Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-04 / 80. szám
ml. ÁPRILIS 4., VASÁRNAP 7 ! Vagy nagyon könnyű, vagy nagyon nehéz dolga van a városi tanácstagoknak, az országgyűlési képviselőnek Százhalombattán, ha az elmúlt négy év eredményeiről adnak számot. Könnyű a dolguk, mert elmondhatják büszkén: Százhalombatta város lett 1970. április 1-én, s ebben az időszakban fejezték be a 760 lakásos lakótelep építését, majd újabb 547 lakást adtak át négy év alatt olyan házakban, amelyek valódi várossá avatták Százhalombattát. A modern lakótelep tovább korszerűsödött — lehet azt is mondani, városiasodobt —, hiszen csak 1969—70-ben 61 millió forintot fordítottak kommunális fejlesztésre, hogy tovább bővítsék 800 méterrel a vízvezeték- hálózat építését, 500 méterrel a szennyvízcsatornát, 850 méterrel a csapadékvíz-csatornát, S00 méterrel a távfűtési hálózatot, 1800 méterrel a gázvezetéket. Íme, a száraz adatok, amelyek egy várost tükröznek. Ám miért lehetett város ez a nyolcezer lakosú település, amikor a szomszédos, 35 ezres Érd ma is község? Erre talán még kézenfekvőbb és még könnyebb a válasz: két ipari óriás telepedett itt meg, a Du- namenti Hőerőmű Vállalat és a Dunai Kőolajipari Vállalat. Európai mérce szerint is kort szerű üzemek ezek, a modern technológia, a magasan képzett munkás-műszaki gárda, és termékeiknek — olaj, villamos áram — hazai jelentősége és mennyisége várost teremtett. A hőerőmű 1970-ben az or- szág villamos energia termelésének 25,9 százalékát adta, 630 megawattjával a legnagyobb erőmű az országban. A finomító dolgozta fel 1970-ben az ország nyersolajának ’ 51,4 kereskedelem és szolgáltatások városiasodása mellett dicsekedhet a város gyarapodó oktatási intézményeivel is. Csaknem félmilliót fordítottak az elmúlt négy évben az új iskola felszerelésének modernizálására és a napközi otthon na- gyobbítására. A három óvodában szinte minden gyerek számára jut hely, a három bölcsődében szintén, fenntartásukra a két ipari óriás évente egymillió 300 ezer forintot áldoz. gozhat majd fel, teljes befejezésekor pedig kilencmillió tonnát; a hőerőmű teljes kiépítésekor kapacitását 1900— 2000 megawattra növeli, és már 1976-ra megháromszorozza termelését. Mindezek fényében eltörpülhet a téglagyár teljes rekonstrukciója, amelynek során a legmodernebb gépeket szerelik be itt, de mégsem törpül el, mert a város újabb korszerű üzemmel gazdagodik. Megteremtenek egy modern halgazBartha Antal: Újváros meg Óváros... százalékát 3,1 millió tonnás teljesítményével; az olaj a Barátság-vezetéken át érkezik. Ezekért az üzemekért bizony érdemes — és szükséges — volt a tanács fejlesztési alapját az 1967. évi 294 ezer forintról hárommillió 600 ezer forintra emelni 1970-ben. így megépülhetett a gázcseretelep, 10 ezer négyzetméter járda, nyolcezer méter út, 16 ezer méteres új villanyhálózat. Megnyílhatott a ruházati szaküzlet, egy önkiszolgálóbolt, vas- és műszaki üzlet, új bisztró, korszerű élelmiszerüzlet, a szolgáltatóház — Patyolat-felvevővel, Gelkával, cipésszel, fodrásszal, szabóval. A finomító: nyújtózó óriás Megvalósult a lakótelepen a a körzeti orvosi rendelés, és néhány újabb szakorvosi rendelést vezettek be, megnyílt az első állandó gyógyszertár és az új, korszerű mentőállomás. Bárki eredménynek könyvelheti el, hogy felújították a könyvtárat, a mozit, két klubot alapítottak — az ifjúsági és a délszláv klubot — a DKV művelődési háza pedig biztató anyagi körülményei mellett szervezetileg is előrelépett — a városi tanáccsal közösen tartják fenn —, az egész városé lehet. Mindezek biztató eredményként jelzik e fiatal település városiasodását, amiről számot adni szép feladat, kellemes kötelesség. Aki azonban jól ismeri a város múltját, az előállhat kényesebb kérdésekkel, s azokra a válasz már nem olyan hálás feladat. Mondhatnánk azt is, hogy a fejlődéssel járó rendellenességek, „gyerekkori” visszamaradt betegségek sokakat bánthatnak, főleg azokat, akik nem az új lakótelepen laknak. Mert hiszen Százhalombatta nemcsak korszerű, emeletes és kertes családi házakból áll, hanem ott van Ófalu — bocsánat, Óváros és Du- nafüred is. Ezek még minden tekintetben falusiasak és elmaradottak, pedig a lakosságnak több mint a fele itt él. Barth a Antal vb-elnök, sajnos, elmondhatja, hogy Óváros és Dunafüred vízellátása megoldatlan, két-fiárom kút kivételével a víz fertőzött, csatorna errefelé nincs. Beszélhet kapacitáshiányról is, amely megakadályozta, hogy néhány fontos létesítményt elkezdjenek vagy befejezzenek. A következő években azonban olyan erőforrások állnak rendelkezésre, amelyek ismét jelentős fejlődést biztosíthatnak. Ennek az alapja természetesen a két mammut üzem fejlődése: a DKV 1975-re 6,5 daságot is, az erőmű meleg vizére alapozva. Az ipar ilyen gyors fejlődése újabb munkaerőt vonz majd a városba, s hogy a főváros elszívó hatása kevésbé érvényesüljön, újabb 900 lakást építenek 1975-ig, hogy letelepítsék az embereket. Természetesen főleg fiatalokra számítanak, s ahol fiatalok laknak, ott gyakoribb — remélik — a gyerekáldás is, ezért újabb 60 személyes bölcsődét, 100 gyerekre méretezett óvodát és még egy 12 tantermes iskolát szándékoznak építeni. A növekvő város szaporodó lakossága rendelőintézetet is követel — és kap is 17 orvossal. ígérik, hogy kiépítik Óváros, és Dunafüred vízvezeték-hálózatát is. Űjabb 100 személyt befogadó munkásszállót terveznek és szeretnék elérni, hogy a város művelődési háza és sporttelepe is megépülhessen — de ez még bizonytalan. Az üzlethálózat, egy üzletházzal, egy ÁBC-áruházzal, valamint négy újabb üzlettel gyarapodik előreláthatólag. Postaépületet és 1000 vonalas telefonközpontot is kap a város. IBUSZ, biztosító, OTP- fiók nyílik. A negyedik ötéves tervben mindez legalább 50 milliós beruházást követel. Mindezek a robbanásszerű fejlődés jelei, éltető erejük a villamosáram és az olaj termelése, ezek az energiák teremtették meg a várost a hajdani „száz halmon” épült kis faluban, ahol 1930-ban még csak 1573-an laktak, 1949- ben ugyanennyien és 1960- ban sem többen, mint 2000-en. Százhalombatta történetének legnevezetesebb dátuma: 1960. augusztus 26. Ekkor kezdték meg az ipartelepek építését. Másik nevezetes dátum 1962, amikor az első lakások falainak alapját rakták le, harmadik nevezetes dátum 1963, amikor beköltöztek az első lakók, akkor még mindössze 97-en. Az új lakótelep 1970-ig ösz- szesen 235 millió forintba került. A nagyobb arányú bevándorlás 1965-ben kezdődött, a? legtöbben 1966-ban érkeztek, több mint 1200-an. Tavaly még mindig 2000 ideiglenes bejelentővel — albérletben, vagy munkásszálláson — itt élő munkást tartottak nyilván. Százhalombatta ma „kiskamasz” város. Lakótelepe üdítő látvány, kellemesen sétálgathat az ember a néhány aszfaltozott utcán. Könnyen a település határaihoz ér ilyenkor a sétáló, és előtűnik a két gyáróriás, mint valami absztrakt vagy inkább konstruktív festmény. A város még nagyonis véges. Persze, a vége Óváros végénél, vagy Dunafüred határánál található. Óváros igazi falu, a város árnyékában. A százhalombattai emberek Tovább épül a hőerőmű. közül kevés a százhalombattai. Bevándoroltak, s munkát vállaltak itt. Az újonnan jöttek igazi lakótelepi emberek: csendesek, lakásukba húzódók, de a szomszéd lakások lakóival, az egy emeleten élőkkel, vagy az ugyanabban a házban lakókkal ismeretségeket és barátságokat kötnek. Ha ritkán is mozdulnak ki összkomfortos, kényelmes lakásukból munka után, egymáshoz szívesen átjárnak' egy kis társalgásra. Közös téma bőven akad, hiszen többnyire ' Ugyanannál a Tállalathál dolgoznak--'■-« -vagy ha nem, akkor a szomszédnál — rengeteg a közös ismerősük, közös a munkájuk, közös az ügyük. Így érdeklődésük is egymáséval rokon. A gyerekek már igazi százhalombat- taiak. Itt minden gyerek ismeri egymást, ha a városnak ugyanabban a részében lakik. Még talán jobban, mint egy faluban, hiszen ez a város olyan kis területen fekszik — különösen a lakótelep —, hogy egy ugrás, s a lakótelep másik végében van az ember. Csendes ez a város; dolgoznak, laknak és lassan meg- szokját az új életkörülményeket az emberek, mindezt csendesen csinálják, vagy azért, mert fáradtak, vagy azért, mert új szomszédaiknál nem akarnak rossz benyomást kelteni. Persze, jött ide mindenféle ember, mint más hasonlóan hirtelen épült városba — mint Dunaújvárosba, Komlóra, Kazincbarcikára — de itt negyedannyi baj sem volt, mint azokban a városokban. Kicsi a település, s amennyivel kisebb mint az előbb felsoroltak, legalább annyival szolidabb is. Hétvégeken is csendes. Akinek kocsija van, az a főváros felé veszi az útját, akinek nincs' és fáradt utazni, ottho-4' marad és — főleg — tv-t néz* Ilyenkor látszik, hogy menynyi gyerek van itt. A hétvégé a gyerekeké, akik a házak közötti zöld területeket birtokba veszik. Városi gyerekek, mégis elég zöld jut nekik. Nem keresnek rosszul itt. az emberek, takarékoskodnak is szorgalmasan, be is rendezkednek szépen, szaporodnak a kocsik is. És öntudatosak. Nem véletlenül, hiszen hazánk két olyan ipari üzemében dolgoznak, amelyek a legkorszerűbbek és legnagyobbak közül valók. Szöveg: Berkovits György Foto: Gábor Viktor J Tegnap — ma — holnap í Százhalombatta A kommunális fejlődés, a millió tonna nyersolajat dolA lakótelepre 1963-ban érkeztek az első honfoglalók.
