Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-04 / 103. szám

1971. MÁJUS 4., KEDD "%/6'Wap 3 A DOLGOZÓK ÜNNEPÉN (Folytatás az 1. oldalról.) gyárban huszonöt éve végzett munkájuk elismeréseként Bffifók Ferencné és Paul Gyula törzsgárda jelvényt és pénzju­talmat vett át az igazgatótól, majd a gyár 1-es üzeme Jó­zsef Attila és a 3-as üzem Luhasovicze, a 2-es üzem Jó­zsef Attila és a 3-as üzem Dobó Katica szocialista bri­gádjait tüntették ki a vállalat Kiváló brigádja címmel. Ezzel az ünnepség hivatalos része befejeződött. Benépesül­tek a park sétányai, ahol fut­ballmérkőzés, labdajátékok és játékpavilonok várták egész­napos szórakoztató prog­ramokkal az ünneplőiket és ünnepeiteket Sz. J. GÖDÖLLŐ Lovasok a Esőre ébredt Gödöllő is. A felvonulás kezdetére megszűnt ugyan a szemerkélés, de a hű­vös szél nem ült el. Tíz órá­ra mégis mindenki készen állt a demonstrációra. Színes de­korációk, vörös és nemzeti színű lobogók mindenütt. A Szabadság téren emel­vényt sem kellett építeni, a presszó előtti terasz természe­tes tribünként szolgált Ott láttuk dr. Dobi Ferencet, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkárát, dr. Nagy Sándort, a városi pártbizottság titkárát, Bene­dek Jánost, a városi tanács el­nökét, az üzemek kiváló dol­gozóit, a veteránokat. Ünnepi beszédet dr. Dobi Ferenc mondott. Emlékeztetett a nemzetközi munkásosztály sok évtizedes harcára, a ma­gyar szervezett dolgozók küz­delmére, majd így folytatta: — A fejlődés szemmel lát­ható: új alkotások, ipari me­zőgazdasági létesítmények, vá­rosrészek gazdagítják orszá­gunkat, Gödöllőt is. Ma a munka ünnepén bizakodva nézünk a jövőbe, mert kezünk menetben munkája nyomán a még to­vábbi fejlődés körvonalai bontakoznak ki. A beszédet a gödöllőiek szí­nes felvonulása követte. Első­ként az iskolások értek a tri­bün elé. A fiúk atlétatrikós csoportja gúlát alkotott, nagy sikerrel. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet sokféle járművet, traktort, ekét, kom­bájnt vonultatott fel, mintegy jelezve a mezőgazdaság szo­cialista átalakításának sikerét. A Ganz Műszer Művek Árammérő Gyára, a népvise­letbe öltözött lányok tánca, az Agrártudományi Egyetem tan­gazdasága, a Humán Oltó­anyag Intézet, s az utánuk jövő sok-sok felvonuló ugyan­csak nagy tapsot kapott Az egyetem lovas csoportja külön színfoltot jelentett. Délután sem volt kegyes az időjárás. Az erdőkben, lige­tekben nem lehetett nagy ma­jálist tartani, de a kulturális rendezvények némi kárpótlást nyújtottak, az elmaradt kirán­dulásokért. P. J. Délelőtt 10 órára zsúfolásig megtelt a vácszentlászlói mű­velődési ház. A szeles, hűvös idő ellenére a házigazdákon kívül a valkóiak és zsámboki- ak is vidáman, jó hangulatban köszöntötték a proletár inter­nacionalizmus nagy ünnepét. A gyűlés elnökségében helyet foglalt dr. Magyart András, a megyei pártbizottság tagja, a gödöllői Agrártudományi Egyetem .tanszékvezető taná­ra, Járjapka József, a Gödöl­lői Járási Pártbizottság titká­ra, Kovács Zoltán, az Észak- Pest megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének titkára, Bozsó Lászlóné országgyűlési képviselő, Furulyás János, a vácszentlászlói Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke, valamint Bajnóczi Márton, a zsámboki Petőfi Termelőszö­vetkezet elnöke. Molnár Antal, Valkó, Vác- szentlászló községek közös ta­nácsának elnöke üdvözölte a megjelent vendégeket. Majd Járjapka József mondott ün­nepi beszédet. Ezután dr. Ma­gyart András átnyújtotta a megyei pártbizottság kong­resszusi zászlaját Bajnóczi Mártonnak, a zsámboki Pető­fi Termelőszövetkezet elnöké­nek. Bajnóczi Márton a tsz nevé­ben megköszönve a zászlót, bejelentette: a zsámbokiak versenyre hívják ki a 3 ezer holdon felül gazdálkodó ter­melőszövetkezeteket. E vetél­kedő legfőbb célja az, hogy a gazdaságokban elsősorban me­zőgazdasági jellegű tevékeny­ség fejlődjék tovább. Kovács Zoltán, az Észak- Pest megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Terüle­ti Szövetségének titkára a me­gyei tanács dicsérő oklevelét és az ezzel járó 15 ezer forin­tos pénzjutalmat adta át a zsámboki Petőfi Termelőszö­vetkezet részére az elnöknek. A vácszentlászlói Arany­kalász Tsz a területi szövetség elismerő oklevelét kapta. Emellett a vácszentlászlói Aranykalász Termelőszövetke­zet tizennégy dolgozóját okle­véllel jutalmazták. A zsámbo­kiak közül öten vehették át a kiváló termelőszövetkezeti dol­gozó jelvényt, négyen oklevél­ben és pénzjutalomban része­sültek. A vácszentlászlói május el­sejei megemlékezés záróak­kordjaként ünnepi műsort lát­hattak a részvevők. F. G. CEGLÉD Májusi zászlók alatt Cegléden nem kellett május elsején zenés ébresztő. Korán reggel gyülekeztek az utcákon az emberek, ünneplőben, or­kánkabátokkal, az eget lesve, megkönyörül-e rajtuk a ziva­tar. Mikor Kűrit Andrással, a neki lett igaza: színes, szép felvonulás színhelye volt ai idén is Cegléd. A Rákóczi úton először a veteránok vonultak végig. Utánuk, az általános is-' kolások kisdobosai, úttörői kö­vetkeztek, transzparensekkel városi tanács elnökével talál­koztunk, reménykedve kérdez­te: süt-e Pesten‘a nap, hoz- tunk-e magunkkal meleget? Aztán hozzátette, hagyomány itt a munka ünnepén felvo­nulni, nyolcezren is össze­gyűlnek, de hát ki tudja, most lesznek-e annyian... Csala László, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának elnöke bizakodott, s köszöntve a most 25 éves mozgalmat. Az ünnepen a ceg­lédiek 500 kisdobost avattak úttörővé, őket is ott láthattuk a felvonulók között. A katona- zenekar dalaira a középisko­lások sorfala következett, majd a gyárak, üzemek, vál­lalatok és a termelőszövetke­zet dolgozói vonultak el az emelvény előtt. T. E. DUNABOGDÁNY Májusiak Dimabogdányban az egyik vaskapu mellett szép sudár fa magasodott a ház fölé. A szél hosszan libegtette körülötte a színes szalagokat, amit rákö­töttek. Májusfa volt, a javá­ból, mint ahogy a Kossuth Lajos utca másik oldalán is, kicsivel feljebb a párjának örült a Pintér család. — Maguknál ki kapta a má­jusfát? — nyitottunk be Elter Jánosékhoz. — A lányunk, Anna — mondták a szülők. — Tizenhat éves, most éppen nincs itthon, felszolgáló a Vöröskőben. Olyan csendben csinálták a betyárok, hogy észre sem vet­tük. Én hallottam meg úgy éj­jel két óra tájt kinn a pusmo­gást — mondta a mama. — Nézek ki, látom, védőn körbe­veszik a fát, mert jöttek a „rablók”. Aztán arról beszélgetünk, hogy régebben milyen nagy divat volt májusfát állítani. Fokmérője volt, melyik lány hogy tetszik a legényeknek. Amikor a fákat már felállítot­ták, más csoportok azon igye­keztek, hogyan lehetne elvinni őket és az általuk kiszemelt lány ablaka alá állítani. A kedves népszokás az utób­bi években már-már kivesző­nek tűnt, most azonban két dunabogdányi lány is örülhe­tett az ajándéknak. k. ni. Pusztai romantika a nagy­kőrösi Cifra-csárda előtt: tűz felett rotyogó bogrács- gulyás, árnyas fák alatt le­gelésző lovak, széles kari­más kalapú csikós pattog­tatja mellettük ostorát. A kö­rösi lovasiskola hagyomá­nyosan vendégszerepeit ezen a majálison is: a neves1 szakember, Dőry Miklós ve­zetésével legszebb ruhájuk­ban, legszebb paripájukon vonultak fel az iskola ez al­kalomra csikósnak kinevezett tagjai. A focipályán áz Építők Tarka majálisok és a Volán csapatai vívták rangadót, az egyik kapu mö­gött pedig vágtáztak, ugrat­tak a lovasok — nem keve­sebb nézőt vonzva, mint a Volán öt gólja. A pompás pa­cik: öcsi, Matyi, Margit, Csi­bész és a legkedvencebb Kedves sétalovaglásra is ren­delkezésre álltak, illetve 'ügettek. Engedelmesen hagy­ták, hogy irányítsa forgal­mukat az iskola egyik legjobb tanulója, a húszéves Farkas Olga. Aki egyébként „civil­ben” forgalmista... ★ ' Kék egyenruha, fehér tá­nyérsapka — az elegáns dísz­egyenruháról már messziről megismerni a konzervgyár koncert-fúvószenekarát. Mu­zsikájuk sok majálison csen­dült már fel Nagykőrösön, s — mint Simon István zenekar- vezető elmondta —, az ország más városaiban is. A kon­zervgyárak zenekarai közül egyedül birtokosai a kiváló együttes címnek, 46 zenészük között a legfiatalabb 14 éves, ■a legidősebb 50. Több ven­dégszereplésre készülnek, de természetesen nem lesznek hűtlenek Nagykőröshöz: má­jus l-től, minden héten két­ezer, esti térzenére invitálják a város lakóit. ★ KRESZ-tábla nem jelezte ugyan, a 4-es számú főúton,' Albertirsa közelében, az autó­soknak ajánlatos volt mégis öt kilométerre csökkenteni sebességüket. A község apra- 'íja-nagyja sétált ugyanis az országút mentén a Romantika autóscsárda felé, amelynek környékét valósággal meg­szállták az ünneplők. Annak bizony, aki e szép erdős vi­déken a természet lágy ölén ■vágyott volna csendes pihe­nőre, messzebbre kellett ki­rándulnia. A liget fái kö­zött hangszórókból áradt a ■tánczene, vásárosok kínál­ják hangos szóval portékáju­kat, pattogtak a céllövölde légpuskái, vidám gyerekhad­dal pörgött a körhinta. S akinek neon jutott hely a csárda asztalai mellett, a fű­re telepedve fogyasztotta á finom falatokat, s a hordók csapjaiból habzó seritalt... S itt, a színes kavalkádban ad­tak egymásnak randevút a •fiatal párok — fellendítve az árusok mézeskalácsszív-for- galmát. ? i Sz. J. Á TÖBBÉRT - TÖBBET L ezajlott az ünnepségek zöme, a megyében vál­lalatok, termelőszövet­kezetek sokasága, dolgozók nagylétszámú csoportja vet­te át a munkasikereket el­ismerő kitüntetéseket, a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, a megyei pártbizottság által adományozott kongresszusi versenyzászlóf, oklevelet, a kiváló vállalat cím elnye­rését tanúsító okmányt, a szakma kiváló dolgozója, a vállalat kiváló dolgozója jelvényt. Ahogy gyári nyel­ven, némi maliciát is bele­keverve fogalmaznak, „csil­laghullás” van ilyenkor, ám tiszta lelkiismerettel ál­líthatjuk: tényleges ered­ményeket jutalmaztak a ki­tüntetések, az anyagi és er­kölcsi elismerés különböző formái. Tényleges eredmé­nyeket: a megye ipara ta­valy hét, építőipara har­minc százalékkal termelt többet, mint egy évvel ko­rábban, s az ipar esetében a termelésnövekedés nagy­részét a termelékenység emelkedése fedezte. A me­gye területén a szocialista szektor beruházásai elérték a 2,5 milliárd forintot, ja­vult a gyártmányösszetétel, Sokféle ága-boga van an­nak, hogy gondok, buktatók ellenére is miként sikerült mindezt elérni, teljesíteni, s most csupán egyetlen té­nyezőre mutatunk rá: a fel- szabadulás huszonötödik évfordulóját, majd a párt X. kongresszusát köszöntő munkaversenyre. Rendkívül fontos forrásokat nyitott meg a verseny, dolgozók újabb ezreit vonta be a kö­zösen vállalt több eléréséért folyó küzdelembe, új közös­ségeket formált erőssé, s erős közösségeket szilárddá. A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával ki­tüntetett Pest megyei Mű- anyagipari Vállalatnál meg­különböztetett módon hang­súlyozták: eredményeik legfőbb biztosítéka a kol­lektíva egészének munká­ja volt, s az, hogy senki nem irtózott az újtól, a nem járt úttól, a kísérlete­zéstől, az új gyártmányok bevezetésével együttjáró többlet feladatoktól. Lénye­gében hasonló a helyzet mindenütt. A Dunai Kő­olajipari Vállalatnál 45 mil­lió forintot tett ki a vállalá­sok értéke, s még ezt is túl­teljesítették. A Váci Kö­töttárugyárban éppúgy, mint a kitüntetett keresi kedelmi vállalatoknál, a sikerek forrását nem udva­riasságból, hanem ténysze­rűen a közösség erejében jelölték meg, a szocialista brigádok áldozatos tevé­kenységében, a szocialista cím elnyeréséért vetélkedő egységek — műhelyek, üzemrészek, illetve boltok — adta többletben. Igaz: o kollektíva ellenére sem versenyt csinálni, sem ered­ményeket elérni nem lehet. A ligha célszerű csupán számokkal kifejezni a verseny hatását egy- egy közösség formálódásá­ra, de sokat mond, hogy a jubileumi verseny, illetve a kongresszusi verseny idő­szakában a megye termelő egységeiben 131 új munka­brigád alakult, a szocialis­ta címért, illetve annak megtartásáért versenyző közösségek száma pedig 435-tel gyarapodott. Eredmények mellett per­sze azért akadnak gondok is, mert éppen a sikerek fényében világosodnak meg igazán a teendők, a javí­tásra váró dolgok. A leg­alapvetőbb: csak ott van értelme a versenynek, ahol a teljesítés reális feltételeit megteremtik. Igaz, egyre kevesebb a formális válla­lás, az értékelhetetlen „fel­ajánlás”, eltűnt a látszat kedvéért erőltetett verse­nyeztetés, s valós teljesít­mények, mérhető eredmé­nyek kerülnek elbírására. Ám sajnos, nem ritka eset az sem, hogy megszület­nek a vállalások, tart a lel­kesedés, de ahogy telnek a hetek, úgy csappan meg a hit, mert nincs anyag, szerszám, anarchia uralko­dik az üzemben, mindent fölborít a kapkodás. Jól dolgozni, egyenletesen tel­jesíteni, s a hivatalosan kö­telezőnél többet adni csak szervezettség, rend, ki­egyensúlyozott termelésve­zetés mellett lehet. Napja­inkban itt van a verseny folytatásának, újabb ered­ményeinek csomópontja; si­kerül-e változtatni az irá­nyítás, a munkaszervezés színvonalán? Többet, mint a kötelező, csak kérni lehet. A kérés- csak akkor erkölcsös, ha nem irreális, hanem reális. A többért több embernek kell dolgoznia, összefognia, s többféle módon segíteni a cél elérését. A május elseje előtt lezajlott ünnepségek, azt igazolják, hogy egyre több termelői kollektíva ér­ti meg ezt, s cselekszik a többért, mindenkire szá­mítva, mindenkiben társat keresve. S ahogy a múlt évi eredmények legfőbb forrása ez volt, idén is vál­tozatlanul csak ez lehet. M. O. VÁCSZENTLÁSZLŐ Zászló és oklevél

Next

/
Thumbnails
Contents