Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-09 / 108. szám

1971. MÁJUS 9., VASÁRNAP rest jfEcrzi A kaukázusi óriás Hamarosan fölállítják a világ legnagyobb optikai csillagászati távcsövét a Kaukázusban, Ze- lencsuk közelében, 2070 méter­rel a tengerszint felett épült új szovjet asztrofizikai obszervató­riumban. E távcső — ún. tük­rös teleszkóp — nem lencsével, hanem egy hatméter átmérőjű tükörrel gyűjti össze a világ­űrből, s égitestekről érkező fénysugarakat. A 850 tonna sú­lyú távcső egyes elemeinek közülük a legnagyobb 50 tonna súlyú volt — a helyszínre szál­lítása igen sok gondot oko­zott. A képen látható talapzatra kerül a hatalmas méretű és sú­lyú teleszkóp, melynek ki­egyensúlyozása, gyors, könnyű és pontos mozgatása nem min­dennapi feladat a szakemberek számára. A hatméter átmérőjű parabolatükörrel olyan távoli objektumokat is észlelni tud­nak majd, amelyek a palomar- hegyi (Kalifornia) világhírű, ötméter átmérőjű távcső szá­mára is láthatatlanok. A távcsőóriást kb. két év múlva állítják a kutatás szol­gálatába, amitől mind a szov­jet, mind a külföldi szakem­berek sok új felfedezést re­mélnek. Gyepüjárás A régi hagyományoknak megfelelően, tartották meg szombaton az úgynevezett gyepű járást a Vas megyei Só- tony község szőlősgazdái. A szokás szerint a hegybíró be­számolt az előző évi bevételek­ről és kiadásokról, majd meg­vitatták a szőlőtermeléssel kapcsolatos teendőket. A régi szokáshoz tartozik, hogy a gyepüjárás után illetéktelen személyek nem léphetnek e hegyi területre, és tilos ott az állatok legeltetése is. A gye­püjárás pincelátogatással ért véget. A jó hangulattól a delíriumig ALKOHOL ÉS »OEGRENDSZER Hogyan válik egy alkoholt fogyasztó ember részegessé? Nem is mindig könnyű ezt az utat nyomon követni, mert ■maga az iszákosság elég tág fogalom. Vannak emberek, akik rendszeresen sok alko­holt fogyasztanak — de nem '■részegednek le, és vannak olyanok, akik hetenként egy­szer, vagy többször is „tök- részegre” isszák mágukat. A legtöbb alkoholista meg ■tudja indokolni, miért kez­dett el inni. Hosszasan le­hetne sorolni a kiváltó oko­kat a bánattól a narkózis utá­ni vágyig. Az alkoholt fo­gyasztó embereknek csak egyötöde lesz idült alkoho­lista. Az ember és a társa­dalom szempontjából ez az arány azonban rendkívül ma­gas. Egy-egy pohár bor, vagy sör élfogyasztása társaságban, a v,hangulat kedvéért” termé­szetesen még nem alkoholiz­mus. Annak a bizonyos egy­ötöd idült alkoholista réteg­nek viszont számot 1 kell vet­nie szenvedélyének sokirá­nyú következményeivel. A szociális, morális következ­ményekkel mast nem fog­lalkozunk, hanem kizárólag az alkoholnak az ember ideg- rendszerére gyakorolt hatá­sát vizsgáljuk. Csak egy korsó sör... A szeszes ital kémiai tu­lajdonságainál fogva gyorsan felszívódik az emberi szerve­zetben, könnyen bejut a sej­tekbe és meggátolja ezek anyagcsere folyamatait. Az al­kohol különösen a központi idegrendszer sejtjeire fejt ki •bénító hatást. Milyen tüne­tekben nyilvánul ez meg? Az idegrendszerre az alko­hol intenzíven és viszonylag gyorsan hat. Ezzel a hatással számolna kell annak is, aki kis mennyiségű alkoholt, mondjuk egy korsó sört fo­gyaszt. Már iiyen esetben is az ember bizonyos fokig megszabadul gátlásaitól, csök­kenhet önkritikája, bizony­talanabbá válik mozgása* tom­pul ítélőképessége. Általá­ban csökken teljesítménye, reflexei romlanak, önbizal­ma viszont megnő — ezzel együtt sok ember agresszivi­tása is fokozódik. Ha valaki például egy korsó sör elfo­gyasztása után volán mögé ül, számolnia kell a fenti tü­netekkel. Az illető nem ré­szeg, talán még spiccesnek sem lehet nevezni, mégis a közlekedésben olyan manőve­rekbe bocsátkozhat, hogy sze­rencsétlen esetben tömegka­tasztrófát idézhet elő. Meg­nyúlik a reflexideje, későn lép a fékre, az alkoholos be­folyás miatt megnő az ész­Ipari tanulónak felveszünk U-16 éves, általános iskolai végzettségű Fiatalokat az alábbi szakmákra: KŐMŰVES. ACS-ALLVANYOZO, VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS, ÉPÜLETASZTALOS. FAPAOLOZO ÉS MÜANYAGBURXOLO. VILLANYSZERELŐ. ÜVEGEZŐ, ÉPULETBURKOLO (hidegburkolatok), MOKŐKÉSZITO. VASBETONSZERELŐ. VÍZSZIGETELŐ. 8ADOGOS, TETŐFEDŐ. Tanulószállást, teljes ellátási, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndijat o vállalat ad. lelentkezés levélben vagy személyesen o kővetkező cimen: Pest megyei Állami Építőipari Vállalat Budapest XXL (Csepel) Kiss lános altábornagy u 19-21. lelés és a cselekvés közötti kritikus időszakasz. Ezért nem szabad a gépkocsivezetőnek kevés alkoholt sem fogyasz­tania. Krónikus alkoholisták Kétirányú egymásrahatás figyelhető meg az alkohol és az idegrendszer kapcsolata terén. Egyes idegbajokban szenvedő neuraszténiások saj­nos könnyen válnak alkoholis­tává. Rendszerint azért kez­denek el inni, hogy belső feszültségüket feloldják. Elein­te ezt a jobb közérzetet meg is kapják az alkoholtól. A ké­sőbbiekben, mivel egyes idegközpontokat bénít és ron­csol az alkohol, a neuraszté- niás beteg alapbetegsége fo­kozatosan rosszabbodik az alkoholfogyasztás hatására. A másik — lényegesen na­gyobb tábor — azokból az idült alkoholistákból tevődik ki, akik idegrendszerükre nézve még egészségesek vol­tak, amikor elkezdtek inni.. Krónikus szenvedélyük azon­ban idegrendszerük fokoza­tos romlásához vezet. Ideg­sejtjeik károsodnak és az idegbajoktól az elmebajokig különféle kórképek alakul­hatnak ki. A krónikus alkoholistáknál egy idő után kifejlődhet a perifériás neuritisz, egy hosz- szadalmas és nehezen gyógyít­ható betegség. Az alkoholos hallucináció is súlyos kór­kép, amely különféle riasztó tartalmú kényszer képzetek­kel, téves eszmék kialakulá­sával jár együtt. Az elbutulás, orvosi nyelven, dementia al­coholica, a szellemi teljesítő­képesség csökkenése is az agykérég károsodása folytán jöhet létre. Minden esetben a családi élet felbomlására vezet a krónikus alkoholistáknál a paranoidos állapot kialaku­lása. Az alkoholos paranoia megnyilvánulhat üldözési má­niában, de gyakoribb az al­koholisták féltékenység! tév­eszmékben megnyilvánuló kórképe, különösen az olyan egyéneknél, akiknél már fel­lépett az alkoholos impo­tencia állapota is. Az alkoholista hattyúdal Sajnos, elég széles a skála a traumás állapottal, lázas szakaszokkal. hallucinációk- kal stb. járó delirium tre- mensig, amelyet az orvosi könyvek a krónikus alkoho­lista hattyúdalaként emle- genek. Már a kis mennyiséget fo­gyasztó embernek is számol­nia kell az alkoholnak az idegrendszerre gyakorolt ha­tásával. Ilyen esetekben azon­ban károsodásról nem beszél­hetünk. A krónikus alkoho­listáknak azonban súlyos idegrendszeri elváltozásokkal kell számolniuk. Természe­tesen, hogy ezek közül me­lyik alakul ki, azt más té­nyezők is befolyásolják. Tehát — inni lehet! De kár ■lenne figyelmen kívül hagyni a fent leírt idegrendszeri ká­rosodásokat, amelyek ská­lája széles: az egyszerű bal­esettől — az elmegyógyin-. tézetig, sőt nemegyszer az Öngyilkosságig! E. I. Új tv-játékok Császár István Körülmények című könyvéből Horváth Ti­bor rendez tv-játékot. A darab az őszinteség problémájáról vall — egy apasági kereset kapcsán. Radványi Dezső— Szemes Mariann—Szemes Mi­hály filmje bűnügyi história egy ipari kémkedési ügyről. A magyar irodalom egyik reprezentánsa, Kahána Mózes — örsi Ferenccel együtt — Az emlékek csalnak címmel írt forgatókönyvet. Főhőse egy ve­terán kommunista, aki hosz- szú évek után tár vissza ifjú­sága színterére, egy vidéki kis­városba és itt újra találkozik első szerelmével. A neves erdélyi író, Koós Károly Budai Nagy Antal cí­mű művéből Ádám Ottó, a Madách Színház főrendezője készít a tervek szerint színes produkciót. Történelmi doku­mentumdráma Nemeskürthy István György barátja Marti- nuzzi Györgyről, Izabella ki­rálynő híres kancellárjáról szól. Fiatal rendező, Kardos Fe­renc viszi filmre Juhann Szmul észt szerző szatirikus drámáját. A különleges mű címe: Az ezredes özvegye, avagy az orvosok nem tudnak semmit. A játék érdekessége, hogy ebben maga az „instruk­ció” is megjelenik, mint élő személy. A spanyol polgárháború bu­kása utáni pillanatokba kalau­zolja majd el a nézőt Emánuel Robles Az erőd című novellá­jából készülő produkció, Gaál Albert rendezésében. Kísérletek nagyfeszültséggel A villamosság­ban általában az 1000 V feletti fe­szültséget nevezik nagyfeszültség­nek. A villamos energia vezetésére szolgáló távveze­tékeket pedig ál­talában 60 000 V felett nevezik nagyfeszültségű- eknek. A nagyfeszültsé­gű villamos ener­gia előállítása nem könnyű feladat, úgyszintén szállí­tása sem. Ez utób­bi problémát transzformálással oldják meg. A transzformátorok azonban csak vál­takozó áram át­alakítására alkal­masak és ez az oka annak, hogy a villamos energiát nagy távolságra szállító elosztó- hálózatok világ­szerte váltakozó árammal működ­nek. A nagyfe­szültséggel kap­csolatos transzfor­málás, áramelosz­tás fejlett labora­tóriumi technikát is igényel. Képün­kön a permi „Kamkabel” nevű szovjet üzem nagyfeszültségű laboratóriumá­nak transzformá­torait látjuk. Az üveg művészei f **-* . ■ .* WígSSt dfié4 Az üveg készítése és az üvegművészet sokévezredes múltra tekint vissza. Az ókori Egyiptomban már i. e. 1500- ban üvegből vésett skarabeu- sokat készítettek. Egyes ókori üvegmaradványok is fejlett és művészi technikáról tanúskod­nak. A középkorban Német­országban és Franciaország­ban fellendült az üvegfesté­szet. A XVII. században Európában a cseh üvegipar ért él magas színvonalat és szerzett világhírnevet magá­nak. Ebben az időben a cse­hek már teljesen színtelen, tiszta üveget állítottak elő és azt megfelelő technikával dí­szítették. A kristályüveg vagy ólom­üveg átlátszóbb a rendes üveg­nél, nehezebb, de nem olyan kemény. ' Ólommal keverik. Már a középkori irodalmi for­rások is megemlékeznek az ólomoxid hozzáadásával ké­szült üvegről. Angliában a XVII. században készítettek először ólomüveget. A cári Oroszországban 1790-ben léte­sítették a gyatkovói kristály- és üveggyárat; e patinás gyár moszkvai kiállításán készült ez a felvétel. Ä szabálytalanság ára Tanulságos bírósági ítélet A Szekszárdi Állami Gazda­ságnak sürgős szüksége volt három darab olajtároló tank­ra. A Budapesti Kőolajipari Gépgyárhoz fordult, amely azonban — kapacitáshiányra hivatkozva — az azonnali munkát nem vállalta. A kö­vetkező megállapodást kötöt­ték: a gépgyár kijelölt dolgozói a gazdasággal mellékfoglalko­zású munkaviszonyt létesíte­nék és a tartályok elkészíté­séért a gazdaságtól 42 ezer fo­rintot kapnak. A megállapodás alapján az állami gazdaság a vállalat érintett alkalmazottait az SZTIÍ-nál biztosításra be­jelentette. A munkát a gyár üzemében, gépeivel és szerszámaival vé­gezték. Szerelés közben azon­ban egy kipattant szilánkdarab az egyik munkásnál oly sú­lyos sérülést okozott, hogy az illető fél szemére megvakult. A SZOT Társadalombiztosítá­si Főigazgatóságának Budapes­ti és Pest megyei Igazgatósá­ga a gazdaság ellen a sérült­nek nyújtott gyógykezelési költségek, valamint a részére megállapított havi baleseti já­radék nyolcévi összegének visszatérítéséért fizetési meg­hagyást bocsátott ki. Ennek hatályon kívül helyezéséért a gazdaság pert indított. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a keresetet elutasította, de fel­lebbezésre a Fővárosi Bíróság a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. A Munka Törvénykönyve megengedi — hangzott az indokolás —, hogy valamely vállalat a dolgozóit egy másik vállalat részére át­engedje. De ilyenkor a dolgozók mun­kaviszonya továbbra is az őket kirendelő munkáltatóval szem­ben áll fenn. Ebben az eset­ben azonban az történt, hogy a Kőolajipari Gyár alkalmazottai nem voltak kirendelve a gaz­dasághoz, hanem a vállalat te­lepén végezték a gyár feladat­körébe tartozó munkát, nem mint a gyár, hanem mint a gazdaság alkalmazottai. — Nyilvánvaló — hangzott tovább az ítélet indokolása —, hogy a szerződéskötés célja a pénzügyi jogszabályok megke­rülése volt. A gyár így kíván­ta elérni, hogy béralapját a tartályok elkészítésének mun­kadíja ne terhelje. A Fővárosi Bíróság előtt ismeretes egyes vállalatok hasonló irányú, eléggé el nem ítélhető törek­vése. Ilyen ‘körülmények kö­zött a gazdaság és a gyár dol­gozói közötti megállapodás teljesen formális volt és csupán a jogszabályok megkerülését szolgálta. A gazdaságnak nem volt bele­szólása abba, hogy a gyár dol­gozói miként, milyen körülmé­nyek között végzik el felada­tukat. Mivel ezek a dolgozók nem a gazdasággal, hanem a gyárral álltak munkaviszony­ban, nem lehet szó arról, hogy a gazdaság, mint munkáltató, óvórendszabályt sértett, amiért felelősséggel tartozik; ez a fe­lelősség a gyárat terheli.

Next

/
Thumbnails
Contents