Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

1971. MÁRCIUS 28.. VASÁRNAP *“’<&C(rtap 5 Tegnap — ma — holnap GODOLLO A kastélypark felől a tavasz illatát sodorja a házak közé a márciusi szél. Már messzi­ről virítanak első hírnökei, a nyíló aranyesőbokrok. A téli­kabátok kigombolva vagy pa­Az 1967-es választások előtt tartott jelölőgyűléseken na­gyon sok panasz hangzott el a város kereskedelmi hálózatá­nak szegényességére. Kevés az üzlet, ami van, az korszerűt­len, kicsi és a választék is szerény, sorjázták egymás után a vélemények. S nem eredménytelenül. Az elmúlt négy esztendőben tizenöt és fék millió forintot fordítottak a város kereskedelmi hálóza­tának bővítésére, korszerűsíté­sére. A piactéren húsbolt és zöldségüzlet nyílt. A Kiss Já­nos utca sarkán felépült az élelmiszer-áruház. A János utcában és a HÉV végállomá­sánál korszerű zöldség-gyü- mölcsüzlet létesült. A Drego- nya József utcában kenyér­mintabolt. A városközpontban pedig esztendővel ezelőtt az ÁFÉSZ-áruház. 1966. januárjá­ban negyvennégy volt, ma pe­dig hatvankét üzlete van Gö­döllőnek. Az alapvető változásit mégsem a nyolc új üzlet, ha­nem az a tény, hogy az üzlethá­lózat alapterülete háromezer négyzetméterről, közel hatezer négyzetméterre bővült, ami elsősorban az áruválaszték bő­vítésére nyújtott lehetőséget. ten dobén? A Szabadság úton orvosi rendelő és gyógyszertár épült, mindkettő szolgálati la­kással. A körzeti orvosok szá­ma ötről nyolcra emelkedett. Míg 1966-ban négyezer-száz lakos jutott egy orvosra, ma már csupán kétezer-hétszázöt- ven. Az elmúlt esztendő vé­gén pedig négy gyermek­körzeti orvos is megkezdte működését. S már tető alatt áll az új, korszerű szakorvosi rendelőintézet. Ahol még változatlanul nagy az elmaradás, az az oktatás ellátottsága. Az elmúlt négy esztendőben — sajnos — nem csökkent a szükségtantermek száma a városban. Az egy tan­teremre jutó tanulólétszám változatlanul magas: negyven- nyolc fő. És nem sikerült előbbre lépniök a gödöllőiek- nek a kultúra tárgyi feltételei­nek javításában sem. Művelő­dési háza változatlanul nem felel meg rendeltetésének, de korszerűtlen a mozi épülete is. Nincs a városban olyan hely, ahol a fiatalok szórakozási le­hetőséget találhatnálak. Az elmúlt négy esztendő legjelentősebb haladását — és CSAK KÖZÖS ERŐVEL JUTHATUNK ELŐBBRE TETŐ ALATT A RENDELŐINTÉZET nyókára vetve, maholnap visz- szakerülnek a naftalinszagú szekrények mélyére, hogy át­adják helyüket a könnyű fel­öltőknek. Tavasszal megfiatalodik a világ. S ez az igazság még in­kább érvényes az ifjú város­ra, Gödöllőre. Kivirul, akár a menyecske a házasságban. Az egykori koronabirtok, amely öt esztendeje nyerte el a vá­rosi rangot, szinte szemláto­mást szépül, változik, gazda­godik. Két esztendeje még csak a pártbizottság modem epülete jelezte a változást a város főterén. Esztendeje már az emeletes, csupa fény áru­ház. Néhány hete egy repre­zentatív étterem. S már te»ő alatt a rendelőintézet mutass épülete. S aki bepillant a kö­zeljövő terveibe, a főutat kí­sérő öreg házak helyére a fel­építendő emeletes lakóházak sorát képzelheti. Ha még sok is a gond, a baj, a városala­pítás óta eltelt öt esztendő eredményei egy gyorsan fej­lődő település képét rajzolják ki. Ha Gödöllő régi urai és úri vendégei közül valaki vé­gigsétálna a városon, ugyan­csak rácsodálkozna a nagy változásra. Amikor több, mint két év­tizeddel ezelőtt megvalósult Móricz Zsigmond álma, a gö­döllői Agrártudományi Egye­tem, még senki sem gondolt arra, hogy Gödöllő a mező- gazdasági kutatás fellegvárá­vá fejlődik. Pedig ez történt. Az elmúlt esztendőkben két­százmillió forintos beruházás­sal fejlődött az egyetem, s vált lehetővé, hogy a gépész- mérnöki kar is kiköltözhessen ide a fővárosból. Ezzel szinte egy időben befejeződött a Hu­mán Oltóanyagtermelő és Ku­tató Intézet építése, felépült a Laboratóriumi Törzsállatte­nyésztő és Kutató Intézet, va­lamint a Gyógyszerértékesítő Vállalat gödöllői telephelye. Mindez alapvető változást hozott nemcsak a város külső képében, hanem lakóinak éle­tében is. Míg 1966 végén a város üzemeiben és intézmé­nyeiben mindössze négyezer- százán dolgoztak a húszezer lakos közül, addig ma már több. mint tizenkét és fél ezer a városban foglalkoztatottak száma. Igaz, másfél ezerrel nőtt a város lakóinak száma is. A munkaalkalmak ezrei­nek megteremtésével lehető­ség nyűt arra, hogy a gödöl- 1 lőieknek ne kelljen naponta órákat utazniok, több szabad idejük maradjon, amit a csa- : Iád jukkái, gyermekeikkel tölt- ; hetnek, szórakozásra és ön­képzésre, művelődésre fordít­hatnak. GAZDAG VÁLASZTÉK A lakosság anyagi, szociális ez nagyon nagy dolog! — a és kulturális ellátottságának lakásépítésben érte el a város, fokozódó szintje szükségessé Hatszázhuszonhat lakás fel­tette a szolgáltatásoknak az építését tervezték öt esztendő átlagosnál nagyobb arányú alatt és ezzel szemben ezer­fejlesztését. Ennek eredménye- három lakást adtak át boldog ként az elmúlt esztendőkben tulajdonosaiknak. Hogyan si- adták át a járási Javító-Szol- került ezt a nagyszerű ered- gáltató Ktsz üzemeltetésében ményt elérniük? A közös ösz- a Szabadság úti autójavító szefogás eredményeként. A vá- műhelyt, a Dózsa György úton ros, az egyetem, a gyárak, a megépített modem GELKA- társadalmi szervezetek és a la- szervízt, az új benzinkutat, valamint a város három pont­ján a fűtőolaj-elárusító tele­pet. És megépült a gázcsere­telep is, mivel a propán-bu- tángázfogyasztók száma négy esztendő alatt kétezerről négy­ezer-kétszázra növekedett. A gyorsabb ütemű városia­sodást bizonyítja: huszonöt- millió forintot fordítottak közműfejlesztésre. Megépült az ezerötszáz köbméter befo­gadóképességű víztároló, elké­szült tíz mélyfúrású kút, és a húsz kilométer hosszú gerinc­vezeték. A tizenhét kilométer hosszúságú járda építésére négy és fél milliót költöttek, az utak korszerűsítésére pe­dig negyvenötmilliót. A vil­lanyhálózat tizenhat kilomé­terrel bővült s ezzel ma már a város házainak kilencven­nyolc százalékában villany ég. A város korszerűtlen egész­ségügyi hálózata a korábbi években sok problémát oko­zott. Kevés volt az orvos, a rendelőintézet épülete meg­roggyant, gyermekorvos pe­dig alig akadt a vá-osban. Mi változott az elmúlt négy esz­kosság összefogása a közös ügy érdekében célravezetőnek bi­zonyult, de — sajnos — még mindig nem elégségesnek a la­kásgondok teljes megoldására. Hiába nagy eredmény a fel­épült ezerhárom lakás, a la­kásigénylők száma ennek a kétszeresét kívánta volna meg. — Gyakran hangoztatjuk, de talán még mindig nem eléggé — mondja Benedek János, a városi tanács vb-elnöke —, hogy a városi cím nem csupán rangot jelent, hanem nagyon sok közös tennivalót is. A ta­nács önmagában, a város la­kossága, — a gyárak és. intéz­mények segítsége nélkül — a gondokat megoldani nem tud­ja. Éppen ezért örömmel üd­vözlünk minden olyan kezde­ményezést, ami segít nekünk a haladásban. Jóleső érzés ki­mondani, hogy egyre több az ilyen kezdeményezés. Az, hogy a lakosság, ha értelmét és hasznát látja, szívesen vállal társadalmi munkát, ismert tény. Üj kezdeményezés vi­szont az, hogy az egyetem KISZ-bizottsága a nyáron épí­tőtábort szervez a város gim­náziumának építésére. A járá­si KISZ-bizottság szántén két- ezer munkaórát vállalt ennek érdekében. Üj kezdeményezése az a szocialista szerződés is, hogy például az egyetem vég­zős hallgatói a város fejlődésé­vel kapcsolatos diploma terve­ket készítenek, például Gö­döllő élelmiszergazdaságának fejlesztéséhez kapcsolódva. Mindez azt bizonyítja, hogy számíthatunk a város több KOLLÉGISTÁK AZ EGYETEMEN mint négyezer diákjára ter­veink és elképzeléseink való- raváltásában. S ez nagyon nagy dolog. Ahhoz, hogy kul­turális területen előbbre lép­jünk, kevés az anyagi erőnk. A váci példa — a gyárak ösz- szefogása művelődési ház épí­tésére — számunkra nem járható, mivel Gödöllő nem rendelkezik annyi és olyan je­lentős ipari üzemmel, mint Vác. A probléma viszont ná­lunk is megoldásra vár. Ho­gyan? Gödöllő nemcsak város, hanem járási székhely is. Eb­ből következik: városi-járási módszertani művelődési köz­pontot kellene létesítenünk. Amihez ma még a városnak kevés az ereje, azt a város és járás közösen valóra tudná váltani. Ez csupán egy terv a sok közül. A város negyedik ötéves terve nagyon gazdag és továb­bi gyors fejlődést ígér. Első­sorban a városiasodásban. Ezt bizonyítja a többi között az a tény, hogy a negyedik ötéves terv időszakában kétezer új lakás megépítését tervezik, vagyis kétszer annyit, mint az előző tervidőszakban. A fő feladat tehát változat­lanul a lakásépítés, mint a vá­rosiasodás legfontosabb alap- feltétele. De vajon e nagy üte­mű lakásépítkezéssel lépést tudnak-e tartani a járulékos beruházások, gondolunk első­sorban iskolákra, óvodákra, bölcsődékre, az üzlethálózat és a szolgáltatások fejlesztésére? A Légszesz utcában épül az új, tizenhat tantermes általá­nos iskola és gimnázium, amelynek átadására a tervek szerint 1973-ban kerül majd sor. Épül már a tíztantermes ipari szakmunkásképző inté­zet is. A bölcsődében a helyek szá­ma a városban 1965 óta nem változott Most egy száz gyer­meknek helyet teremtő bőví­tést terveznek az üzemek és intézményele hozzájárulásával. A háromszázötven óvodai he­lyet pedig hatszáznyolcvanra kívánják növelni. Mint már említettük, Gödöl­lő máris a mezőgazdasági ku­tatás egyik fellegvára. És ez még tovább erősödik majd az elkövetkező esztendőkben. Az Erdészeti Tudományos Intézet gépkísérleti állomást létesít. Itt épül meg a megyei állat­egészségügyi állomás, vala­mint a mesterséges megter­mékenyítő állomás. Nemcsak kutatóintézetekkel gazdagodik á város aZ elkö­vetkező esztendőkben. Az el­múlt év végén települt le a várasbán a Közép-magyaror­szági Közmű és Mélyépítő Vállalat, amely a következő négy esztendő alatt száznyolc­vanmillió forintot fordít beru­házásokra. A vállalat a negye­dik ötéves terv végére már kétezerkétszáz dolgozót foglal­koztat majd. Ugyanakkor a. vállalat jelentős segítséget1 nyújt a városnak a közműhá­lózat gyorsított fejlesztésére. Az új rendelőintézet — mint arról már szó volt — tetői alatt áll s átadására a jövő év áprilisában kerül sör, tovább javítva majd a város egész­ségügyi ellátottságát, akárcsak* az, hogy újabb két körzeti or­vos és gyermekszakorvos kez­di meg működését az elkövet­kező időszakban. Hosszan sorolhatnánk mégi mindazt, aminek megvalósítá-í sára a negyedik ötéves terv idején kerül sor Gödöllő váro­sában. Tovább kívánják bőví­teni és korszerűsíteni a város* üzlethálózatát. A szolgáltató-j sok fejlesztésének terve: meg-4 kétszerezik a mosást és vegy-4 tisztítást, a gépkocsiszerviz I kapacitása pedig meghárom­szorozódik. Bővül a posta és telefonközpont és további bő-i vítést tervez a helyi MÁr VAUT is... Szöveg: Prukner Pál Foto: Gábor Viktor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents