Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-23 / 120. szám

í'tai HEGYE* xJtirttw 19:1. MÁJUS 23., VASÁRNAP Stromfeld-szobor Stromfeld Aurélnak állítot­tak emléket Békéscsabán a központi tiszthelyettesképző iskolán. A mellszobrot — László Péter budapesti szob­rászművész alkotását — az iskola udvarán szombaton ben­sőséges ünnepség keretében avatták fel. Az első 80 km Szombaton, a késő délutáni órákban első jelentősebb állo­másához, Nyíregyházára ér­kezett a Tarpa—Tenkes törté­nelmi lovastúra, amely — az úttörőmozgalom negyedszá­zados jubileuma tiszteletére — csütörtökön reggel indult el Tarpáról és végcélja Siklós vára. A több mint ötszáz ki­lométeres útból körülbelül 80 kilométert tettek meg. — Kiállítás. Hétfőn, má­jus 24-én nyílik meg a rác­kevei Árpád Múzeumban Dárday Nikolett iparművész kiállítása, amely június 6-áig tekinthető meg délelőtt 10-től este 18 óráig. Bejáratos kocsi — Kár lenne, ha idő előtt elkopnának a kerekek! (Zsoldos rajza) Faeke, fibula, nyenyere A tanár úr gyűjteménye Elterjedőben van a szabad­idő-felhasználásnak egy saját­ságos módja, amely hobby összefoglaló néven közismert. Nem ártana azonban végre megkülönböztetni a szenve­déllyel és olykor mániákus gyűjtőszorgalommal űzött ténykedéseket aszerint, melyi­kük tartozik az igazán nemes időtöltő tevékenységek közé, s melyek azok, amelyeket in­kább a furcsaságok közé sorol­hatnánk. Tobzódva Az a szenvedély, amely pél­dául Chemez Árpád biatorbá- gyi pedagógus munkaidő utá­ni érdeklődését, figyelmét, ide­jét leköti, általában szintén hobby címen vált az utóbbi években elterjedte. A tanár úr régiségeket, népi használati eszközöket, edényeket gyűjt. Szobája múzeum — s mint­hogy helye az évek folya­mán összegyűjtött tárgyakhoz Keresse fel a Budapesti Nemzetközi Vásáron a HUNGÁRIA MŰANYAGFELDOLGOZÓ VÁLLALAT kiállítását NIM-pavilonban! képest nagyon szűk, az ember lépni sem mer, nehogy kárt te­gyen valami értékben. Hétköz­napi használatú bútordarab számára nincs hely a tanár úr szobájában, szinte az ágya az egyetlen megtűrt haszná­lati tárgya, az is sarokba szo­rítva,, s körülvéve, ellepve a gazdag gyűjtemény darabjai­tól. Ellentétben sok specializáló­dott gyűjtővel, Chemez Árpád tobzódva gyűjt — pedagógiai eszközöket, régi pénzeket, ál­lattenyésztési, állattartási esz­közöket, manufakturális emlé­keket, népi zeneszerszámokat, cserepeket, kulcsokat, lakato­kat, festett és faragott népi bútorokat, felsorolhatatlanul sokfélét. Amit pedig gyűjt, azt igyek­szik mindenestől feltárni, tör­ténetével, eredetével együtt, s csoportosítja, restaurálja, kon­zerválja ezeket a tárgyakat. A kis családi ház által nyújtott hely szerény, és a gyűjtemény ."gyarapodásával egyre kisebb­nek hiányul, bár éppen a gyűjtemény ösztönözte arra a családot, hogy ezt a kis házat megszerezzék. Dénárok A házigazdának minden egyes tárgy személyes ismerő­se; inkább rokona. Tudja, hon­nan származnak, mi célt szol- i gáltak, kik és mire, mattól I meddig és milyen tájon hasz- 1 nálták. Ha csak röpke, de az összképet legalább némileg ér­zékeltető cikket próbálnék ír­ni, ahhoz is egyheti ráérős és figyelmes szemlélődés kellene itt. Furcsa talán, de Chemez Árpád nem szívesen mutogat­ja kincseit, s idő kell ahhoz, hogy bele-belekapjon egyik­másik tárgy történetének is­mertetésébe. Magába húzódó ember, a szó jó értelmében — nem a publikáció érdekli, ha nem amit publikálni szeret nónk: a gyűjteménye, az azzal kapcsolatos körülmények fel­derítése, annak ápolása, res­taurálása. — Enyém volt az ország leg­nagyobb dénárgyűjtemónye — mutat találomra egy celofánba ágyazott dénárfüzetet, amely­ben Nagy Konstantin család­ját ábrázoló, s e korból szár­mazó pénzektől Rákóczi kora­beli pénzekig szép rendbe szedve sorakozik régi idők e vásárlóeszköze... A vízpart római temetőt őrzött, onnan ez a római kori fibula, karkötő — a traktor később feltépte a földet, kiforgatta kincseiből, legalább egy-két tárgyat sike­rült kimentenem. A padláson régi népi hang­szerek, citerától havasi kürtig, nyenyerétől furulyáig. A szem­beni fal mellett a fotón is megörökített festett láda (van még hat-nyolc festett, karcolt láda, más néven szuszék), tá­las, népi tányérokkal, cserép­edényekkel. Egy szekrényből régi pedagógiai eszközök ke­rülnek elő, tankönyvek, ábécés könyv 1847-ből, népiskolai tan­könyvek, százesztendős irkák, rágesrégi és második világhá­ború utáni szemléltető eszkö­zök, rendkívül finom rézkarc- szemléltető ábrák — csak egy- egy füzetbe, tankönyvbe tu­dunk belelapozni. — Elcserélné-e tanár úr ezt a százéves pisztolyt? — El én. Egy ugyanilyen ré­gi ágyúra! Szemétdombról Az áttekintés vagy legalább átnézés reményéről letéve át­megyünk a melléképületbe, ahol a restaurálóműhely és a gyűjtemény másik része talál­ható. — Van, amit úgy találok meg parasztházak körül ki­dobva — ma nem sokra be­csüli a nép, amit tegnap cso­dálatos leleménnyel és művé­szettel létrehozott. Ez régi is­kolabútorzatból való: három­üléses pad, ez régmúltbeli pa­rasztgyerek által viselt guba, ez kisködmön. Ezek kékfestő­eszközök, ez itt egy kétméte­res fesztávolságú ökörszarv, ezek guzsalyok, rokkák, meg­vannak az összes járomtípu­sok, tehénpatkók a múlt szá­zadból, ez 150 éves faeke, ez régi kovácsfújtató, ezek régi kapukról származó vaslakatok, zárak, kulcsok, mindnek más a nyitja, fortélya. Sokuk ócs kávásként rozsdásodott sze­métdombokon ... Nemcsak a helyszínen, a pa­píron sem jut már hely a régi patikaszerszámoknak, könyv­kötőeszközöknek, fegyverek­nek — oly gazdag összevissza­ságban zsúfolódik minden. Egy nép leleményét, fantá ziadús alkotó szellemét őrzi, dokumentálja ez a gyűjtemény. Érdemes a figyelemre, a támo­gatásra. Pereli Gabriella Május 29 — ünnepi könyvhét Gazdag megyei program irodalom az ifjúságnak Elérkezett a tavasz és vele az ünnepi könyvhét, amit or­szágszerte május 29 és június 5 között rendeznek. A Pest megyei könyvtár, valamint a Hazafias Népfront könyvba- rát-bizottsága az idei könyv­hetet még az elmúlt évieknél is gazdagabban szeretné meg­ünnepelni. Az a céljuk, hogy az élő irodalomból azokat a műveket népszerűsítsék, ame­lyek elsősorban a fiatal olva­sók irodalmi ízlésének neve­lését szolgálják. Gondot for­dítanak arra, hogy az ifjúsá­gi klubok tagjai és a gyer- megolvasók is találkozzanak a szerzőkkel. Rátérve a részletes prog­ramra: a megyei megnyitót a „kiváló” elismerést nyert pi- lisvörösvári könyvtárban tart­ják május 28-án, délután 18 órakor. Utána a Fábián Zol­tán, József Attila-díjas író szerzői estje következik, amelyen Dánffy György szín­művész és Agonás György zon­goraművész működnek közre. Május 31-én Budapesten, a Kossuth klubban, délelőtt 10 órakor folytatódnak az ünnep­ségek, amikor is az olvasó né­pért mozgalom feladatait és eredményeit ismerteti Fábián Zoltán, az olvasónépfront-moz­galom szervező bizottságának titkára. Az ünnepi ülésen részt vesznek a megyei könyvbarát- bizottság tagszervezeteinek küldöttei. Ezt követően szinte mindennap más-más község­ben tartanak író-olvasó talál­kozót, szerzői estet, bemuta­tót. Az ünnepi könyvhét befeje­ző aktusára június 6-án kerül sor Budapesten, a MÉSZÖV kultúrtermében este hét óra­kor, a KISZ VIII. kongresszu­sa előkészítése jegyében. Ek­kor tartják meg az olvasónép­front-mozgalom keretében meghirdetett verseny megyei döntőjét, s osztják ki a jutal­makat. Nyári ecetem pedagógusoknak Az idén, július 10—22 kö­zött nyolcadik alkalommal rendezik meg a magyar peda­gógusok nyári továbbképzésé­re a TIT szegedi, nyári egye­temét. Ezén a tanítási órák korszerű levezetésének elvi és gyakorlati kérdéseiről lesz szó. A 11 előadás, a fotómén belül, a gondolkodásra nevelés új módszerével, az oktatás új eljárásaival — például a prog­ramozott oktatással — és más oktatási és nevelési kérdések­kel foglalkozik. A szegedi nyári egyetemre eddig 300 pedagógus jelentette be részvételét Tiiury várkapitány emlékére Négyszáz