Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-04 / 103. szám
4 1971. MÁJUS 4., KEDD Márka — vagy valóság? Község és üzem kapcsolata Bizonyára a gyár márkajelzése: az IMI az oka, hogy képzeletemben az Ipari Műszergyár és Iklad neve elválaszthatatlanul összeforrott. Az IMI egyszerre jelenti nekem a gyárat és a községet Vajon a valóságban is így összeforrtak, segítik egymást? Izsó József né, a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára tűnődve ismétli a kérdést: Mit jelent a gyár a községnek? Határozottan kezdi a választ, később bizonytalanul folytatja: — Mindenekelőtt munka- alkalmat. Mintegy százötven ikladi lakos'keresi kenyerét a műszergyárban. — Ilyen kevés? — csodálkozom őszintén és joggal, hiszen tudom, hogy távoli községekből is járnak legalább eny- nyien dolgozni az IMI-be, Aszódról meg egyenesen ki- lencszázan. A titkárasszony kis, tehetetlen mozdulattal jelzi: ez van. — Másodszor a gyár értékes anyagi segítséget nyújtott a falunak. Az elmúlt három évben az üzemtől átutalt kommunális adó képezte fejlesztési programunk anyagi alapját. Abból a kevésből, amit lakossági bevételnek hívunk, nem sokra mehtünk volna. Őszintén szólva, nem is tudom, hogy’ leszünk ezután? Arra céloz, hogy 1971. január elsejétől az üzemek kommunális adó helyett fejlesztési hozzájárulást fizetnek, ám azt nem a telephelyül szolgáló községnek vagy városnak, hanem a megyei tanácsnak. — Ebben a három évben, amíg a kommunális adóból gazdálkodtunk, egy sor égető problémát tudtunk orvosolni. Rendbehoztuk a községet átszelő műutat: egymillió forintból kétszintes egészségházat építettünk, földszintjén orvosi rendelővel, emeletén szolgálati lakással; a többi pénzből és a termelőszövetkezet kétszázezer forintos hozzájárulásával klubkönyvtárat építünk a tanácsháza mellett. Ide költözik majd a KlSZ-szerve- zet, és a Ráday-kastély vizes falai között nyomorgó művelődési otthon. A kommunális adó megszüntetése azért is érzékenyen érinti a községét, mert a negyedik ötéves terv kidolgozásánál még bekalkulálták. Így került be a tervbe az óvodaépítés, mint egyike a legsürgősebb feladatoknak. — Terveztük 'egy önkiszolgáló élelmiszerbolt építését is — folytatja a titkárasszony. — Áprilisban tárgyaltunk erről a MÉSZÖV, az aszódi ÁFÉSZ és az IMI képviselőivel. Az AFÉSZ-nak van egy telke a gyár mellett; a bolt az üzemi dolgozóknak is megkönnyítette volna a bevásárlást. Sajnos, a gyár nem tudott segíteni: éppen elég anyagi terhet ró rá a fejlesztési hozzájárűlás. — Túl az anyagiakon, milyen a község kapcsolata a gyárral? A társadalmi akciókban, a politikai munkában számíthatnak-e az üzem támogatására ? — A társadalmi munkákban inkább a termelőszövetkezetre, a helyi sportkör tagjaira, az úttörőkre és a KISZ- esekre számíthattunk. A gyártól — igazság szerint — nem is jcértünk ilyen segítséget. Örültünk a kommunális adónak, nem akartuk még jobban terhelni... A politikai munkában segítettek, akár előadót kértünk, akár szónokot az állami ünnepségekre. Ez azonban inkább csak alkalomszerű kapcsolat volt... Hogy vélekedik minderről a gyár igazgatója, Oszkó Gyula? — Két közösség együttműködését, kapcsolatát — ez esetben az üzemét és a községét — sok minden motiválja — kezdi elgondolkozva. — Személy szerint nekünk sosem volt problémánk az ikladiak- kal, a község vezetőivel. Mégsem mondhatom azt, hogy kapcsolatunk ideális, jobb már nem is lehetne. Az nem minden, hogy meghívnak bennünket az ünnepélyekre, megosztják velünk örömüket, gondjaikat. Nekünk is lennének megosztandó gondjaink. Hogy a legnagyobbat kezdjem- krónikus munkaerőhiánnyal küzdünk. Jelenleg háromszáz-há- romszázötven ember hiányzik a létszámból, és nagy a fluktuáció. Ez ügyben segítségért fordultunk a környező községek tanácsaihoz. Mondanom sem kell talán, eredménytelenül. Még itt, Iklad'm sem kaptunk segítséget, ahova pedig tavaly egymillió-hatszázöt- venezer forint kommunális adót fizettünk a község fejlesztési alapjába. Egy másik példa: rengeteg fiatal munkásunknak van lakásproblémája. öt-hatszáz forintos albérleti díjat fizetnek Aszódon különböző kamrákért, sufnikért. Látta azt a sok szép villát, ami mostanában épült Ikladon? Még amelyikben laknak, abban is akadna kiadó szoba, de a legtöbb lakatlan: a család továbbra is a nyári konyhában szorong. Azt mondtuk a fiataloknak, keressenek albérletet ezekben a szép házakban. Ha már olyan sokat fizetnek, legalább emberi körülmények között lakjanak. Mindenütt elutasították őket. Akkor a közAz Égi bárány az újkori ellenforradalmak kegyetlenségének aprólékosan pontos, s ugyanakkor áttételesen ábrázolt természetrajza. Jancsó Miklós filmjének már jól ismert, tipikusan „jancsói” eszközei úgy világítanak rá minden fehérterror módszereire, hogy a fasizmus mítoszt teremtő sajátsága pőrén áll előttünk. A művész eszközei minden filmjében egyformának tűnnek, de csak látszólagosan azok, külsőségeikben. A filmek formanyelve a kifejezendő témától elválaszthatatlan, és Jancsó témái hasonlóak. Jancsó összetéveszthetetlen, sajátos stílust alakított ki: a helyszín végig azonos, a díszlet a természet (erdő, mező, folyó, domb), a jelmezt bármikor és bármilyen alkalomra felvehetné az ember (harcban és sétához, most vagy száz évvel ezelőtt), kellékek a ló, a pisztoly, az állandó mozgás, járkálás, vágtatás (hosszú, vágás nélküli beállítások). A hősök egymáshoz, a cselekményhez, a mondanivalóhoz való viszonyát az fejezi ki, hogy éppen milyen helyzetet foglalnak el a képkompozícióban (például : akik körül a kamera forog, attól akció várható, aki az álló kamera előtt kering, az tehetetlen). Az ellenforradalmár pap (Madaras József) ideológiai szimbóluma a szélsőjobboldali kurzusnak, amelynek ravaségi tanács segítségét kértük. Ennek sem lett eredménye... — Maradt tehát az anyagi kapcsolat? — Újabban az is megszűnt közöttünk, s ez bizonyos aggályokat keltett a dolgozókban. A kommunális adó bevezetésekor azzal érveltek az illetékesek: úgy Igazságos, ha a pénz oda kerül vissza, ahol az eredmény, a nyereség megszületett: abba a városba, községbe, ahol a gyár működik, így lehetővé válik, hogy a város, illetve a község fejlesztési célkitűzései között helyet kapjanak a gyári dolgozók kívánságai, problémái. A mi esetünkben ez úgy realizálódott, hogy községi tanácstag dolgozóink tolmácsolták a gyári kollektíva kérését. Így | került sor például a községet átszelő mű- út megjavítására, ami az üzemi buszok közlekedése szempontjából nagyon fontos volt számunkra. Most nem tudom, hogy lesz ezután, ha a pénz bekerül a «.nagy kalapba?” Nem kis összegről van szó, a tavalyi 1,65 millióval szemben idén már 3,5 millió forintot kell a megyének befizetnünk. Elvileg biztos vagyok benne, hogy a pénz ezután is jó helyre kerül, akár a Dunakanyar fejlesztésére fordítják, akár a Buda környéki barlanglakások felszámolására. A dolgozók azonban azt kérdezik: mit kap ebből Iklad? A község óvodája kicsi, korszerűtlen. Érinti ez a mi dolgozóinkat? Nem is kis mértékben! Bővíteni kellene az üzlethálózatot. A bevásárlás a mi dolgozóinknak is gondot okoz, és így tovább. — A kapcsolat olyan fogalom, amely kölcsönösséget takar. Kölcsönösen kell törekednünk fenntartására, megjavítására. szabb és hatásosabb képviselője nem is lehetne, mert az ellenforradalmak eszméi öröktől fogva meglevő és változtathatatlan „isteni eredetű” dogmák. A fanatikus pap bibliaidézetei, átkokat és kegyetlen büntetést szórnak az ellenszegülőkre. Am ugyanezek a citátumok nem kiragadva a teljes szövegből, éppen az ellenkező értelmet adják. Ám ez a legkevésbé sem érdekli a fehérterror megszállott kegyet- lenkedőit A harcból az kerül ki győztesen, aki megszerezte a hatalmat. 1919 pedig elbukott. A bosszúszomjas pap ideáinak materiális alapjai vannak: a zsinóros fekete mentébe öltözött „szürke eminenciás” (Kozák András) hatalma. A kivégző osztag összeverődik, a rendőri és végrehajtó hatalom — csendőrök és a fehér tiszt (Bujtor István), valamint cimborái — vallási dogmákkal alátámasztott kegyetlen. gyilkosságainak vagyunk tanúi. A fékevesztett öldöklés oka a bosszú, a megfélemlítés, az elriasztás. Am még ez sem elég. Felhangzónak az ismert dalok: „Ezeréves Magyarország...”, „Árpád apánk ...”. Ez már rítus. szigorú szabályok szerint. A megkülönböztetés, az erőszak szabályai, s aki nem ..énekel” a többiekkel, azt megölik. A sovén rituálénál szörnyűbb kevés van. Cigányzenére, műmagyar dallamokra Árpád-kori templom a Törökzugban Gyulán, a németvárosi Törökzugban tereprendezés közben emberi csontokat, téglát, faanyagot és egyéb építőanyagot emeltek felszínre a szkréperek. A Magyar Tudo- Mányos Akadémia Régészeti intézete dr. Baltay Kornél és dr. Kovács László irányításával megkezdte a kutató- ásatást. Az eddigi eredményből arra következtetnek, hogy Árpád-kori templom alapjaira (bukkantak. Feltehetően ,a XIII. században, gótikus stílusban épült. Hercndríil Kalocsára A világhírű herendi porcelángyár üzemet hoz létre a népművészet alföldi fellegvárában, Kalocsán. A helyi .vezetőik és a gyár képviselői már megállapodtak a részletekben: kétmillió forint költséggel épül fel a telep, amelyben 1972-ben kezdődik a munka. Festésre, illetve „pingá- lásra” érkezik ide a tennék, s itt történik a szárítás is. Sok a túljelentkezés — Csak azért is bejutok! (Zsoldos rajza) ölnek, mert „aki magyar, velünk van”, aki nincs, az nem is az, tehát pusztuljon. Együtt van minden. Az erőszak, a fasizmus ideológiájának tartópillérei: a pap, a fehér tiszt, s a tényleges hatalom, a „szürke eminenciás” — a klérus, a sovinizmus, a dzsentroid fasizmus. Tiszti csapatok érkeznek, kiválik közülük egy (Daniel Olbrychski) megnyerő, fiatal tiszt, aki mosolyog, aki hegedül. Mosolyára, hegedűszavára ölnek; lángolnak a máglyák. Cinikusan mosolyog, megnyerőén pózol a megváltó szerepében, aki nem öldökölne már ilyen nyíltan. Alakja jelképezi: az ellenforradalom arculatának meg kell változnia, szalonképesebbé kell lennie. A történelemben is pontról pontra nyomon követhető folyamatot, a nyílt fasizmus ter- rorisztikus, beteges természetét, a fehér konszolidáció burkoltabb és árnyaltabb aljasságát olyan szimbólumrendszerrel ábrázolja Jancsó, amely egyszerre teszi konkréttá és időtlenné a filmet, egyszerre ayatja művészi élménnyé és ideológiai tanulmánnyá Kende János operatőr kitűnően valósította meg a rendező elképzeléseit, Madaras József, Danié) Olbrychski és a többi színész pedig rendkívül magas színvonalon játszott.. Berkovits György Nyíri Éva Új Jancsó-film ÉGI BÁRÁNY TV-F/GYELŐ Telemagazintól Mikszáíliig A hét statisztikája: főműsorként — egy opera, egy doku- mentumfilm, két filmsorozatrész, két tévéfilm. Megjelent a képernyőn egy új összeállítás: a telemagazfn, s egy régebbi : a Színházi Album. A hét egyik legjobban sikerült adása, az újszülött, a te- lemagazin bemutatkozása volt. (Szerkesztő-riporter: Regős István, rendező: Pauló Lajos.) A televíziónak végre sikerült elérnie azt, amit „Halló”-ban egyáltalán hem: a magazin bejöhetett a lakásba, a néző ott ülhetett a társaságában s nemcsak néznie kellett izgatottan egy kamerába, hanem közbekérdezhetett, beleszólhatott a műsor riportjaiba, interjúiba. Az egyetlen hiba — s ez a műsorszerkesztőé —, hogy fél hatkor kevés fiatal ülhet a képernyő elé. Jobb lenne, ha a Tele- magazin következő adása később, talán a híradó előtt jelentkezne. A Századunk XVII. része az ismert frankhamisítási perről szólt, de új dokumentumokkal, érdekességekkel (Irta és rendezte: Bokor Péter.) Színesen pergetett, „krímiszerűen” s kellő hitelességgel rajzolt meg egy kort, közelített egy érdekes esemény kapcsán annak politikai hátterére az egyórás dokumentumfilm. Csütörtökön került adásra dr. Várady György műsora, a Színházi Album. Körképet adott a színházak programjáról, rég elmúlt premierekről, interjút, s egy kis vitát is, Ungvári Tamással és Molnár Gál Péterrel, a Major Tamás által újszerű felfogásban rendezett Romeo és Júliáról, Noha lényegbevágóan aligha lehet néhány perc alatt ilyen összetett kérdést megvitatni, de így is informált, s — mint az egész műsor is — ízelítőt adott a színházi világból. (Kár viszont, hogy nem elég friss. A legközelebbi is két hónap múlva jelentkezik.) I Pénteken volt az első „igazi főműsor”, Kapás Dezső: Neveletlenek című tévéfilmje, Nemere László rendezésében. Abszurd volt, mert hihetetlen helyzetekbe hozta szereplőit, köznapi, mert közhelyproblémában nem tudott újat közölni — felszínes cselekményvezetéssel operált. Vígjátéknak nem volt vígjáték, tragikomédiának nem volt sem tragikusan komikus, sem komikusán tragikus. Egy öregember látogatásait láttuk fiainál, akik már elfelejtettek játszani, s megismerkedését a játszóterek lakóival, akik hajlandók vele „végigbuszozni” a városon. Páger Antal azonban még eb-- be is tudott színt vinni, s ezért talán kevesebben álltak fel elégedetlenül a készülék előL A május elsejei műsor nem dicséri a programösszeállítóik munkáját: gyengécske ünnepi adásra futotta idén. Legjobban az „Egy óra Rábai Miklósnál” című műsor sikerült (rendező: Sándor Pál), amely a 20 éves Állami Népi Együttest és 50 éves művészeti vezetőjét, Rábai Miklóst köszöntötte. Mikszáth Kálmán „grimaszát” Bozó László alkalmazta televízióra. Egy éj az Arany Bogárban címmel. Egy kis anekdota-alapötlet: daliás ifjú öreg hölgynek öltözve, gyönyörű fiatal özvegy papnak álcázva, közös szobába kerülnek a fogadóban — Zsuzsa, a szobalány jóvoltából. Jól megrajzolt karakterek, s az előbb említett sztori, kitűnő zenével (Szokolay Sándor), Halász Jutka és Tahi Tóth László kellemes játékával. T. E. Kalandfilm, krími, vígjáték Harminc film a mozikban Híven a hagyományokhoz, az idei nyár is elsősorban a könnyedébb hangvételű, szórakoztató filmek szezonjának ígérkezik. Mintegy 30 kaiand- film, krimi, vígjáték, zenés film szerepel a mozik nyári műsortervében. Június magyar bemutatója lesz a Reménykedők, amelyben Tolnay Klárinak, Kállai Ferencnek és Bárdi Györgynek jutott nagyobb feladat. Nagy népszerűségre számíthat az Oscar- díjjal kitüntetett For,ró éjszakák is Rod Steignerrel és az ismert néger színésszel, Sidney Poitierrel a főszerepekben. A történet egy gyilkosság kiderítése kapcsán a mai Amerika faji problémáiról vall. Az olasz Antonioni Zabriskie Point ja is folytatja a film-' múzeumban megkezdett siker- sorozatát. A nyári hónapok öt új szovjet filmet ígérnek. A Búcsú a pályától a mai szovjet fiatalok világáról szól, míg az Egy közülünk kalandos, izgalmas história. Két japán produkcióval is találkozhatnak majd az egzotikus alkotások kedvelői. Az Emberi torpedó és a Halál erődje az emberi helytállás gondolatát boncolgatja. Claude Chabrol Az állatnak meg kell halnia című krimijével jelentkezik a hazai filmszínházakban, amely azonban jóval több egy szokványos nyomozás filmrevitelénél. Annie Giro- dot neve bizonyára sokak számára teszi vonzóvá A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl, csak fecseg című francia komédiát. Ugyancsak szórakoztató produkció a Hogyan robbantottam ki a második világháborúi című kétrészes lengyel filmvígjáték is. Western a javából az amerikai Ben Wade és a farmer. Roger Moore filmjének címe Az angyal elrablása. A Te és én és a kis Párizs, az Enyém a világ című NDK-, a Várakozás című jugoszláv, valamiül A kanári és a hóvihar című román film egészíti ki a következő hetek műsorát DUNAALMAS Lilla-emlékszoba Csokonaira és szerelmére, Lillára emlékezett vasárnap a Komárom megyei Dunaal- más lakossága. A falu művelődési házában ünnepélyes külsőségek között Csokonai—Lilla emlékszobát nyitottak. A gazdagon berendezett helyiségben azokat a tárgyi emlékeket mutatják be, amelyeket a falu orvosa, dr. Ferenczy Miklós sok-sok éves kutatómunkával gyűjtött össze. A szobát Csokonairól és Lilláról készített életnagyságú festményék, eredeti képek és fotókópiák díszítik. A sok emlék között különösen érdekes a Csokonai gyűrűjének történetét jegyzőkönyvbe foglaló dokumentum és Lilla étkészletének több darabja. Az ünnepség résztvevői megkoszorúzták a falu temetőjében Lilla sírját és Lilla egykori szülőházának tőszomszédságában levő Csokonai- szobrot. A BALLAGÁSRA AJÁNDÉKOZZON KÖNYVET! Gazdag választékot talál az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban.