Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-23 / 120. szám
1971. MA JUS 23., VASÁRNAP WSf HECrtl JCíriap Tíz százalék lakásra A Forte és a szsnesprogram A film közszükségleti cikk, a fényképezés tömegek szórakozása. A film tehát fogyasztási cikk, de olykor még luxuscikk, például a színes film. A Forte film világhírű, a váci Forte Fotókémiai Iparvállalat negyedik ötéves terve is azt célozza, hogy továbbra is világhírű maradjon, s egyúttal a hazai fogyasztók igényeit magasabb színvonalon elégítse ki. El akarják érni, hogy a színes fotópapír olcsóbb, ezáltal elterjedtebb legyen hazánkban is, s a fotó- amatőröknek ne csupán három, hanem 15—20 százaléka használja — Műszaki fejlesztésünket az elkövetkezendő öt évre a színes program határozza meg — mondja Lenyó László igazgató —, hogy olcsóbban adhassuk a színes filmet A fejlesztési alap kicsi, ez azt jelenti, hogy a vállalatnak meglévő műszaki kapacitásával a maximumot kell nyújtania. Ez megfelelő nyereséget biztosíthat a nyereségtömeg pedig alapvetően meghatározza a bérpolitikát, az üzemi közhangulatot. A negyedik ötéves tervben a Forte 50 milliós fejlesztése főleg a ,színes” program megvalósítását segíti elő. Termelési értékük évi félmilliárd torint A színes papír árát úgy szeretnék csökkenteni, hogy minőségben továbbra is versenyképesek legyenek a világpiacon. Bizonyos technológiai eljárásokat vásárolnak, hogy a minőségi mutatókban a nagy nyugati cégekkel állják a versenyt Kutatólaboratóriumuk pedig a megvásárolt technológiákat szabja a gyár testére. Az AGFA színesnek a kétharmadáért adják saját hasonló minőségű papírjukat. — Az életkörülmények, az életszínvonal javul, igényesebb a közönség. Az igény megvan a színesre, nekünk kötelességünk kielégíteni — mondja Peterdy Vince közgazdasági és tervosztályvezető. — Ha a fejlesztési alap kicsi, akkor miből fejlesztenek? — A fejlesztés egy részét a nyereségből fedezzük. — Tehát a nyereségszínvonaluk lehetővé teszi. Honnan a jó nyereség? — Az exportpiacok felkutatásával kivitelünk jól jövedelmez, ráadásul ha megfelelő forgalmat érünk el a tőkés országokban, a külkereskedelem a nyereségadót visszatéríti. A legfontosabb az, hogy a vállalat minden egyes gazdasági szabályozó hatását megfelelően tudja kihasználni, főleg a nyereségesebb gyártmányok előállításával, az exportárak növelésével, megfelelő importpolitikával, nehogy a külföldi cégek hazai piacunkon okozzanak kellemetlen meglepetéseket Mélyfúrású kutak, termálkutak, aknák fúrását javítását vállalja a CEGLÉDI ÜZEME. Cegléd III., Rákóczi út 72. Telefon: 83—14, Telez: 419. — Ehhez rendkívül magas színvonalú közgazdasági munka kell. Hogyan érik ezt el? — Termelésünk irányítását ezentúl számítógépekkel végezzük. A komputer bérmunkában dolgozik nekünk, négy-, nyolcezer forintos órabérért. Egyha- programunkat egy, másfél óra alatt megcsinálja a számítógép. Q A programot persze, végre is kell hajtani, s hogy van, aki végrehajtsa, azt az üzem fluktuációja is bizonyítja: a megyei gyárak közül a legalacsonyabb itt volt, a múlt évben a vándorlás, kilenc-tíz százalék. A gyár egyes üzemrészeinek átlagbért adnak, ezzel az üzemvezető gazdálkodik, kitűz bizonyos feladatokat, amelyeket így premizálni tud. Munkaverseny-mozgalmuk is hatékony: 51 szocialista brigádjuk dolgozik, május 1-én 270 ezer forintot osztottak szét a legjobban dolgozók között. A jó üzemi közhangulathoz tartozik — nem utolsósorban! —, hogy a fejlesztési alap 10 százalékát a dolgozók lakás- problémáinak megoldására használják fel. Az utóbbi években több mint 50 lakás épült fel e segítséggel. B. Gy. KÖZÉLET Elutazott Budapestről A. L Sokin, a Szovjetunió elektronikai ipari minisztere, aki dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter meghívására érkezett Magyarországra. ★ Magyarországra érkezett D. Goga szlovák kereskedelemügyi miniszter, Szurdi István meghívására. Tárgyalásokat folytat a magyar belkereskedelem időszerű kérdéseiről és a két országot kölcsönösen érintő kérdésekről. Vidéki körútra utazott Szófiából a magyar igazságügyi küldöttség, amelyet dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter vezet. Szófiai tartózkodásuk során Svetla Daskalova igazságügy-miniszterrel folytattak baráti megbeszélést. MÉG EGYSZER A BAGI BOROZÓRÓL Megérte a fáradságot... Lapunk április 29-i számában, Kinek kell a bagi borozó? címmel szóvá tettük a község kereskedelmi ellátásának fogyatékosságait. Megírtuk, hogy gyakran késik a kenyérszállítás, a vásárlók sorban állnak a tejért, akadozik a húsellátás, az egyetlen zöldségüzlet csak a nyári hónapokban árusít, a tejtermékek mennyisége kevés, választéka kicsi, s a Túra és Vidéke ÁFÉSZ az alapvető élelmiszerellátás megjavítása helyett inkább borkóstoló építését ígérte a községnek. Cikkünkben szóltunk arról is, hogy a zöldségüzlet megfelelő áruellátásával, egész évi nyitva tartásával kapcsolatos tárgyalások kudarccal végződtek az ÁFÉSZ és a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetői között; hangot adturtk a tsz panaszának, hogy vízzel kénytelen hűteni a tejet, mert az Agrokernél nem kapható TH 600-as hűtőaggregát. KÉT LEVÉL Cikkünk megjelenése után két levél érkezett szerkesztőségünkbe. Az egyiket az az olvasónk írta, aki annak idején felhívta figyelmünket a közellátási problémákra. Üjabb leveléből megtudtuk, hogy a tejért való sorban állás cikkünk megjelenése után növekedett, mert most már a kisgyermekes anyák cserekannáját sem fogadják el a boltokban, KÖJÁL-utasításra hivatkozva. Levélírónk —nem alaptalanul' — kétségbevonta, hogy a KÖJÁL épp a cikk publikálását követő napon tartott volna ilyen irányú ellenőrzést a bagi élelmiszerüzletekben. A másik levél a monori Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat 1. sz. aszódi gyáregységéből érkezett. Tóth Sándor igazgató — egyebek között — ezt írta: „... Nagyon sajnáljuk a bagi Vörös Csillag Tsz vezetőségét, de nem kellett volna az országot összejárnia tejhűtőberendezés után. Igaz, hogy a riportban említett TH 600-as hűtőgéppel mi sem szolgálhatunk, de a valamivel kisebb kapacitású MHT 1/500-as tejhűtőt kívánságra még be is szereljük. Amennyiben a tsz vezetősége igényli, a fenti berendezést ezúton felajánljuk. Nem kell érte messzire menni, csupán Bag, Dózsa György út 10. szám alá.. A két levél nyomán újból elmentem Bagra és Túrára. Mindenekelőtt arra voltam kíváncsi, a cserekannák letiltásán kívül, történt-e más intézkedés az ÁFÉSZ-nál? FOKOZOTT GONDDAL Gombos István vendéglátóipari osztályvezető, az ÁFÉSZ párttitkára ezúttal jó hírrel szolgált: / — Mindjárt a cikk megjelenése utáni napon megbeszélésre hívta össze a bagi boltvezetőket az ÁFÉSZ igazgatór sági elnöke és kereskedelmi főosztályvezetője. Felszólították a boltvezetőket, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg a kielégítő kenyér- és tejellátás biztosításáért; közölték velük, hogy a túrái Galga menti Tsz-sütöde vezetői megígérték: a jövőben gondosan betartják a kenyérszállítás szerződésben vállalt határidejét; az ÁFÉSZ vezetői utasították Tóth Jánosáé hálózati ellenőrt, hogy fokozott gonddal, sűrűn ellenőrizze a tej- és kenyérellátást a bagi üzletekben. Ami a KöJÁL-ellenőrzést és a cserekannák betiltását illeti: ilyen ellenőrzés nem volt. Pontosabban: nem most volt. A KÖJÁL már régen utasította a boltvezetőket, hogy cserekannákat ne fogadjanak el a vevőktől és azokat ne tárolják az üzletben, egyrészt higiéniai okokból, másrészt a raktárak zsúfoltsága miatt. A cikk megjelenése után. az ÁFÉSZ igazgatósága érvényt szerzett az eddig megszegett KÖJÁL- előír ásnak. — Megértjük a kisgyermekes anyák helyzetét — fűzte hozzá Gombos István —, és más módon biztosítjuk a kicsinyeknek nélkülözhetetlen tejet: napokon belül bevezetjük a heti előfizetéses rendszert. A kifizetett blokk ellenében a 27-es élelmiszerboltban — ahol csak 170 literes a hűtőszekrény — délig, a 26- osban egész nap átveheti a tejet a vásárló. — Ügy tudom, gyakran kevés a tej, nem jut minden vevőnek. Nem lőhetne többet rendelni, és ha megmarad, a fölösleget visszaküldeni? Bolbás Mihály áruforgalmi előadó válaszolt: — Levélben, majd személyes látogatásokkor többször kértük a Gyöngyösi Tejipari Vállalatot, hogy orvosolja a tej- és tejtermékellátással kapcsolatos panaszainkat. Szó esett a visszáruzásról is. Ezt a vállalat — szállítási gondokra hivatkozva — megtagadta. A Tejipari Szállítási Vállalat kocsijai hetenként kétszer hoznak árut; Túrát kivéve, a körzetünkhöz tartozó községekbe szerdán és szombaton. A szombati szállítmány rendszerint este, zárás előtt érkezik. Többnyire kevesebb, és szegényesebb választékban, mint amit a boltvezetők rendeltek. Gyakran van baj a minőséggel is. Minden reklamációnk eredménytelen marad. Szerettünk volna áttérni a tasakos tej árusítására: közelebbről kapnánk, és kis kapacitású hűtőszekrényekben is köny- nyebben tárolható. Sajnos, kérésünket a Galga tej közös vállalkozás elutasította. ÉS A BOROZÓ? — Mi a válaszuk a bagi borozóra? Miért van rá szükség? — Jobb híján — hangzik a meglepő válasz. — Mi is tudjuk. hogy a húsbolt kicsi, bővítésére azonban egyelőre nincs pénzünk. Ezért, amikor egy kiskőrösi termelőszövetkezet felajánlotta, hogy 300 000 forintot ad nekünk borkóstoló építésére, ha cserében az ő borát árusítjuk, kapva kaptunk az ajánlaton. Ebből az öszszegből ugyanis oly módon nagyobbíthatnánk meg a bagi tanács melletti üzletházat, hogy ott a borkóstoló is, a húsbolt is egy-egy 6x5 méteres helyiséget kapna... A gépgyártó vállalat levelét — a hűtőaggregátra vonatkozó ajánlattal — megmutattam Szamosi Károlynak, a bagi Vörös, Csillag Tsz főkönyvelő-elnökhelyettesének. Mi tagadás, nemcsak az ajánlaton lepődött meg, hanem azon is, hogy erről a Pest megyei Hírlap közreműködésével kellett értesülnie... Az elnökhelyettes megígérte, hogy sürgősen felveszik a kapcsolatot a gyáregység bagi telepével, s amennyiben a hűtőaggregát használható, megvásárolják. Megoldják a zöldségüzlet egész évi nyitva tartását és kielégítő áruellátását is — ígérte Szamosi Károly. A lakosság érdekeit a haszonkulcs fölé helyezve, mielőbb tárgyalásokat kezdenek az ÁFÉSZ-szal... ★ Levelek, két kiszállás, két teljes munkanap, sok-sok vita, érvelés: íme, a bagi borozóügy ,.rezsije”. Ám ha a Galga menti Tsz betartja a kenyér- szállítás előírt időpontját, ha bevezetik az előfizetést a tejre, ha megoldódik a község zöldség-gyümölcsellátása, ha a téesznek sikerül tejhűtpaggre- gátot kapnia, ha a borozó révén tágasabb húsbolthoz juta bagi lakosság, és ha a nagyobb boltban jobb lesz a húsellátás — akkor sem az idő, sem a fáradság nem veszett kárba. Nyíri Éva Gondjaink hálójában G yűléseken,, értekezleteken, baráti beszélgetések közben 'sűrűn tűnik úgy, mintha gondok szőtte háló béklyózná lábunkat, kezünket, s e hálóból nem lenne szabadulás. Maga az, hogy gazdasági, társadalmi természetű gondjainkról a legkülönbözőbb fórumokon nyíltan esik szó, becsülendő vonás, s a demokratizmus erősödésének bizonyítéka. A társadalom, s annak minden szervezete, intézménye aligha nélkülözheti hosszabb időn át a bírálatot, mert a kritika az az eszköz, amely a jobb, a tökéletesebb, a célszerűbb meglelését erőteljesen serkenti, tehát a haladás útjelzője. A gondok adta gond inkább az, hogy elválik egymástól a bírálat — intézkedéshozatal — végrehajtás hármasa, s míg az egyik oldalon a bírálat túl sok dolog egyszerre történő és azonnali megoldását követeli, a másik oldalon abban is lassú és tétova a cselekvés, amiben határozottan tenni lehetne. Elsősorban a gazdasági élet, s azon belül is a termelő tevékenység az, ahol a legkönnyebben mérhetővé, láthatóvá válnak a gondok. A beruházási piac tartós feszültsége, az építőipari kapacitások elmaradása az igények mögött, illetve az építőipari árak gyors emelkedése — három év alatt mintegy húsz százalék —, a gépek, berendezések egy részének elavultsága, hogy csak néhány példát említsünk, könnyen kimondatják a véleményt: nem látszunk ki a bajból. A baj azonban sűrűn nem több, mint a változás teremtette feszültség, tehát természetes jelenség. Lássuk a legszélsőségesebb példát: két esztendő alatt a váci, a gödöllői - járásban több termelőszövetkezet szanálására került sor. A szanálás hallatán sokan adtak hangot annak: lám, micsoda gondok vannak a mezőgazdaságban, csődbe jutnak a termelőszövetkezetek ... A „bírálat” — mert ebben az esetben valóban idézőjelbe kívánkozik — csupán arról feledkezett el, hogy nem a termelőszövetkezetek jutnak csődbe, hanem néhány olyan gazdaság, amelyet éddig a különböző forrásokból és címeken élvezett, kapott állami támogatás tartott fenn, a rossz vezetés, a felelőtlenség, a szervezetlenség ellenére. S zembe tűnő példákat a másik oldalról is sorolhatunk. A rengeteg bírálat, amely a gödöllői szakrendelőintézet körüli huzavonára, a szentendrei étterem építkezés tologatására, az ipari üzemek jelentős részében folyó mértéktelen túlóráztatásra vonatkozott, jogos volt, ám a cselekedetek késtek, a határozott fellépés egyetlen érintett részéről sem volt tapasztalható. Nem véletlen, hanem szinte törvényszerű ezek után, hogy a bírálók — s most értsük alatta az állampolgárok nagy közösségét —, ott is tehetetlenkedést vélnek látni, ahol megfontoltságról van szó, ott is nemtörődömséget gyanítanak, ahol a felelős mérlegelés követel időt. Az igaz és az igaznak vélt ősz- szekeverése, a jogos türelmetlenkedés összeolvadása fonja azután azt a hálót, amelyből reménytelennek tűnik a szabadulás. Gondjaink hálója létezik. Régebbi és közelebbi múltunktól sokféle örökséget kellett átvennünk — így a legsúlyosabbat, a társadalmi munka termelékenységének alacsony színvonalát —, s kár lenne tagadni, hogy a magunk hibáival, mulasztásaival és melléfogásaival is tetéztük, tetézzük gondjainkat. Nem ok arra sem gondjaink létező hálója, hogy mindent beledobáljunk — amire erős a hajlam —, s éppen a türelmetlenkedéssel, a jogtalan követelőzés- sel nehezítsük, akadályozzuk a megoldható dolgok mielőbbi intézését. A zoknak lenne tehát igazuk — mert ők sincsenek kevesen —, akik az eredményekre mutatva a gondokra legyintenek? Akik azt hangoztatják, hogy rendben van minden, ha akad is baj, nem több, mint múló tünet? Szó sincs erről. Semmi mást, csakis a valóságot lehet, szabad figyelembe venni egy adott kérdés mérlegelésekor éppúgy, mint a társadalom egész helyzetének megítélésekor. Aki a valóságból indul ki — legyen akár bíráló, akár a bírálattól cselekvésre kötelezett — következtetéseiben sem rugaszkodhat el attól. S ha a következtetések a valósághoz tapadnak, a cselekedetek sem szakadnak el tőle, azaz a gondok hálója fokozatosan könnyebbedhet. Mészáros Ottó Szombaton délután pontosan hármat mutatott az óra, amikor a váci Konstantin téren felhangzott a kürtszó, és Arató Jenő, a megyei munkásőrség parancsnoka ellépett _ a díszegység előtt. Elfoglaltak helyüket a vendégek is: Arató András, az MSZMP Pest megyei VB tagja, a pártbizottság osztályvezetője, Balogh László, a Váci Járási Pártbizottság első titkára, dr. Lukács Ferenc Vác város Tanácsának elnöke és Kovács László ezredes, helyőrségparancsnok, valamint a társ fegyveres testületek, a tömegszervezetek és a váci nagyüzemek képviselői. A Himnusz elhangzása után Papp József, a váci pártbizottság titkára lépett a mikrofonhoz, és köszöntötte a városi munkásőr-zászlóaljat abból az alkalomból, hogy a város önálló zászlóaljat kapott. A járási zászlóalj nemrégiben a Nógrádi Sándor nevét vette fel, a városi zászlóalj továbbra is Matejka János nevét viseli. Csapatzászlót kaptak a váci munkásőrök Vándor Béla, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának igazgatója és Fejes István párttitkár, a gyár dolgozóinak nevében ezúton vörös 'selyemzászlót adott át a zászlóaljnak. A zászlóalj parancsnok köszönő szavai után a városi pártbizottság, a KISZ, a tanát», a fegyveres testületek és nagyüzemek képviselői selyemszalagokat kötöttek a lobogó rúdjára. (A képen.) A bensőséges ünnepség záróakkordjaként a zászlóvivők elvonultak a zászlóalj előtt; majd a munkásőrök díszlépéssel köszöntötték az elnökséget, és a mintegy 3 ezer főnyi közönséget.
