Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-29 / 100. szám

FEST UECVtt 'xMirltm 1971. ÁPRILIS 29., CSÜTÖRTÖK Húszéves - a Zrínyi kiadó Fennállásának 20. évfordu­lójára készül a Zrínyi Katonai Kiadó. Az indulás , óta eltelt húsz esztendőben a kiadó gon­dozásában csaknem ezerféle könyv: tudományos, ismeret­terjesztő, szakmai, szépirodal­mi munka, , valamint tan­könyv jelent meg. Az eddig végzett munkáról ad majd számot a május 7-én a Liszt Ferenc téri könyv­klubban megnyíló jubileumi kiállítás, amelyen a fennállás óta megjelent valamennyi mű 'helyet kap. Szakmunkások a földekről „Valamiből mindent 44 A mezőgazdaságban jelenleg 150 növény- és állatfaj 1200 fajtájával több mint kétezer­féle mezőgazdasági terméket állítanak elő. A termelésben és a feldolgozásban 750 féle gé­pet alkalmaznak, s a gazdál­kodás során 550—600 különbö­ző anyag beszerzése, tárolása és felhasználása válik szüksé­gessé. Az ösztönös munkát fel kell váltsa a szakmailag tudatos tevékenység. A „mindenből valamit’’ tudó kisárutermelő- ket olyan „valamiből min­dent” ismerő mezőgazdasági szakmunkásokká kell kiképez­ni, akik képesek lépést tartani a fejlődéssel. 1958-tól Új könyvtár nyílt Százhalombattán Százhalombatta, megyénk legfiatalabb városa, kedden es­te tovább gazdagodott. Meg­nyílt a lakótelepen, a Il-es szá­mú szállóban az új városi nyil­vános könyvtár. Könyvállománya egyelőre nem éri még el a négyezer darabot, de rövidesen jóval felülmúlja. Erről a Barátság Művelődési Ház, a városi ta­nács, az SZMT vezetősége, va­lamint a DKV és a többi ipari vállalat szakszervezeti bizott­sága gondoskodik. Orbán Sándor, a városi ta­nács művelődési osztály veze­tője elmondta, hogy ezzel a könyvtárral együtt három mű­ködik már Százhalombattán, több mint tizenötezer darabos könyvállománnyal. Ferenczy Illés, a városi ta­nács titkára és Cseh Márta könyvtáros, elégedetten muto­gatták kis birodalmukat a vendégeknek, Fábián Zoltán írónak és Tóth Ferencnek, a megyei tanács művelődésügyi osztálya főelőadójának. Az elé­gedettségre van is okuk: bár a helyiség nem nagy, korsze­rűen berendezett, szabad pol­cos rendszerű, a könyveket át­tekinthetően csoportosították. Ezenkívül olvasósarkok teszik lakályosabbá a termet. Hat órára megtelt az alag­sori klubszoba, a könyvtár- avatóra meghívott olvasókkal. Mondhatni, hogy szinte csalá­dias légkörben, kötetlen be­szélgetés keretében Fábián Zoltán író (képünkön balról a harmadik), az olvasásra szok­tatás, az ifjúság szellemi ne­velése és a könyvkiadás leg­fontosabb problémáiról vitá­zott a jelenlevőkkel. k. m. Foto: Gábor Pest megyében 1958-ban kezdődött meg a szakmunká­sok és a betanított munkások képzése, elsősorban a kerté­szeti, a növénytermesztő gé­pész, valamint az állatte­nyésztő szakmákban. 1958-tól 1968-ig a megyében 1678 fia­tal és 4281 felnőtt tett szak­munkásvizsgát, 5157~en lettek betanított munkások. A Pest megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya a szakemberszükség­leti irányelvek alapján tavaly kidolgozta a megye szakmun­kás- és betanítottmunkás-igé- nyét. Az adatok szerint mini­málisain 15 ezer 600 szakem­berre van szükség Pest me­gyében. Ha a lemorzsolódást figyelembe vesszük, a 13 ezer kiképzett szakmunkás közül a legjobb esetben is csak 8 ezer dolgozik. , Legjobb a helyzet a nö­vénytermesztő szakmacsoport­ban, ahol a képzés túl is ha­ladta a szükségletet. A gépek­re ugyanis legalább betanított munkás képzettségű dolgozó ülhet csak fel. Az új növény- védelpi kódex alapján fellen­dült a növényvédő betanított munkások képzése is. A me­gyében minden növényvédő gépre jut kiképzett dolgozó. Az Állattenyésztési Felügye­lőség felmérte a szakosított te­henészeti és sertéstelepek szakember-ellátottságát A vizsgálat eredménye: 34 tehe­nészeti és 8 sertéstelep közül egy rendelkezik az előírt szak­embergárdával, 18 termelőszö­vetkezetben egyetlen szak- és betanított munkás sem dolgo­zik. Csak a gépesítés Farkas Pál, az albertirsai „Dimitrov” Termelőszövetke­zet elnöke a község három is­kolaigazgatójával tartja a kap­csolatot, még sincs sok ered­mény. Míg az elmúlt években évi 12 fiatalt sikerült meg­nyernie a szakmának, 1970-ben csak egyet. Véleménye szerint azért nem vonzódnak a mező- gazdasághoz, mert divat Pest­re járni dolgozni, a szülők is azt szeretnék, ha fiuk az ipar­ban találná meg számítását, gépek mellett A pénz már Garzonlakás - pedagógusoknak Sok szó esett már arról, hogy Pest megyében kevés a peda­gógus, elsősorban a kis közsé­gek és tanyák iskoláiból hi­ányzik a nevelő. Az okok is­mertek: Budapest elszívó ha­tása, a pedagógusok letelepe­désének nehézségei, a lakás- helyzet, a mindennapi fárasztó utazás és így tovább. Egyes nevelőtestületek fele szinte évenként cserélődik. Farmos is azon községek közé tartozott, P Kőműves, öcs, asztalos, tetőfedő, épület­éi diszműbádogos, vizszerelő, villanyszerelő, lakatos, festő, parkettás, hidegburkoló, nyugdíjas vizszerelő szakmunkásokat, szakvizsgázott iv- és lánghegesztőt, nehézgépekhez szerelőt, gépkocsiszerelőket, betanított és segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), könnyű fizikai munkára női segédmunkásokat, rakodómunkásokat, dömpervezetőket, raktári segédmunkásokat, éjjeliőröket, takarítónőket I azonnali belépésre felvesz a ,X ROSPERITÁS" KTSZ munkaügyi osztálya Budapest IX., Viola u. 45. ahol jöttek-mentek a tanárok. De erről ma már csak múlt időben beszélhetünk. Ba- gyinszky Béla, a községi ta­nács elnöke meséli, hogyan változtattak a helyzeten. — Nem csodálkozhattunk azon, hogy a fiatalok nem gyökeresednek meg nálunk, hiszen 1200—1300 forint kez­dő fizetésből nehéz megélni akkor, ha abból négyszázat albérletre fizetnek. Sokszor sajnáltunk egy-egy jó pedagó­gustól megválni, de nem tart­hattuk vissza, ha a jobb kő- rülményeket választotta. Tör­tük a fejünket, hogyan segít­hetnénk a fiatalokon. Mivel a község anyagi lehetőségei nem korlátlanok, arra a gondolatra jutottunk, hogy a kétszobás szolgálati lakások helyett gar­zont építünk. Egy lakás költ­ségéből két garzonra futotta, s azt hiszem, valamennyien jól jártunk. A Zrínyi utcai-peda­góguslakás mellé építettük a szobából, előszobából, fürdő-, főzőfülkéből álló kislakásokat, amelyek tökéletesen megfelel­nek egyedülálló embereknek. A két garzonban fiatalok lak­nak. Farmoson, a község belterü­letén tizennyolc nevelő tanít, nincs köztük képesítés nélkü­li.' Megtelepedtek a pedagógu­sok a községben, öten szol­gálati lakásban laknak, többen saját erőből építettek. Lassan kialakul a törzsgárda is. A nagykátai járási hivatal­ban újságolták, hogy a farmo- siak jó kezdeményezését má­sutt is követik a járásban. s. L nem érdekli annyira az embe­reket, mint valaha. — Hogyan lehetne ezen vál­toztatni? Hogy ipart csinálunk a mezőgazdaságból! Gépesíteni kell, bevezetni az állattenyész­tési technológiákat, fehér és kék munkaköpenyessé ténni a földön, a telepeken dolgozók munkáját. Ez azonban nem megy ripsz-ropszra — Az igényt bejelentették A IV. ötéves tervidőszakra a megye termelőszövetkezetei 7 ezer szakmunkásra jelentették be igényüket. Az igény adott. De mit tesznek érte? Erről legközelebb. Tamás Ervin V endégszerepel az Opera Szerdán reggel két külön- repülőgéppél Dortmundba utazott a Ferihegyi repülőtér­ről az Állami Operaház tár­sulata. A 278 tagú együttes a magyar hét keretében vendég­szerepei a város színházában. MÁJUS Az új magyar zene hónapja Fennállása óta először ren­dezi meg a rádió az új magyar zene hónapjait. Májusban a Bartók, Kodály nyomába lépő zeneszerző-nemzedék mintegy 70 képviselőjének 86 műve csendül fel a Kossuth, a Petőfi és az URH-adó huílámhosz- szán. Ugyanaikkor az új ma­gyar zene hónapján 27 hazai komponista alkotásaiból önálló szerzői estet állítottak összie, amelyen csaknem másfél száz mű hangzik majd el. Az ünnepélyes megnyitóra május 1-én 17 óra 5 perckor, kerül sor. Ilosfalvy Róbert, a Budapesti Kórus és az Állami Hangversenyzenekar Németh Gyula vezényletével előadja Szabó Ferenc Petőfi Sándor verseire szerzett oratóriumát, a Föltámadott a tengert. A vadászati világkiállításra 174 féle ajándékcikk Nemrégiben nyílt- Párisi ut­cai bemutatótermében állítot­ta ki az Óra- és Ékszerkeres­kedelmi Vállalat azokat a dísztárgyakat, használati esz­közöket, amelyeket a vadászati világkiállítás alkalmából kínál majd bel. és külföldi vásárlói­nak. Köztudott, hogy ilyen jelle­gű kiállítás — mint a vadá­szati —, nem volt még sehol a világon. Különösen nagy megtiszteltetés tehát hazánk számára, hogy az elsőt éppen nálunk rendezik. Pest megye külön is érdekelt, mivel a vi­lágkiállítás vendégeinek egyik szállása Gödöllőn lesz, az Ag­ráregyetem diákvárosában. Az Óra- és Ékszerkereske­delmi Vállalat — 5 millió fo­rintos készletben —, 174 féle ajándékcikket hoz forgalomba, a világkiállításra a legszeré­nyebb igényeket kielégítő tár­gyaktól kezdve egészen a drá­ga luxusdarabokig. FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTÉK Esernyös udvaroncok Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildcnstern halott című komédiája a Nemzeti Színházban Az 1601-ben írt Hamlet két mellékszereplő udvaronca 1967-ben — ugyancsak Lon­donban feltámad, hogy egy abszurd komédia főszereplője legyen. Ami feltámasztja őket: egy 30 éves első drámás szer­ző, Tom Stoppard ^szemte­lensége”. Mert mit neki Sha­kespeare, aki jó három és fél évszázada izgalmas ta­lány, felzaklató megnyugvás és csodaélmény az emberi­ségnek, mit neki a gazdag életmű egyik legszebb, legmé­lyebb, legcsodálatosabb da­rabja, a mindig új és új ol­dalait felmutató Hamlet — mit neki! Jön ,ő, Stoppard, 30 évesen és „lekörözi” az „öreg”, a Hamlet írásának időpont­jában már 37 éves Shakes- peare-t. Megforgatja a tragé­diát, hogy a fenséges nevet­ségessé torzuljon, hogy a köl­tészet szócsépléssé szürkül­jön, s a megcsúfolt remekmű­vet ezek után saját szolgálatá­ba állítja. így is nézhetjük Stoppard művét, de ha így nézzük, igazságtalanok vagyunk. Mert Stoppard is azt csinálja, amit Shakespeare: igénybe veszi előbb élt szerzők műveit. Mert Stoppard is — vitatha­tatlan tehetsége révén — ál­lampolgára a jó alkotók köz­társaságának, ahol Shakes­peare ugyan a legelőkelőbbek között is előkelő és Stoppard csak egyszerű, szürke adófi­zető, de lakója ennek a köz­társaságnak. És ami a legfon­tosabb: Stoppard a Hamlet felhasználásával nemcsak szemtelen akart lenni, nem­csak azt akarta bizonyítani, hogy szellemesen, érdekes nézőpontból tud egy remek­művet kiforgatni, hanem va­lóban fontos közlendője volt, amelyet a Hamlet felhaszná­lásával tudott — a saját lehe­tőségein belül — a leghatáso­sabban kifejezni. A fontos, közérdekű, saját mondandó jelenlétét egy olyan jelenet bizonyítja leg­jobban, amit — csak a sha- kespearei keretek felhaszná­lásával — Stoppard maga ta­lált ki, maga írt. A Shakes- ,peare-nél utálatos, nem túl értelmes, de sima modorú és mindenre kapható udvarké­pes udvaroncok Stoppardnál esendőbbé, még kevésbé ér­telmessé, udvarképtelenebbé és — főszereplővé előlépvén — árnyaltabbá, ámyalttá vál­tnak. Tovább lépve: a shakes- ipea.re-i udvaronc figurák Stoppardnál udvaronci fel­adatkört ellátó emberekké válnak. Nézzük a kulcs jelenetet. Shakespeare szerint a két ud~ Ivaronc, Rosencrantz és Guil- Idenstem, a trónbitorló dán király, Claudius parancsára Anglia felé hajózik Hamlettel. Amit a néző lát: a két udva- Ironc valószínűleg tudja, de inkább csak sejti, sejtheti, (hogy a levél, amelyet visz- tnek, angol földre lépve Ham­let halálát, kivégzését jelenti. Míg ők alszanak, Hamlet el­olvassa és kicseréli a levelet: Claudius nevében azt kéri az lángol királytól, hogy a két iudvaroncot végeztesse ki. A ■néző örül ennek a fordulat­nak: hiszen a két — a darab folyamán meggyűlölt — udva- ironc, gyanútlanul, saját ke­lepcéjébe esik. I És ugyanez Stoppardnál? A két udvaronc a nyílt színen |töri fel és olvassa el a levelet. Megrémülnek, s a gügyébb (Rosencrantz megpróbál va­lami kibúvófélét keresni. Vé­gül — az értelmesebb Guil- idenstemre hallgatva, annak érveit könnyen elfogadva — kettesben úgy döntenek: ez (parancs, a parancsot végre kell hajtani, a gyanútlan Hamletet ki kell szolgáltatni. (És önmegnyugtatásul hozzá­teszik: nem ismerhetik a fontos összefüggéseket és kü­lönben is, ki tudja milyen em­ber ez a Hamlet... A jelenet jgy js rendkívül kifejező. De Stoppard tovább fokozza. Miután a kalóztáma­dás során Hamlet eltűnt a ha­jóról, a két udvaronc elolvas­sa az immár kicserélt leve­let. És a néző megborzong, látván, hogy tudatosan es­nek saját kelepcéjükbe. Mert (hiába olvassák el a saját ha­lálos ítéletüket jelentő leve­let — nem tudnak cselekedni. Angol földre érve nem tűn­nek el, nem szállnak át egy bárhová induló hajóra; men­nek a levéllel az angol király­hoz, mennek — mert egyszer hívták őket, mert egyszer (Claudiustól parancsot kaptak I— a saját kivégzésükre. A reálisat és a groteszket elegánsan és tehetségesen öt­vöző darab (Vas István remek fordításában játsszák) itt éri el a csúcsát.' Itt kap igazolást minden, itt értjük meg végér­vényesen, hogy Marton Endre rendez» miért játszatja a két középkori udvaroncot XX. szá­zadi esernyővel. A Shakes- peare-be kapaszkodó, Beckett-, lonesco-hatásokat mutató, képtelent és valósat keverő, halandzsázó és értelmesen szóló, közhelyeket író és nagy igazságokat kimondó Stoppard itt tárulkozik ki egészen. Itt győződhetünk meg ártól, hogy a Shakespeare -nek, a klasz- szikusoknak, a művészetnek szóló fricskák felszíni rétege alatt némileg egzásztencialisla színezetű, de lényeges, általá­nos, a marxizmus igazságaival is egyező mondanivaló talál­ható : bárhová tartozzék az ember, ha lemond önmagáról, lemond a végiggondolásról, le­mond a cselekvésről, akkor csak látszatra mariad ember, önmaga szintje alá süllyed, el­veszti emberségét Lehet hogy túl szubjektiven értékelem, de én a két esernyös udvaronc­ban azokat a népiét kispolgá­rokat is láttam, akik tűrték vagy segítették, tehetetlenül és tudatosan, hogy Hitler megal­kossa a maga ördögi gépeze­tét... Az előadásról: kulturált értő, szép rendezés, bár az egész előadást kissé fáradtnak éreztem. Valószínűleg ez is szubjektivitás: a darab olvas­va izgalmasabbnak tűnt, mint a Nemzeti Színház előadásá­ban. Talán a nagy színpad az oka? Az, hogy nem intim, kis színpadon, hanem tágas, leve­gős térségben játsszák? Vagy hogy a bemutatóra még nem ért meg teljesen az előadás? Remek, feszült, szépen kompo­nált és szépen játszott, felfor­rósodó jelenetek váltakoztak a szem ebiben emyedtebb, bá­gyadtabb jelenetekkel. Persze, a darab vége is zavar. Stop­pard a Shakespearre épülő Stoppard-művet az eredeti Shakespeare-jelenettel zárja. Az eredeti Shakespeare-jele­nettel, ami egy jó Hamlet elő­adás végén fenségesen döbbe­netes — ennek a darabnak a végén viszont felemás, hiszen, népi tragédia és nem is gro­teszk. Végül is: szép és gondolat­ébresztő előadás. Kitűnő Sin- kovits Imre és Avar István címszereplő-kettőse. Kálmán György szertelen-filozofikus színésze, Sinkó László Stop­pard-féle Hamletje izgalmasan érdekes alakítás. Jó Ronyecz Mária és öze Lajos királyi párja, Szacsvay László színész­figurája. Kézdi Lóránt dísz­lete nagyvonalúan egyszerű, Schaffer Judit jelmezei lénye-; gest kifejezőek. És jónak tartom, nagyen jó­nak és rendkívül hasznosnak tartom, hogy a Nemzeti Szín­ház műsorára tűzte ezt a mél­tán világsikert aratott dara­bot. Murányi József

Next

/
Thumbnails
Contents