évvel ezelőtt a Za­la megyei Orosztony község alatti csatában a törökök csel- vetésének áldozata lett Thury György kanizsai várkapitány. Halála 400. évfordulója alkal­mából szombaton történelmi napok kezdődtek Nagykani­zsán. A város egyesített mun­káskórusai az emlékülésen — ősbemutatóként — előadták Bárdos Lajos Kossuth-díjas ki­váló művész „Thury György emlékezete” című kórusművét. A történelmi napok kereté­ben ma kiállítás nyílik a vá­rosban, majd leleplezik Thury bronzszobrát — Borsos Miklós szobrászművész alkotását. Pillangókisasszony A Magyar Állami Operaház Erkel Színháza ma újítja fel — két szereposztásban — Puccini Pillangókisasszony című ope­ráját. Rendező: Szinberger Sándor, a Kolozsvári Operaház fő­rendezője. A képen: Házy Erzsébet és Radnay György. Minden ezredik A televízió ifjúsági „Radar” műsora február harmadiki előadásában a mozgássérült és testi fogyatékos fiatalok helyzetével foglalkozott. Az érintett fiatalok és pedagó­gusok, egészségügyi, szociális szakemberek képviselői a ka­mera előtt különböző néző­pontból s indulattal szóltak. A beszélgetésből kicsendült, hogy a mozgássérültek, testi fogyatékosok sajnálat helyett segítséget és jogokat igényel­nek. A levonható következ­tetés: rehabilitálásukért sok­kal többet tehetnénk. Nagy visszhangot váltott ki országszerte az adás, cáfol­va társadalmi közönyt, bi­zonyítva az aktivitás kihasz­nálatlan tartalékait A váci Híradástechnikai Anyagok Gyára fiataljai például egy vasárnapi műszak bérének jó részét ez ügy támogatásá­ra ajánlották fel. A húszéves, ceglédi Kósik András is, szerkesztőségünk­höz írt levelében a február eleji „Radar” adására hivat­kozik, mint érintett fiatal. „Nem segítséget kérek, segí­teni akarok.” A családi ház bizonyos meg- állapodottságra utal, beren­dezése s a kert arra, hogy la­kói szeretnek tevékenykedni, szeretnek élni. A fiatalember édesapja gépkocsivezető, édes­anyja háztartásbeli, húga gimnazista. Hamar belejö­vünk a beszélgetésbe: — Legrégibb emlékem a mozdulatlan némaság. Ami­kor más már az egyszer­eggyel birkózott, nekem egy félmozdulat kivitelezése, egy szó kiejtése volt a lecke. Most már, szobában, tudok járni. De mi lett volna, ha tízéves ko­romban egy gyógypedagógus rokonunk nem irat be a ceg­lédi gyógypedagógiai iskolá­ba? Mert minket hivatalból soha senki meg nem keresett. Ott végeztem el az első négy osztályt, a felső tagozatot pe­dig normál általános iskolá­ban, magánúton — jeles ered­ménnyel. A korrepetálást, he­ti hat órában, az állam fizette. Akkorra már utánajártak a szüleim jogoknak, lehetősé­geknek, de az egyik szomszéd utcában él egy hasonló járó- képtelen fiú, ő az iskolába sem jutott el. Nappali tago­zatos középiskolába nem me­hettem, de az esti gimná­ziumtól is óvtak, hogy a töb­biek nehezen fogadnának be... Mégis beiratkozott. Most. a második osztályban, általá­ban jelesei vannak. írni gép­■ ■■ pel ír. Rengeteg iskolatársa látogatja, egy barátja is az utcájukból. Egy Cegléden járt erdélyi fiúval, s két mozgássé­rült diákkal levelez. — Valahová tartoznunk kel­lene: úgy gondolom, jó vol­na egy . egyesület. Ahonnan kaphatnánk felvilágosítást jo­gokról, lehetőségekről. Itt a lakás, ellátás, elhelyezkedés, közlekedés gondja. Az ember nem tervezhet örökké a szü­leire. Vagy itt van az, hogy bennünket egy kategóriába sorolnak a szellemi fogyaté­kosokkal ... Már írtam az Egészségügyi Minisztériumba is, de egyelőre nem kapott támogatást a javaslatom. Per­sze, innen, nekem, nehéz — másoknak is fel kéne karolni az ügyet. Ki volt dr. Pető András, : fővárosi, Villányi úti Mozgás sérültek Nevelőképző- és Ne velőintézetnek alapítója, igaz gatója? Nem gyógytornává kezelhető testi fogyatékosok kai, hanem az úgynevezet mozgássérültekkel foglalko zott. Náluk a központi ideg rendszer sérült, ezért mozog nak máshogyan vagy sehogy A gyógyítás is a központi ideg, rendszerre hat: nem fektet hanem testi-szellemi mozgás

Next

/
Thumbnails
Contents