Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-27 / 123. szám
2 1971. MÁJUS 87., CSÜTÖRTÖK T/Íirlflp Ä CSKP XIV. kongresszusának második napja (Folytatás az l. oldalról.) lására egész koncepciót agyal- tak ki, amely szerint az európai problémák állítólag nem oldhatók meg másképp, mint ' alamennyí együttvéve, egységes komplexumban. Így próbálják megnehezíteni az NSZK-nak a Szovjetunióval és a Lengyel 'Népköztársasággal kötött szerződéseinek ratifikálását. megakadályozni más problémák megoldását, beleértve az olyan fontos kérdést, mint azt, hogy Bonn kezdettől fogva érvénytelennek nyilvánítsa a müncheni diktátumot annak valamennyi következményeivel együtt. Nem lehet vég nélkül kal- márkodni a béke és a népek biztonsága érdekeivel. Az európai együttműködés megteremtése nem képezheti politikai alku tárgyát.’ Hinni szeretnénk: az európai országok ál- lamférfiai lesznek olyan határozottak és reálisak, hogy gyakorlatilag levonják a tanulságot a múlt tragikus leckéiből, Bízunk abban, hogy a népek is a békére és a valódi biztonságra törekednek, őszintén reméljük, hogy a jelenlegi ked- i vező lehetőségeket kihasznál- I ják és létrejönnek a tartós alapok az összes európai állam békés együttműködésére. Van biztosíték az egész nemzetközi helyzet javulására, a kedvező feltételek alakulására arra, hogy megvalósíthassuk a szocializmus és a kommunizmus felépítésének nagyszabású terveit. Ez a biztosíték a szocialista országok sokoldalú együttműködése — mondotta Brezsnyev. A délutáni ülés A délutáni ülésen több szocialista ország küldöttségének vezetője mondta el üdvözlő bőszedét. A sort Edward derek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára nyitotta meg, utána Erick Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, majd Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára beszélt. Ezután mondotta el beszédét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kádár János felszólalása Kádár János beszéde elegén szívből üdvözölte a kongresszus küldötteit és átadta a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép testvéri üdvözletét, legjobb kívánságait. Megemlékezett a CSKP félévszázados harcairól, majd kijelentette, hogy a csehszlovák és a magyar kommunisták tapasztalatai egyaránt mutatják: a kapitalista osztályellenség legyőzése, a múlt maradványainak felszámolása, az új, szocialista társadalom felépítése, a nemzetközi imperializmus beavatkozási kísérleteinek visszaverése nagy és nehéz feladat, amely nemzedékek szilárd helytállását követeli meg. Mi teljes mértékben megértettük annak a helyzetnek a súlyosságát és bonyolultságát — mondotta — amellyel csehszlovák elviársainknak a közelmúlt éy^íben . jzejnba kellett ripSnok. f Az ilyen helyzet súlyossága nemcsak abban van, hogy a szocializmus minden rendű és rangú ellensége a párt és a munkáshatalom szétzúzására tör, hanem méginkább abban, hogy a párt vezető szerepe meggyengül, az osztályfrontok összekeverednek, eszmei, politikai zavar, nacionalizmus lép fel. Az önök harca is megerősíti viszont azt a nemzetközi tapasztalatot, hogy nincs az a nehézség, amelyet ne lehetne legyőzni, a pártban érvényesülnek a lenini normák, a tömegekkel kölcsönös a bizalom, szorosak a kapcsolatok, s a párt rendíthetetlenül hű a proletár internacionalizmus eszméihez. A proletárinternacionalizmus hatalmas ereje volt a fő támasza a szocializmus magyar híveinek is 1956-ban, amikor nálunk, a személyi kultusz időszakában bekövetkezel aUjva&, h’-hák,. a íáonistás /irulás. : á belső osztályellenség és a nemzetközi .imperializmus támadása a .munkáshatalom, a nép szocialista vívmányainak megsemmisítésével fenyegetett. Sokat jelentett számunkra azokban a súlyos időkben, hogy nemzetközi osztály testvéreink között Csehszlovákia kommunistái és dolgozó népei igazi barátként mellettünk állottak és önzetlenül segítették harcunkat. A proletár internacionalizmus eszméje, a szocializmus ügye, a barát, a testvér iránti szolidaritás vezetett bennünket, magyarokat is akkor, amikor 1968-ban szövetségeseinkkel együtt a Csehszlovák Szocialista Köztársaság munkásosztályának, haladó erőinek segítségére siettünk. Mi akkor is bizonyosak voltunk abban, hogy ha az imperialistáknak nem lesz módjuk kívülről beavat- i'ozni,. JísebsxlQvákia kommu- j nistái -* és munkásosztálya, a A BNV ÉLELMISZERPAVILONJÁBAN BEMUTATTÁK A Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban árusítják! szocializmus hívei rendezik soraikat, megvívják harcukat, maguk megvédik hatalmukat, szocialista vívmányaikat, biztosítani fogják a társadalom kérdéseinek szocialista megoldását. A toyábbiakban arról szólt Kádár János, hogy örömmel töltenek el bennünket ‘ a csehszlovák elvtársaink utóbbi időben folytatott harcának nagy eredményei. Tények bizonyítják, hogy az a döntő fordulat, amely’ a Központi Bizottság 1969. évi áprilisi plénumával bekövetkezett, a Busák elvtárs körül tömörült új vezetés tevékenysége a párt sorainak rendezését, az ország teljes politikai és gazdasági konszolidálását szolgálja A gazdaságii és kulturális építésre átgondolt terveik vannak, s pártjuk politikájának megvalósításához széles körű és egyre növekvő tömegtá- mogiatást kapnak. Hála a csehszlovák kommunisták erőfeszítéseinek s a nép odaadó munkájának, Csehszlovákiában ma a szocialista társadalom épüL A magyar koihmunisták. az öntudatos magyar dolgozók — jelentette ki — szívből gratulálnak az elért eredményekhez és sok sikert kívánnak a további munkához csehszlovák elvtársainknak, Csehszlovákia testvéri népeinek. • gal. hogy a Magyar Népköz- társaság a szocialista országok nagy családjához tartozik; hogy pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a kommunista világmozgalom egyik harci osztaga. A kommunista világmozgalom helyzetével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szocialista országok egységének erősítése, a szocializmus. a haladás minden erejének tömörítése a népek fő fegyvere az imperializmussal szemben. A Magyar Szocialista Munkáspárt a maga részéről megtesz minden tőle telhetőt az egység erősítésére. A kommunistaellenesség, a szov- je tel len esség, a burzsoá nacionalizmus minden vállfája, hirdesse azt bárki, objektíve az imperializmusnak segít. — Európa népeinek érdekei azt követelik, hogy mielőbb összeüljön az európai biztonsági értekezlet és helyezzük szilárdabb alapokra kontinensünk békéjét. Ahhoz, hogy ratifikálják a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződést, kezdettől fogva érvénytelenítsék a müncheni szerződést, történjen meg a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogi érvényű. teljes elismerése, a két német állam viszonyának rendezése — érdeke fűződik kivétel nélkül minden európai országnak, nem utolsósorban m Német Szövetségi Köztársaságnak. A szocializmus, a haladás, a béke erőinek fokozniuk kell harcukat, hogy az antiimpe- rialista erők meghátrálására kényszerítsék Vietnam, egész Indokína, a Közel-Kelet térség gében fegyveres agressziót folytató imperialista erőket. Meggyőződésünk, hogy a hős vietnami nép. Indokína népei, a haladásért küzdő arab népek ügye győzedelmeskedni fog. A magyar nép, csakúgy, mint Csehszlovákia népe, szó-, lidáris a szabadságukért hart coló népekkel, és minden let hetséges támogatást megad rét szíikre. — A világ előre haladt nincs olyan erő, amely a tört ténelem kerekét megállíthat-, ná, vagy visszafordíthatná. A népek harcolnak és harcolni fognak a jövőben is, mert élni akarnak. Harcuk nyomán eljön a nap, amikor az emberiség jó reménysége, a társadalmi haladás, a nemzetek szabadsága, a béke osztatlan és tartós lesz — mondotta beszéde befejezésében Kádár János. Kádár János beszédét a hallgatóság nagy tetszéssel, helyesléssel fogadta. A szerdai napon esti ülést is tartott a kongresszus. A magyar belpolitikai élet- - ről szólva hangoztatta az MSZMP KB első titkára, hogy a Magyar Népköztársaságban a korábbi nehézségek leküzdése után, a munkáshatalom, a szocializmus pozíciói szilárdak és tovább erősödnek, majd ismertette a pártunk X. kongresszusának munkáját és az egy hónappal ezelőtt lezajlott általános választásokat, amelyek megerősítették a párt s az ország haladó erőit tömörítő Hazafias Népfront politikáját a szocialista társa dalom teljes felépítésének programját ’v; ~ £ * t Erőinket megsotsvééorzza -t- mondotta — nemzeti függetlenségünk biztosítéka, gazdasági fejlődésünk szilárd alapja, hogy országunkat szövetség, barátság és szoros együttműködés fűzi össze a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának többi országával, közöttük a testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaságra | » » ; | Berlinben megnyílt a szabad német ifI}(‘ 1 í'ril lIISi) K jóság parlamentje. Képünkön: lipcsei rt delegátusok a találkozón. CEZARY JUSZYNSKI: Lengyelországi április Cezary Juszynski lengyel újsaglrö, író, i zat)ráíró, dalszerző. Jan Gwózdz (Szeg Jancsi) álnéven írja humoreszkjeit. Több rövid zenei müve díjat nyert. Munkásságáért, társadalmi tevékenységéért Arany Erdemkereszttel tüntették ki és megkapta t ód- város Dtszérmét. A Köny- nyűzenei Zeneszerzők és írók Szövetségének alelnöke. Az alábbi írását magyarországi útja alkalmából közöljük. Néhány aktuális információt szeretnék közölni hazánkból és hazánkról a magyar olvasókkal, abból az alkalomból, hogy a baráti Magyarországra utazhatom. Áprilisban fogtam a cikkhez, ezért is a cím az, hogy „Április Lengyelországban”. De nemcsak azért, hanem mivel az idei év negyedik hónapja különösen érdekes volt a két nép barátságát illetően. Minden bizonnyal érdekli a magyarokat, mi történik egy baráti országban Magyarországgal kap- : ólaiban .., Tehát. Kedves Olvasó, tájékoztatni szeretném, hogy a Magyarországgal kapcsolatos külföldi események napihírein kívül még a következők történtek Lengyelországban: (Itt az újságíró rendszerezi megfigyeléseit e napokból és arra a következtetésre jut, hogy mindaz, ami történt, -meghaladja egy közönséges cikk kereteit) Április 4-én, Magyar- ország felszabadulásának 26. évfordulóján a Magyar Nép- köztársaság varsói nagykövete rádió- és tv-beszédet mondott s ezzel megkezdődött Lengyelországban a magyar kultúra hete. A rádió megkezdte a Be- nyovszky című regényciklus közvetítését előadássorozatot indított a magyar csalódról, a magyar szokásokról, ifjúsági vetélkedőt indított a Magyar Rádióval közösen Magyarországról vidám és komoly hangnemben egyaránt. A Rádiószínház közvetítetté Fejes Endre: Hazug című rádiójátékát. A televízióban este a gyerekeknek néhány magyar mesefilm, a felnőtteknek pedig Várkonyi Zoltán egy filmje és egy történet Bem tábornokról, majd riport a Lengyelországban élő magyar irodalmár és festő. Csorba Tibor meglátogatásáról, s az „özvegy és a százados” című film a nagyszerű Tolnay Klárival... Ezek voltak a magyar kultúra hetének legkiemelkedőbb eseményei Lengyelországban április 4 és 11 között. Nem számítva a magyar darabokat a színházak és zenekarok műsorában, a több tucat előadást és találkozót. A mai gyár témák a rádió és tv közvetítésével tizeriegynéhány millió nézőhöz és hallgatóhoz jutottak el. A magyar kultúra hete elmúlt, s április is, de a tv-ben továbbra is „napirenden maradtak” a magyarok. Április 18-án a poznani tv Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjét közvetítette, a katowicei tv műsorában a Három főváros dalai című műsorban elsősorban Budapest szerepelt, Varsóban pedig a Pokolrév című filmet, láthattuk, rögtön utána pedig a Lengyel Tudományos Akadémia történészeinek vitája következett a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról az elő" oi film alapján ... Április 22-én a Lengyel Televízió második adása háromórás magyar műsort sugárzott. Láttunk dokumentumfilmet Eötvös Lo- rándról „Első az elsők között” címmel, a „Magyar várak” és az „194ü-ben kezdődött” címmel dokumentumfilmeket az „Ex Antiquis” című zenés filmet, egy táncfilmet Orosz Adélról és Róna Viktorról. Kedves Olvasó, ha netán unalmas volt ez a felsorolás, bocsánatot kérek. Sőt ezek után úgy látszik, a cikkem is egy kicsit pontatlan. Mert a pontos cím talán ez lenne: „Magyar április Lengyelországban” vagy „Április: lengyel— magyar barátsági hónap”. De ez sem lenne az igazi, mert a lengyel—magyar barátsági hónap Lengyelországban egész éven át tart.
