Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

6 “‘‘^/Cfriap 1971. ÁPRILIS 18., VASÄRNAP BNV ’71 Eled SS s a vásárváros i A ligeti vásárvárosban meg­kezdték a munkát a Buda­ipesti Nemzetközi Vásár épí­tői. Az Alumínium Alkalma- ízás'teohnikai Intézet a város­ligeti mesterséges tóban egy szigetre alumíniumból építi fel a 14 méter magas tárgya­lópavilonját. A Fővárosi Vasipari Vállalat szerelői új kiállító helyiséget építenek. Dolgoznak a parképítők, he­lyűikre kerülnek a pihenést nyújtó padok is. A Szovjet­unió pavilonjához megérkez­tek az első kiállítási dara­bok. Dolgoznak a betonozok •is a vásár főterén. Nagymaros nem, Drégelypalánk igen NÓGRÁD MEGYEI TAKARÉKSZÖVETKEZET PEST MEGYEI Szinte hihetetlen, hogy a megye málnatartományának legmódosabb községei, mint amilyen Bernecebaráti vagy Kemence, megvoltak eddig OTP-fiók vagy takarékszövet­kezet nélkül is. Pedig hát ma­napság már arrafelé se divat a pénzt a szalmazsákba dug­ni. Bevitték eddig a postára, ott tették takarékba, csakhogy az mégse bank. Akármennyije is legyen valakinek a postán, ha építkezési vagy egyéb hi­telt akar, ott bizony nem kap­hat. Ezekből a községekből például be kellett utazni Vá- mosmikolára, ahol a legköze­lebbi OTP-fiók található. Nemcsak a hitelt kérőnek, de két kezesének is ráment ilyen­kor az egész munkanapja. Bernecebarátin és Kemencén kívül Perőcsény meg Tésa la­kói szintén mozgolódni kezdtek, \ian pénzük mit félretenni, már miért ne alakulhatna közsé­gükben takarékszövetkezet? KÖZSÉGEKBEN Meghányták-vetették a dol­got, aztán mind a négy köz­ségben külön-külön mégis úgy határoztak, hogy egyedül nem fognak bele önálló takarék alapításába. Tartottak a koc­kázattól. Ehelyett, mint azt most Ber- necebarátiban hallottuk, a sa­ját járásuk, a váci, hozzájuk legközelebb eső takarékszö­vetkezetéhez, a nagymarosihoz fordultak, létesítsen kirendelt­séget náluk. Hasonló ajánlat érkezett Kemencéről is Nagy­marosra, ahol azonban hiány­zott a vállalkozási kedv. Megtudta viszont a lakosság köréből kiindult kezdeménye­zést a Drégelypalánk és Vidé­ke Takarékszövetkezet, s tár­gyalni kezdett. Az eredmény: Bernecebarátiban, Kemencén is működik a szomszédos Nóg- rád megyei szövetkezet kiren­deltsége. A SZŐ VOSZ egyébként még múlt év júniusában levelet in­tézett a Pest megyei MESZÖV- höz, közölve a drégelypalánki takarék szándékát és megtu­dakolta, vajon a nagymarosi Gy er mekgy i 1 kossá 9 A Pest megyei Bíróság — első fokon — halált okozó tes­ti sértésért hétévi szabadság- vesztésre ítélte Urögi Pál szi- getszentmiklósi lakost. ★ „Jelentem, hogy a mai na­pon megjelent a rendőrőrsön K. G. mentő gépkocsivezető és bejelentette, hogy a körzeti orvos mentőt kért egy 4 éves gyermek szállítására, de mi­után a mentő megjelent, az orvos közölte, hogy á szállítás tárgytalan, mért a gyermek meghalt. A helyszínre küldött rendőr törzsőrmester telefonon jelentette, hogy az elhalt kis­gyermek: ifj. Ürögi Pál, szü­letett 1967. május 19-én. A kisfiú édesanyja a helyszínen tartózkodott, és elmondta, hogy a férje a gyereket va- salóasinórral és ököllel verte, amíg rosszul lett. Mire a kör­zeti orvoshoz vitték, nem le­hetett segíteni rajta. Miután bűncselekmény ala­pos gyanúja látszott, intéz­kedtem az apa: Ürögi Pál (született Szigetszentmiklóson 1943. december 24-én) lefogá­sa és előállítása ügyében... 1971. I. 22. A Ráckevei Rend­őrkapitányság szigetszentmik- lósí tiszti rendőrőrse.” ★ Jegyzőkönyv helyszíni szem­léről, készült 1971. I. 22-én, a Szigetszentmiklós, Galagonya u. 11. sz. ház nyári konyhájá­ban: Konyhaajtó mellett ülőke. Mellette szennyes ruhadara­bokkal teledobált fekhely. Fal­ra szögezett szennyes falvédő. Kétajtós szekrény, fele akasz­tós, fele élelmiszer és edények részére. A bejárati ajtóval szembeni falnál szabvány gye­rekágy. Fölötte szennyes fal­védő, közvetlen közelében zo- máncos tűzhely, rajta szeny- nyes lavór. A tűzhely és az aj­tó között fogas. Rajta mindkét végén csatlakozóval ellátott vasalózsinór, szürke férfizakó, tarka prém gyerekbunda, szennyes munkáskabát. A he­lyiség köves, erősen szennye­zett, elhasznált gyufaszálak, cigarettavég széttfobálva ... Az egész helyiségre gondozat- lanság, szenny, piszok jellem­ző. Bűncselekmény gyanúja miatt egy pálinkásüveget, egy szabványosnak látszó vasaló­zsinórt stb. lefoglaltunk. ★ 1971. II. 13-án készült elme­orvos-szakértői lelet és véle­mény. Ürögi Pál, született 1943-ban, apja munkás; ki­egyensúlyozott anyagiak. Fel­nőttkorában komolyabb beteg­sége nem volt, nem operálták, balesete, fejsérülése, eszmélet- vesztéssel járó rosszulléte nem volt. 18 éves korától iszik napi 2—3 fröccsöt, havon egyszer részeg, ehhez tíz kors^ sört kell innia bemondása sze­rint. Egészségére panasza nincs. Tudata vizsgálatkor tiszta, magatartása nyugodt, válaszaiban védekezési szem­pontjait szem előtt tartja. Ér­telmi fejlettsége kielégíti a mindennapi élet igényeit. Ma- gasabbrendű morális-etikai érzelmei hiányosak. Érzelmi igénybevehetősége csökkent. A vérvétel időpontjában megál­lapított véralkoholszint nem utal a cselekmény alkoholos befolyásoltságára ★ Ürögi Pálné 1948-ban szüle­tett, a Csepel Autógyárban se­gédmunkás. Tanúvallomásá­ból. — 1971. január 22-én éjsza­kás voltam. Reggel 8 óra kö­rül jöttem haza, tegnapi krumplilevest adtam a gye­reknek, lefeküdtem. Arra éb­redtem, hogy a gyerek sikít, férjem vasalózsinórral üti. Rá­szóltam. A gyerek a kitört rá­csokon átbújva az ágyába me­nekült. A férjem ott tovább ütötte. Megpróbáltam elvenni tőle a vasalózsinórt. A férjem gyomorszájon vágta a gyere­ket. Palika elnyúlt. ★ Boros Gáborné ápolónő val­lomásából. — Urögi Pált gyermekkorá­tól ismerem. Két éve albérlő az udvarunkban levő nyári konyhában. Rendszertelenül dolgozik, iszákos, gyakran ve­szekedtek, a gyereket is ver­ték. Az anyja tavaly három hétre egyedül hagyta a gyere­ket, senkinek nem szólt, pénzt, élelmet nem hagyott. 1971. ja­nuár 22-én délben 12.30-kor jöttem haza. Urögiék kibáltak, hogy jöjjek. A gyerek áléit volt. Szívmasszázzsal próbál­tam eszméletre kelteni. Mond­tam: vigyék orvoshoz. Nem vitték. Plédet hoztam, belecsa­vartam, rohantam vele a kör­zeti orvoshoz. Tőlük tizenöt percnyire lakik. Közben meg­próbáltam mentőt hívni, de nem sikerült. Mire visszaér­tem, az orvos közölte, hogy a gyerek halott. ★ Egy tanúvallomásból: — Ürögi általános szokása volt, hogy egyik kezével fel­emelte, a másikkal ütötte a kisfiút, aztán ledobta és bele­rúgott. Az asszony is volt, hogy napjában többször meg­verte a gyereket, fakanállal, légycsapóval. Megverte, kilök­te, kizárta; gyakran szombat déltől vasárnap hajnalig egye­dül hagyták, bezárták. ★ A Posta Rádió és Tv Mű­szaki Igazgatóságától kapott munkahelyi jellemzés: i — 1967. július 18-tól 1968. április 30-ig dolgozott Lakihe­yen Urögi Pál. Ismétlődő I szolgálati vétségek miatt több- I szőr figyelmeztettük, majd otthonában felkerestük. Ször­nyű, nyomorúságos, elhanya­golt körülményein megdöb­benve elhatároztuk, hogy még a tél előtt a közösség erejének igénybevételével elfogadható lakhelyet hozunk össze nekik. A kollektíva jelentős része el­zárkózott ettől, ismerve Ürö- git, aki fizetésnapon, családjá­val, holnapjával nem törődve italozott. Kiismerhetetlen, nyomorúságos otthoni körülr ményei miatt eleinte csak szó­belileg figyelmeztettük, de vétségeivel elment a végső ha­tárig. Fegyelmi felelősségre vonás útján elbocsátottuk. A Szigetszentmiklósi Köz­ségi Tanács Építőipari Költ­ségvetési Üzemétől kapott munkahelyi jellemzés: — Ürögi Pál 1969. október 20-tól 1970. május 18-ig dol­gozott nálunk, önkényesen lé­pett ki, de visszakönyörögte magát és ismét itt dolgozott 1970. július ' 6-tói szeptember 11-ig. Dolgozni nem szeretett, munkaidőben italozott, újabb fegyelmijét önkényes kilépés­sel előzte meg. Építésvezetője tanúvallomá­sából : — Ürögi 2—3 napig sem jött dolgozni. Sokszor a kocs­mába üzentem érte, de nem jött. Segédmunkásként órabé­re 12 forint volt ★ Ürögi Pál vallomásából. — 1966. júliusában nősül­tem. Félévi házasság után, majd többször, elhagyott a fe­leségem. Ha megpofoztam, azért tettem, mert lusta volt, örökösen aludt, vasárnap sem akart főzni. A cselekmény napján is aludt még délben is. Azért van éjszakai műszakon, hogy & gyerekre vigyázhasson, de így sem törődik vele. So­kallta a 300 forintot, amit a gyári óvodában kellett volna befizetni. A feleségem nem mosott, nappal folyton aludt, a gyerek éhen koldult. A cse­lekmény napján a szomszéd­ban segítettem havat lapátol­ni, hazaértem, a feleségem aludt, a gyerek a kredencből cukrot majszolt, mezítláb. Annyira felidegesített, hogy azt sem tudtam, mit teszek. Pedig csak akkor bántottam, ha megérdemelte, például egy­szer majdnem ránk gyújtotta a házat, máskor nem hagyott aludni. Ilyenkor előfordult, hogy rávágtam, ledobtam, be­lerúgtam, a feleségem ilyen­kor az ágyban olvasott. Védel­memre előadom, hogy a fia­mat nem akartam szándéko­san megölni. A cselekmény napjának reggelén egy stam­pedli pálinkát és három fröcs- csöt ittam. Enyhe megbüntetésemet ké­rem. Péreli Gabriella végleg lemond-e a vállalkozásról. A MÉSZÖV kérdésére a nagymarosi taka­rékszövetkezet egy régebbi, de még érvényben levő rendeletre hivatkozott, amely szerint ta­karékszövetkezet működési te­rülete telephelyétől legfeljebb 15 kilométer lehet. Ami azt il­leti, Bernecebaráti 50 kilomé­ternél messzebb esik Nagy­marostól, Kemence sincs köze­lebb, de a régi tilalom alóli felmentésre engedélyt lehetett volna kérni. További érvelés: nincs egyik községben sem megfelelő he­lyiség; A drégelypalánkaiak mindenesetre mind a kettőben mégis találtak. Igaz, csupán egy-egy kis szobát, de az ügyek intézéséhez az is elég. Aztán felhozták, hogy a kiren­deltség vezetéséhez megfelelő emberek sincsenek. Kerüllek azok is. Bernecebarátiban pél­dául Pálinkás László, a köz­ségi tanács adóügyi előadója felcserélte állását, és a kiren­deltség élére állt. Gyenes Im- réné, az óvoda gazdasági veze­tője pedig vállalta a pénztá­rosságot. Mindketten értenek a pénzkezelés ügyviteléhez. Kemencén szintén hozzáértők, mégpedig helybeliek kerültek az ottani kirendeltséghez. A nagymarosi takarékszö­vetkezet egyébként azt is meg­állapította, hogy Bernecebaráti lakosságának vagyoni helyzete indokolttá tenné önálló taka­rékszövetkezet felállítását. Megkérdeztük a Pest megyei MÉSZÖV-tői, miért nem ke­rült erre sor. — Ilyen irányú helyi kezde­ményezés hiányában. A ME- SZÖV-nek nincs arra forgó­tőkéje, hogy takarékszövetke­zet alakítását támogathassa. A két községben viszont mintegy 250—250, száz forint névértékű részjegyet jegyeztek. Ez a befizetett összeg jóformán elegendő lett volna önálló szö­vetkezet létrehozásához mind a két helyen. A két kirendeltség pontosan a tsz zárszámadáskor nyílt meg. Bernecebarátin a tsz minden száz forint kifizetett munkadíjra 30 forintot fize­tett a nyereségből. Két nap alatt félmillió forint lett a kirendeltség betétállománya, most pedig már az egymillió- egyszázezer forintot is megha­ladja. A kemenceiek közül 700 ezer forintot tettek eddig a takarékba saját falujukban. Bernecebarátiban a megnyitás óta főleg építke­zésre, lakóháztatarozásra mint­egy negyedmillió hitelt folyósí­tott a kirendeltség. Ebből is látható, hogy a két kirendelt­ség a drégelypalánki takarék- szövetkezet gazdaságos vállal­kozása lett. Sz. E. Sínen, levegőben — Szob felé A hivatalos jelentés rövid és lényegre törő, azt közli, hogy Vác és Szob között korlátoz­ták a vasúti forgalmat, meg­szüntettek tizennégy helyi vo­natjáratot. A korlátozás azért szükséges, mert a szakasz vil­lamosítása, a pálya építése az eddiginél nagyobb tempóban folytatódik. Hogy mindez ne bénítsa meg teljesen a forgal­mat, nagyszabású tervet kel­lett kidolgozni. Ha az építők tartják magukat a tervhez, év végéig eljutnak a szob—sturo- vói határállomáshoz, s megin­dulhat a villanyvonat most már Csehszlovákia felé is. A MÄV vezérigazgató-helyettese, Lindner József szemé lyesen ellenőrzi a munkát és a tervezést. Budapest és Vác között m ár feszül a felsővezeték. A fes­tők olykor légtornászokat megszégyenítő ügyességgel dolgoz­nak a magasban. Végtelenítik a vágány darabokat: a hegesztőgép még tüzes, lágy varratából pillanatok alatt lefaragják a fölösleget. Kö­szörűgép egyengeti teljesen simává a felületet. Foto: Gábor GEPÍRŐNŐK Tele van velük a hivatal, az intézmény, az iroda. So­kan vannak. Van fiatal, kö­zépkorú és idősebb. Szépek és kevésbé csinosak. Férje­zettek, családanyák és ha- jadonok. Olykor küzdelmes az életük, mindig nehéz a munkájuk. Gépírónők. Ülnek a gép előtt, seré­nyen verik a billentyűket. Üzleti levél, jelentés. Kimu­tatás. Visszaigazolás. Fel­jegyzés. Vers. regény, novel­la, dráma, ök is un.otók. Részesei az alkotás kínjá­nak és gyönyörének. Ezt mindenki tudja? Le­het. Ds egyről mégis sokan megfeledkeznek: ők is em­berek. Nem gép írónők — hanem gépírónők. így egy­beírva, természetesen. K. I. i ft 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents