Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-12 / 110. szám
4 1971. MÄJUS 12., SZERDA Toldijának lenni nem könnyű... TANÉVZÁRÓ ELŐTT AZ ÚJ ISKOLÁBAN Nagykőrösön az új iskola «Mákszemeiből sápadtfehér neonfény csillog az utcára. Utoljára az építkezés kezdetén jártam itt. amikor a frissen felhúzott falak között még nem diákok, hanem építőmunkások nyüzsögtek. A nyüzsgés — azóta — mintha alábbhagyott volna. Pedig, az átadási határidő, úgy emlékszem, letelt... Vissza pillán lás Ínkei István helyettes igazgató ismerteti az iskola „na- donáléját”: — A Toldi Miklós élelmi- szeripari szakközépiskola és szakmunkásképző intézet 1953- ban ,született”, az Élelmezés- ügyi Minisztérium és a Nagykőrösi Konzervgyár bábáskodásával. Azzal a céllal, hogy szakmunkásokat képezzen az akkor fejlődésnek induló konzervipar számára. Feladatkörünk 1955-től sütőipari szakmunkásképzéssel bővült, egy évvel később pedig — bekapcsolódva a középfokú oktatásba, — megkezdtük a tartósító és húsipari technikusok képzését Az oktatási reform később előírta, hogy a technikumokat fokozatosan szakközép- iskolákká kell átszervezni. 1963 őszétől nálunk is megkezdődött a szakközépiskolai oktatás; az itt végző növendékek az érettségi bizonyítvány mellé konzerv- és hűtőipari szakmunkás, valamint laboránsképzést is kapnak. Az első ilyen csoport 1967-ben hagyta el az iskolát; akkor még a régit. Az ideiek már az új iskolától vettek búcsút a ballagáson. Ez tehát az első tanév az új, tizenhat tantermes iskolában, ahol áttekinteni sem egyszerű, jelenleg hányféle oktatás folyik. Inkei István segítségével azért megpróbálom: Van egyszer — hároméves —- szakmunkásképzés, konzervipari és sütőipari szakmában; szakközépiskolai képzés — négyesztendős — konzerv- és hűtőipari szakon; technikusképzés — ma már csak esti és levelező tagozaton — tartósító és húsipari szakon. Összesen 29 osztályban folyik az oktatás, ám ebből — helyhiány miatt — csak 16 található Nagykőrösön, a többi kihelyezett osztályként működik Kecskeméten, Kalocsán és Jászapátiban. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kollégisták három, különböző épületben laknak, s hogy a növendékek részint a helybeli konzervgyárba. részint a hűtőiparba járnak gyakorlati munkára, nem irigyelhetjük az iskola igazgatóságát: ilyen szétszórtan még az irányítás sem könnyű, nemhogy az oktató-nevelő munka egységének biztosítása. — Meddig tart még ez az „oszd meg és uralkodj” állapot? Inkei erősen szeretné hinni, hogy már csak szeptemberig; addigra elkészül az iskolaépülethez tartozó 820 személyes kollégium, az étterem, a két tornaterem, az alapozó gépműhely, a szerelő-, a tmk- műhely, a konzervipari, a hűtőipari tanműhely és a zsibongó. Szeretné hinni, hogy így lesz, hiszen az eredeti határidő 1970. december 31-re szólt. Sajnos, a szabolcsi árvíz helyreállítási munkálatai miatt a kivitelező vállalat kénytelen volt határidő-módosítást kérni. Az új terminus ez év június 30, s még azután kezdődhet a tanműhelyek gépeinek beszerelése. — Azért az iskolában nézzen körül, érdemes — invitál az igazgató helyettese. Séta a mában Szót fogadok, s mindjárt az irodájával kezdem. Szó se róla. világos, szép szoba, óriás ablakokkal! modem bútorokkal. Csak mintha sok lenne három ajtó elekor a szobácskán. Kilépünk a földszinti folyosóra. Fejünk felett, a mennyezeten széles, csúnya csőköteg húzódik. Végig, a beépített szekrényes folyosó teljes hosz- szában. Felvonulási barakk- épületben még stílusosnak is találnám, itt azonban bizarr látvány. Következő állomásunk a tanácsterem. Faburkolatos falak, egyszerűség, jó ízlés jel- | lemzi. Kár, hogy az álmennye- zet miatt a hatalmas ablakokat j nem lehet kinyitni... A tantermek az emeleten j vannak. Minden folyosó valóságos télikert: piros levelű begóniák, haragoszöld filodend- ronok, sárgafoltos diffenbachi- ák nyújtóznak a fény felé. Az első emelet a szakmunkástanulóké. Tantermeik tiszták, világosak, jól felszereltek. A tanári asztal mögötti falon a legkorszerűbb lapozható tábla. Közelebbről nézve kiderül, hogy némelyikről már felvált a vaslemez. A második és harmadik emelet a szakközépiskolások birodalma. Inkei István szerint előadótermeik, laboratóriumaik — a hozzájuk tartozó mérlegszobákkal — a legkorszerűbbek közé tartoznak az országban. Szükség is van rájuk, hiszen á tananyag rendkívül gazdag szakmai tárgyakban és gyakorlati foglalkozásokban. A leendő konzervipari szakembereknek, laboránsoknak a közismereti tárgyakon kívül olyan tudományokkal kell megbirkózniuk, mint a munkavédelem, higiénia, anyag-, gép- és műszerismeret, élelmiszeripari műveletek és folyamatok, szakágazati tech' nológia, mikrobiológia, üzem- gazdaságtan. Előfordul, hogy nyolc órájuk is van egy napon. — Más iskolákban a nyelvórákat — mint nehezebbeket — reggelre teszik, amikor még pihentebbek a gyerekek, frissebben fog az agyuk. Nálunk az orosz óra délben kerül sorra: „pihentetőnek” a nehéz tárgyak után — mondja Pintér Lajos tanár úr egy kis iróniával. — Mégis, vannak gyerekeink, akik második — fakultatív — idegen nyelv tanulására is vállalkoznak — teszi hozzá elégedetten. — Tizenöt gyereket tanítok kezdő és haladó fokon angolra. En remélek... Inkei István — úgyis, mint az iskolai fotoszakkör vezetője — eldicsekszik két, jól felszerelt fotólaborjukkal. Az egyikben éppen aprócska ,.fa- mulusa”, a kistermetű Varga Irén szorgoskodik. Ez a kislány harmadikos szakközépiskolás, és arról nevezetes, hogy ö látja el képekkel a Pest megyei Hírlap nagykőrösi kiadását. — Mi leszel, ha megnősz, Irénke? Érti a tréfát, rámmosolyog a nagyító mellől: — Ha megnövök, ha nem, mindenképpen a konzervgyárba megye dolgozni. De a fotózással akkor sem szakitok — ígéri határozottan. Meglátogatunk néhány osztályt. Az egyikben orosz óra folyik. (Délfelé jár az idő.) A téma a visszaható igék ragozása. Az osztály vegyeskarra fújja: „Ja nagyejusz, ti nagyejesszja, on, aná, ano nagyejetsza.. Én remélek, te remélsz, ő remél ... Én is remélek. Remélem, először is, hogy az új tanévet már kényelmesebb körülmények között, egy fedél alatt kezdhetik a Toldisták. Remélem továbbá, hogy az iskolában tanultakat jól hasznosíthatják majd hivatásuk gyakorlásában. Nyíri Éva Teleki László emléktáblája Kedden emléktáblát lepleztek le Nógrád megye szülöttének, gróf Teleki Lászlónak, a XIX. század kimagasló ellenzéki politikusának sziráki sírboltján. A sírboltot a Nógrád megyei múzeumi szervezet a közelmúltban restauráltatta. FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTEK Döglött aknák Csurka István vígjátéka a Katona József Színházban MÁJUS 29-TOL KÖNYVHÉT Kevesebb kiadvány, igényesebb válogatás Sajtótájékoztató volt kedden az írószövetségben, ahol bejelentették, hogy az évről évre ismétlődő tavaszi kulturális eseményt, az ünnepi könyvhetet ezúttal május 29. és június 1. között rendezik meg. Az újdonságok jegyzékén kevesebb kiadvány szerepel, mint a korábbi években, azonban igényesebb válogatásiban: 38 könyv kapott helyet a könyvhét listáján, együttes példányszámuk több, mint 760 000 lesz. Bővíti a boltok készletét az év első hónapjaiban megjelent magyar és külföldi, mai és klasszikus írásművek sokasága is. A hagyományos helyen lesz a megnyitó ünnepség: Ady Endre szobránál a Liszt Ferenc téren. A Könyvklubban kiállításon mutatják be egyfelől a könyvhét újdonságait, másfelől a tavalyi könyvtermés „szépség- versenyén” kitüntetett kiadványokat. A Váci utcát ezúttal is birtokukba veszik a könyvkiadók: sátrakat, pavilonokat állítanak fel. Ízelítőül a könyvheti kínálatból: a fiatal magyar irodalom két reprezentatív kötetének ígérkezik a legifjabb toliforgatók antológiája, „A magunk kenyerén” címmel, »amelyben 14 költő mutatkozik be, valamint az ifjú prózaírók gyűjteményes kötete, amely „Ahol a sziget kezdődik” címmel 13 novellát fog csokorba. Féláron kínálják majd a könyvhéten a „Szép versek 1970” válogatást. AZ ALÁAKNÁZOTT KERTBEN csiak döglött aknák vannak. A darab két főszereplője beszól erről egymásra találásuk után, poharazás közepette. S a néző, aki betegre nevette magát a háromórás előadáson, most némileg megfagyott mosollyal konstatálja a fejleményeket. Csurka vígjátékában az a jó, hogy ízig-vérig vígjáték. Nevettet és tanít. Lényeges, mindenkit érdeklő dolgokról szól. Ügy használja a hagyományos dramaturgiát, hogy abszurd elemeket is alkalmaz, s nem idegenkedik attól sem, amit szigorú mércével a kabaré, a bohózat vagy a farce, a vérbő francia vásári komédiák színpadától várunk. TÖRTÉNETE lényegében egyszerű. Egy saját, korábbi kisregényét, annak is leginkább két főszereplőjét felhasználva a megszállottság, a mániákusság képét rajzolja meg két, más-más társadalmi póluson álló, árnyalt részletességgel és szatirikus túlzásokkal a megformált figurában. Moór Jenő, a hajdani polgár, s most meggyőződóses reakciós és Baál Károly, a hajdani, személyi kultusz idejebeli kiskirály, s most szektás sértettdühöngő, egymást kijátszva, becsapva, a másik legyőzési vágyától hajtva marakodja, vitatkozva és őrjöngi végig az előadást Az utolsó kép kivételével a cselekmény egy kiemelten kezelt kórház idegosztályának kétágyas szobájában játszódik. Moór, a reakciós asért kerülhetett ide, mert fia, a sikeres építész minden protekcióját latba vetette, hogy erre a jó helyre hozza a papát. Paál azért került ide, mert neki, a hajdani kiskirálynak, s a mostani félreállított kishivatalnok- nak egykori érdemei alapján jár ez a kórház. S az altatókúra szüneteiben, amikor hol egyikük alszik és a másik van ébren, hol megfordul a helyzet, mindkét szereplőnek alkalma nyílik nézetei kifejtésére, s arra, hogy a másik ellen veszélyes terveket szőjön. Fintor és fintor, fricska és fricska, lélegzetállító jelenet és vérfagyasztó fordulat követi egymást — a néző a végén annak örül, hogy ezt a bonyolult, a két főszereplő személyén túlmutató problematikát így, vígjátékként írta meg valaki. IGLÓDI ISTVÁN, A RENDEZŐ (munkatársával, Bodnár Sándorral egyetemben) arra törekedett, hogy ezt az ízig- vérig társadalmi töltetű vígjátékot valóban vígjátékként és valóban társadalmi érvényű vígjátékként lássa a néző. Színészvezetése, jelenetépítése, feszültségfokozó törekvése szinte hiánytalanul érvényesül az előadásban, s ha a második rész néhol esik, ez nemcsak az ő hibája, hanem a darabé is. Persze, ezek az esések nem túlzottan érdekesek, mindösz- sze arról van szó, hogy egy rendkívül jól induló és jól folytatódó darab a játékidő második felében kifullad, leleül néhány percre. De rövidesen ismét meglódul minden, s a gondolkodva nevető néző ismét fölpenderül a legjobb értelembe! vett vígjátéki magaslatokra. Természetesen rendező és író korántsem tudna akkora hatást elérni, ha nem lenne két olyan segítőtársa, mint a két főszereplő. Major Tamás és Kállai Ferenc alkotótársként játszik, szerepívük, váltásaik, lényeg, és részletlátásuk nagyszerű alakítást eredményez. S miközben nevetjük őket, némely pillanatokban szánjuk is, súlyos pillanatokban azonban átérezzük, hogy ezek a hajdan volt erős emberek virágkorukban milyen veszélyesek voltak, és most is veszélyt jelenthetnek. Nagyszerűen ábrázolják azt a már nem emberszabású megszállottságot, amely most, hogy cselekvési körük beszűkült, hatalmuk megfogyatkozott, most válik igazi megszállottsággá, s most érteti meg azt a veszélyt is, amelyet még a döglött aknák is rejthetnek. KÉT ILYEN SZEREP és két ilyen megformáló mellett természetesen halványabb a többi szerep és a többi szereplő alakja. Pártos Erzsi ragyogóan játssza azt a munkásasszonyt, aki most is épp olyan alázatos, mint amilyen alázatos volt harminc éve, mert férje, a kiskirály, a túlzó forradalmár mellett nem lehetett módja arra, hogy a társadalom felnövekvésével egyidőben ő is emberré növekedhessék. Moór fiát Szokolay Ottó és tzsóf Vilmos játssza, felváltva. Én Izsóf Vilmost láttam: jól illeszkedett a két főszereplőhöz, jól alkalmazkodott helyzeteihez. Zolnay Zsuzsa, Paál egykori színésznő-szeretője, s most Moór fiának menyasszonya, majd felesége, jó figurát teremt, vázlatosságában is kellően körülhatárolt szerepéből. Persze, a színpad nem az övék. A kéit gyűlölködő ellenfélé, akik azért örülnék egymásnak, mert van kivel gyűlölködniük, s akik eltorzult mániákusságukban, felnagyí. tott sérelmeikben, a társadalmi fejlődést figyelmen kívül hagyó beszűkültségükben baráti csókban forrnak össze az előadás végén. Murányi József Tárlat a tsz-ben A hernádi Március IS Termelőszövetkezet a megyében elsőként vállalkozott arra, hogy magára vállalja a helyi művelődési ház költségvetését. Most újabb, követésre méltó kezdeményezésről érkezett híradás ebből a termelőszövetkezetből. Képző- művészeti kiállítást rendeznek Éber Sándor festőművész alkotásaiból május 21-én, a termelőszövetkezet klubjában. A kiállítás dologi kiadásait ezúttal is a termelőszövetkezet vállalta magára. Annak is története van, hogy elsőként miért éppen Éber Sándor tárlatának megrendezésére kerül sor. Az idős festőművész-tanár a termelő- szövetkezet elnökének, Cserháti Pálnak a tanára volt. Dalszinházi tervek Három magyar ősbemutató Világsztárok bérletben A moszkvai Nagy Színház vendégjátéka Először: Carlo Bergonzi és Boris Christoff Huszonhárom olyan bérletsorozatot kínálnak a jövő évadban dalszínházaink — az Operához és az Erkel Színház —, melyben egy-egy világsztár is fellép — hallottuk a tegnapi sajtótájékoztatón. A vendégművészek között több régi ismerős is lesz, mint például Anna Moffo, Mario del Monaco, Kónya Sándor, Tito Gobbi, Nicolai Gedda, de két — az egész világon ünnepelt — énekes, Boris Christoff és Carlo Bergonzi először mutatkozik be fővárosunkban. Nemcsak előadókban, művekben is sok érdekességet ígér az új évad. A budapesti zenei hetek alkalmából három magyar naű ősbemutatójára kerül sor. Egy műsorban játsszák Maros Vonós szimfónia és Szokolai Az áldozat című balettjét, valamint Petrovics Lysistrate című énekes balettjét. Bemutatják még Britten világsikerű operáját, A szentivánéji álmot, s felújítják Muszorgszkij Ho- vanscsina, Verdi Otelló, Wagner Az istenek alkonya, Donizetti A csengő és Delibes Sylvia című műveit. A bemutatókon és felújításokon kívül több repertoár előadást új szereplőkkel mutatnak be. A szezon egyik nagy élményének ígérkezik a moszkvai Nagy Színház vendégjátéka is. Operatársulatunk egyébként ugyancsak szerepel Moszkvában, ahol a három Bartókot, Szokolai Vérnászát és Monteverdi Poppea megkoronázását adja elő, s ezenkívül bemutatkozik Rómában, Prágában és Várnában is. B. J. A MŰM VÁCI IPARITANULÓ- KÉPZÖ INTÉZETÉBEN AZ IDÉN 32 HARMADÉVES ÖNTÖ FEJEZI BE TANULMÁNYAIT. A FIATALOK AZ ISKOLA ÖNTÖDÉJÉBEN VIZSGA- MUNKA JUKRA KÉSZÜLNEK, ÖNALLÖAN FORMÁZNÁK, MAGUK VEZETIK AZ ÖNTÉST A BONYOLULT GÉPIPARI ALKATRÉSZEK KÉSZÍTÉSÉNÉL. muanvac redoíiv ÚJDONSÁG családihoz- es tarsashaz-epítőknek! Beszerezhető a FAÉRT, TüZÉP- és AFÉSZ-telepeken.
