőri, rendőri. Ezer és ezer különlegesen, a gyarmati katonaság min­tájára kiképzett baschi blu tartózkodik a szi­geten. Az olasz kormány milliárdokat költ a banditák üldözésére. Es mégis, az eredmény szinte a semmivel egyenlő. De kik is ezek a banditák? Ismerjünk meg közülük néhányat. ★ így beszólt róluk szabadulása után Giuseppe Ticca építési vállalkozó, akit 1968 októberé­ben raboltak el: — Mindig ezt kérdezték: „Ticca úr, mikor küldik már a pénzt?” A másik téma a pász­torélet volt. Panaszkodtak, milyen nehéz az életük. Ha jön egy rossz év, mindenüket el­veszítik, és nem marad más a családnak, csak a könnyek ... Hiába mondtam nekik, hogy a tartományi kormányzat segíti a pásztorokat, azt mondták, ez nem igaz. A pásztorok min­dig is Csak egyféleképpen éltek bőségben, úgy, hogy állatokat raboltak. De ez ma már csak arra elegendő — mondták —, hogy egyik nap­ról a másikra éljenek. Az emberrablás, az más, az többet hoz. Ha állatot rabol a pásztor, azt kérdik tőle: és mi marad neked? Néhány százezer líra, ha minden jól megy. De ha embert rabolsz, milliókat, sőt, tíz. és tízmil­liókat lehet szerezni... Gyakran mondogat­ták elrablóim, hogy az állam igazságtalanul bánik Szárdíniával. Itt csak azok boldogul­nak, akik a városokban élnek. A pásztorok számára nem marad más, csak a börtön. Az­Banditák után kutatnak a csendőrök Orgosolo hegyei között tán magasak a bérleti dijak... Kibírhatatlan a nyomor... Az emberrablók humánusan bánnak fog­lyaikkal. Csak akkor ölik meg őket, ha ne­tán leveszik a szemükre tett kötést. Ekkor ugyanis az elrabolt gazdag — mert mindig csak gazdag embert rabolnak el — feladhatná őket. A váltságdíj különben milliókra rúg, s a hozzátartozók rendszerint ki is fizetik a kért összeget. Emberrabló banditákat még csak egyetlen­egyszer, 1969 októberében fogtak el Szárdí- nián. (Ezért is olyan nagy szenzáció Giuseppe Campana bandavezér minapi elfogása, amely­ről a cikksorozat elején szóltunk egy friss hír kapcsán.) Az 1969-ben elfogott banditák a váltságdíj második részletéért mentek el a megbeszélt találkozóra. Ott az elrabolt Bo- schetti mérnök kollégája és egy civilbe öl­tözött csendőr tőrbecsalta a banditákat. Per­sze nem ők ketten. A rakétakilövő támasz­pont rádiós berendezése, öt helikopter, egy turistakocsinak álcázott autóbusz csendőr­utasai — minderre szükség volt a „mester­fogáshoz”. ★ Tandeddu orgosolói pásztor bújdosóként kezdte. Ugyanis egy lovat lopott és elfogott társa kimondta a csendőrök előtt az ő nevét is. Később megvert egy rendőrt. Ezek után már jobbnak látta, ha elbújdosik. A pásztorok szemében mindez még nem bűn, inkább ér­dem. Csakhogy Tandeddu később orgosolói polgárokat lopott meg és munkások fizetését rabolta el, s közben csendőröket lőtt le. A saját falubeli meglopása, a munkások pénzé­nek elrablása már megbocsáthatatlan bűn a pásztorok szemében is. Több száz orgosolói pásztor segített Tandeddu üldözésében. Végül is a csendőrökkel vívott tűzpárbajban esett el. Róla mondta az egyik idős orgosolói pásztor: „Orgosolo nélkül bandita nem élhet. És akkor vész el, amikor elveszti Orgosolót.” Mint látjuk tehát, akár egyszerű állattol- vajlásról, akár emberrablásról vagy gyilkos­ságról legyen szó, egyiknek is, másiknak is az indítóoka. a háttere a nyomor, a szegénység, a létbizonytalanság. Az „egyszerű” állatlopáshoz szinte láncolatként kapcsolódik a bújdosás, majd az emberrablás, a gyilkosság. Elejét venni mindennek csak úgy lehetne, ha az olasz állam milliárdokat költené a sziget ál­lattenyésztésének fellendítésére, iparának fej­lesztésére, a lakosság szociális felemelésére. A kormány azonban még az ún. újjászületési tervben rendelkezésére álló összegeket sem használja fel. A pásztorokat kizsákmányolják a földbirtokosok, a tejfeldolgozó üzemek tő­kései. S a pásztorok mindezzel szembeszállva, eddig, az ösztönös lázadás útját választották. ★ Szárdínia szigetén azonban, bármennyire is elszigetelten élnek lakói a kontinenstől, a bal­oldali mozgalmak egyre inkább előretörnek. „A pásztorok vörös ősze” — így nevezték az olasz lapok a szárdíniai pásztorvidék 1968 szeptember—október—novemberi megmozdu. lásait. Villantsuk fel ezeknek a kritikus na­poknak néhány sokatmondó epizódját. 1968. november 10-én a baloldali pártok sztrájkra és tüntetésre szólították fel Orgosolo lakosságát. Az első nap reggelén még taní­tottak a középiskolákban, még nyitva tartot­tak az üzletek. A tömeg azonban megindult a főutcán és követelésére sorra bezártak az üzletek A tanárokat is meggyőzték: csatla­kozzanak a sztrájkhoz. Azután elfoglalták a községházát és kitűzték rá a táblát: „A nép háza”. Négy napon át itt gyűléseztek a pász­torok. Felhívásokat intéztek a tartományi kormányzathoz, pontosan megfogalmazták kö­veteléseiket a bérleti díjak csökkentésétől azoknak a földeknek a kisajátításáig, amelye­ken a földbirtokosok rablógazdálkodást foly­tatnak. Közben a pásztorvidék más városai­ban is tüntetések, sztrájkok zajlottak. Az első sorokban ott voltak a pásztorok feleségei, akik, mert nem a távoli legelőkön, hanem ott­hon, a községekben élnek, többet tudnak a világ dolgairól, mondhatjuk így is: öntudato- sabbak, mint férjeik. A csendőri erők meg­hátráltak vagy ki sem jöttek a kaszárnyákból. Szárdínia történetében fordulatot jelentett a „vörös ősz”. Talán az alkonyát az égető tár­sadalmi problémák megoldására egyáltalán nem alkalmas banditizmusnak. és hajnalát a pásztorok tudatos, szervezett harcának. Mert igaza van a pásztorból lett tanítónak, az orgo­solói tanács baloldali képviselőjének, Salva­tore Muraverának, aki beszélgetésünkkor eze­ket mondta: „A banditizmus, még ha meg is vannak a maga társadalmi okai, amelyek szü­lik, táplálják, sohasem válhat politikai moz­galommá. Hiányzik belőle az osztályöntu­dat .,Faragó Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents