Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

\ um. Április is., vasárnap ;%/6'rfeip 3 Választunk és szavazunk A választási gyűlések befe­jezésével az országgyűlési és tanácstagi választási előkészü­letek végső szakaszához ér­kezünk. Április 25-én a sza­vazásra jogosult állampolgá­rok az urnák elé járulnak, hogy leadják szavazatukat és megválasszák az országgyűlést és létrehozzák a helyi taná­csokat. A szavazás minden felnőttkorú és választói jog­gal rendelkező állampolgár jo­ga és hazafias kötelessége. Hi­szen szavazatának leadásával ténylegesen beleszól országunk politikai, gazdasági életének alakulásába; véleményt nyil­vánít programunkról és a je­löltek személyéről. a választás órai Választójogi törvényünk úgy intézkedik, hogy a szavazás reggel 6 órakor kezdődik és este 6 óráig tart. Ahol a la­kosság életkörülményei indo­kolttá teszik, ott a szavazás kezdetének és befejezésének időpontján módosítani lehet: kezdődhet a szavazás reggel 5 órakor és a befejezés idejét is meg lehet hosszabbítani este 1 óráig. Az ilyen intézkedés­nek olyan helyeken van ér­telme, ahol folyamatosan ter­melő üzemben reggel korán vagy a késő délutáni órák­ban van műszakváltás; továb­bá azokban a községekben és városokban is indokolt a sza­vazás idejének módosítása, amelyekből sok az eljáró munkás. A szavazatszedő bi­zottság a szavazást este 6 óra előtt is befejezettnek nyilváníthatja abban az eset­ben, ha a választói névjegy­zékben szereplő valamennyi állampolgár leadta szavazatát. Azok a választópolgárok, akik -- ha tehetik — nem hagyják az utolsó pillanatra a szava­zásit, jelentősen megkönnyít­hetik a szavazatszedő bizott­ságok munkáját, a szavaza­tok összeszámlálásáh SZAVAZÁS: A FÜLKÉBEN Mindenki csak személyesen szavazhat, tehát nem fordul­hat elő, hogy a választópolgár valakit megbíz szavazatának leadásával. A titkosságot a szavazókörben elhelyezett egy vagy több fülke biztosítja, te­hát nem üres formaság, ha­nem lényeges választójogi mozzanat, hogy a szavazatsze- idő bizottság elnöke és tagjai minden szavazásra jelentkező állampolgárt megkérnek, a szavazást a fülkében végez­zék, ezt követően a szavazó­lapot ott helyezzék a boríték­ba és utána tegyék az urná­ba. A zavartalanság érdeké­ben lényeges előírás, hogy a szavazókor helyiségében egy­szerre 10 választópolgárnál több nem tartózkodhat és a fülkébe egyszerre csak egy választópolgár mehet be. Ki­vételt képeznek a nehezen mozgó betegek, testi fogyaté­kosok és analfabéták, akiknek a szavazat leadásában egy másik, ugyancsak választójog­gal rendelkező állampolgár segítségükre lehet. IGAZOLNI KELL A SZEMÉLYAZONOSSÁGOT Mielőtt a szavazásra elin­dulnánk, ne feledkezzünk meg róla, hogy személyi igazolvá­nyunkat vagy ennek esetleges hiányában más, a személyazo­nosságot hitelesen igazoló ira­tot vigyünk magunkkal, mert amennyiben a szavazatszedő bizottság tagjai közül a vá­lasztópolgárt senki személye­sen nem ismeri, úgy a sze­mélyazonosságot a szavazat­szedő bizottság előtt igazolni kell. A felesleges várakozás elkerülése céljából feltétlenül helyes, ha minden választó- polgár magával viszi azt az értesítést is, amelyet koráb­ban kapott arról, hogy me­lyik szavazókörben kell sza­vaznia és a választói névjegy­zékben milyen sorszám alatt szerepel. A mostani szavazáskor minden szavazópolgár két sza­vazólapot kap kézhez: egy ró­zsaszínűt, az országgyűlési (képviselő és egy okkersárgát ■a helyi tanácstag megválasz­tására. • KIRE S HOGYAN SZAVAZZUNK? Egy jelölt esetén a jelöltre szavazni úgy kell, hogy nej­nek érintetlenül hagyásával - szavazólapot borítékba tesz­szük és az urnába helyezzük. Ha valaki a jelölt nevét át­húzza, az ellenszavazatnak számít. Ha a szavazólapon több je­lölt neve szerepel, akkor a választópolgárnak kell eldön­tenie, hogy kit kíván megvá­lasztani országgyűlési képvi­selőnek, vagy tanácstagnak. Ilyenkor egy nevet — azét, akire szavazatát adja — kell meghagyni a szavazólapon; a másik — illetve a többi — je­lölt nevét át kell húzni. •Ugyanis aki változatlanul — vagyis minden nevet meg­hagyva — adja le a szavazó­lapot, ez érvénytelen szava­zatnak számít. A választópol­gár döntését megkönnyítheti, ha a jelöltek személyéről idő­iben, még a szavazás megtör­ténte előtt, tájékozódik, s így legjobb meggyőződéssel vá­laszthatja azt, akit a legal­kalmasabbnak ítél. A választásokkal kapcsola­tos tévéfórum résztvevőihez több olyan kérdés érkezett, hogy lehet-e másra is szavazni mint arra — illetve azokra —, akiknek a neve a szavazóla­pon szerepel. A válasz egyér­telmű: nem lehet. Ugyanis vá­lasztójogi törvényünk úgy in­tézkedik, hogy országgyűlési képviselő vagy helyi tanács­tagjelölt csak az lehet, akit a jelölőgyűlések során a szava­zópolgárok nyilvános gyűlésen és nyílt szavazással jelöltté választottak. Ez az intézkedés az állampolgári demokratiz­must és a választás komoly­ságát kívánja biztosítani. ÍGY SZAVAZHATNAK A LAKÓHELYÜKTŐL TÄVOL LEVŐK Mint ismeretes, minden vá­lasztópolgárt az állandó lakó­helye szerint illetékes tanács­nál vettek választói névjegy­zékbe. Ha valaki a szavazás napján nem tartózkodik állan­dó lakóhelyén, de ideiglenes tartózkodási helyén szavazni kíván, akkor a tanácstól kér­het igazolást arról, hogy sza­vazásra jogos ült és mély sor­szám alatt szerepel a válasz­tói névjegyzékben. Ideiglenes tartózkodási helyén ezzel az igazolással jelentkezhet szava­zásra. Ám ebben az esetben a választópolgár csak egy sza­vazólapot kap: az országgyűlé­si képviselőjelöltre adhatja le szavazatát. Hiszen az egyéni választókerületi rendszernek éppen az az értelme, hogy a választópolgárok egy-egy or­szággyűlési vagy tanácstagi választókerületben az őket képviselő személyeket választ­ják meg. Tehát nem sok értel­me van a más, a választópol­gár számára idegen kerületben leadott szavazatnak. Ezért kívánatos, hogy a szavazás napján — ha nincs elhárítha­tatlan akadálya — minden vá­lasztópolgár módot találjon arra. hogy szavazatát állandó lakóhelyén adja le. MIKOR ÉRVÉNYES A VÁLASZTÁS, KI TEKINTHETŐ MEGVÁLASZTOTTNAK? Egy-egy országgyűlési kép­viselői vagy tanácstagi vá­lasztókerületben a választás akkor érvényes, ha a szava­zásra jogosult állampolgárok­nak több mint a fele szavaza­tát leadta. Megválasztott kép­viselőnek vagy tanácstagnak pedig az tekinthető, aki a le­adott érvényes szavazatoknak több mint 50 százalékát meg­kapta. Ha a választópolgárok­nak több mint a fele nem ment el szavazni, vagy a sza­vazatok összeszámlálásakor ki­derül, hogy a jelölt — illetve többes jelölés esetén a jelöltek közül egyik sem kapta meg a szavazatok több mint 50 szá­zalékát, akkor az illető válasz­tókerületben 15 napon belül új választást kell kitűzni. A szavazás napja csak a vá­lasztási eljárások befejező ak­tusa. Ám állampolgári jogaink és kötelességeink folyamato­sak. A választópolgárok saját jelöltjeiket küldik az ország- gyűlésbe és a helyi tanácsok­ba. A megválasztott képviselők és tanácstagok munkája ak­kor lehet igazán eredményes, ha a választópolgárok javasla­taikkal, észrevételeikkel, kri­kai megjegyzéseikkel szün- I telenül támogatják őket köz- 1 érdekű tevékenységükben. Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszávai 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen Május 1., a munkásosztály nemzetközi sereg­korunk legyőzhetetlen eszméje, a marxizmus— szemléje! 3. Éljen lenin izmus! 4. Éljen a kommunizmust építő Szovjetunió, a szocia­lizmus és a béke legfőbb támasza! 5. Éljen a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan ba­rátsága! 6. Köszöntjük a békéért, a társadalmi haladásért harcoló népeket! 7. Éljen és erősödjék a szocialista országok egysége és barátsága! 8. Éljen és erősödjék a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom egysége! 9. Éljen és erősödjék a világ dolgozóinak összefogása az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért, a szocia­lizmusért! 10. Békét a világnak! 11. Forró üdvözlet a függetlenségért, szabadságért hősiesen harcoló vietnami népnek! • 12. Szolidárisak vagyunk a szabadságukért, független­ségükért hősiesen harcoló indokínai népekkel! 13. Támogatjuk a társadalmi haladásért, az agresszió ellen küzdő arab népeket! 14. Tovább a lenini úton! Vigyük sikerre a X. pártkong­resszus határozatait! 15. Éljen és erősödjék népünk szocialista nemzeti egysége! 16. Előre a IV. ötéves terv megvalósításáért! 17. Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Valósítsuk meg nemzeti programunkat, építsük fel a szocialista Magyar- országot! 18. Éljen a szocializmust építő magyar nép! 19. Éljen a forradalmi harcokban edzett magyar munkás­osztály! 20. Köszöntjük a szocializmus építésében élenjárókat, a szocialista munkabrigádokat! 21. Éljen társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt! 22. Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Nép­köztársaság! PÉLDÁUL AZ EXPORT A piac parancsa eghökkentően- vastag irathalnaot alkotnak az egyetlen napon kiadott export- és importengedélyek a Külkereskedelmi Miniszté­riumban. Ha kellő tájékozott­ság híján belekukkant az ira­tokba valaki, úgy érezheti: áruk zabolátlan folyama öm­lik át a határon ki- és befelé. Találomra kiragadott példák: Bulgáriába gázolajvezetékek automatikai berendezéseit, Ro­mániába hárommillió méter pamutszövetet, a Szovjetunió­ba 6500 darab motorkerékpár- oldalkocsit, Franciaországba 100 ezer négyzetméter nádszö­vetet, a Német Szövetségi Köz­társaságba 5000 hűtőszekrényt, Angliába 5000 kerékpárt ex­portálhatnak a vállalatok. S megint csak találomra válasz­tott példák, most a behozatal­ból: a Szovjetunióból 17 ezer tonna durvalemez, a Német Demokratikus Köztársaságból tízezer darab motorkerékpár, Bulgáriából 200 darab elektro­mos targonca, Japánból 24 ezer hordozható rádió, Svéd­országból 200 ezer dollár érté­kű savas akkumulátor érkezik hazai felhasználásra A külkereskedelem — minit erről sűrűn szó esik — hazánk gazdasági életében megkülön­böztetett helyet foglal el, a nemzeti jövedelem előállításá­nak fontos tényezője. A múlt esztendőben — szemben az 1969. évi pozitív előjelű egyen­leggel — a behozatal ismét meghaladta a kivitelt Ennek hiba lenne csak a negatívu­mait észrevenni, arra azonban mindenképpen fel kell figyel­ni, hogy bár a kivitel összes­ségében nőtt, az export a vál­lalatok nem lebecsülhető ré­szénél kezd másodrangúvá válni. Ezt bizonyítja — a töb­bi között — az is, hogy az idei esztendő első két hónapjában KEPVISELOJELOLT Az elégedetlenség - hajtóerő ' — Többet kell a választó­polgárokkal foglalkozni, több réteggyűlést tartani. A taná­csok vezetőivel jobb kapcso­latokat szükséges teremteni... Béki Ferencné, a Pest me­gyei 13-as választókörzet képviselőjelöltje elégedet­len. Önmagával. Az előző ciklus képviselői munkájá­val — Az ember meghallgatja a hozzáfordulókat, intézi a kéréseket, ez sok időt vesz igénybe és sajnos nem mindig vezet eredményre. Több egyé­ni problémát sikerült megol­danom. Az üllői iskola építé­si ügyében is sokszor eljár­tam. Már papíron volt a 71-es dátum, azután sajnos 1973-ra tolták el a kivitelezést. Béki Ferencnének már van képviselői múltja, mégis elé­gedetlen; többet szeretne termi. Ügy érzi, még mindig előlegezett bizalom újabb je­lölése. Pedig nem egészen így áll a dolog. Mindenki el­ismeri Béki Ferencné ambí­cióját. A képviselőjelöltnőt a köz­ségekben jól ismerik, ön­magát ezért csak szűkszavú­an mutatja be. — 1925-ben Budapesten szü­lettem, Kiskunlacházán a nagyszüleimnél nőttem fel. Itt ismertem meg a paraszti életet, mert mindkét nagy­szülőm mezőgazdasági mun­kával foglalkozott. A felsza­badulás után kerültem Buda­pestre, a Százados úti ke­nyérgyárban dolgoztam. 1949- ben mentem férjhez, a férjem üllői, így ebbe a községbe költöztünk. 1960-ig bejártam a fővárosba, a Magnezit Tűzál­lóanyag Gyárba. 1960-ban lép­tem be az üllői Március 15. Tsz-be. Az átszervezés után a Kossuth nevet vettük fel. Tíz éven át növénytermesztő bri­gádvezető voltam. A kezdet­kezdetén 120-an dolgoztak a brigádban, 17 000 holdért fe­leltünk. Évről évre emelked­tek a termésátlagok. Most az állattenyésztésben vagyok bri- gádvezető. Katonafiam és a férjem is a termelőszövetke­zetben dolgozik. Béki Ferencné tehát nem­csak a 13-as választókörzet településeinek képviselője­löltje, hanem a termelőszö­vetkezeti parasztság szószó­lója is. Hogyan látja az el­múlt ciklus törvényhozói munkáját — a tsz-tagság szempontjából? — Sok törvényt hoztunk a tsz-parasztság érdekében. Az elmúlt négy évben szavaztuk meg például a termelőszövet­kezeti, s a földtörvényt Már azóta ezeknek a jogszabályok­nak némely ) hiányosságát is tapasztaltuk. A földmegváltá­si ár kevés és a kis összegű részletfizetés miatt szinte „el- envészik” a pénz. Béki Ferencné nemcsak a törvényhozásban aktív, de figyelemmel kiséri azt is, hogy a helyes és megfontolt döntések hogyan érkeznek meg a gyakorlat színtereire. — Meggyőződésem, hogy azok a törvények, amelyeket az országgyűlés jóváhagy: megalapozottak. Ha az alsóbb szervek minden esetben úgy hajtanák végre azokat ahogy a legmagasabb fórum meg­határozta, akkor a dolgozó nép még jobban értékelné a törvényhozás munkáját. Saj­nálatos tapasztalat azonban, hogy több esetben, mire a tör­vények a végrehajtó szervek­hez érkeznek, eltorzulnak. / Békiné nemcsak szavazott, de hozzászólásaival is segí­teni kívánta a helyes döntést. — A népi ellenőrzési tör­vény vitájában a Pest megyei képviselőcsoport nevében szó­laltam fel, s elmondtam, mi­lyen fontosnak tartjuk a szo­cialista tulajdon védelmét a népi ellenőrök munkáját A v&lasztókörzet települé­seinek lakói milyen kérések­kel halmozzák el a képvise­lő jelöltnőt? — Sok a kérés. Üllőn a ti­zenhat tantermes iskola épí­tését a közművesítést, a föld­gáz bevezetését sürgetik. Pé­teriben szintén új tanterme­ket, törpevízművet, járdaépí­tést kémek. Vasadon, a ta­nyasi iskolában petróleum- lámpa mellett tanulnak a gye­rekek, nagyon szeretnék segí­teni gondjaikon. Majd min­den községben az óvodaépí­tést szorgalmazzák, különösen Vecsésen, a fővárosba bejáró nők. Béki Ferencné elégedetlen az előző ciklusban végzett képviselői munkájával. Ügy gondoljuk, és bizonyára a választópolgárok is így lát­ják: ez az elégedetlenség hajtóerővé válhat megvá­lasztása esetén. — A jelölő- s a réteggyűlé- !seken bíráló szavak is elhang­zottak. Jogosak ezek, elisme­rem. A Kossuth Tsz elnöke a gyűlések egyikén azt mondta: „minden támogatást meg­adunk Békinének, hogy ezt a társadalmi tevékenységet mi­nél jobban el tudja látni”. Megválasztásom esetén erre a támogatásra bátran számítha­tok. F. P. az export a múlt év hasonló időszakának eredményétől — érték alapján számítva — ki­lenc százalékkal maradt el, s különösen nagymértékű a csökkenés a nem szocialista országokba irányuló kivitel esetében. em vitás: az állami tá­mogatás fokozatos csök­kenése, a hatékonyság követelményének előtérbe ke­rülése a vállalatokat rákény­szeríti a nem gazdaságos ex­port megszüntetésére. Rákény­szeríti arra a keserves fölis­merésre, hogy a jó ideig büsz­kén hangoztatott „exportáló vállalat” rang nem a tényle­ges eredményeken — a termé­kek korszerűségén, kelendősé­gén — alapult, hanem faként az állam adta támogatáson. Ez. a fölismerési folyamat egész­séges, szükségszerű, elenged­hetetlen. Nem is ez a baj, ha­nem az, hogy a vállalatok — az ilyen vállalatok — többsége könnyen, túl gyorsan bele­nyugszik az export megszű­nésébe, s megpróbálja fölsza­baduló kapacitásait a hazai piaccal leköttetni, ám — a ter­mékek, az árucikkek változat­lansága mellett! Azaz: ha már nem keűl exportra, iitthonra csak jó lesz... Van persze ellenpélda is. A Nagykőrösi Konzervgyár an­nak ellenére képes volt növel­ni exportját, hogy a nyers­anyagellátás hosszú évek óta nem akadozott annyira, mint tavaly. A Forte Fotokémiai Iparvállalat tovább bővítette külföldi partnereinek táborát, a Pestvidéki Gépgyár huzalzo­máncozó berendezései is a ka­pás termékek közé tartoznak, tartósan növeli kivitelét a Me­chanikai Laboratórium s így tovább. Eredményeik magya­rázata minden esetben a fo­lyamatos gyártás- és gyárt­mányfejlesztésben található meg, abban, hogy meghallják és követik a piac parancsát; azt termelik, amit a földhasz­nálók, a Vevők, keresnek. Ép­pen ezért szembetűnő, hogy korábban hagyományosnak számító exporttermékek — élelmiszeripari áruk, textíliák, konfekció stb. — tűnnek el a kiviteli listákról, nemcsak azért mert gazdaságosan nem értékesíthetők, hanem azért is, mert korszerűtlenek, nem fe­lelnek meg a piaci igények­nek. ár lenne tagadni: a nem­zetközi piacon sok min­dent már nem lehet el­adni, amit itthon még igen. Ez azonban — a sokasodó példák figyelmeztetnek erre — csak átmenet, fokozatosan kiszorul­nak a hazai fogyasztásból is a korszerűtlen, divatjamúlt ter­mékek. (Elég itt a bútorgyár­tásban és kereskedelemben végbemenő frontáttörésre rá­mutatni.) Azaz: időleges ment­ség és nem megoldás az ex­port helyett itthonra fogás ér­vényesítése a termelésben. Az export tehát jóval több, mint egyszerű üzleti akció, ami pénzt hoz a vállalatnak: a ter­melésfejlesztés fontos forrása és ösztönzője. Ma még erről nincsenek mindenütt meggyőződve, s ezért a cselekedetek is késle­kednek. A túlságosan mának élés, az éppen folyó termelés mindenek fölé emelése, a csak­is az éves nyereségterv teljesí­tésére való koncentrálás ideig- óráig fialhat eredményeket, olykor még tetszetős eredmé­nyeket is. Termelni, gyártani azonban — ésszerűen, kellő hatékonysággal — csak akkor lehet, ha jelen 'és holnap ölel­kezik a tervekben és teendők­ben, ha a ma mellett ott áll a távlat is. A nemzetközi piac igényeinek ismerete, reális ér­tékelése és összevetése a le­hetőségekkel egyben annak megállapítása is, hogy holnap meg holnapután mit keres majd a vevő, s persze, nem­csak külföldön, hanem egyre inkább idehaza is. Az expor­tálásból kikopó vállalatok odáig már eljutottak, hogy pa­naszkodnak, mert érzik: el­vesztettek valamit. S ha a pa­naszok helyébe tervek, jó öt­letek, bátor kezdeményezések lépnek, akkor az elveszett he­lyébe nem lesz nehéz találni mást, gyárnak' népgazdaság­nak hasznosat, kifizetődők M. O.

Next

/
Thumbnails
Contents