Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-18 / 91. szám
\ um. Április is., vasárnap ;%/6'rfeip 3 Választunk és szavazunk A választási gyűlések befejezésével az országgyűlési és tanácstagi választási előkészületek végső szakaszához érkezünk. Április 25-én a szavazásra jogosult állampolgárok az urnák elé járulnak, hogy leadják szavazatukat és megválasszák az országgyűlést és létrehozzák a helyi tanácsokat. A szavazás minden felnőttkorú és választói joggal rendelkező állampolgár joga és hazafias kötelessége. Hiszen szavazatának leadásával ténylegesen beleszól országunk politikai, gazdasági életének alakulásába; véleményt nyilvánít programunkról és a jelöltek személyéről. a választás órai Választójogi törvényünk úgy intézkedik, hogy a szavazás reggel 6 órakor kezdődik és este 6 óráig tart. Ahol a lakosság életkörülményei indokolttá teszik, ott a szavazás kezdetének és befejezésének időpontján módosítani lehet: kezdődhet a szavazás reggel 5 órakor és a befejezés idejét is meg lehet hosszabbítani este 1 óráig. Az ilyen intézkedésnek olyan helyeken van értelme, ahol folyamatosan termelő üzemben reggel korán vagy a késő délutáni órákban van műszakváltás; továbbá azokban a községekben és városokban is indokolt a szavazás idejének módosítása, amelyekből sok az eljáró munkás. A szavazatszedő bizottság a szavazást este 6 óra előtt is befejezettnek nyilváníthatja abban az esetben, ha a választói névjegyzékben szereplő valamennyi állampolgár leadta szavazatát. Azok a választópolgárok, akik -- ha tehetik — nem hagyják az utolsó pillanatra a szavazásit, jelentősen megkönnyíthetik a szavazatszedő bizottságok munkáját, a szavazatok összeszámlálásáh SZAVAZÁS: A FÜLKÉBEN Mindenki csak személyesen szavazhat, tehát nem fordulhat elő, hogy a választópolgár valakit megbíz szavazatának leadásával. A titkosságot a szavazókörben elhelyezett egy vagy több fülke biztosítja, tehát nem üres formaság, hanem lényeges választójogi mozzanat, hogy a szavazatsze- idő bizottság elnöke és tagjai minden szavazásra jelentkező állampolgárt megkérnek, a szavazást a fülkében végezzék, ezt követően a szavazólapot ott helyezzék a borítékba és utána tegyék az urnába. A zavartalanság érdekében lényeges előírás, hogy a szavazókor helyiségében egyszerre 10 választópolgárnál több nem tartózkodhat és a fülkébe egyszerre csak egy választópolgár mehet be. Kivételt képeznek a nehezen mozgó betegek, testi fogyatékosok és analfabéták, akiknek a szavazat leadásában egy másik, ugyancsak választójoggal rendelkező állampolgár segítségükre lehet. IGAZOLNI KELL A SZEMÉLYAZONOSSÁGOT Mielőtt a szavazásra elindulnánk, ne feledkezzünk meg róla, hogy személyi igazolványunkat vagy ennek esetleges hiányában más, a személyazonosságot hitelesen igazoló iratot vigyünk magunkkal, mert amennyiben a szavazatszedő bizottság tagjai közül a választópolgárt senki személyesen nem ismeri, úgy a személyazonosságot a szavazatszedő bizottság előtt igazolni kell. A felesleges várakozás elkerülése céljából feltétlenül helyes, ha minden választó- polgár magával viszi azt az értesítést is, amelyet korábban kapott arról, hogy melyik szavazókörben kell szavaznia és a választói névjegyzékben milyen sorszám alatt szerepel. A mostani szavazáskor minden szavazópolgár két szavazólapot kap kézhez: egy rózsaszínűt, az országgyűlési (képviselő és egy okkersárgát ■a helyi tanácstag megválasztására. • KIRE S HOGYAN SZAVAZZUNK? Egy jelölt esetén a jelöltre szavazni úgy kell, hogy nejnek érintetlenül hagyásával - szavazólapot borítékba teszszük és az urnába helyezzük. Ha valaki a jelölt nevét áthúzza, az ellenszavazatnak számít. Ha a szavazólapon több jelölt neve szerepel, akkor a választópolgárnak kell eldöntenie, hogy kit kíván megválasztani országgyűlési képviselőnek, vagy tanácstagnak. Ilyenkor egy nevet — azét, akire szavazatát adja — kell meghagyni a szavazólapon; a másik — illetve a többi — jelölt nevét át kell húzni. •Ugyanis aki változatlanul — vagyis minden nevet meghagyva — adja le a szavazólapot, ez érvénytelen szavazatnak számít. A választópolgár döntését megkönnyítheti, ha a jelöltek személyéről időiben, még a szavazás megtörténte előtt, tájékozódik, s így legjobb meggyőződéssel választhatja azt, akit a legalkalmasabbnak ítél. A választásokkal kapcsolatos tévéfórum résztvevőihez több olyan kérdés érkezett, hogy lehet-e másra is szavazni mint arra — illetve azokra —, akiknek a neve a szavazólapon szerepel. A válasz egyértelmű: nem lehet. Ugyanis választójogi törvényünk úgy intézkedik, hogy országgyűlési képviselő vagy helyi tanácstagjelölt csak az lehet, akit a jelölőgyűlések során a szavazópolgárok nyilvános gyűlésen és nyílt szavazással jelöltté választottak. Ez az intézkedés az állampolgári demokratizmust és a választás komolyságát kívánja biztosítani. ÍGY SZAVAZHATNAK A LAKÓHELYÜKTŐL TÄVOL LEVŐK Mint ismeretes, minden választópolgárt az állandó lakóhelye szerint illetékes tanácsnál vettek választói névjegyzékbe. Ha valaki a szavazás napján nem tartózkodik állandó lakóhelyén, de ideiglenes tartózkodási helyén szavazni kíván, akkor a tanácstól kérhet igazolást arról, hogy szavazásra jogos ült és mély sorszám alatt szerepel a választói névjegyzékben. Ideiglenes tartózkodási helyén ezzel az igazolással jelentkezhet szavazásra. Ám ebben az esetben a választópolgár csak egy szavazólapot kap: az országgyűlési képviselőjelöltre adhatja le szavazatát. Hiszen az egyéni választókerületi rendszernek éppen az az értelme, hogy a választópolgárok egy-egy országgyűlési vagy tanácstagi választókerületben az őket képviselő személyeket választják meg. Tehát nem sok értelme van a más, a választópolgár számára idegen kerületben leadott szavazatnak. Ezért kívánatos, hogy a szavazás napján — ha nincs elháríthatatlan akadálya — minden választópolgár módot találjon arra. hogy szavazatát állandó lakóhelyén adja le. MIKOR ÉRVÉNYES A VÁLASZTÁS, KI TEKINTHETŐ MEGVÁLASZTOTTNAK? Egy-egy országgyűlési képviselői vagy tanácstagi választókerületben a választás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosult állampolgároknak több mint a fele szavazatát leadta. Megválasztott képviselőnek vagy tanácstagnak pedig az tekinthető, aki a leadott érvényes szavazatoknak több mint 50 százalékát megkapta. Ha a választópolgároknak több mint a fele nem ment el szavazni, vagy a szavazatok összeszámlálásakor kiderül, hogy a jelölt — illetve többes jelölés esetén a jelöltek közül egyik sem kapta meg a szavazatok több mint 50 százalékát, akkor az illető választókerületben 15 napon belül új választást kell kitűzni. A szavazás napja csak a választási eljárások befejező aktusa. Ám állampolgári jogaink és kötelességeink folyamatosak. A választópolgárok saját jelöltjeiket küldik az ország- gyűlésbe és a helyi tanácsokba. A megválasztott képviselők és tanácstagok munkája akkor lehet igazán eredményes, ha a választópolgárok javaslataikkal, észrevételeikkel, krikai megjegyzéseikkel szün- I telenül támogatják őket köz- 1 érdekű tevékenységükben. Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszávai 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen Május 1., a munkásosztály nemzetközi seregkorunk legyőzhetetlen eszméje, a marxizmus— szemléje! 3. Éljen lenin izmus! 4. Éljen a kommunizmust építő Szovjetunió, a szocializmus és a béke legfőbb támasza! 5. Éljen a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan barátsága! 6. Köszöntjük a békéért, a társadalmi haladásért harcoló népeket! 7. Éljen és erősödjék a szocialista országok egysége és barátsága! 8. Éljen és erősödjék a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége! 9. Éljen és erősödjék a világ dolgozóinak összefogása az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért! 10. Békét a világnak! 11. Forró üdvözlet a függetlenségért, szabadságért hősiesen harcoló vietnami népnek! • 12. Szolidárisak vagyunk a szabadságukért, függetlenségükért hősiesen harcoló indokínai népekkel! 13. Támogatjuk a társadalmi haladásért, az agresszió ellen küzdő arab népeket! 14. Tovább a lenini úton! Vigyük sikerre a X. pártkongresszus határozatait! 15. Éljen és erősödjék népünk szocialista nemzeti egysége! 16. Előre a IV. ötéves terv megvalósításáért! 17. Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Valósítsuk meg nemzeti programunkat, építsük fel a szocialista Magyar- országot! 18. Éljen a szocializmust építő magyar nép! 19. Éljen a forradalmi harcokban edzett magyar munkásosztály! 20. Köszöntjük a szocializmus építésében élenjárókat, a szocialista munkabrigádokat! 21. Éljen társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt! 22. Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! PÉLDÁUL AZ EXPORT A piac parancsa eghökkentően- vastag irathalnaot alkotnak az egyetlen napon kiadott export- és importengedélyek a Külkereskedelmi Minisztériumban. Ha kellő tájékozottság híján belekukkant az iratokba valaki, úgy érezheti: áruk zabolátlan folyama ömlik át a határon ki- és befelé. Találomra kiragadott példák: Bulgáriába gázolajvezetékek automatikai berendezéseit, Romániába hárommillió méter pamutszövetet, a Szovjetunióba 6500 darab motorkerékpár- oldalkocsit, Franciaországba 100 ezer négyzetméter nádszövetet, a Német Szövetségi Köztársaságba 5000 hűtőszekrényt, Angliába 5000 kerékpárt exportálhatnak a vállalatok. S megint csak találomra választott példák, most a behozatalból: a Szovjetunióból 17 ezer tonna durvalemez, a Német Demokratikus Köztársaságból tízezer darab motorkerékpár, Bulgáriából 200 darab elektromos targonca, Japánból 24 ezer hordozható rádió, Svédországból 200 ezer dollár értékű savas akkumulátor érkezik hazai felhasználásra A külkereskedelem — minit erről sűrűn szó esik — hazánk gazdasági életében megkülönböztetett helyet foglal el, a nemzeti jövedelem előállításának fontos tényezője. A múlt esztendőben — szemben az 1969. évi pozitív előjelű egyenleggel — a behozatal ismét meghaladta a kivitelt Ennek hiba lenne csak a negatívumait észrevenni, arra azonban mindenképpen fel kell figyelni, hogy bár a kivitel összességében nőtt, az export a vállalatok nem lebecsülhető részénél kezd másodrangúvá válni. Ezt bizonyítja — a többi között — az is, hogy az idei esztendő első két hónapjában KEPVISELOJELOLT Az elégedetlenség - hajtóerő ' — Többet kell a választópolgárokkal foglalkozni, több réteggyűlést tartani. A tanácsok vezetőivel jobb kapcsolatokat szükséges teremteni... Béki Ferencné, a Pest megyei 13-as választókörzet képviselőjelöltje elégedetlen. Önmagával. Az előző ciklus képviselői munkájával — Az ember meghallgatja a hozzáfordulókat, intézi a kéréseket, ez sok időt vesz igénybe és sajnos nem mindig vezet eredményre. Több egyéni problémát sikerült megoldanom. Az üllői iskola építési ügyében is sokszor eljártam. Már papíron volt a 71-es dátum, azután sajnos 1973-ra tolták el a kivitelezést. Béki Ferencnének már van képviselői múltja, mégis elégedetlen; többet szeretne termi. Ügy érzi, még mindig előlegezett bizalom újabb jelölése. Pedig nem egészen így áll a dolog. Mindenki elismeri Béki Ferencné ambícióját. A képviselőjelöltnőt a községekben jól ismerik, önmagát ezért csak szűkszavúan mutatja be. — 1925-ben Budapesten születtem, Kiskunlacházán a nagyszüleimnél nőttem fel. Itt ismertem meg a paraszti életet, mert mindkét nagyszülőm mezőgazdasági munkával foglalkozott. A felszabadulás után kerültem Budapestre, a Százados úti kenyérgyárban dolgoztam. 1949- ben mentem férjhez, a férjem üllői, így ebbe a községbe költöztünk. 1960-ig bejártam a fővárosba, a Magnezit Tűzállóanyag Gyárba. 1960-ban léptem be az üllői Március 15. Tsz-be. Az átszervezés után a Kossuth nevet vettük fel. Tíz éven át növénytermesztő brigádvezető voltam. A kezdetkezdetén 120-an dolgoztak a brigádban, 17 000 holdért feleltünk. Évről évre emelkedtek a termésátlagok. Most az állattenyésztésben vagyok bri- gádvezető. Katonafiam és a férjem is a termelőszövetkezetben dolgozik. Béki Ferencné tehát nemcsak a 13-as választókörzet településeinek képviselőjelöltje, hanem a termelőszövetkezeti parasztság szószólója is. Hogyan látja az elmúlt ciklus törvényhozói munkáját — a tsz-tagság szempontjából? — Sok törvényt hoztunk a tsz-parasztság érdekében. Az elmúlt négy évben szavaztuk meg például a termelőszövetkezeti, s a földtörvényt Már azóta ezeknek a jogszabályoknak némely ) hiányosságát is tapasztaltuk. A földmegváltási ár kevés és a kis összegű részletfizetés miatt szinte „el- envészik” a pénz. Béki Ferencné nemcsak a törvényhozásban aktív, de figyelemmel kiséri azt is, hogy a helyes és megfontolt döntések hogyan érkeznek meg a gyakorlat színtereire. — Meggyőződésem, hogy azok a törvények, amelyeket az országgyűlés jóváhagy: megalapozottak. Ha az alsóbb szervek minden esetben úgy hajtanák végre azokat ahogy a legmagasabb fórum meghatározta, akkor a dolgozó nép még jobban értékelné a törvényhozás munkáját. Sajnálatos tapasztalat azonban, hogy több esetben, mire a törvények a végrehajtó szervekhez érkeznek, eltorzulnak. / Békiné nemcsak szavazott, de hozzászólásaival is segíteni kívánta a helyes döntést. — A népi ellenőrzési törvény vitájában a Pest megyei képviselőcsoport nevében szólaltam fel, s elmondtam, milyen fontosnak tartjuk a szocialista tulajdon védelmét a népi ellenőrök munkáját A v&lasztókörzet településeinek lakói milyen kérésekkel halmozzák el a képviselő jelöltnőt? — Sok a kérés. Üllőn a tizenhat tantermes iskola építését a közművesítést, a földgáz bevezetését sürgetik. Péteriben szintén új tantermeket, törpevízművet, járdaépítést kémek. Vasadon, a tanyasi iskolában petróleum- lámpa mellett tanulnak a gyerekek, nagyon szeretnék segíteni gondjaikon. Majd minden községben az óvodaépítést szorgalmazzák, különösen Vecsésen, a fővárosba bejáró nők. Béki Ferencné elégedetlen az előző ciklusban végzett képviselői munkájával. Ügy gondoljuk, és bizonyára a választópolgárok is így látják: ez az elégedetlenség hajtóerővé válhat megválasztása esetén. — A jelölő- s a réteggyűlé- !seken bíráló szavak is elhangzottak. Jogosak ezek, elismerem. A Kossuth Tsz elnöke a gyűlések egyikén azt mondta: „minden támogatást megadunk Békinének, hogy ezt a társadalmi tevékenységet minél jobban el tudja látni”. Megválasztásom esetén erre a támogatásra bátran számíthatok. F. P. az export a múlt év hasonló időszakának eredményétől — érték alapján számítva — kilenc százalékkal maradt el, s különösen nagymértékű a csökkenés a nem szocialista országokba irányuló kivitel esetében. em vitás: az állami támogatás fokozatos csökkenése, a hatékonyság követelményének előtérbe kerülése a vállalatokat rákényszeríti a nem gazdaságos export megszüntetésére. Rákényszeríti arra a keserves fölismerésre, hogy a jó ideig büszkén hangoztatott „exportáló vállalat” rang nem a tényleges eredményeken — a termékek korszerűségén, kelendőségén — alapult, hanem faként az állam adta támogatáson. Ez. a fölismerési folyamat egészséges, szükségszerű, elengedhetetlen. Nem is ez a baj, hanem az, hogy a vállalatok — az ilyen vállalatok — többsége könnyen, túl gyorsan belenyugszik az export megszűnésébe, s megpróbálja fölszabaduló kapacitásait a hazai piaccal leköttetni, ám — a termékek, az árucikkek változatlansága mellett! Azaz: ha már nem keűl exportra, iitthonra csak jó lesz... Van persze ellenpélda is. A Nagykőrösi Konzervgyár annak ellenére képes volt növelni exportját, hogy a nyersanyagellátás hosszú évek óta nem akadozott annyira, mint tavaly. A Forte Fotokémiai Iparvállalat tovább bővítette külföldi partnereinek táborát, a Pestvidéki Gépgyár huzalzománcozó berendezései is a kapás termékek közé tartoznak, tartósan növeli kivitelét a Mechanikai Laboratórium s így tovább. Eredményeik magyarázata minden esetben a folyamatos gyártás- és gyártmányfejlesztésben található meg, abban, hogy meghallják és követik a piac parancsát; azt termelik, amit a földhasználók, a Vevők, keresnek. Éppen ezért szembetűnő, hogy korábban hagyományosnak számító exporttermékek — élelmiszeripari áruk, textíliák, konfekció stb. — tűnnek el a kiviteli listákról, nemcsak azért mert gazdaságosan nem értékesíthetők, hanem azért is, mert korszerűtlenek, nem felelnek meg a piaci igényeknek. ár lenne tagadni: a nemzetközi piacon sok mindent már nem lehet eladni, amit itthon még igen. Ez azonban — a sokasodó példák figyelmeztetnek erre — csak átmenet, fokozatosan kiszorulnak a hazai fogyasztásból is a korszerűtlen, divatjamúlt termékek. (Elég itt a bútorgyártásban és kereskedelemben végbemenő frontáttörésre rámutatni.) Azaz: időleges mentség és nem megoldás az export helyett itthonra fogás érvényesítése a termelésben. Az export tehát jóval több, mint egyszerű üzleti akció, ami pénzt hoz a vállalatnak: a termelésfejlesztés fontos forrása és ösztönzője. Ma még erről nincsenek mindenütt meggyőződve, s ezért a cselekedetek is késlekednek. A túlságosan mának élés, az éppen folyó termelés mindenek fölé emelése, a csakis az éves nyereségterv teljesítésére való koncentrálás ideig- óráig fialhat eredményeket, olykor még tetszetős eredményeket is. Termelni, gyártani azonban — ésszerűen, kellő hatékonysággal — csak akkor lehet, ha jelen 'és holnap ölelkezik a tervekben és teendőkben, ha a ma mellett ott áll a távlat is. A nemzetközi piac igényeinek ismerete, reális értékelése és összevetése a lehetőségekkel egyben annak megállapítása is, hogy holnap meg holnapután mit keres majd a vevő, s persze, nemcsak külföldön, hanem egyre inkább idehaza is. Az exportálásból kikopó vállalatok odáig már eljutottak, hogy panaszkodnak, mert érzik: elvesztettek valamit. S ha a panaszok helyébe tervek, jó ötletek, bátor kezdeményezések lépnek, akkor az elveszett helyébe nem lesz nehéz találni mást, gyárnak' népgazdaságnak hasznosat, kifizetődők M. O.
