Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-14 / 112. szám
1971. MÁJUS 14, PÉNTEK “SK^Cirlap 3 A Béke-világtanács közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) ENSZ apartheid bizottsága delegációjának vezetője, Talib el Shibib, az ENSZ dekolonizáció« bizottsága küldöttségének vezetője, Krisna Menőn (India), Khalev Mohéin, az. EAK Béketanácsának főtitkára szólalt fel ezután. A közgyűlés résztvevőinek meleg ünneplése közepette érkezett meg a tanácskozásra Ralph Abernathy lelkész, és keresetlen szavakkal köszöntötte „testvéreit a humanizmusban”. Juan Manirellu kubai professzor, Able Abdur Habi szíriai delegátus, J. F. Cairns ausztráliai küldött, Dos Santos mozambiki küldött felszólalása után felolvasták Sekou Touré guinea! köztársasági elnöknek a közgyűléshez intézett üdvözletét A délutáni plenáris ülést megnyitó elnök Albert Norbert professzor (NDK), a Béke-világtanács elnökségének tagja bejelentette, hogy a tanácskozás következő részét az indokínai kérdésnek szentelik. Singkapo laoszi tábornok, Cham Seng kambodzsai miniszter, Nguein Van Hieu, a DVK béketanácsának főtitkára, Dang Thai Mai professzor, a VDK Béketanácsának alelnöke szólalt fel ezután. Sidney Peck professzor (USA) szólalt fel, majd felolvasták Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, a román államtanács elnökének a BYT közgyűléséhez intézett üdvözlő táviratát. Ezután Kim Tál Hi, a koreai békebizottság alelnöke fejezte ki jókívánságait, majd Ralph Abernathy lelkész lépett a mikrofonhoz. Délelőtt, amikor a közgyűlésre sietett, csupán rövid köszöntőit mondott, most viszont felszólalásában részletesen foglalkozott a faji megkülönböztetés elleni küzdelemmel, amely szervesen kapcsolódik a béke- mozgalom céljaihoz. Ezután Romes Csandra, a Romes Csandra szóbeli kiegészítője Elöljáróban emlékeztetett a főtitkár arra, hogy 18 esztendővel ezelőtt, 1953-ban Budapesten ülésezett a Béke-világ- tar.ács, nem sokkal a nemzetközi békemozgaíom szárnybontása utáni időben. — Ezért kértük meg magyar barátainkat, hogy legyenek vendéglátó házigazdái mostani közgyűlésünknek — mondta Romes Csandra —, mert olyan helyet kerestünk tanácskozásunknak, ahol kedvező feltételek között, jó légkörben dolgozhatunk. Hálásak vagyunk a magyarországi békemozgalomnak, barátainknak, a velük együttműködő szervezeteknek, hogy lehetővé tették közgyűlésünk budapesti ösz- szehívását. A következőkben a főtitkár részletes áttekintést adott a nemzetközi békemozgaíom te- rebviiyesedéséről, szervezeti és tartalmi megerősödéséről, különösen az utóbbi években tapasztalt kiteljesedéséről. — Az imperializmust az agresszió kiszélesedése, a világháború veszélyének növekedése, az agressziónak kitett népek szenvedése mind hozzájárul újabb és újabb mozgalmak, szervezetek létrejöttéhez. Ezek a tények elősegítik annak elismerését, hogy csakis akkor tudjuk hatékonyan visszaverni az imperialistákat, ha összehangoljuk erőfeszítéseinket, együttműködünk, közös alcciókat dolgozunk ki — hangsúlyozta Romes Csandra. A továbbiakban utalt arra, hogy különösen megerősödött a nemzetközi békemozgalom 1967-től, amikor az került előtérbe, hogy a béke erői vessenek véget az USA vietnami agressziójának. Kitért beszámolójában arra, hogy az amerikai imperializmus indokínai gaztettei kísértetiesen hasonlítanak a hitleri fasizmus szörnyű tetteire. Hozzátette, hogy az imperializmus világuralmi törekvései fajgyűlölettel és elnyomással párosulnak. A közel-keleti kérdés kapban nemcsak elméleti, szervezési, vezetési és kiképzési kérdéseket vet fel. Szüntelenül növekednek a követelmények a harc megvívásához szükséges haditechnikai eszközök tekintetében is. A tagországok e követelmények kielégítése érdekében eddig is nagy erőfeszítéseket tettek. Kutatták, keresték, hogy a rendelkezésükre álló lehetőségeket minél ésszerűbben, gazdaságosabban és egymással szoros együttműködésben hasznosítsák. E téren is további lehetőségeket teremt a Varsói Szerződés szervezetén belül létrehozott haditechnikai koordináló szerv. Ennek segítségével összehangoltabb, jobb elgondolásokat és javaslatokat tudunk kialakítani a haditechnikai eszközök és fegyverrendszerek további tökéletesítésére és egységesítésére. Alapvető törekvésünk, hogy a katonai célszerűség a gazdaságossággal párosuljon. Szocialista államban elengedhetetlen követelmény — és meg is van minden feltétele annak —, hogy az össztársadalmi termelésből a védelemre fordítható eszközöket a lehető legnagyobb hatásfokkal, minél ésszerűbben hasznosítsuk. Ezért egyesített védelmi szervezetünkben maximálisan arra törekszünk, hogy mind a kuta'ásban és fejlesztésben, mind a gyártásban minél kis- sebb ráfordítással minél nagyobb hatékonyságot érjünk el. Nem szükséges bővebben magyarázni, hogy a kollektivitásban rejlő lehetőségek jobb kihasználása milyen előnyöket jelent hazánk népgazdasága szempontjából is. Az elmúlt tizenhat esztendőben a Varsói Szerződés országai többször is kezdeményezzen léptek fel az államok közötti vitás kérdések békés rendezéséért A népek reménnyel és elismeréssel tekintenek a bukaresti, a Karlovy Vary-i és a budapesti felhívások aláíróira. A Varsói Szerződés tagállamai hazánk fővárosában, Budapesten fogalmazták meg „Az európai országokhoz” című felhívást, amely az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet előkészítésére és megtartására szólítja fel földrészünk országainak kormányait és népeit. Megelégedéssel szemlélhetjük a dolgok olyan alakulását, amelyben a budapesti felhívásban foglaltak — ha lassan, sok zökkenőn keresztül is — mégis közelednek a megvalósuláshoz. Az európai biztonsági értekezlet szükségességét a népek megértették, s a nyugati országok kormányai sem térhetnek ki sokáig előle. Természetes, hogy mindaddig, amíg a Varsói Szerződés javaslatai nem valósulnak meg tagállamai kénytelenek katonai szervezetük további erősítésére is megfelelő intézkedéseket termi. Gondoskodniuk kell arról, hogy a Varsói Szerződés védelmi erejének színvonala és készenléti foka mindig olyan legyen, amely az agresszort visszariasztja szándékától. Pártunk x kongresszusának állásfoglalása a Varsói Szerződést illetően, a népfrontpolitikának legutóbbi nagy győzelme méltóan fejezte ki, hogy népünk és fegyveres erői a jövőben is készeit békénk, biztonságunk, a Varsói Szerződés erősítésére. csán Romes Csandra emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban az Egyesüli Arab Köztársaság elismerésre méltó kezdeményezései új reményeket nyújtanak a politikai, a békés megoldásra. — Európa biztonsága élet- fontosságú az egész világ számára — folytatta beszédét Romes Csandra. Utalt arra, hogy az 1970-es év nagy terveket hozott az e kontinensen levő feszültség enyhítésére. A nemzetközi közvélemény örömmel üdvözölte az enyhülés konkrét jeleit, amelyek az előrehaladás új reményeit támasztották a béke útján. Mindenekelőtt az NSZK és a Szovjetunió, valamint az NSZK és Lengyelország között aláírt egyezményeket említette. Majd hangsúlyozta e szerződések ratifikálásának szükségességét. Az európai biztonsági értekezlet megtartásával kapcsolatban emlékeztetett arra: a Varsói Szerződés országai hozzájárultak ahhoz, hogy a tervezett konferencián — az eredetileg javasolt napirend szerint — vitassanak meg olyan széles problémakört, amely kiterjed a kontinens államai közötti kapcsolatokban az erőszak alkalmazásának elvetésére, a kereskedelem kiterjesztésére, gazdasági-tudományos és kulturális kapcsolatok kiépítésére. Az európai biztonsági értekezlet összehívását nehezítő akadályok elhárítása nem képzelhető el a kontinensen élő népek nagy tömegeinek aktív részvétele nélkül — mondotta. Foglalkozott a referátum a fajgyűlölet és a fajüldözés, a gyarmatosítás elleni küzdelemmel is — azzal a harccal, amelynek az esztendeje 1971. Végezetül ismételten hangsúlyozta a Béke-világtanács főtitkára, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet sürgetően szükségessé teszi a Béke-világtanács • erőinek összefogását minden olyan mozgalommal, amely elszántan harcol a békéért, a nemzeti függetlenségért, az igiazságosságért és a társadalmi haladásért. Csák az együttműködés és az akcióközösség vezetheti el az emberiséget a háborúmentes korszakba. A világ antiimperialis- ta népeinek ereje az egységben rejlik, s bizonyos, hogy ennek kiépítésében, erősítésében rendkívül fontos esemény a nemzetközi békemozgaíom budapesti tanácskozása. Szünet következett, majd a késő esti órákban megalakult a közgyűlés 6 munkabizottsága: az európai biztonsággal, a közel-keleti helyzettel, a faji megkülönböztetés és a gyarmatosítás elleni harccal, az indokínai kérdéssel, a leszereléssel, valamint a fejlődő országok problémáival foglalkozó munkacsoport. Munka a szomszéd portán Sorra megkezdik munkájukat a nemrég választott községi, városi tanácsok, s tevékenységükhöz — több oldalról — sokféle várakozás fűződik. E várakozások egyike az, amit igy fogalmaznak meg a legtöbb helyen: iparra van szükségünk, hogy fejlődhessünk, haladhassunk. Az elmúlt években ez a várakozás divatossá vált. Mindenki ipart szeretne, minden település, terület az iparban látja holnapjának gazdagabbá válását A megye, — mint területi egész — valóban gyors léptekkel haladt az iparosodás útján, amit a többi között az is bizonyít hogy míg 1965-ben 77 ezer, a múlt eszterdőben már több mint 110 ezer dolgozott a megye szocialista iparában. Bizonyítja, a haladást az is, hogy nagy termelési értéket produkáló vállalatok kezdték meg, illetve bővítették tevékenységüket. Az elmúlt esztendőkben lépett a termelőüzemek sorába a Dunai Kőolajipari Vállalat a Dunamenti Hőerőmű Vállalat Dunakeszin a házgyár, a Dunai Cement és Mészművek mészüzame, jelentős mértékben bővítette kapacitását a Nagykőrösi Konzervgyár, a Híradástechnikai Anyagok Gyára, a Mechanikai Művek, a Forte Fotokémiai Iparvállalat, hogy csak néhányat említsünk a gazdag példatárból. Az adottságok döntenek Éppen mert gazdag a példatár, kapott lábra az a nézet hogy az ipar létrehozására, illetve fejlesztésére mindenütt lehetőség van, csak — követelni kell. E követelések észrevehetően megsokasodtak az elmúlt években, több településen a helyi vezetés mostohagyerekként sajnáltatta magát, mert nem óhajai, hanem a reális adottságok alapján döntöttek az iparfejlesztésről. Bármennyire is igaz az, hogy a terület- és településfejlesztésnek rendkívül fontos eszköze az ipar, nem szabad hallgatni arról, hogy egyik eszköze, s ennek az eszköznek a jó, észszerű felhasználásához adottságok, feltételek kellenek. Ahol az elmúlt években jelentősebb iparfejlesztést hajtottak végre, ott — néhány kivételtől eltekintve — a reális feltételek sem hiányoztak ehhez, az alapvető adottságok megvoltak. Az alapvető adottságok sorába legkevésbé tartozik az óhaj, hogy legyen ipar, sokkal inkább az — a többi mellett —, hogy rendelkezésre álljon az energia, víz, munkaerő, a szállítás, a technológia megkövetelte környezet megszervezhető legyen, s Nagygyűlés Angyalföldön Angyalföldön csütörtök délután lelkes hangulatú nagygyűlést rendeztek. A részvevőket, köztük a BVT közgyűlésére érkezett vendégeket Kárász Győző, a Szolidaritási Bizottság alelnöke üdvözölte. A nagygyűlésen több külföldi vendég is felszólalt. Hosszantartó taps köszöntötte a szónoki emelvényre lépő Ralph Abernathy lelkészt (a képen) az amerikai polgárjogi mozgalom vezetőjét, aki a meggyilkolt dr. Martin Luther King utóda és harcának tántorítha tatlan folytatója. Nagy tapssal fogadott felszólalása után Németh Géza érdi református lelkész lépett a mikrofonhoz. Bejelentette, hogy templomot építenek, amelyet dr. Martin Luther Kiugrói neveznek el. Közölte, hogy gyülekezetük ifjúsága elhatározta: a meggyilkolt King árváit jelliépeígy tovább. Nagyon egyszerű példával élve: hiába szorgalmazza a tanács, hogy ipar — bármilyen ipar — települjön a városba, amikor csakis női munkaerő-forrás van, férfi munkaerőben már régóta hiány mutatkozik. Mi értelme ilyen helyre telepíteni egy vasipari stb. üzemet? Csak nem az öncél, hogy „van ipar”? A példák arra figyelmeztetnek, hogy létezik ilyen törekvés, amely összetéveszti a foglalkoztatás megoldását az ipartelepítéssel vagy fejlesztéssel, s figyelmen kívül hagyja azt a hétköznapi igazságot, hogy lehetetlen mindenkinek helyben munkalehetőséget nyújtani. A népgazdaság számára nem is súlyos, hanem egyenesen elviselhetetlen terhet szülne az az állapot, hogy apró üzemecs- kék gombamódra növekednének, miközben a jól felszerelt, nagy termelékenységű berendezésekkel, gépekkel ellátott gyáraik sorra csökkentenék termelésüket, mert nem lenne ember, aki dolgozzon. Ésszerű tehát csak az lehet, ami megfelel a társadalmi munka hatékonysága követelményének, mert drága mulatság az, amikor ugyan helyben foglalkoztatnak újabb ötven vagy száz embert, de ennek fejében a népgazdasági veszteségek — akár közvetlen, akár közvetett formában jelentkezzenek is azok — milliókra rúgnak. A fejlesztés — folyamat Hibás az a nézőpont, amely szerint a fejlődés csakis ugrásszerű változás. Ezért, hogy ipar alatt emberek százait foglalkoztató gyárakat értenek, s kirekesztik abból a valóban hasznosan és nyereséggel űzhető élelmiszeripari tevékenységet, a szolgáltatás — vagy ha úgy tetszik, a tercier-ágazat — nyújtotta sokféle lehetőséget, s végül, de nem utolsósorban az egyre inkább iparosodó mezőgazdaságot! Mindez foglalkoztatási lehetőség — amit például bizonyít a Daba- son létrehozott élelmiszeripari üzem, a Nagykőrösi Konzervgyár kiterjedt előfeldolgozó hálózata, vagy újabban a termelőszövetkezetek társulása tejfeldolgozók létesítésére —, s ha a fejlesztést, mint folyamatot fogják fel, akkor ebben is meglelik a járható, s nem is tűi rögös utat. Az ipar létesítése ugyanis — ha a feltételek nem eléggé szilárdak — gyakran bizonyul rögös útnak. Ügy tűnhet, olyan tipikusan mezőgazdasági terület, mint a dabasi vagy a nagykátai járás, a gödöllői járás úgynevezett felső része, ahol ugyanakkor a bejáró munkások száma is nagy, könnyen elláthat munkaerővel egy-egy nagyüzemet. A tapasztalat szerint Ikladon, az Ipari Műszer gyár éppúgy munkaerő- hiánnyal küzd, mint a Telefongyár Bugyi községbeli üzeme, s létezik e gond Tápiószelén, a Kohászati Gyárépítő Vállalat egységében is. A magyarázat éppen abban található meg, hogy a munkaerőforrás elaprózódik, a foglalkoztatási lehetőségek nem találkoznak a meglevő szabad munkaerő összetételével, s hogy a helyi érdekek és a népgazdasági érdekek összhangja még nem teremtődött meg. Felelőtlenség lenne, s kárt okozna — mindenkinek. azoknak is, akik úgy hiszik, jót cselekednek a követelések ismétlésével — válogatás nélkül támogatni minden tervet, minden helyi elképzelést A távlat: tervezés Éppen ezért távlatot nem az óhajok, a kívánságok összefoglalása adhat, hanem a tárgyilagos tervezés, a lehetőségek szigorúan elemző felmérése. A kormány határozata a területfejlesztés irányelveiről, illetve a településfejlesztési koncepcióról világosan kijelölte azokat a járható utakat, amelyeken a gazdasági szervezeteknek épúgy, mint az irányítás testületéinek, haladniuk kell. A településhálózat-fejlesztési koncepció a középfokú központok sorában jelölte meg Cegléd, Gödöllő, Monor, Nagy- káta, Ráckeve és Vác helyét, a részleges középfokú központoknál pedig Dabasét, és Nagykőrösét Vajon azt jelentené ez, hogy a megye többi települése nem fejlődik? Aligha gondolhat komolyan ilyesmit bárki is. Arról van szó, hogy a fejlesztés célratörőbb, az anyagi és szellemi lehetőségeket ésszerűbben fölhasználó legyen. Azaz: a tervezés hosz- szabb távon is képes legyen számolni egyes területrészek szerepével, helyzetével, adottságaival, s ne a véletlen, a szerencse döntsön például egy- egy iparfejlesztési feladat végrehajtásakor, hanem a mindenkinek hasznot hajtó józanság. A szomszéd portán található munka kizárólagossága éppen föntiek miatt gazdaságilag és társadalmilag is megvalósíthatatlan, ésszerűtlen. Nem álmok dajkálására van szükség, hanem átgondolt tervezésre, a kis településeken éppúgy, mint a nagyközségekben, a városokban. A most munkát kezdő tanácsi testületek, az állandó bizottságok tagjai akkor cselekednek helyesen, ha igent és nemet is tudnak mondani. Nemet arra, ami ugyan jól hangzana, de a feltételek híján szónál több nem is lenne belőle. Amire viszont alap van, elegendő erő és fedezet, arra bátran és messzehangzóaa mondják ki az igent. Mészáros Ottó sen testvérükké fogadják. Végül egy emlékalbumot adott át Abernathynak azzal a kéréssel, hogy továbbítsa Martin Luther King özvegyének. MÁJUS 23-TOL: NYÁRI Új menetrend, gyorsabb vonatok A nyári menetrendről tartott tegnap délelőtt sajtótájékoztatót dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója. Az új menetrend május 23-án, vasárnap 0 órakor lép életbe és 1972. május 27-én szombaton éjfélig lesz érvényben. . A nyári főidényben sűrítik a külföldi országok nagyobb városaiba induló vonatok számát. Az új menetrend szerint a MÁV-nak csaknem valamennyi európai fővárossal lesz közvetlen vasúti összeköttetése. A villamosítási program eredményeként elsősorban a budapest—nyíregyházi vonalon lesznek menetrend-váltó, zások. Belföldi eszpresszvonai indul Budapestről Cegléden. Szolnokon keresztül Nyíregy házára. A Gödöllő—Aszód—Hatvan felé utazóknak kellemes meglepetés lesz, hogy a Budapest és Salgótarján között járó gyorsvonatokat ezentúl nem gőz-, hanem dieselmozdony húzza. A miniszterhelyettes bejelentette azt is, hogy tovább csökken a menetidő a szegedi és a debreceni vonalon. Egy- egy út alkalmával 10 percet takaríthatnak meg az utasok. Kevesebb lesz a hosszú menetidejű, kényelmetlen éjszakai személyvonat is. Megszűnik a Cegléden keresztülhaladó, Budapest—Debrecen között közlekedő 6720. és 6719. számú vonat. Helyettük nappal, kedvezőbb időben Indítanak szerelvényeket. A Balaton és Velencei-tó vasúti ösz- szeköttetését is javítják a fővárossal; új kisegítő vonatok indításával. BVT főtitkára lépett a mikrofonhoz, s rövid kiegészítést fűzött beszámolójához, amelyet I a közgyűlés valamennyi részvevője korábban írásban kéz- I hez kapott.
