Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-12 / 110. szám

1971. MÁJUS 12., SZERDA S^í/rfflP 3 Megalakult az új Fővárosi Tanács AZ ÚJ TANÁCSELNÖK: SZÉPVÖLGYI ZOLTÁN Csztálygyű’ések, tudományos előadások Az Akadémia közgyűlésének második napja Kedden az Újvárosháza nagytermében tartotta alakuló ülését az újjáválasztott Fővá­rosi Tanács. A megjelent köz­életi személyiségek élén ott volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Németh Károly, a Politi­kai Bizottság tagja, a Buda­pesti Pártbizottság első titká­ra, dr. Traut mann Rezső, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke. Az alakuló ülésen — amely­re a budapesti országgyűlési képviselőket is meghívták — először Végh József né, a Fő­városi Választási Elnökség el­nöke, ismertette a választási elnökség beszámolóját. A tanácsülés a beszámolót tudomásul vette, köszönetét mondott a Fővárosi Választási Elnökségnek az elvégzett mun­kájáért. A tanácsülés ezután elfogadta a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának ja­vaslatát a Fővárosi Tanács 17 tagú végrehajtó bizottságának megválasztásáról. A Fővárosi Tanács elnöke: Szépvölgyi Zoltán; a Fővárosi Tanács ál­talános elnökhelyettese: Kele­men Lajos; elnökhelyette­sek: Csikesz József né, Hantos János, Kőmíves István, Skoda Lajos; a Fővárosi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának titkába: Fajkos Aladárné dr. A Magyar Szocialista Mun­káspárt agitációval és propa­gandával, ideológiai és műve­lődéspolitikai kérdésekkel fog­lalkozó pártmunkásai, a sajtó, a rádió, a televízió vezető munkatársai május 10-én és 11-én országos tanácskozást tartottak. A tanácskozáson Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXIV. kongresszusáról, Övári Miklós, a Központi Bi­zottság titkára az agitációs és propagandamunka időszerű feladatairól, Csémi Károly, a Központi Bizottság tagja, a honvédelmi miniszter első he­lyettese a két világrendszer katonai erőviszonyairól, az Kedden, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia közgyűlésének * második napján az agrártudo­amerikai imperializmus kato­nai doktrínájáról, a szocialista országok védelmi erejét meg­határozó tényezőkről, Káplár József, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője a Szovjet­unió Kommunista Pártja gaz­daságpolitikájának főbb kérdé­seiről, a magyar—szovjet gaz­dasági kapcsolatok alakulásá­ról tartott előadást. A tanácskozás részvevői megbeszélték a közművelődés, a művelődéspolitika, az egész­ségügy időszerű feladatait, ér­tékelték a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását segítő társadalmi akciók eddi­gi eredményeit és megbeszél­ték továbbfejlesztésének fel­adatait. | mányi, az orvosi és a biológiai osztály együttes ülésén a tan- I széki kutatások jelentőségé­vel és problémáival foglalkoz­tak. Ezt a kérdést a tudomány- politikai irányelvek állították az érdeklődés homlokterébe. Straub F. Brúnó, áz Akadé­mia alelnöke vitaindítójában rámutatott, hogy ma már kor­szerű egyetemi képzés nein képzelhető el korszerű tanszé­ki kutatómunka nélkül. Éppen ezért az Akadémia testületi szerveinek épp olyan intenzí­ven kell foglalkozniuk a tan­széki kutatásokkal, mint saját kutatóhelyeinek munkájával. Javasolta, hogy az Akadémia bizottságai elsősorban olyan tanszéki kutatásokat támogas­sanak, amelyek több tanszék, kutatóhely összefogásával tö­rekszenek komplex, több tudo­mányterületet érintő kérdések megoldására. Láng István, az Akadémia főtitkárhelyettese korreferátu­mában az Akadémia feladatai­val és lehetőségeivel foglalko­zott az agrár-, a biológiai és az orvosi tanszéki kutatások fej­lesztésében. A műszaki tudományok osz­tálya ülésén Bognár Géza be­számolója alapján megvitatták ennek a népgazdasági szem­pontból fontos tudományterü­letnek kérdéseit. Délután a nyelv- és irodalomtudományi osztály rendezett vitaillést a nyelvművelés—nyelvi művelt­ség kérdéseiről. Az előadó Ló­rin ez e Lajos volt. Szalag mellett Nem szidjak, nem dicsérik PÁRTMUNKÁSOK ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSA A Ganz Műszer Művelt gö­döllői Árammérőgyárát 1950- ben alapították: a gyár. ma háromezer dolgozót. foglaíltcjZr tat, rk(§y l&Smiífo'e fi HüfeetTA gyárban tízéves múltra te­kint vissza a szalagszerű ter­melés. Szalagot találunk a szereldékben, a műszerészmű- helyekben, a kapcsolótábla­műszergyártó — deprez — üzemben. Kürti István főosztályveze­tő: — A szalagmunka nálunk viszonylag könnyen elsajátít­ható, fizikailag sem nehéz, rendkívül tiszta, s általában egyműszakos. A szerelőüze­mekben most például többen is dolgoznak, mint ahány munkásnőre szükség lenne, mert a gyár segíteni akar az anyákon. (Másként is: óvodát, bölcső­dét tartanak fenn. Minden má­sodik hét szabad szombatos. Nemrég valamennyi nő szá­mára — az érintettek pénzügyi meggondolásokból fakadó til­takozása ellenére — megszün­tették az éjszakai műszakot.) A Wild Antal irányításával működő szereidében százhat­van nő dolgozik szalagon. A szalag mozgását technológusok és időelemzők állítják be. A többségükben hat vagy nyolc általánost végzett lányok és asszonyok hat, tíz nap alatt beletanulnak munkájukba. Az elszámolást a csoportok telje­sítménye alapján végzik, de az órabéreket személyenként állapítják meg. Egy műszak­ban, az ebédidőt is beleértve, öt alkalommal tartanak szü­netet, a pihenőidő összesen negyvenöt perc: ekkor étkez­nek, mozognak, dohányoznak. A fiatalok nehezen szokják meg a szalag fegyelmét és tempóját. A terhes asszonyo­kat a negyedik hónaptól más munkára helyezik innen ... Ember a szalag mellől nem hiányozhat: ha a csoport egy tagja feláll, kimegy, a tartalék ül a helyére. Ha egyetlen csa­vartípus hiányzik a munká­hoz, az egész szalag, az egész üzemrész leáll. A szalagrend­szer szervezettebbé tette az utóbbi esztendőkben az egész gyár munkáját Szabadi Jánosné szocialista- brigád-vezető: — Azelőtt volt kötelező üze­mi torna, da hát % köpenyünk elég" rovicC a ’ műhelyben sok idegen megfordul: — röstell- nónk magunkat, elhagytuk. A szalag melletti munka vi­szonylag könnyű, tiszta, s ál­talában nem kíván különö­sebb képzettséget. Az ilyen foglalatosságokra szinte tör­vényszerűen nőket alkalmaz­nak, ám ahol szakképzett mű­szerészt kíván a szalag, oda is majdnem kizárólag lányok, asszonyok kerülnek. Balogh Jenő, az I. számú műszerészműhely — deprez üzem — művezetője: A szakmunkások közül ele­ve a nők jelentkeznek szí­vesen a szerelőszalag mellé. Mi az oka? Nem szeretném, ha félreértenének, még ke­vésbé, ha megbántanám őket, de a lányok, asszonyok, ha meg is szerzik a műszerész képesítést, nem bizonyulnak annyira sokoldalúnak, mint a férfiak: a tapasztalat sze­rint inkább húzódoznak az újtól, a problémáktól, egy- egy gépbeállítás, szerszámkö­szörülés miatt elbizonytala­nodnak. Viszont a sajátos női erények, mint a gondosság, a precizitás, kézügyesség, a szalagnál jól kamatoznak. A szalag mellett dolgozók szocialista brigádjainak fel­ajánlásai, a többiekéhez vi­szonyítva, elég szűk területre szorítkoznak. A szereldebe1! négy szocialista brigád fel­ajánlásai elsősorban a selejt- mentességet, a veszteségidők csökkentését tűzik ki célul. Egyhangúságra a szalagnál dolgozók nem panaszkodnak: csak az egyik irodában koc­káztatta meg egy adminiszt­rátor a feltevést, hogy a sza­lag melletti nagy munkaerő- mozgás egyik oka feltehetően a munka monotonsága. A va­lóságban a munkaerő-elszívás inkább magyarázható a ter­melőszövetkezeti kiegészítő üzemek konkurenciájával, il­letve néhány fővárosi nagy- vállalatéval, amelyek a köz­ségekből háztól gyárig s visz- sza szállítják dolgozóikat. Fel­tételezhető, hogy egyhangú­ság helyett, legalábbis az első években, a többnyire falusi lányoknak, asszonyoknak a tiszta, jól szervezett, óraműpontossággal működő üzem új ingerek, be­nyomások sokaságát nyújtja. Egyhangúságról a szalagnál dolgozók nem panaszkodnak, de a munka szépségét sem dicsérik. A műszerészmű­helyben két húsz év körüli szakmunkásnő, Borsodi Piros­ka és Katona Klári inkább arról beszéltek, hogy az ipari- tanuló-felvételkor rendkívül igényesek voltak velük szem­ben, csalt négyes tanulmányi eredményű fiatalok jeletkez- hettek, a gyárba tegnap be­lépett szakképzetlen munká­sok viszont ugyanannyit, ezerhatszáz forintot keresnek a szalag mellett, mint ők ... Szabadi Jánosné a szereidé­ből most tért vissza gyer­mekgondozási szabadságról: még szívesen maradt volna Otthon, de kell a pénz. Azon­ban, ha a gyerekei nagyob­bak lesznek, s csökken az otthoni elfoglaltsága, tégla­gyárban helyezkedik el, ahol a kétezerkétszázat is megkere­si, míg itt csak ezernégyszáz forintot... Pénzes Imréné nemrég a férjével telket vá­sárolt tízezer forintért, kül­területen: ha felépül a há­zuk, otthon marad, mert azt a pénzt, amit itt megkeres — mint mondja — a kertből, az állattartásból is kihoz­za... A szalag melletti munkát az avatatlan könnyen általáno­sítja, kiszélesítve a jövőnek valami ijesztő falanszterképé­vé. A valóságban az üzemi szalag nem a huszonegyedik, de inkább a huszadik század elejéhez kötődik: a kapita­lizmus találta fel, alkalmazta elsőnek, a szalagmunka a klasszikus ipari forradalmak következménye. A jövő tudo­mányos- technikai forradal­ma a következő évtizedekben törvényszerűen automatizálja a termelési tevékenységet, s ilyen értelemben lényegesen módosul a szalagszerű terme­lés mai képe is. Mindeneseire a szalagtól búcsúzó utolsó pillantás is meglátja azt, amit az első. A munka tiszta, és viszonylag könnyű. Padányi Anna Átadták az első Erdey László-díjakat A Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége a kémiai tu­dományok osztályának előter­jesztésére Erdey László-díjat alapított, 35 évnél nem idősebb kutatók számára, akik kiemel­kedő ereményt érnek el az analitikai kémia területén. A díjat első ízben kedden délben adták át az Akadémia tudósklubjában. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Erdey- Grúz Tibor, az Akadémia el­nöke és Jánossy Lajos alelnök. Lengyel Béla akadémikus, a kémiai tudományok . osztályá­nak elnöke adta át az Erdey László-díjat — emlékplakettet és 5000—5000 forintot — a 20 közül kiválasztott három leg­jobb pályamunka szerzőinek: Gól Sándornak és Nemeshegyi Gábornak, továbbá Halmos Zoltánnak, valamint Ladányi Lászlónak. MI LESZ A BNV-N? (Folytatás az 1. oldalról.) Borzák István, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárának igaz­gatója : — Újdonságnak számít még a len-poliészter ruhaanyag — nemrég kezdtük meg gyártá­sát. A lentől jó nedvszívó, kel­lemes, hűvös tapintású, s jó szellőzésű; míg a poliészter a gyűrődésmentességet bizto­sítja. — Igazi újdonságunk a po­liakril függöny és abrosz. A napokban kezdjük meg gyár­tását. Ebben a negyedévben 10 ezer négyzetmétert szö­vünk, utána évenként 100 ezer négyzetméternyit — a kereskedelmi igényektől füg­gően. Reméljük, megszere­tik a háziasszonyok. Nagy előnye, hogy szép színekre festhető, s egyáltalán nem kell vasalni, a mosás utáni nehéz munkától mentesít mindenkit. Eddig csak elvétve, importból lehetett kapni az üzletekben, ezután mi is ex­portáljuk. Az első rendelés már befutott Angliából. Ter­mészetesen, a felsoroltakon kívül még sok szép hagyo­mányos textíliával szereolünk a BNV-n. P. J. 3 legliaii £ reléi Ferenc Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Erdei Ferenc Kossuth-díjas akadémikus, országgyűlési képviselő, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, az Országos Szövet­kezeti Tanács elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kára, a Magyar Népköztársaság Zászlórendje I. fokozatának és több magas hazai és külföldi kitüntetés tulajdonosa életének 61. évében — súlyos betegség után — kedden, május 11-én el­hunyt. Erdei Ferencet május 15-én, szombat délben 12 órakor — végakaratának megfelelően — szülővárosában, Makón helyezik örök nyugalomra. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Az Országos Szövetkezeti Tanács ★ ★ ★ A hír fájdalmasan rövid: Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára, Csongrád megye országgyűlési képviselője keddre virradó éjjel 61 éves korában elhunyt. Súlyos be­tegség végzett a Futóhomok, a Parasztok, a Magyar város, a Magyar falu és. még .számlál- hatatlanul sok más tanulmány szerzőjével, akiben 1934-től a felszabadulásig a honi faluku­tatás egyik legsokoldalúbb if­jú tudósát, az 1944-ben meg­alakult ideiglenes kormányban vállalt tisztségétől napjainkig a magyar közélet bölcs, nyílt szívű és egyenes vezető szemé­lyiségét tiszteltük. Embernek, politikusnak, szo­ciológusnak és — ahogy ö mondta — agráriusnak egy­aránt kiváló volt. Nehéz kor­ban — minden történelmi át­menetre illik a jelző, kivált­képpen a mienkre — egy em­beröltőn át őrizte a szülőföld rajongó szeretetét, szolgálta áldozatos buzgalommal, tánto­ríthatatlan erővel népét. Akik akárcsak életének egy szakaszában körülötte élhet­tek, tapasztalhatták, mennyi energiával küzd az elavult, a kigyomlálandó ellen, milyen szenvedéllyel csatázik a pallé- rozottabb közgondolkodásért, a tudomány és a társadalom friss hajtásaiért. Akárcsak a féltve gondozott, a makói ott­hont idéző pesti környezetben kora hajnalokon — kedvenc napszakát pirkadástól kora reggelig számította — megosz­totta egész életét, munkássá­gát faiu és város, a szívéhez oly közelálló parasztság és a munkájában őt körülvevő ér­telmiség között. Életrajzírók szokása a kor­szakok megjelölése. Erdei Fe­renc munkásságát majdan mérlegre téve, aligha lesz erre módjuk. Egyenes ívű eszten­dők sorakoznak egymás után; egyikből következett a másik, legfeljebb a teendők változ­tak, sokasodtak vagy ritkultak. Az alapállás soha nem válto­zott: Erdei Ferenc a szegedi egyetem jogi karának elvég­zése után éppúgy a parasztpo­litikusok balszárnyán helyez­kedett el, mint ahogy szenve­déllyel elhatárolta magát mindazoktól, akik a felszaba­dulás után a közös gazdálko­dás eszméjétől igyekeztek tá­voltartani a falu népét. Élete utolsó szakaszában o Hazafias Népfront főtitkára­ként egy ideig megtartotta magának az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatói tiszt­ségét is. Sokszor mondotta: po­litika és tudomány együvé tar­tozik, nem választható szét. Ez volt éltető közege. Sokan, tíz­es tízezren őrzik beszélgetések, kötetlen eszmecserék és magas színvonalú tanácskozások, be­szédek emlékét. Azokból is fé­nyesen kirajzolódik a „homo politicus”, a politizáló ember arcéle, aki soha nem tagadta meg, honnan érkezett a ma­gyar közéletbe, és soha nem fordított hátat azoknak, akik­hez oly sűrűn vissza-vissza- tért: övéihez a makói földe­ken, a dunántúli szőlőkben, az Alföld tanyavilágában. Nem titkolta: szívvel-lélek- kel a népi állam eszméjét hor­dozza. Akik ezt valaha is két­ségbe vonták, azoknak egyszer s mindenkorra haraggal hátat fordított. Tévedéseit szívesen kiigazította, de a „fundamen­tális kérdésekben” — így mondta — nem ismerte még a tévedés jogát sem. Akik körötte voltak, ismer­ték lázas munkatempóját. Rop­pant erejét még a súlyos be­tegség is csak nehezen őrölte fel. Halálát az egész nemzet gyászolja. Emlékét a néphez hű államférfiaknak, a népük javát szolgáló politikusoknak kijáró tisztelettel, a nagy tu­dósokat megillető kegyelettel őrzi. Termelékenyebben dolgozott az ÉVM-építőipar Az első 4 hónapban 2700 lakás Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban el­készült az ÉVM-vállalatok el­ső négyhavi munkájának elő­zetes mérlege. E szerint a 44 építőipari ÉVM-vállalat kö­zül 35 jóval eredményesebben dolgozott, mint a múlt év első négy hónapjában. Az ÉVM- építőipar az 1971-re előirány­zott termelésnövelési ütemet meghaladva 10,7 százalékkal több új létesítményt épített, mint 1970 azonos időszakában. Kedvező, hogy o korábbinál nagyobb mértékben javult a munka termelékenysége is, a termelésnövekedésnek ugyan­is 80 százalékát fedezték a ter­melékenység fokozásával. Biz­tató, hogy a budapesti lakáso­kat és kommunális létesítmé­nyeket építő ÉVM-vállalatok ! termelése is 33 százalékkal j emelkedett. A lakásépítők ebben a négy- hónapban háromszázzal több, összesen 2700 új lakást adtak át, de ennél is jóval kedve­zőbb, hogy már 37 900 új ptt- hon munkálatait kezdték el. (Tavaly ilyenkor 9000-rel ke­vesebb lakás építésén dolgoz­tak.) Az idei előny tehát azt jelenti, hogy nemcsak az át­adási előirányzatot, 30 500 új otthon felépítését teljesíthe­tik, hanem jobban szem előtt tarthatják a minőségi követel­ményeket is. Az építőanyag- és szerkezet­gyártó ÉVM-vállalatok is a népgazdasági tervben előírtnál nagyobb ütemben növelték termelésüket s így 7,5 száza­lékkal több anyagot szállítot­tak az építőknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents