Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

tan. Április is., vasárnap 7 Sorrend: Dunaújváros, Székesfehérvár, Pécs Népességgyarapodás a vidéki városokban K' a jobb autóvezető? Nők a volánnál Dunaújvárosban gyarapo­dott arányaiban a legnagyobb mértékben a város lakossága 1960 és 1970 között. Ez derül ki a népszámlálás előzetes adataiból. Tíz esztendővel ez­előtt 31 ezer lakosa volt a vá­rosnak, tavaly már 44 ezer. A 13 ezerrel megnövekedett lé- lekszám a tíz évvel korábbi­hoz képest 42,7 százalékos gya­rapodást jelent, s ezzel Duna­újváros — lakosságnövekedé­sét illetően — a leggyorsabb ütemben fejlődő magyar vá­ros. Száz esztendővel ezelőtt még csupán négyezer la­kosa volt az akkori Duna- pentelének, sőt: 1949-ben is ugyanennyi. A lélekszám-gyarapodás ütemét tekintve Székesfehér­vár áll a második helyen: tíz év alatt 15 ezerrel lett több la­kosa, ez 27,8 százalékos növe­kedést jelent, s így most 72 ezren élnek István király vá­rosában, több mint háromszor annyian, mint száz évvel ez­előtt, amikor is 23 ezer volt a lakosok száma. Pécs lakossága 26,6 száza­lékkal lett több, mint 1960- ban volt. Abszolút számmal mérve 31 ezer a tényleges sza­porodás, s ma 146 ezer lako­sával Miskolc és Debrecen után a harmadik legnagyobb vidéki városunk, s a gyarapo­dás mértékét tekintve is éppen a harmadik. 1870-ben, az ada­tok tanúsága szerint, mindösz- sze 29 ezer lakosa volt a Me­csek alján fekvő városnak. Tizenkétezerrel növekedett az említett időszakban Szol­nok lakossága, 26,2 százalék­kal élnek többen a Tisza-par- ti településen, mint 1960-ban. A ma 61 ezer lakost számláló vá­rosban a kiegyezés utáni idők­ben még csak 16 ezer ember talált otthonra. Tatabánya az országos ötö­dik helyet foglalja el 25,1 szá­zalékos létszámgyarapodásá­val, amit az utóbbi tíz évben ért el. Most 65 ezer lakosa van, éppen 13 ezerrel több, mint 1960-ban. A komáromi megyeszékhelynek a Deák Fe- renc-i időkben mindössze 3 ezer lakosa volt. Kaposvár 11 ezerrel — 24,4 százalékkal, majdnem egynegyedével „növelte meg” tíz év lefor­gása alatt lakosainak szá­mát, amely ma már eléri az 54 ez­ret, holott 1870-ben még csak 7 ezret számlált Somogyország fővárosa. Nyíregyházáé a hetedik he­lyezés: 24,3 százalékos a tíz év alatti lakosságnövekedés: a ma 71 ezer lakosú városnak 14 ezer a tényleges gyarapo­dása. [ró-o!vasó­találkozó — Nem tudsz helyesen írni?!.., (Zsoldos rajza) Az ébredő tavasz nagy autó­forgatagában a volánok mögött egyre több hölgyvezetőt fedez­hetünk fel. Ez ismét felveti a régóta vitatott problémát, hogy a nők valóban rosszabbul ve- zetnek-e, mint a férfiak. E kérdésre ma már tudományos módszerekkel keresik a vá­laszt, orvosok, pszichológusok és mérnökök vizsgálják, elem­zik a két nem vezetés közbe­ni viselkedését, teherbírását, s még sole más szempontot. Élettani vizsgálatok Nyugat-Német- országban tíz nő és négy férfi — valamennyien 25 és 30 év közötti korúak — állt a Starthoz, hogy részt vegyen egy kétszer 300 kilo­méteres próba- útón. Az első 300 kilométert dél­előtt, a másodikat pedig éjszaka tet­ték meg. A kísér­let előtt és után két-két kör ere­jéig külön erre a célra előkészített autókba szálltak át, amelyekben a vezető pulzusát, vérnyomását, a kilégzett levegő mennyiségét és összetételét, sőt még az agyműkö­dést is regisztráló műszerek voltak elhelyezve. Reak­ció- és koncent­rációvizsgálatok egészítették ki a méréseket, majd vizeletvizs­gálat következett, amelyre a fáradtságra jellemző anyagok meghatározása végett volt szükség. A vezetők teljesítőképessé­gének méréséhez és összeha­sonlításához új mértékegységet kellett kieszelni. Ehhez a féke­zések, kapcsolások és gyorsí­tások számának összegét vet­ték alapul, s bebizonyosodott, hogy ez a mérőszám jól repre­zentálja a vezető teljesítmé­nyének emelkedését vagy csökkenését. Kevesebb kockázat A teszt első meglepetése az volt, hogy a nők a férfiaknál sokkal aktívabbaknak és ébe­rebbeknek bizonyultak a vo­lán mögött Míg ugyanis — háromórás vezetés után — a férfiak teljesítőképessége 11 százalékkal csökkent, addig a nőké 10 százalékkal fokozó­dott. Az is nagy feltűnést kel­tett, hogy a nők jobban helyt­álltak az éjszakai vezetésiben. Itt a férfiak eleinte ugyan job­ban vezettek, de két óra múl­va már lassúbbodott a vérke­ringésük s ezzel párhuzamo­san a teljesítőképességük is csökkent. Ami a férfiakat lát­hatóan kifárasztotta, az a nők­nél csak mintegy „bemelegí­tésnek” számított, ők végig áll­ták a sarat, még a kritikus időben — éjszaka 2 és 3 óra között — is. Kiderült, hogy a nők nem kockáztatnak annyit, mint a férfiak, és kevesebb hi­bát is vétenek vezetés közben, ami végeredményben azt je­lenti, hogy a nők ha nem is olyan látványosan, de általában biztonságosabban vezetnek a legtöbb férfinél. Am bebizonyosodott, hogy a nők elmarasztalásának mégis csak van valami alapja. Egy bizonyos biológiai időszakban — a menstruáció alatt és köz­vetlenül előtte — a nők tény­leg rosszabbul vezetnek, mint a férfiak. A teljesítőképesség visszaesését az orvoskutatók a hormonális átállással, a szer­vek vérellátásának változásai­val magyarázzák. Ugyanakkor érdekes, hogy közvetlenül a kritikus időszak utáni napok­ban a nők teljesítménye maxi­mumot mutat. Hosszú, meg­erőltető utazások előtt ezt mindenesetre figyelembe kell venni. Egyenlő képesség Leszögezték a mélyreható vizsgálatokat végző kutatók, hogy adottságaik tekintetében a nők semmivel sem rosszabb autóvezetők, mint a férfiak. De az is tény, hogy többnyire j gyakorlatlanabbak, kevesebb I rutinnal rendelkeznek. Ennek i is megvan a magyarázata, ugyanis négy nő közül három csak a hét végén kerül a volán mögé, és akkor is csak rövid időre.' többnyire olyankor, ha a vezetésben elfáradt férjét kell felváltania. A kísérletekből kitűnt, hogy egy bizonyos szempontból a férfiak és a nők egyaránt rossz vezetők: a fáradtság fokának helyes megítélésére egyikük sem képes, s még akkor is frissnek érzik magukat, ami­kor az agyműködés görbéi már legalább kétórás alvásra intenek. Az autósoknak ez a fogyatékossága már számtalan szerencsétlenséget okozott. Dr. Baranyai Vince Komá­rom megyei szakfelügyelő ér­dekes kutatassa) foglalkozik: szenvedélyes érdeklődéssel fi­gyeli a különféle fák életét. Tennivalója akad bőven, mert a megye számos figyelemre méltó faritkasággal büszkél­kedhet. A Bábolnai Állami Gazda­ság központjának belső udva­rán egy hatalmas egylevelű akácfa terebélyesedik. Levelei jóval nagyobbak, mint a kö­zönséges akácé és nem alkot­nak páratlan, szárnyasán ösz- szetett levélsort, hanem egye­sével helyezkednek el az ága­kon. A pusztulóban levő fa széthasadó koronáját erős vaspántokkal csavarták össze, hogy meghoszabbítsák életét. Á legtöbb „faegyéniséget” a tatai volt angolkert, a mos­tani néppark őrzi. A csaknem két évszázados parkot az Esz- terházyak létesítették és sok ritka külföldi fával, bokorral telepítették be. Valóságos kis 700 éven át: „Urduiig" Az ország egyik legszebb szur­dokának, a rudabányai hegyvi­dékhez tartozó Telekes völgynek történelmi múltjáról érdekes és értékes adatokat derített fel dr. Dénes György, a neves barlang- kutató. Nemrégiben egy 1298-ban kelt latin eredetű oklevélre buk­kant, amely a Xelekes-völgy ha­tárában fekvő földbirtok adás­vételéről készült. A régi oklevél­ben a helyneveket magyarul, il­letve latinosított magyarsággal írták, így többek között a „flu- vius thelekus”, vagyis a Tele- kes-patak nevét, és itt olvashat­juk az „Urdunggata” vagyis az Ordöggát nevét ts. Az oklevélben szereplő „ITr- dunggata” környéke festői táj. Sűrű erdők között mészkösziklá- ba vájta be meredek falú völ­gyét a kis Telekes patak. Hogy az Árpád-kori magyarság ottho­nos volt ebben a völgyben, azt egy érdekes sziklacsoport ősi magyar neve is Igazolja, az, ami­re a nemrégiben előkerült okirat utal. A patak folyását egy he­lyütt ugyanis sziklafal zárja el. Meredek mészkögerlnc fut le a hegyoldalról, keresztezi a patak­medret és elzárja a víz útját. Mintha egy őriás — vagy éppen az ördög — gátat épített volna a patak útjába. A víz az év- százezredek alatt természetesen áttörte a kősziklákat, s ma már a gáton átbukva, egy kis víz­esést alkotva zuhog alá a patak, s egyenesen folytatja útját a Te- lekes-völgy meredek mészkőfalal között. Ezt a völgyet keresztező szik­láéit ma is ördög-gátnak nevezi a környék népe. Az okirat tanú­sága szerint úgy, ahogy honfog­laló őseink találóan elkeresztel­ték annak idején, legfeljebb az „Urdung” ördöggé „magyaroso­don” az elmúlt évszázadok alatt. (MTI) erdőt alkot itt az a 14 „foltos platán”, amely zöldesfehér, si­ma kérgét évente leveti, s az foltokban pereg le róla. Egyik legöregebb példánya a szabad­téri színpadnak ad hátteret. Feltűnő érdekessége a föld szintjében vízszintesen elhajló hatalmas ága. Ugyancsak a népparkban, valamint a szőnyi kórház több más érdekességet rejtő kertjében, és az eszter­gomi Duna-szigeten található a Kínában honos páfrányfenyő egy-egy példánya. Nevét jel­legzetes, legyezőszerűen szét­terülő leveleitől kapta. A tatai néppark értékes nö­vénye az észak-amerikai Mis­sissippi árterületén honos mocsárciprus, valamint a ka­liforniai erdők védett növé­nyei közül ide telepített fe- nyő-„csemete”, amely az idők folyamán a 100 méteres ma­gasságot is elérheti. A kaukázusi szárnyasdió széthajló, bokorra emlékeztető alakban növő egyetlen példá­nya ugyancsak a népparkban, a Cseke-tó partján burjánzik; annyira kedveli helyét, hogy csemetéi sűrű bozóttá nőnek körülötte. Dr. Baranyai Vince több, a nemesítő munka eredményes­ségét hirdető fát is nyilván­tart. Ezek közé tartozik, pél­dául- két, a tatai öregtó part­ján hatalmasra növő tölgy, valamint a tatai kórház kert­jében díszlő lehajló vesszejű szomorú bükk. (MTI) SZUPERMINI A magnetofonok gyors és látványos tökéletesedése az elmúlt másfél év­tized során a sze­münk előtt játszó­dott le. Kezdetben a készülékek igen terjedelmesek vol­tak, súlyuk is ki­tett kb. 15—20 ki­lót. Az elektron­csöves változato­kat a tranzisztori- záltak váltották fel, majd a több­sávos készülékek léptek színre, míg­nem megszületett a legkorszerűbb konstrukció, a ka­zettás kivitel. Ma már a legigénye­sebb táskamagne­tofonok sem túl nagyok, a minia­türizált készülé­kek pedig osztat­lan csodálatunkat váltják ki. A világ ez idő szerinti legkisebb négysávos kazet­tás magnetofonját egy japán cég ál­lítja elő. Hossza mindössze 14,3, szélessége 5.8, vas­tagsága pedig csu­pán 2,2 centimé­ter. Feltölthető akkumulátorra] működik, mintegy 70 percnyi felvétel készíthető vele egy kazetta sza­I lagany agára. Kü­lönlegesen Iapqs hangszórója, egé­szen kisméretű elektromotorja, miniatürizált bel­ső szerkezeti fel­építése külön-kü- lön és együttvéve is bámulatot keltő. ■ A MERKUR VÁLLALAT ÉRTESÍTÉSE A ZSIGUU GÉPKOCSIK ÉRTÉKESÍTÉSÉRŐL A közeljövőben megkezdődik a Zsiguli személygépkocsik behozatala. A gyártási kooperációban magyar gyárak termékei is szerepelnek. Ez hozzájárul ahhoz, hogy több kocsit importálhassunk, és így a lakosság személygépkocsi-ellátása tovább javuljon. A VÁZ 2101-es típus jó minőségű, középkategóriájú gépkocsi. Piacra kerülése az eddigi­nél több igény kielégítését teszi lehetővé. Az értékesítésre való felkészülés során vállala­tunk ZSIGULI TÍPUSÚ GÉPKOCSIRA ÁPRILIS 19-TŐL FOGAD EL MEGRENDELÉST és rendeletmódosítást, 1971-ben és 1972-ben történő szállításra. A gépkocsi ára: 80 000,- Ft. A tipusmódositási szándékot ajánlott levélben kérjük bejelenteni. (Cim: Budapest, VI., Szív u. 60.). A korábban befizetett és a Zsiguli gépkocsira fizetendő előleg közötti különbség rendezésének módjáról később adunk tájékoztatást. Új vásárlóinknak megrendelésükkel egyidejűleg 20 százalék vételárelőleget kell befizetniük. A gépkocsi a bármelyik OTP és takarékszövetkezeti fióknál (az üzemi kifizetőhe­lyek kivételével) kapható Személygépkocsi-megrendelőlapon rendelhető meg. Az OTP és takarékszövetkezeti fiókok a vételárelőleg befizetését a megrendelőlapon igazolják. A megrendelőlap mindkét példányát ajánlott levélben kérjük vállalatunkhoz eljuttatni. Vásárlóink tájékoztatására közöljük, hogy a besorolásoknál az április 26-ig beér­kező tipusmódositási igények előnyt élveznek, azokat az új vásárlói igények elé soroljuk. A kedvezményes elbírálás alá keiülő tipusmódositásoknál a vállalat az ez év március 15-ig visszaigazolt, érvényes megrendeléseket veszi figyelembe. Az április 26-a után be­érkező tipusmódositási igényeket, valamint az új megrendeléseket az eddig ismert módon, naponként soroljuk be. A várható nagyszámú rendelésmódositás és új rendelés miatt a nyilvántartás sor­számáról, az átadás várható évéről előreláthatóan május 10-től tudjuk folyamatosan ér­tesíteni vevőinket. A rendeléstömeg feldolgozása miatt* a megrendelőlapon feltüntetett 30 napos visszaigazolási határidőt kezdetben valószínűleg nem tudjuk betartani. Ezúton is kérjük vásárlóink szives türelmét. Mind a tipusmódositás, mind az új megrendelés esetében az 1971. évi szállításra igazolt gépkocsiknál, értesítésünket követően, a vételárelőleget 100 százalékra, az 1972-re igazolt gépkocsiknál pedig 50 százalékra kell kiegészíteni. A Zsiguli-személygépkocsi műszaki adatairól, a megrendelés és rendelésmódositás feltételeiről felvilágosítást adnak autószalonjaink: Budapest VI., Népköztársaság útja 8., telefon: 124-249. Budapest VI., Lenin krt. 77., telefon: 117-290., valamint azok az OTP- és takarékszövetkezeti fiókok, amelyek előjegyzést fogadnak el. MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat A „csemete” a 100 métert is elérheti A fák tudósa as egylevelű akácról, páfrány fenyőről és más „faegyéniségekről“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents