Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-23 / 95. szám

EES* meet ei C/CíHap 1911. ÁPRILIS 33., PÉNTEK Új magyar film HORIZONT A film képsorai olyan hite­lességszerű levegőt árasztanak, mintha az imént lesték volna meg az alkotók az „életet” és azonnal lencsevégre is kapták volna azt, amit láttak, tapasz­taltak a peremváros ipari pe­remén. Ez a dokumentáris va­lósághűség azonban elvész a részletekben, olyan hosszú ide­ig tart a mosdás, a sétálga- tás, a kukaedények görgetése, vagy a gyümölcsösládák cipe- lése. A Horizont reális élet- képsorozat. Marosi Gyula és Gábor Pál forgatókönyvírók film-szociográfikus aprólékos­sága viszont nem lép túl a té­nyek rögzítésén, nem ad ösz­tönzést ahhoz, hogy elgondol­kozzunk: miért olyan szeren­csétlen a sorsa a félárva mun­kásgyereknek, Karesznek. A film bemutatja ugyan, hogy miért, s a nézők látják: azért, mert kimaradt a gimnázium­ból, nem ment el szakmát ta­nulni, édesanyja lop a gyár­ból, hogy a gyerekének min­dent megadhasson, hivatali fő-, nőkéi vizet prédikálnak és bort isznak, ugyanígy tesznek volt tanárai, akik nem figyelnek Kareszra az emberre, csak Ka- reszra a „rossz útra tévedt kis csibészre”, barátnője elhagyja és így tovább. A keserű csaló­dások úgy veszik körül Ka­reszt, mint a pók hálója: a zsákmányt fogva tartják, s KÖNYVTÁR ES PINCEKLUB • Költő — otthon Pilisen Burányi- Ferenc költő szá­mára mindig az ünnepek kö­zé tartozik, valahányszor Pi­lisre, szülőfalujába hívják író —olvasó találkozóra. Eszten­deje járt odahaza ilyen minő­ségben utoljára, s most me­gint csak szívélyes hangú in­vitálást kapott. Pontosabban: invitálásokat. Délutánra a falu könyvtárába, estére pedig a művelődési ház pinceklubjá­ba. A nagyközség könyvtára zsúfolásig megtelt a nagy ese­ményre. i Diákok és pedagógu­sok szorongtak a szűkre sza­bott helyiség könyvespolcai között. Bognár Józsefné, a könyvtár megbízott vezetője üdvözölte a költőt, majd az általános iskola diákjai léptek egymás után a rögtönzött pó­diumra, hogy versszeretetük- ről tegyenek tanúbizonyságot Arany János, Ady Endre, Bok­ros János, Váci Mihály és ter­mészetesen a vendég Baranyi Ferenc versei hangzottak el, kis- és nagydiákok tolmácso­lásában. A legszívesebben va- iamennyiük nevét feljegyez­ném, mert annyi szívvel és szeretettel tolmácsolták a köl­tők szavait, gondolatait. .Mé­száros Márta, Pártái Lucia, Keveházi Katalin és Ácsai Ju­dit versmondása tetszett leg­inkább, de a többiek is értő módon adták vissza a versek lényegét. A színvonalas műsort köve­tően Baranyi Ferenc beszélt a költészet legfőbb feladatáról, a haladás, az emberiség szol­gálatáról, majd pedig régebbi és legújabb verseiből mon­dott el néhányat. S bár köz­ben többször üzentek át érte a pinceklubból, hogy ott is na­gyon várják a fiatalok, de a könyvtárból is nehéz volt el­köszönni, mivel a hivatalos befejezés után'is még egyre- másra tették le eléje verseinek valamelyik kötetét, hogy dedi­kálja azokat olvasóinak. S ha több mint félórás ké­séssel is, de este nyolc óra után végire megkezdődhetett a pinceklubban a másik író- olvasó találkozó. Itt Sipos Ká- rolyné, a művelődési ház igaz­gatója köszöntötte a falu­szülötte költőt, majd pedig Sedró János, a klub titkára mondta el „hangulataidénak” Baranyi Ferenc: Ballada az elkényeztetett ifjúságról című poémáját. A költőnek, ezután már könnyű dolga volt, csak folytatnia kellett a megkezdett gondolatsort, s vallania a lí­ráról, a költőtársakról és ter­mészetesen saját ars poeticájá­ról. — Hétszáz év magyar köl- . tészetének legjellemzőbb vo­nása — mondotta többek kö­zött — a közéleti töltés. Leg­nagyobb lírikusaink mindig szinkronban voltak a magyar történelemmel, népünk életé­nek legfontosabb eseményei0 vei. i A nagy érdeklődéssel kísért lírai vallomást Merényi Judit előadóművész '.űteles és mé­lyen átélt verstolmácsolásai egészítették ki és tették még maradandóbbá. Váci Mihály, Simon István, Papp László és Baranyi Ferenc költeményei követték egymást s bizonyítot­ták mindannak igazát, amit a költő ezúttal prózában elmon­dott. Aztán megindult a kér­dések lavinája: közéletiségről, különböző művészeti irányza­tokról, külföldi utazásokról, a versírás műhelytitkairól, a versek közvetlen és közvetett hatásáról, a művészetpoliliká- ról faggatták a költőt a fiatal klubtagok. S a tartalmas be­szélgetés a fehér asztal mel­lett is folytatódott, mert a klub, amely ugyan alig néhány hónapos múltra tekinthet csak vissza, „ad hírnevére” s ezt nem csupán ezzel a baráti gesztussal, hanem a hétről hétre ismétlődő, változatos és tartalmas programokkal kí­vánja bizonyítani. p. P­közben nem tudjuk meg, mi­lyen maga a zsákmány. A kamasz-lét zsákutcái, a Ka­reszt körülvevő világ jellemzé­sén túl a fiú ábrázolásával adós marad a film. Ezért csak a Karesz életét megrontó mo­mentumokkal szemben érezhe­tünk ellenszenvet, a hős iránt rokonszenvet alig — pedig ezt kellene éreznünk —, mert nem ismerjük képességeit, tulaj­donságait. Olyan ez a főhős, mint az ökölvívók homokzsák­ja, pofozzák, ütik, verik, s csak azért van, hogy ezt csinálhas­sák vele. A hősök általában nemezért vannak, hanem azért, hogy belső és külső tulajdonságaikat —, ha úgy tetszik öntörvényű világukat — megütköztessék környezetükkel, a külső világ­gal, hogy így mutatkozzék meg, milyen is az ábrázolni akart világ. Ezek az ütközések itt csak látszólagosak. Az al­kotók a drámai konfliktusok helyett az epika meseszövés­nek adták át a terepet, s lírai képeken elmerenghetünk a kormos gyárnegyedről, a vas­úti sínek melletti kiégett, sze­metes „ipari” mezőről, a kiet­len munkás-bérkaszárnyáról és az üres emberi lelkekről. Gábor Pál rendezőnek nem volt szerencséje a forgató­könyvvel — amely félig a sa­játja — mert már a főhős iro­dalmi megformálása is hiányos volt. így azután csak életké­pekre futotta, amelyek — Zsombolyai János operatőri munkája nyomán — önmaguk­ban hangulatosak. Karesz megformálója, Fried Péter megnyerő, érdekes ar­cú egyéniség. Orosz Lujza az anya szerepében a modern filmszínészi játék minden ter- mésztességévél megajándéko­zott. Berkovits György A jubileumra: Te, Elégia Tízesztendős a Balázs Béla filmstúdió. Tagjai, a fiatal alkotók ez idő alatt számos nemzetközi filmfesztiválon nyertek díjakat, okleveleket azokkal a kisfilmjeikkel, amelyeket a stúdió égisze alatt készítettek. A tíz esztendő legsikere­sebb régi és újabb termésé-i bői összeállított sorozattal köszönti a filmmúzeum a leg­fiatalabb magyar filmművé­szek önkéntes tömörülését. Április 25-én, vasárnap dél­előtt először, majd három egymást követő * vasárnap dél­előtt, összesen négy program keretében mutatják be az el­múlt évtized termésének leg­javát. Szántó István Te, Hu- szárik Zoltán Elégia, Magyar Dezső Büntető expedíció, Szomjas György Diákszere­lem és más kisfi Írnek mellett a Balázs Béla stúdió legfris­sebb termésének néhány da­rabját is műsorra tűzik. A filmmúzeum sorozatához bér­letek is válthatók. Tízéves a mjjytorm falumúzeum Molnár Lajosné pedagógus, a múzeum vezetője irányítá­sával tíz éve alakult meg a Barokk térhez illeszkedve Elkészült a Szentendrei Teátrum új darabjainak díszmodeilje Szentendre barokk házak­kal övezett főterén — mint ez)t már megírtuk — június 26-án tartja első előadását a Szentendrei Teátrum. A han­gulatos környezetben két be­mutatót láthat majd a kö­zönség: Giovanni Paisiello: A TÁBORNOK Hetvenöt éve született Zalka Máté Ma lenne 75 esztendős, ö azonban nem hosszú, békés öregségre született, hanem for­radalmi harcokra. Arra, hogy Zalka Máté néven tollal, Lu­kács Pál tábornok néven fegy­verrel harcoljon a szabadsá­gért ... „Falu végén kurta kocsma, oda rúg ki a Szamosra.” A fa­lut Tunyogmatolcsnak hívják, a kocsmárost Franki Mihály­nak, aki Béla fiát jogi pályára szánta. Ám a fiú verseket, drá­mákat ír, s érettségi után ván­dorszínésznek áll. Petőfi példájára. Húsz esztendős sincs még, amikor először beleszól életé­be a háború, s a Petőfi ver- sein-eszméin nevelkedett ifjú teátrista huszárönkéntesként a frontra induL Előbb Szerbiá­ban, aztán Doberdónál, végül az orosz fronton harcol. Két esztendő múlva tizenegy seb­hely vörösük a testén, amikor a fogolyvonat megindul vele Szibériába. A fogolytábor nagy iskola számára. Az útkeresés, az esz- mélés iskolája. így ír erről naplójában: „Előbb pacifista lettem ... azután pedig anti- militarista. A hadifogságban ismertem meg a szocialista eszméket.. internacionalista lettem...” Most már a felismerés, az elkötelezettség adja kezébe a tollat, hogy le se tegye többé, haláláig. Jeruzsálem című, al­legorikus drámájában XIII. századi keresztes vitézek szá­jába adja a magyar hadifog­lyok keservét, honvágyát. Fog­ságban fogant versei a távoli szülőföld, az otthon maradt kedves után vágyódnak. Ti­zennyolcban vonatra ül, s el­indul hazafelé. Szerelvényük Számáránál két tűz közé, őmaga válaszút elé kerül: a vörösök és a fehérek élethalál­harcában a jobbik részt, a forradalmárok útját választ­ja. A Jenyiszej partján csat­lakozik Scsetyinkin és Krav- csenko parasztfelkelőihez, se­gít megtisztítani Krasznojarsz­kot Kolcsak bandáitól. Vá­lasztása egy életire szól: ettől kezdve minden percét a for­radalom, a szabadság ügyé­nek szenteli. Belép a III. internacionalis­ta ezredbe és zászióaljparancs- nokként védelmezi a szovjet hatalmat. Győzelmes harcaik híre bejárja Szovjetoroszor- szágot. Rá és katonáira bíz­zák az aranyvonat kíséretét, amely a fehérektől visszaszer­zett arany kincseket szállítja Irkutszkból Moszkvába. Vörös parancsnoki iskolára küldik, majd Frunze hadseregében részt vesz Vrangel bandáinak krími bekerítésében. A har­cok szünetében elbeszéléseket ír, amelyeket diákkorának kedves városa, Mátészalka tiszteletére Zalka Máté néven szignál A forradalom ugye ké­sőbb másfelé szólítja. Előbb csekisláként harcol a belső el­lenség, a szovjet hatalom áru­lói ellen, majd ő a szovjet kormány diplomáciai futára. A Vörös Hadsereg írócsoport­jában életre szóló barátságot köt Gyemjan Bednijjel, Fur- manovval, Szerafimovics- csal, Osztrovszkijjal. Egy ideig a Forradalmi Színház igazga­tója, a kollektivizálás idején pártinstruktor. Hónapokig jár­ja az orosz, kazah és ukrán falvakat, szóval, tollal harcol a paraszti felemelkedésért, a kolhozok megalakításáért. Biz a nyugtalan, kereső lélek írónak is elsősorban forradal­már volt. Az írást is a forra­dalmár élet szerves részének tekintette, a tollat is fegyver­ként forgatta. Ebből ered ese­tenként írásainak agitatív el­nagyoltsága, didaktikussága — de magávalragadó varázsa is. Doberdó című regénye — ame­lyet egy évvel halála előtt fe­jezett be — az átélés forrósá­gával fűtött vádirat a háború ellen. Háború... A háború egy napon másodszor is beleszólt az életébe. Spanyolul szólt, és messziről: sok ezer kilometer­ről második hazájától, a Szov­jetuniótól. Az Ibér félszigetről szólt, ahol egy Francisco Pau­lino Hermengildo Franco nevű generális német és olasz fa­sisztákkal szövetkezve, 1936. július 18-án hátba támadta a Spanyol Köztársaságot. Zalka Máté író október vé­gén, az első magyar önkénte­sekkel érkezett Spanyolország­ba, hogy ott Lukács Pál tá­bornokként védelmezze a sza­badságot, A Vörös Hadsereg iskolájában nevelkedett ma­gyar internacionalistát a 12 nemzetközi brigád parancsno­kává nevezték ki. A nemzet­közi brigádok már jól ismer­ték nevét, kivételes bátorsá gát, széles körű katonai tudá­sát. Néhány hónap alatt a fa­siszták is megismerték, Cerro de los Angelestől Aragóniáig. Huescánál esett él, 1937. jú­nius 11-én. Esőre szomjas, szikkadt spanyol földbe temet­ték. Valenciában. Mihail Isza- kovszkij költő ezt írta arról a napról: „Valencia .. Arra ha­ladt a koporsó. Bajtársai pusz­ta kezén.. " Történelmi regénye: A bolygók visszatérnek — befe­jezetlen maradt Életműve mégis teljes. Az ő igazi élet­műve: maga az élete volt A forradalmáríró-élet Petőfi példájára. Nyíri Éva Botcsinálta bölcsek című víg- operáját és az évszázados színműpróbálkozások felhasz­nálásával írt, a Szüzesség a cél-tüköré című, zeniés-táncós játékot. Tegnap az egy estét betöltő két mű díszlettervezője, For- ray Gábor bemutatta díszlet- modelljeit Békés Andrásnak, a Teátrum művészeti vezető­jének, s a két rendezőnek Oberfrank Gézának és Sík Ferencndk. A díszletek meg­felelnek a szentendrei „szín­padi hagyományoknak”. Meg­oldásuk jól illeszkedik a rokk tér környezetéhez, a látszólag „összetákolt” szín­padhoz és nézőteréhez, vala­mint a két darab sajátos lég köréhez. nagy tárcsái falumúzeum. A múzeumban található gazdag, színes anyag a község nép­rajzát örökíti meg. A tárgya­kat legnagyobb részt a köz­ség lakói ajándékozták a gyűjteménynek. A képen:szá­zadforduló tájéki középpa- rasztszoba díszággyal. A ba­bákat helyi népviseletbe öl* töztették fel. DEDIKÁL AZ ÍRÓ Néhány napos látogatásra Budapestre érkezett Julian Stryjkowski lengyel író, a Hangok a sötétben és a kö­zelmúltban megjelent A ven­dégfogadó című regények szerzője. Stryjkowski április 24-én, szombaton fél 12-kor találkozik olvasóivar az Euró­pa Könyvesbolt, (Budapest VII., Lenin krt. 20.) helyisé­gében, ahol dedikálja ma­gyarul megjelent műveit — Költő az üzemben. Ma délután fél háromkor Rózsa Endre költő látogat Vácra, a Finompamutfonó és Cérnázó gyár kultúrtermébe. A szarajevói Kis Színház vendégszereplése A közeljövőben néhány na­pos vendégszereplésre ha­zánkba érkezik a szarajevói Kis Színház társulata. Az együttes április 28-a és május 4-e között lép fel. Műsorán szerepel Dosztojevszkij Fél­kegyelmű című alkotásának színpadi változata, valamint Zoran M. Jovanovics: ön írta meg a regényemet? című stú­diódarabja. A vendégtársulat április 29-én és 30-án Mis­kolcon, május elsején Eger­ben, május 3-án pedig Buda­pesten, a Thália Színház stú­diószínpadán tart előadást Felvételi az Állami Balett Intézetbe Az Állami Balett Intézet az 1971— 72-es tanévre felvételt hirdet. Je­lentkezhetnek 10—12 éves lányok es 10—14 éves fiúk, akik a tánchoz kedvet éreznek és elvégezték az általános iskola első négy osztá­lyát. Az intézetben általános- és középiskola működik, amelynek el­végzése után a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Jelentkezni lehet május 3—15. kö­zött. A vidékiek szülői hozzájáru­lással, válaszbélyeggel ellátva, írás­ban, a budapestiek személyesen jelentkezhetnek az Állami Balett Intézetnél, Budapest VI. kerület, Népköztársaság útja 25. szám alatt. A felvételi vizsga időtartama alatt a budapesti elhelyezésről a szü­lőknek kell gondoskodniuk. Az újonnan felvett növendékeknek az intézet csak korlátozott számban tud diákotthoni elhelyezést bizto­sítani. A felvételi vizsga időpont­járól a jelentkezőket értesítik. A Cement- és Mészművek Váci gyára (DCM) FELVÉTELRE KERES: férfi és női betanított segédmunkásokat gépkezelőnek, valamint csőszerelő és hegesztő szakmunkásokat. A segédmunkásokat térítésmentesen átképezzük cementipari szakmunkásokká, nehézgépkezelővé vagy könnyűgépkezelővé. Jelentkezés, a gyár munkaügyi csoportjánál munkanapokon 7-től 15 óráig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents