Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-23 / 95. szám

1971. Április 23., péntek isyöWflp 3 Ünnepi megemlékezések Zalka Máté születésének évfordulóján Zalka Máté születésének 75. 'évfordulója alkalmából csü­törtökön délután ünnepséget rendeztek a legendás hírű for­radalmár katonáról elnevezett katonai műszaki főiskola szín­háztermében. Az ünnepségre egybegyűlteket Tömpe István, a Partizánszövetség alelnöke üdvözölte, majd Czinege Lajos vezérezredes honvédelmi mi­niszter mondott beszédet. Az ünnepség második ré­szében fővárosi művészek és a Magyar Néphadsereg Művész- együttesének tagjai adtak mű­sort A főiskola udvarán ugyan­csak a délutáni órákban avat­ták fel, majd koszorúzták meg Zalka Máté szobrát. Ezeken a megemlékezéseken megjelent a hős leánya, Nata­lia M. Zalka, valamint unoká­ja Mása. Szeretettel köszöntöt­ték a vendégek sorában P. I. Batov hadseregtábornokot is, aki a legendás Lukács tábor­nok közvetlen harcostársa volt Egyébként Zalka Máté leá­nya és unokája meglátogatta a XVI. kerületi Zalka Máté gimnáziumot és szakközépis­kolát is, ahol bensőséges ün­nepségen vettek részt . Új gyár Karcagon Karcagon ünnepélyesen alá­írták a mezőgazdasági város harmadik jelentős ipari üze­mének létrehozásáról szóló szocialista szerződést Előírá­sai szerint a budapesti szék­hellyel működő Szerszámipari Művek, a Szolnok megyei Ál­lami Építőipari Vállalat, a Szolnok megyei pártbizottság és tanács, valamint a karcagi vezetőszervek hathatós támo­gatásával 1972. november 7-ig 510 munkást foglalkoztató mo­dem gyárat hoz létre Karca­gon. PROGNÓZIS 71-RE Több zöldség és gyümölcs Alapanyag konzervgyáraknak - Nem lesz hiány húsból Az elmúlt esztendőben a késői kitavaszodás, a fagy-, jég- és peronoszpóra károk miatt a terméshozamok ala­csonyabbak voltak, mint 1969- ben. Az ellátásban időszakon­ként zavarok keletkeztek. Ez elsősorban választékhiányt okozott. 4» Zöldségből például a MÉK és a ZÖLDÉRT 13 százalékkal értékesített ke­vesebbet, mint az előző esztendőben, de a szabad­piaci felhozatal is 10 szá­zalékkal csökkent. A kevesebb áru természetesen a fogyasztói árak emelkedésé­vel járt. együtt. A háziasszo­nyok 15—18 százalékkal fizet­tek többet a zöldségért. Kü­lönösen sokba került — még a szezonban is — a paradi­csom és a paprika. Annak ellenére, hogy gyü­Képviselőjelölt Dönteni és cselekedni Vámos Géza szives szavú, közvetlen beszédű ember. De­rűs is, komoly is, nyugodt magabiztosság, bizalom és tisz­telet érződik a szavaiból és a mozdulataiból. Amikor négy évvel ezelőtt először jelölték képviselőnek, és megkérdez­ték tőle az egyik gyűlésen, mi a programja, csak egyet­len szóval válaszolta a mun­ka. A tizenkét holdas közép­paraszt fia, aki harminchat éves korára az agrármérnöki diploma mellé — mert gya­korlati munkájában erre is szüksége volt — megszerezte az öntöző-szakmérnöki dip­lomát, sőt a könyvelői képesí­tést is, tudta, csak a munkát Ígérheti; azt biztos lelkiisme­rettel vállalta Most, amikor az új válasz­tások előtt Pest megye 11. választókerületében Monor, Bénye, Gomba, Káva és Pilis lakói már jóismerősként új­ból őt jelölték, meglátogattuk a munkahelyén, a Monori Ál­lami Gazdaság gombai kerü­letében. ö vezeti, irányítja az ország egyik modem szarvas­marha tenyésztelepét és a hozzá tartozó 4200 holdas gaz­daságot Alighogy megérkeztünk, ar­ra kért bennünket: — Jöjjenek él velem ide, a szomszédba, Felsőfarkasdra. Nagyon közel állnak hozzám az ott élő emberek, közülük került ki gazdaságunk törzs­gárdája. Írjanak róluk, segít­senek megoldani .nagy gond­jukat Völgybe kanyargó, agyagos földúton megyünk alig egy kilométert. Domb aljában egy sor szerény ház, a végén, szemben még néhány; hetven család, kétszáz lélek, egytan- termes iskola, kicsiny bolt — ez Felsőfarkasd. Odafent aszfaltút, még az istállók körül is, villany, víz­vezeték, központi fűtés, mo­dem fejőgépek, önetetők. Itt lent — semmi, amit a ma embere igényelne. Odafentig ötször kanyarodik be naponta a busz. Idelentről kerékszab­dalt földúton vagy dombhá­ton taposott ösvényeken négy kilométert gyalogolnak a mendei állomásra. Százéves a telep, százévesek az állapotok. A települést még sokáig nem lehet megszüntetni, de így él­ni is csaic nagynehezen lehet. — Elsősorban villany kell ide — mondja Vámos Géza. — Egymillióba kerülne. Az itt lakók vállalnak minden nehéz munkát, kiássák az oszlopoknak a helyet. De enéLkül is egymillió. Csak a trafóház háromszáz- ezer, a többi a vezeték, ha a hosszú házsorok előtt végigvi­szik, összesen egy kilométer. .VégigmefpKink a kertekal- ján, innen is, onnan is kö­szönnek és kérdik: Tán a villanynak miénk a helyet? Visszakanyarodunk, szántá­sok, frissen zöldellő vetések szélén kaptatnak a homokfu­tóval a lovak az új, több hol­das tóhoz. Fölemelő látvány, megváltoztatta a táj arculatát, a szűk vöJgykaüamt elzáró gát: ide gyűjti és tartalékolja a meredek domboldalakról le­zúduló Vizet Magasra gyűlt a csapadék a nyolc méter mély tóban, kinyitották a zsilipet, eresztik le a fölösleget Úri határába, a halastóba. — Már az idén szivattyú­val emeljük ki innen a vizet, öntözzük vele a kukorica- és lóheretáblákat. Az öntözőmémök, a vízügyi szakember munkája egy be­kapcsolódott a képviselőével Vámos Géza az elnöke a Tá- pió—Hajta Vízrendező Társu­lás területi választmányának. Az utóbbi két-három évben nagy dolgokat végeznek el: Manor mélyen fekvő terüle­teit azelőtt szinte évente el­öntötte a viz, a járási szék­hely körül megépítették a körcsatornát, a nagy veszély megszűnt. — A másik vízgyűjtő terü­let: a Gerje—Per je gondjai is megoldódnak az új ötéves tervben, Pilis is megszabadul a veszélytől, a rengeteg föld­munkára a községnek is van négymillió forintja. Ütban a gombai központ fe­lé, más téma kerül szóba: a lakosság ellátása, a kereskede­lem. Azt mondja Vámos Gé­za: — Az elmúlt négy évben tagja voltam az országgyűlés kereskedelmi bizottságának, nagy megtiszteltetésnek érez­tem, hogy bevontak ebbe a munkába. Érdekes, sokré­tű és bonyolult terület a keres­kedelem. A bizottság javasla­tai nyomán az elmúlt négy évben sok fontos intézkedés látott napvilágot. Megvizsgál­tuk a sütőipar helyzetét, ja­vaslatot dolgoztunk ki a pé­kek bérrendezésére, 6okat fog­lalkoztunk a termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok közvetlen áruértékesítésével, a zöldség- és húsellátással. Az­után az ország különböző vi­dékein tanulmányoztuk a fo­gyasztási szövetkezetek áru­ellátó tevékenységét. Azt ta­pasztaltam magam is: az ÁFÉSZ-ek gyorsan fejlődnek, sok új ABC áruházat építettele, itt nálunk,' a monori járásban is. Jobban ismerik a falusi igé­nyeket, mint a nagy, távol eső központokból irányított állami kereskedelmi hálózat. Tudják, ,mire van a lakosságnak szük­sége, így az érdekeltségük köz­vetlenebb, arra törekszenek, hogy a ruházati és iparcikkek­kel is helyben az igényeket kielégíthessék Vámos Géza korán kelő, ké­sőn fekvő ember, sok a mun­kája. Ha csak nem szólítják el a képviselői teendők, vagy a vízrendezési tanácskozások, már hajnalban indul otthonról, Monorról, ki, Gombára. A vá­lasztók közül sokan jó ismerő­sei és gyakran fölkeresik. Ott­hon is és itt kint is; hajnalban is, késő este is. Megtörtént nemegyszer, hogy a lakásban vasárnap kora reggel pizsamá­ban fogadta a látogatókat. — Nagy. élmény, megtisztel­tetés és felelősség képviselőnek lenni — így összegezi az eddi­gieket, amikor bent a gazda­ságban leülünk ismét az asztal köré. Azután arról beszél, ha is­mét megválasztják, miben akar segíteni választókerülete lakosságának a következő négy évben. — Az egyik legfontosabb: Monor továbbfejlesztése. A közművesítés, az ivóvíz- és csatornahálózat. A pénz már meg is van rá. És Monor köz­pontjának modernizálása, ren­dezése; százötven új lakás épí­tése szerepel a programban. Az üj orvosi rendelőinté­zetre is megvan már a pénz, ő maga is járt az egészségügyi miniszternél. Az intézet belső berendezését, a gyógyászati eszközöket — mire a tizenöt- millióba kerülő épület elké­szül — a minisztérium bizto­sítja. És ezutári ott(van a törvény­hozói munka az országgyűlés­ben. — A törvényjavaslatokat mindig megvitatjuk előzetesen a bizottságokban. A módosítá­sok és kiegészítések is itt szü­letnek. Nagy eredménynek tar­tom, hogy sikerült elérnünk: a törvényjavaslatokkal együtt terjesztik elő a végrehajtást biztosító kormányrendeleteket is. Szükség volt erre, mert gyakran különbség volt a meg­alkotott törvények és a végre­hajtás között. Hetesi Ferenc Pál mölcsből majdnem egy száza­lékkal többet kínáltak eladás­ra mint 1969-ben, az árak közel 24 százalékkal voltak maga­sabbak. Ebben az esetben te­hát az áremelkedés nem indo­kolható áruhiánnyal. A tavalyi év tehát nem sike­rült a legjobban a fogyasztók szempontjából. Mi várható 1971-ben? A Pest megyei Tanács me­zőgazdasági és élelmezési osztálya megvizsgálta az idei szerződéskötéseket. Az adatok alapján úgy lát­szik, hogy jobb lesz az el­látás mint tavaly volt. S ez nemcsak zöldségre és gyümölcsre vonatkozik, hanem a többi alapvető élelmezési cikkekre is. Kenyérgabonából például a tavalyinak másfélszeresét kí­nálják már jóelőre eladásra a gazdaságok. A Pest-Nógrád megyei Húsipari és Állatfor­galmi Vállalatnál is kedvezően alakultak a szerződéskötések. Sertésből például 40 százalék­kal többre szerződtek. Érdekes és kedvező tendencia, hogy a háztáji gazdaságok is egyre több hízót adnak el a PENO- MAH-nak. Idén már ötször annyi sertésre kötöttek szer­ződést, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. Vágómarhá­ból jelenleg viszonylag kisebb a kínálat, de itt sem lesz el­látási gond, mivel megszűnt az úgynevezett tehénkivágási ke­ret, s így megindult a tehenek szelektálása. Tavaly gond volt a konzerv­gyárak alapanyagellátásával is. Idén ez megszűnik, mivel csak­nem 50 százalékkal több árut adnak a megye termelőszövet­kezetei ipari feldolgozásra. Emellett a lakosság ellátására termelt áru is több lesz. A MÉK a megye zöldség­szükségletének 90 százalé­kára már szerződést kö­tött, s előzetesen a gyü­mölcs több mint felét Is biztosította. Csak három növényféléből várható esetleges hiány, ubor­kából, zöldbabból és paradi­csompaprikából. Az áraknál nem lehet jós­lásokba bocsátkozni, az vi­szont tény, hogy a jelenlegi megyei árak az országos ár­szint alatt vannak. m. k. a. VÁLASZTÁSI URNA (Zsoldos Sándor rajza) Az első vizsgamunka K észülnek a vállalati kö­zéptávú tervek, június 30-ig mindenütt összesí­tik és véglegesítik azokat a feladatokat, amelyeket az 1971 —1975 közötti öt esztendőben kívánnak megvalósítani. A tervezés természetesnek tűnő teendője a vállalatok első iga­zi vizsgamunkája: most elő­ször készítenek ugyanis a vál­lalatok teljes önállósággal kö­zéptávú — ötéves — tervet. Néhány kisebb vizsgamunka asztalra került már eddig is, hiszen a gazdasági reform be­vezetése óta — s ennek már több mint három esztendeje — a vállalatok önállóan készí­tették éves gazdasági tervei­ket, maguk határoztak a kol­lektív szerződésekben a válla­lati életszínvonal-politika irá­nyáról s így tovább. Az első igazi vizsgamunka ideje azon­ban most érkezett el, amikor öt esztendőt kell átfogniuk a tervezőknek, a beruházások, fejlesztések szemszögéből épp­úgy, mint az értékesítés, a vál­lalati belső szervezet, az egyé­ni érdekeltség tökéletesítése oldaláról. Maga a tervezés megkezdé­se nem volt túl szerencsésnek mondható, hiszen az első terv- változat még a régi — az 1970. december 31-ig érvényben volt — szabályoz» rendszerre épült, s az új szabályozó rendszer összetevőinek megismerése után nekiláthattak a tervek átdolgozásának. Az időbeni késedelem nem nagy, lényeges kihatással aligha lehet — öt esztendőt tekintve — a válla­lati munkára, ugyanakkor tény: az új szabályozó rend­szer stabilitása biztonságot nyújt a tervezéshez. Mi tága dás, erre a biztonságot adó stabilitásra nagy szükség is van, hiszen az elmúlt években éppen a szabályozó rendszer elemeinek változtatása, töké­letesítése, vagy ahogyan elő­szeretettel jelölték, finomítása, sűrűin kérdőjeleket írt a válla­latok éves terve mellé, s a program átdolgozására, módo­sítására késztette a termelő- egységeket. a a meglevő alapokat nézzük, akkor megálla­píthatjuk, hogy a me­gyében működő vállalatok túl- nyomó többségének reális adottságai vannak a középtá­vú terv összeállításához. A termelés a harmadik ötéves tervben — akárcsak a koráb­bi tervidőszakokban — az or­szágos átlagot meghaladó mér­tékben emelkedett, kedvezően változott a termékszerkezet, folytatód ott — elsősorban re­konstrukciók megvalósításával — a technikai, műszaki kor­szerűsödés. Ugyan nem teljes mélységben, de már rendel­keznek a vállalatok piaci is­meretekkel, képesek annak megállapítására, hogy tevé­kenységük fő vonalait tekintve merre vegyék útjukat. Á gaz­dasági reform bevezetése óta eltelt több mint három esz­tendő tapasztalatai már sze­rény, de nélkülözhetetlen is­merettárat alkotnak a terve­zők, vezetők számára, akár a munkaerőhelyzetet, akár a hi­telek elnyerésének lehetőségeit tekintsék is, hogy csak két pél­dát említsünk. Ez az ismeret­tár, az ott felhalmozott tapasz­talatok elemzése a legfőbb for­rás a középtávú tervek össze­állításakor, a mérce ahhoz, hogy óhajok helyett reális le­Budakeszin, a Széchenyi utcában Csoknyai Istvánt jelölte a Hazafias Népfront tanács­tagnak. A jelölő­gyűlésen az utca lakói egyhangúlag elfogadták a ja­vaslatot. — Az az igaz­ság, hogy először nem is rám, ha­nem a bátyámra gondoltak... ö viszont nem vál­lalhatta el, mert Herceghalmon dolgozik, s onnan nem járhat haza minden héten. — 1947-ben szü­lettem, egy eszten­deje fejeztem be az egyetemet, s most a Budapesti Műszaki Egir etem épületgépészeti karán vagyok tu­dományos segéd­munkatárs, s a kollégiumban ne­velő tanár. — A hozzám tartozó tizenöt család legnagyobb gondja az, hogy nincs az utca egyik oldalán jár­da. Remélem, ha­mar tudok segíte­ni ezen, az érde­keltek támogatá­sával. — Persze, jól tudom, az igazi munka, amikor majd ügyes-bajos gondjaikkal kell foglalkoznom, még csak ezután jön, persze, ha megvá­lasztanak. Akkor majd kiderül az is, hogy egy fiatal el tudja-e jól látni a tanácstagi fel­adatokat Szeret­ném bebizonyíta­ni... m. s. hetőségek, szándékok helyett megalapozott döntések kerül­jenek a tervbe. Mi az, amire a terv készí­tésekor a vállalatnak támasz­kodnia kell? Elsősorban a vál­lalati jövedelemszabályozás, a beruházási szabályozók, vala­mint á forgóeszköz-finapszíro- zás és hitelezés előírásaira. (A beruházások esetében pél­dául az ún, jövedelmezőségi minimum felemelése a ko­rábbi általános hét százalék­ról a differenciáltan alkal­mazott hét-tizenöt százalék­ra máris megritkítja a vál­lalatok elképzelt beruházási igényeit.) Ez, mondhatni, az állami keret Sokkal bonyo­lultabb tiszta képet kapni « vállalati keretiekről, a való helyzetről — főként a több gyáregységgel, telephellyel működő vállalatok esetében — s a lehetőségek tényleges fölhasználhatóságáról. A vál­lalat — szakszerűen szólva — vertikális , és horizontális szerkezetéről, azaz a lépcső- szerűen fölépülő irányítás, valamint a mellérendeltségi viszonyban álló különböző termelőegységek együttes mű­ködéséről. Ugyancsak fontos tényező az irányítási lánc hatékonysága, hossza, mert — mint vizsgálatok igazol­ják — nagyon sok esetben éppen a fölös számú lánc­szemek akasztják meg a ren­delkezések, utasítások, ter­melési előírások gyors és ma­radéktalan megvalósítását. T ömören fogalmazva: a középtávú terv készíté­sekor a vállalatoknak tevékenységük minden terü­letéről tiszta képet kell al­kotniuk. A vezetés ésszerű centralizáltságának mértéké­ről épp úgy, mint a vállalat — a mikroszféra — és az iparág, az ágazat, a népgazdaság — a makroszféra — sokféle össze­kapcsolódásáról. S éppen ez a közhelyszerű megállapítás az. amit a gyakorlatban — mint a tapasztalatok Igazolják — nehéz érvényesíteni. A válla­latok nagy többsége ugyanis középtávú tervének elkészíté­sét úgy fogta fel, mint a ter­melés és az értékesítés leg­főbb mutatóinak „megjósolá- sát”, anélkül, hogy az egész vállalati szervezet és tevé­kenység mérlegre került vol­na. Veszélyes mulasztásnál is több az ilyesfajta terv elké­szítése. Hiba, amelynek kö­vetkezményei a vállalati kol­lektíva számára rendkívül súlyosak lehetnek — fizetés- képtelenség, félbehagyott be­ruházások stb. —, s mindez azért, mert a tervezés nem volt átgondolt, alapos, célt jelölt csak meg, de a célhoz vezető úttal nem törődött. Nehéz vizsgamunka tehát a középtávú terv összeállítása, felelősséget és bátorságot, megfontoltságot és kezdemé­nyezést egyaránt feltételező, megkövetelő feladat Éppen ezért nem korlátozódhat el­készítése néhány emberre. Megvitatásában, jóváhagyásá­ban a politikai testületek épp úgy vegyenek részt, mint a megfelelő formák megtalálá­sával — műszaki nagyaktíva, a sok helyen már hagyomá­nyosnak számító munkásgyű­lés, brigádvezetők tanácsko­zása — az egész kollektív. Mert ha a jóváhagyás pecsét­jét sokan ütik rá a tervre, ak­kor a végrehajtást, a sikeres megvalósítást is a maguk ügyének, becsületbeli felada­tuknak áraik. Mészáros Otto LÉGHORDÓS SÁTOR Több mint 300 négyzetmé­ter alapterületű, léghordós rendszerű kiállítási sátor min­tapéldányát készítették el a Szegedi Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalatnál új típusú alapanyagból, az úgynevezett tricoplánból. Tartósságára, vízhatlanságára jellemző, hogy minden négyzetcentimétere háromszor akkora vízoszlop nyomását bírja el, mint a ha­gyományos ponyvaanyag. Á sátrat légkompresszor tartja fenn. Szeretném bebizonyítani...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents