Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-20 / 92. szám

1971. Április 20., kedd "“5cfCírfap 3 Képviselőjelöltek választóik körében Idén kész a művelődési ház — 05 milliós vízprogram RÉTEGGYŰLÉS ÉRDEN - ÉRTELMISÉGIEKNEK Orvosok, tanárok, egészség- ügyi dolgozók gyülekeztek teg­nap délután az érdi Vörös­marti/ gimnáziumban, hogy ta­lálkozzanak a megye legna­gyobb községének, a 31 ezer lakosú Érdnek országgyűlési képviselőjelöltjével, dr. Stark Jankával, a Pest megyei TBC- gondozó Intézet igazgató-főor- vosnőjével, aki már 12 éve képviseli a községet a Parla­mentben. A hetedik évtizedén túl járó főorvosnő ma is fris­sen, fiatalokat meghazudtoló lendülettel beszél a társa­dalmi problémákról, a jö­vő tennivalóiról. A hetvennél több érdi értel­miségi figyelmesen hallgatta a képviselőjelölt előadását, melyben az ország és a megye gazdasági fejlődéséről szólt. Beszámolójában jelentős he­lyet szentelt Érd fejlődésének is. Elmondotta, hogy az elmúlt időszakban tizenegy tantermes gimnáziummal gyarapodott a község, és új általános iskola is épült. Kétszeresére nőtt a pedagóguslétszám, de ez még mindig nem elegendő, hiszen a község lakóinak száma 20 év alatt megkétszerező­dött. A tantermek ötven százaléká­ban még ma is két műszakban tanítanak. Sok óvodai férőhely is épült, ez azonban csak a szükséglet 38 százalékát fede­zi. Huszonháromezer kötet könyv van a község tizenegy könyvtárában. S egy szám, ami ennek a jelentőségét reprezen­tálja: 1950-ben mindössze ti­zenkét könyvtár volt az egész budai járásban. Az idén befejezik az oly régen várt művelődési ház építését is. Hatvan férőhelyes bölcsőde is tető alá kerül. Az elmúlt 20 esztendő alatt 285 kilométeres villanyhálózatot építettek Ér­den. A negyedik ötéves terv­ben újabb 30 kilométeres sza­kaszt kapcsolnak be az ener­giaellátásba. Elkészült á 65 millió forintos nagyközségi vízprogram terve is. Befejezé­se a negyedik ötéves terv vé­gére várható. Az a cél, hogy több szin­tes, városias külsőt kapjon legalább a község centru­ma. Ezernyolcszáz állami és szö­vetkezeti lakás épül 1975-ig, ezerhatszáz családi ház pedig az állam segítségével. Dr. Stark Janka beszámoló­ja után a képviselőjelöltnő alig győzte jegyezni a felszólalók javaslatait, kívánságait. Vala­mennyien közösségi problémá­kat. vetettek fel, bizonyítva, hogy az érdi értelmiség ma­gáénak érzi lakhelyét, szívén viseli községe fejlődését. Ehhez várnak segítséget képviselője- löltnőjükitől is. Szentendre: kulturális és idegenforgalmi centrum iesz VÁLASZTÁSI GYŰLÉS A DÍSZTEREMBEN ! Egy általános iskolás kis­lány felállt a pódiumra, és arról beszélt, hogy a leg­utóbbi történelemórán az or­szággyűlésről tanultak, s ta­náruk a választásokról ma­gyarázott nekik. Itt, ezen a történelemórán hallották, mi-, lyen felelősségteljes feladat hárul egy képviselőre. A kis­lány ehhez a munkához kí­vánt Szentendre legfiatalabb- jainak nevében sok sikert S. Hegedűs Lászlónak, a díszel­nökségben helyet foglaló or­szággyűlési képviselőjelölt­nek. Ezzel a kedves köszöntővel kezdődött tegnap este Szent­endrén a városi tanács dísz­termében a választási gyűlés, amelyre meghívót kaptak a választók, s amelyen részt vettek a város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek, üzemeinek vezetői, képviselői. Formabontó volt az ünnepé­lyes megnyitó és formabontó volt a folytatás is: hiszen a Rábv Mátyás úttörőcsapat ti­zenéves fiataljai szavaltak, énekeltek ezután. Micskei Tivadar, a Hazafi­as Népfront városi bizottságá­nak elnöke üdvözölte a ven­dégeket, majd S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Pest megyéi Bizottságának titkára, Szentendre és Pomáz országgyűlési képviselőjelöltje emelkedett szólásra. A választások eddigi ta­pasztalatairól szólva S. Hege­dűs László kiemelte; erősö­dött az egészséges lokálpat­riotizmus és a kollektív fele­lősségérzet. A lakosság növekvő ér­deklődése a lakóhelyével kapcsolatos közügyek iránt nagy erőt, de egyben nagy felelősséget is jelent a megválasztandó képviselők, tanácstagok számára. Lénye­ges tanulságként említette, hogy a nagy ügyek mellett azonos fontosságúnak, kell te­kinteni a helyi gondoltat érintő kis ügyeket is. Nem­csak autópálya kell, hanem gyalogjárda is, nemcsak Tisza II vízlépcső, hanem utcai át­eresz is, nemcsak neonvilágí­tás a főtéren, hanem egy-egy lámpahely a városszéli utcá­ban ... A tanácsoknak, kép­viselőknek és az országgyű­lésnek is ezért kell nagy fi­gyelemmel foglalkozni ezek­kel a kisebb gondokkal is. A képviselőjelölt ezután —Pest megye fejlődésének tükrében — Szentendre következő öt­éves programjával foglalko­zott A tervek szerint a város, a megye és az ország egyik kulturális és idegenforgalmi központja lesz, s ezzel párhuzamosan fejlesz­tik a kommunális ellátást és az ipart. Ha a megye vezető­sége, a város politikai, állami és társadalmi vezetői, de min­denekelőtt a város lakói ösz- szefognak, ezeket a terveket még túl is lehet teljesíteni. Szentendre — mondotta végül S. Hegedűs László — négy-öt év múlva szebb lesz, mint történelme során bármikor. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után, a választási gyű­lés záró akkordjaként a Mó­ricz Zsigmond gimnázium di­ákjai adtak műsort. sz. Tanácsiugjelölt Egy - ötven közül Korán reggel már talpon van. Az egyik házban csecse­mőt füröszt, s közben magya­rázza a még ügyetlenke ifjú mamának, mit hogy kell csi­nálni. Bátorítja is: bármilyen törékeny az apróság, nem olyan nehéz bánni vele. To­vább megy. Az utca másik ol­dalán is be-benéz egy-egy ház­ba: sok a három éven aluli gyermek a községben, s mind az ő gondja... Lassan egy évtizede, hogy Budakalászon Tőzsér Józsefné védőnő lett. Azóta az egészség őrzője a körzetben. A községi tanács gyámügyi előadója és igazgatási csoportvezetője nagy elismeréssel szól munka­társáról. Nem tévedés, nem rossz fogalmazás, valóban munkatársa a védőnő, hiszen nem egy, a családlátogatásnál tapasztalt visszásságot együtt kell megoldaniok, orvosolni a tanács hatáskörébe tartozó és az egészségügyi rendellenessé­geket. Néha megkérdezik, de Tő- zsérné nemigen gondol rá nap­közben, hogy fáradt — hiszen az a munkája, amit nagyon szeret: gyerekekkel foglalkoz­ni. Jól ismeri őt a környéken mindenki. Ezért lett éppen ő az egyik a budakalászi ötven tanácstagjelölt közül. (k. i.) Hozzá kell szokni! R égóta tényleges lehetőség, mégis, úgy látszik, szok­ni kell. Gyakorolni, új vonásait formálgatni, akaratot és felelősségérzetet egyeztetni; erősíteni a szocialista demok­ratizmust. Mert ez az, amit meg kell szokni, választóknak és választandóknak, jelölők­nek és jelölteknek, azaz rövi­den: az állampolgároknak. A párt X. kongresszusának hatá­rozata joggal állapította meg: „Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a szocializmus teljes felépíté­sének egyik központi felada­ta.”' S joggal — úgy is mond­hatjuk: szükségszerűen — szóltak erről a megyében le­zajlott választási gyűlések szó­nokai is, így többek között Gáspár Sándor, a Szaktanács főtitkára, a párt Politikai Bi­zottságának tagja a Csepel Autógyárban. Központi akarat és a tömegek széles körében megfogalmazódott igény talál­kozása ez. A választási előkészületek, a lezajlott jelölőgyűlések, a tele­pülések lakóinak kisebb cso­portjait összefogó réteggyűlé­sek s a választási gyűlések ta­pasztalatai egyaránt és egysé­gesen azt mutatják, hogy a választópolgárok politikai ak­tivitása megnőtt, a közügyek iránt többen és mélyebben ér­deklődnek, mint a korábbi esztendőkben. Ugyanakkor kí­nálkoznak olyan tapasztala­tok is, amilyenek forrása csakis a régi beidegződés, az újtól való idegenkedés lehet. Néhány helyen, ahol a tanács­tagok esetében kettős jelölés­re — sőt, esetleg három jelölt állítására — került sor, értet­Képviselőjelölt // Egyesült erővel könnyebb... // Bata János országgyűlési képviselőjelölt, a gyömrői Ru­haipari Szövetkezet műszaki vezetője halk beszédű, szerény ember. Az a típus, akit nehéz szóra bírni, de ha beszélni kezd, nem szabad kérdésekkel félbeszakítani. ,.. Ipari tanuló koromban három éven át a Parlament előtt vitt el az utam. Volt időm kívülről megcsodálni minden részletét. Dehogy hit­tem volna, hogy valaha belül­ről is megláthatom, hát még, hogy felszólalok az országgyű­lésen! Maglódon születtem, négyen voltunk testvérek. Négy fiú. Az általános iskola után szak­mát tanultunk: én negyvenki­lenc nyarán szabadultam sza­bósegédként, fővárosi kisipa­rosnál. Egy évet még nála töl­töttem, aztán elcsábított a nagyipar. Akkor épült fel a konfekcióipar első nagyüzeme, a Vörös Október Ruhagyár. Vonzottak a gépek, a tanulási lehetőség. Szakmai továbbkép­zőt, majd egyéves szabásztan- folyamot végeztem a ruhaipa­ri tervezőnél. Aztán behívtak katonának. A hadtáptiszti iskola után egy vidéki alakulat hadtáptör- zsében kaptam beosztást. Itt ért az ellenforradalom híre, s vele az érthetetlen parancs: a laktanyát elhagyni tilos! Bu­dapesten kommunistákat, rendőr- és honvédtiszteket, kiskatonáliat gyilkoltak az el­lenforradalmárok, és mi nem segíthettünk. Az öcsém életét vesztette a Köztársaság téri pártház vé­delmében. Sorkatonaként szol­gált a karhatalomban, két hét választotta el a leszereléstől. Sosem felejtem el... Súlyos csönd ereszkedik kö­zénk. A nyitott ablakon át most erősebben hallik a vil­lanyvarrógépek tompa züm­mögése. i ... ötvenhat végén leszerel­tem. Feleségem szülőfalujába, Gyömrőre jöttem dolgozni, szálagmunkásnak a Szabó Ktsz-be. Másfél év után sza­bász lettem, a harmadik év vé­gén műszaki vezető. Ekkor kezdtem el ismét tanulni. Előbb kétéves műszaki vezető tanfolyamot végeztem, aztán sikeresen leérettségiztem a textíl-ruházativari technikum­ban. Az üzem gyorsan fejlő­....... dött, s én megpróbáltam lé­pést tartani a követelmények­kel. Szükség is volt erre: ami­kor műszaki vezető lettem, hatvanan dolgoztunk a szövet­kezetben, évi 6,5 millió forin­tos termelési tervvel; most kétszázan vagyunk és ebben az évben 33 millió forintot kell termelnünk. Ne higgye, hogy magamnak tulajdonítom az üzem fejlődé­si eredményeit! Mindannyiunk érdeme: a kollektíváé és a ve­zetésé; én csak egy fogaskerék vagyok abban a gépezetben, amely igyekszik többet, jobbat adni a népgazdaságnak. Ezért is kezdtünk bele az üzem bő­vítésébe: elavult, zsúfolt mű­helyeink már nem teszik lehe­tővé a korszerű technológia al­kalmazását — gyorsfordulatú gépek, vasalógépsor beállítását —, anélkül pedig nem lehet növelni a termelékenységet. A versenyképességnek viszont ez az előfeltétele. Helyben vagyunk: ez a probléma régi szívügye. Há­rom képviselői felszólalásából kettő ezzel foglalkozott. Bata János 1967-ben, har­minchat esztendős korában lett „honatya”. Izgalmas időszak­ban, néhány hónappal a gaz­daságirányítás új rendszeré­nek bevezetése előtt. ... Első felszólalásomban a szövetkezeti ipar gondjait tet­tem szóvá. Arra kértem az il­letékeseket, gondoskodjanak megfelelő gazdasági szabályo­zókról, amelyek biztosítják a kis- és középüzemek verseny- képességét a nagyiparral. Kér­tem, hogy szüntessék meg a szövetkezeti ipar hátrányos megkülönböztetését olyan kér­désekben, mint a nyereségadó­zás, az árpolitika és az érde­keltségi hatások. A pénzügy- miniszter válaszlevelét, amely­ben arról értesített, hogy fel­vetéseimet a kormány ülésén felülvizsgálták, s intézkedése­ket tesznek a hátrányos meg­különböztetések felszámolásá­ra, ma is őrzöm. Másodjára választókerüle­teim problémáit, az agglome­rációs övezet oktatási, kommu­nális-fejlesztési gondjait, az iskolák és óvodák túlzsúfoltsá­gát tettem szóvá. Külön is em­lítettem Sülysáp esetét — vá­lasztóimtól kapott megbízatá­somnak megfelelően —, ahol apró, elavult épületekben, szétszórtan folyik a tanítás. Sajnos, a közelmúltig úgy lát­szott, még a negyedik ötéves tervben sem lesz új iskola Sülysápon. Amikor megtud­tam, hogy újból engem java­solnak a körzet képviselője­löltjének, bizony, idegesen vár­tam a találkozást a községbe­liekkel. A jelölőgyűlést április 4-én tartották, egyszerre a fel- szabadulási ünnepséggel. Be­következett, amitől tartottam: a felszólalók rosszallóan pana­szolták, hogy máig sincs új is­kola a községben. Akkor fel­állt a termelőszövetkezet elnö­ke, és azt mondta, aSéesz 100 ezer forint készpénzzel, ugyan­ennyi értékű társadalmi mun­kával, patronáló üzeme, a MOM pedig egymillió forint­tal támogatja az iskolaépítést, ha az állam is segít. Guba Pál, a járási pártbizottság első tit­kára kapott szót ezután, és be­jelentette: a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács úgy határozott, mégis lesz új isko­la Sülysápon. Nagyon boldog voltam, hiszen annak idején én is bábáskodtam a két köz­ség egyesítésén, azt Ígérve, hogy egyesült erővel minden könnyebb lesz... Bata János nem szónoki fo­gásnak szánta ezt a megálla­pításit: egyesült erővel min­den könnyebb. Szakmai mun­káját,. közéleti tevékenységét is eszerint végzi. A kollektíva tanácsai alapján, a kommu­nisták segítségével. Nyíri Éva m lenkedés fogadba az akaratot azok részéről, akik „zökkenő nélkül lezajlott” jelölőgyűlést szerettek volna, s sértődés an­nak részéről, aki mellé jelöl­tet, vagy jelölteket állítottak. Akadt arra is példa — s ez esetben szerencse, hogy csak akadt, azaz ritka volt —, hogy rosszul értelmezett helyi érde­kek hangoztatásával, valósá­gos korteshadjárat szervezésé­vel önjelöltek kívántak támo­gatásra találni. Az állampol­gárok túlnyomó többségének politikai érettségét, felnőtt- korúságát bizonyítja, hogy mind az értetlenkedőket, mind az önjelölteket leintették; aka­ratuk demokratikus nyilvání­tásával közölték — félreért­hetetlen módon — a választó- polgárok, hogy nincs szüksé­gük gyámolítókra, helyettük gondolkozókra. iért került ' hát akkor mégis címként a cikk fölé a „hozzá kell szok­ni!? Azért — s ez a döntő kérdés —, mert a szocialista demokrácia jóval több, na­gyobb, bonyolultabb teendőket összefogó feladat, mintsem hogy néhány formai vagy akár tartalmi kérdés testesíte­né meg lényegét. A szocialista demokrácia erősítése, gazdagí­tása nem merül ki abban, hogy egyik meg másik köz­ségben néhány tanácstagi helyre több jelölt pályázik a választók voksa segítségéveL Igaz, része ez a szocialista demokratizmusnak, de még inkább része — döntő ténye­zője! —, az, hogy mi történik a választás után, hogyan tevé­kenykedik a tanácsi testület, miként látja el feladatát a ta­nácstag. S tovább, bővítve a kört: nem az dönti el igazán és valójában a szocialista de­mokrácia érvényesülését, hogy szavakban mi hangzik el, ha­nem az, mi történik a szavak nyomán! Mert az üzemi de­mokrácia erősítésének legfőbb gondja sem az, hogy nem le­het beszélni. Lehet. Csak ép­pen kevés, nagyon kevés történik a szavak nyomán! Azt kell tehál megszokni, hogy a szocialista demokrácia érvé­nyesítése, gyakorlása és fej­lesztése folyamat, amelyben 'minden részletnek jelentősége van, amelyben forma és tarta­lom egyaránt szerepet játszik, de a végső eredményt a hatás, a következmény szabja meg! Az, hogy a választópolgárok akarata szerint választott ta­nács a következő kél évben, megbízatása idején mit és ho­gyan cselekszik; az, hogy az apparátus miként teljesíti kö­telességét, intézi a lakosság ügyeit s így tovább. gén, hozzá kell szokni, hogy egyre inkább kö­zösen tesszük közös dol­gainkat Nem véletlen, ha­nem törvényszerű, hogy az elmúlt években azokon a me­gyei településeken érték el a legjobb fejlesztési eredmé­nyeket, amelyeken nemcsak kívánalom, hanem valóság volt tanács és lakosság szoros kapcsolata, a tervek egyez­tetése, a szándékok tisztázá­sa, s végül az erők összefo­gása. S az sem véletlen, hogy ott sikeredtek gyengébbre a jelölőgyűlések — mivel csak kevés választópolgár vett részt azokon — ahol a taná­csi vezetés, s általában a ve­zetés úgy gondolta éveken át, hogy nem szükséges tanács­kozni a lakossággal, nem kell az emberek véleményét kér­ni, azt meghallgatni, mérle­gelni, s úgy dönteni. Éppen az ilyen esetek mutatják, hogy meglevő jogaikkal job­ban lehet és kell élni, hiszen a lakosság az így gondolkodó vezetőiket hamar ráébreszthe­ti a valóságra, s tudtukra ad­hatja — nemcsak erkölcsi, de törvényi lehetőségek is van­nak erre! — kötelességeiket. Mert ma kötelesség — poli­tikai határozatokkal és álla­mi rendelkezésekkel előírt kötelezettség — a demokra­tizmus erősítése, s ez alól senki nem kapott felmentést. Ezért nem vége, hanem éppen kezdete feladatainknak az ak­tus, amikor vasárnap majd az urnába helyezzük szavazó­lapjainkat. Kezdet: válasz­tók és megválasztottak szá­mára. Esztendők munkáját indító kezdés. Mészáros Ottó D‘

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents