Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-06 / 81. szám
3 1971. ÁPRILIS 6., KEDD :X^íHap Méltóak a megbecsülésre Amióta hazánkban a hatalom a dolgozóké lett, százezerszámra nőttek fel azok az emberek, akik nemcsak érdeklődnek a közügyek iránt, hanem alkalmasak is > embertársaik képviseletére a legfelelősebb posztokon. A szocialista demokrácia fejlődését szolgáló törvénymódosításokon túl, nem utolsósorban ennek tudható be, hogy a korábbinál lényegesen több a kettős jelölés mind az országgyűlési, mind a tanácsi választókerületekben. Megtiszteltetés jelöltté válni, de akár országgyűlési képviselőnek, akár tanácstagnak jelölték, szolgálatot vál- lalt, méghozzá nem könnyűt. Erről is sok szó esett a jelölőgyűíésen. Komoly hangon — az ügyhöz méltóan és olykor vidámabban — a jó közhangulatnak megfelelően. Volt, aki arról beszélt; időnként maga is beállt a morgolódók csapatába, s szidta a tanácsot ezért meg azért, s csak most, a jelölőgyűlések beszámolója alapján döbbent rá arra, mennyi mindent is tett egy ciklus alatt a közösséggel együtt, a közösség javára a tanács és az ő tanácstagja, képviselője. Az érzékenyebb lelkiis- meretűek még azt a kérdést is szóba hozták, hogy ők maguk kivették-e részüket a közös erőfeszítésből, a köz- ügyekből. „Szidtam a tanácstagomat — hangzott el egy városi jelölőgyűlésen —, hogy a télen befagyott vízvezetéket nagyon lassan javítják ki. Am azt, hogy az ő lakásába utoljára jutott el a víz, csak akkor vettem észre, amikor egy este bekopogott hozzám: segítsem ki egy vödör vízzel.” A szolgálatot nem anyagiakkal, csak megbecsüléssel honorálhatja a közösség. Kifejezésre jutott ez a jelölőgyűléseken abban, hogy a választópolgárok többségében a korábbi képviselőt, tanácstagot jelölték megint. Akiket nem jelöltek újra, általában azokat sem alkalmatlanságuk miatt mellőzték. Az egyik választói kerületben például a régebbi, idős képviselő helyett egy fiatalabb férfit jelöltek. Ugyanakkor a választók egyhangú lelkesedéssel köszönetét szavaztak a korábbi képviselőnek, s kérték: erejéhez mérten a továbbiakban is vegye ki részét a közösség szolgálatából. Nem ünneprontásként, hanem tanulságul, tegyük szóvá a köz szolgálatát hellyel-közzel külön is megnehezítő — és megkeserítő nehézségeket is. Tanácstagok — parasztemberek — panaszolták: előfordult, hogy tanácsi vezetők csak azon mérik jó vagy rossz munkájukat, hogy hányszor és milyen szépen szólalnak fel a tanácsülésen; pedig nekik nem kenyerük a sok beszéd. Választópolgáraik meg csak azon, mit sikerült kijárniuk, elintézniük; pedig a tanácstagnak nemcsak a saját körzetét, az egész falut kell ellátnia, gyakran túlnézni annak határain is. Nem egy munkás tanácstag meg azt mondta cl: az üzemvezető még csak támogatja tanácstagi tevékenységében, de a részlegvezető vagy egy-egy munkatárs, ha nem is mondja, érezteti vele, hogy mások dolgoznak helyette, amikor ő hivatalos elfoglaltsága miatt távol van. Ez pedig nagyon megnehezíti az amúgy sem könnyű funkció ellátását. A közösség szolgálata méltó a közösség megbecsülésére. S nemcsak ilyenkor, választások előtt, és nemcsak szóban. A közösség belőlünk, egyénekből áll. Egyéni megbecsülésünkből és egyéni támogatásunkból adódik össze az az erő, amiből jelöltünk meríthet megválasztása után egy egész cikluson át. Mert szüksége lesz az erőre, hiszen a pihenésből is kevesebb jut neki. Sok helyen több jelöltet Is állítottak egy körzetben, de április 25-én szükségszerűen csak egyet választanak meg közülük. A megbecsülésre az is méltó, akiből nem lesz országgyűlési képviselő vagy tanácstag. Méltó, mert jelölésével alkalmasnak tartották a megtisztelő megbízatásra. Rátermettségét nem szabad kiaknázatlanul hagyni; ha nem azon a poszton, hát egy másikon kell gyümölcsözletni. Több helyen már tervet dolgozott ki a Hazafias Népfront arra, milyen munkára kérje fel azokat a jelölteket, akiket most nem választanak meg: mert a közösség velük is számol, igényt tart munkájukra a közügyekben. Juhász Róbert ő milyen békeszerető, sosem szokott verekedni. Viszont kis úriember. Diplomáciai ügyességgel kerüli ki a kényes kérdéseket. Egy rossz szót sem mond a szüleiről, állítja, hogy az apját is szereti. Azt elismeri, csak a tanyákra szoktak látogatóba menni és ott az apuka mindig „be szók inni”. Egy óra után annyira össae- ledező helyett, és talán még a bátyja is sezlonon alszik majd egyszer. A nagyüzem részlegvezetője jól ismeri őket. A férj kiemelkedően jó dolgozó, hihetetlen munkabírású. A család összke- resete meghaladja az ötezer forintot. Az emberről sejtik, hogy iszik, sok jel mutat rá, de a munkahelyén semmi baj még nem volt vele. Kérésükre odavették a nagyfiút órabéres- nek a telepre. Csendes gyerek. Nagy megdöbbenést keltett, amikor megtudták róla, hogy rablást kísérlet címén eljárás indult ellene. Az üzemvezető ismeri vegetáló életmódjukat, amit annál is különösebbnek tart, miután férj-feleség egyaránt nem ezt hozták hazulról. Híres, jómódú ceglédi családból származnak. — De hivatom az asszonyt, az irodámban elbeszélgethetnek. o Az anya még fiatal, de a pi- rosbabos kendő alól teljesen ősz haj bukkan elő. — Ilyen gyerekek ezek. A másik se sokat beszél. Nekem nincs időm törődni vele, de barátkozunk, hogy a dobozból fényképekét húz élő, családi fotókat mutat. Elárulja azt is, hogy szekrényt vésznek a dü- azért megyek én az iskolába eléget. Mire innen hazabiciklizek, már négy óra. Akkor ki- söprök és főzök, jön az ember és mindjárt begyújtja a televíziót. Ameddig otthon van, az bömböl, a fiú már nem tud tanulni. Fáradtak is vagyunk, mert sokszor éjfél utánig sem alszunk. — Amikor a férje berúg? Meglepődik, hogy tudom, aztán megadóan bólint. — Havi ötezer forintos átlagjövedelem mellett másképpen kellene élniük, Ne sértődjön meg, de ez nem lakás. Ne csodálkozzon, hogy a két gyerek igyekezik ki onnan... — Tudom én, de az uram nem ad pénzt semmire. öt évig veszekedtünk, míg reka- miét és televíziót vettünk. Szekrényt szeretnék, de nem engedi. — Mennyit iszik el havonta? — Amennyit tud. A fizetése felénél is többet. Egy este ki- szekíroz két-háromszáz forintot. Mire megjön, nincs egy vasa sem, csak ordít. Akkor semmi sem jó neki. Azért tudunk tőle aludni. — A gyerekeket nem bántja? _ — Elkalapálja őket, de nem sokszor. Inkább azt hallaná, a A szovjet űrkutatás napjai Felszabadulásunk 26. évfordulója, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa és Gagarin immár történelmi űrrepülésének 10. évfordulója adott megtisztelő alkalmat a Magyar- Szovjet Baráti Társaságnak és a vele együttműködő-állami és társadalmi szerveknek a szovjet űrkutatás napjainak megrendezésére. Az eseménysorozatot és ennek egyik kiemelkedő részét, a kétnapos űrkutatási tudományos ülésszakot hétfőn, a Technika Házában dr. Csanádi György közlekedés és postaügyi miniszter nyitotta meg. Ezután V. Jazdovszkij professzor, a világhírű űrbiológus és űrorvos Az ember útja a kozmoszba címmel, Borisz Rogyionov professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia * Űrkutatási Intézetének osztályvezetője pedig a Luno- hod—1 útvonalának földrajzi felmérése címmel tartott tudományos előadást. Az ülésszakon az űrkutatáshoz kapcsolódó valamennyi tudományterület neves magyar szakemberei részt vesznek. A délelőtti plenáris ülésen Kónya Albert akadémikus a szocialista interkozmosz együttműködéséről, Barta György akadémikus a mesterséges holdak segítségével a föld belső szerkezetéről szerzett ismeretekről adott elő. Előadások hangzottak el a Föld alakjára és erőterére, valamint a földkörüli térség szerkezetére vonatkozóan az után szekcióülésen folytatta eredményekről. Budapestre érkezett a CGT küldöttsége A Szakszervezetek Országos Tanácsának meghívására vasárnap esite Budapestre érkezett a Francia Általános Munkásszövetség (CGT) küldöttsége, amelyet Henri Krasucki, a CGT titkára vezet. A küldöttség a magyar szakszervezeteknek a gazdasági tudományos fejlődésből eredő feladatait és tevékenységét, valamint a dolgozók élet- és munkakörülményeinek fejlesztésében való közreműködését tanulmányozza. kisfiú hogyan beszél vele! Mint a kutyával, de ő nem bánja. Nem törődik semmivel. — Mit szólt a nagyfiú ügyéhez? — Azt mondta, őt "az nem érdekli. Kapott idézést a bíróságra, de nem fog elmenni. Pedig az ügyvédre megy most a keresetünk. — Maga miért nem törődik jobban a családdal, a renddel, a gyerekek nevelésével? — Nincs időm, kedvem. Semmire nem jut. Egy héten egyszer kimosok. Tavaly meszeltem. A csüngő pókhálóra gondolok, arra, hogy a gyerek után ki kellett az autót szellőztetni, de nem szólok semmit. Nem érdemes. — A világért sem szeretnék általánosítani, éppen mert pedagógus vagyok — mondja Benke Lajosné, a Hámán Kató általános iskola igazgatója. — De a kisfiú „kulcsos” gyerek és ezekkel általában több a gond, ami érthető is. — Kit neveznek így a szakmai berkekben? — Olyan gyerekeket, akik napközben egyedül vannak. Reggel a szülők átadják a lakáskulcsot, aztán a gyerek maga gazdálkodik az idejével. Jó, ha gazdálkodik és nem garázdálkodik, mint jelen esetben. A bátyja is hozzánk járt, ő sem volt különb. — A kisfiú elsőben osztályt ismételt, másodikban év közben bukott, s félek, hogy most is bukik év végén — világosít fel osztályfőnöke, Varga Edit. — Az anyja néha valóban beA párt határozott, a kormány cselekedett (1) 44 óra - kétmillió embernek 1966 november 28 és december 3 között tanácskozott az MSZMP IX. kongresszusa. Útmutatásai, határozatai világos s ' népszerű programot adtak az 1967 tavaszán lezajlott országgyűlési és tanácsválasztásokhoz. Az eltelt négy esztendő nem maradt adós e program valóra váltásával. Ma kezdődő cikksorozatunkkal arra keressük a választ, hogy a párt útmutatásai, a kormány cselekedetei nyomán mindennapi életünk néhány területén miként gyarapodtunk, hogyan jutottunk előbbre. A IX. kongresszus határozata kimondta: „Vállalatonként, üzemenként az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva, 1968-tól kezdődően 1970 végéig fokozatosan az összes ipari dolgozó munkaidejét át- ■ lagosan heti 44 órára kell csökkenteni. A kongresszus felkéri a kormányt és a szakszervezeteket, hogy a munkaidő-csökkentés bevezetésének részletes rendjét szabályozzák.” Népszerű, a dolgozók körében nagy »visszhangra talált feladat volt ez.- Olyannyira népszerű, hogy lényegében egy évvel korábban, 1969 végéig megvalósult. 1970-re már csak teljessé tétele maradt. A múlt év végén több mint kétmillió ember — ebből a megyében 150 ezer — élvezte a rövidebb, heti 44 órás vagy annál is kevesebb munkaidő előnyeit. A csecsemőket s az aggastyánokat is beleértve, minden ötödik állampolgár! „...az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva...” A kormány határozata, a SZOT állásfoglalása, a Munkaügyi Minisztérium rendelkezései egyaránt hangsúlyozták: a rövidebb munkaidő bevezetése miatt sem a termelés, sem a dolgozók keresete nem csökkenhet. Ami nem kis dolog, hiszen a 44 órás munkahét átlagosan nyolc százalékkal kurtította meg a termelést szolgáló időalapot. A szervezettség növelésére — mint történt ez a Mechanikai Müvekben —, a műszaki fejlesztése meggyorsítására — ahogy ezt a Váci Kötöttárugyárban tették — az állóalapok jobb kihasználására volt szükség ahhoz, hogy a cél elérhető legyen. A termelés növekedése ugyan átmenetileg lelassult, de egésze nem csökkent. No, és a munkabérek? A munkaidő-csökkentés megkezdése előtt, 1967-ben a szocialista iparban 1880 forint volt a foglalkoztatottak átlagkeresete, 1970-ben ez az összeg 2102 forintra emelkedett. Ezen belül a munkáskeresetek havi átlaga 1809 forintról 2026-ra nőtt. A határozat e része sem maradt tehát írott malaszt A bejárókat is számítva, a megyében több mint 300 ezer ember élvezi (a módját: a pejön érdeklődni. Durva, agresz- szív gyerek. Nem is engedhetem ki a tanítás végén együtt a többivel, mert rögvest verekedést provokál. Orvos is látta, normális, csak kicsit nehezebb felfogású az átlagnál. A kiegyensúlyozatlan családi élet kis áldozata. Egy-egy ilyen gyerek az osztályközösségre rossz hatással van. Túladni rajta nem lehet, viszont a nagy létszámú osztályban nem kap Íratja meg a csak neki szóló külön törődést. Az asszony feltétlenül jóindulatú, de gyenge, eléggé nemtörődöm, s a szülők kultúrszínvonala alacsony. A fiú szinte apatikus, nem beszél, semmi nem érdekli, sugárzik róla a törődés hiánya. Szólni kellett a családnak, hogy járassák tisztábban, mert baj volt vele a társai miatt. Rá kellene szorítani a napközire, de nem fizetik be, állítólag a gyerek nem akar jönni. Ahogy múlnak az évek, úgy válik majd mindinkább hátrányára ez a nevelés nélküli korlátlan szabadság A cingár kismacska beóvatoskodott a nyitva hagyott ajtón. A földre szórt hulladékok között szaglászott. Amikor elmentünk, felemeltem és kitettem a konyhaajtó elé a földre. A kisfiú is kilépett, elrejtette a kulcsot, aztán jobb lábával belerúgott az állatba. A kosz- lott kis jószág csak úgy puffant a pinceajtón..; Komáromi Magda cázást, a családi kirándulást, a forró ulticsatákat, no meg a mellékmunkákat most ne firtassuk), a minden második heti szabad szombat nyújtotta előnyöket. Ám vannak — növekvő számban —, akik heti munkaideje a 44 óránál is kevesebb. A szocialista ipar ösz- szes foglalkoztatottjának 4,8 százaléka dolgozik heti 40—41 órás munkaidőben, de a vegyiparban például már 32,8 százalékra rúg ez az arány, s ezen belül a gyógyszeripar minden száz dolgozója közül 58-nak gyakorlatilag ötnapos a munkahete. összességében napjainkban a szocialista ipar száz foglalkoztatottja közül hatnak már minden héten kétnapos a víkendje. Az országos adatok elfednek azonban néhány helyi szeplőt. Előfordult, hogy a munkaidőcsökkentést némelyik üzemben csupán a normák szorosabbá tételével ellensúlyozták. Nőtt a túlórák száma — a munkaidőcsökkentéssel egyidejűleg a megye iparában folyamatosan emelkedett a felhasznált túlórák mennyisége, 1970-ben 30,5 százalékkal volt több, mint 1969-ben — s megtörtént, hogy itt-ott a keresetek átmenetileg csökkentek. Bizonyos ágazatokban — így például az élelmiszeriparban — az átlagosnál lassúbb, nehézkesebb volt a 44 órás heti munkaidő bevezetése. Mindez arra figyelmeztetett s int ma is, hogy a kisebb munkaidő nagyobb szervezettséget, a munkafeltételek és munkakörülmények gyorsabb javítását követeli meg. A munkaidő napi egy órával való csökkentése ugyanis országos összességében fcízmilliárd forint értékű termékkel egyenlő. E hatalmas summát kitevő árut rövidebb idő alatt előállítani csak folyamatos műszaki fejlesztéssel, korszerűbb munkaszervezéssel lehet. Amire azért is szükség van, mert még további kedvezmények is lecsípnek a 44 órából. Például: a folyamatosan — ilyen a többi között a Dunai Kőolajipari Vállalat — vagy három műszakban dolgozó üzemeknek módjuk van újabb két órát lefaragni a 44-ből, s bevezetni a 42 órás munkahetet. Az egészségre ártalmas munkakörökben ma már általánosan 36—42 órás a heti munkaidő. Továbbá: a termelés időalapja nem korlátozódik csupán a heti munkaórák számára. Mérsékli ezt az alapot a rendes szabadság, a kiváló dolgozóknak adott pótszabadság, a három vagy több gyermeket nevelő édesanyák évi két nap, a 16—18 év közötti fiatalok évi hat nap pótszabadsága ... Jó dolog, hogy egyre több embernek növekszik a szabad ideje. Am a nyugodt pihenéstől elválaszthatatlan — mert anyagi alapjait, fedezetét az teremti meg —, „hogy a heti 36—40—42—44 óra munkaidő a szó szoros értelmében mynkával telt idő legyen. Mészáros Ottó /Következik: ÖSZTÖNDÍJAS MAMÁK/ Megnyílt a Fogyasztók Fóruma A Magyar Szabványügyi Hivatal mellett csaknem tíz esztendeje működő Fogyasztók Tanácsa először lépett kiállítással a nyilvánosság, a fogyasztók elé. Az Országos Piackutató Intézet Szalay utcai mintatermében hétfőn nyílt és április 15-ig megtekinthető Fogyasztók Fóruma 71 kiállításon azokat a termékeket — mintegy 150 féle fogyasztási cikket — mutatják be, amelyeket a tanács minőségileg jónak, kivitelre tetszetősnek tart s megvásárlásra ajánl. Kamillacsomagolók 4 A zsámbéki Üj Élet Tsz-ben húsz asszony és leány az idei holtidényben, novembertől április elejéig mintegy 600—700 ezer doboz kamillát csomagolt a Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központja részére. A képen: Nagy Mária és Genvaki Mártonná, Feleslegessé vált, hasznát! GÉPEIT magas áron MEGVÁSÁROLJA 0 Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat Budapest V., Báthory utca 3. Telefon: 121-978. Telez: 0-3576.
