Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

6-^JCíHap 1971. MÁRCIUS 28., VASÄRNAF Tanácstagjelöltek Megyeszerte zajlanak a tanácstagi jelölőgyűlések. A most megválasztandó tanácsokba a települések különböző problé­máira érzékeny közéleti embereket jelöltek a gyűléseken. Port­résorozatunkban bemutatunk néhányat a jelöltek közül. 1. Ordasi Ferenc, az Örkényi Béke Szakszövetkezet tagja. 2. Vad Ferenc, az Örkényi Béke Szakszövetkezet dolgozó­ja. 3. Balogh József ács, a Daba­si Községi Tanács költségveté­si üzemének munkása. 4. Kurta György motorszere­lő, a dabasi Fehér Akác Ter­melőszövetkezet gépműhelyé­nek szerelője. 5. Matuska György gumi ja­vító, a dabasi Fehér Akác Ter­melőszövetkezet dolgozója. Foto: Gábor Színes hívás Budapesten Ai amatőr csak exponáljon Elvirágzott a télibemető, a hóvirág, de nyílik helyettük ezer más virág. A tavasz a ki­rándulás, s egyre inkább a fényképezés fő szezonja is. Milyen újdonsággal tudnak szolgálni ? — kérdeztük dr. Lenyó Lászlótól, a váci Forte Gyár igazgatójától. Budapesten, a Kossuth Lajos utcában már befejezés előtt áll az új színes laboratórium, amelyet a Foto Optikai Szö­vetkezettel közösen épít a gyár. Tőkés importból szár­mazó hívóberendezéseket ál­lítanak itt munkába. Az amatőrök dolga csak annyi, hogy megvegyék a Forte új, színes negatívjait, be­fűzzék a gépbe, s előírás sze­rint kattogtassák az exponáló szerkezetet. Az ország bár­mely vidékéről beküldhetik a negatívokat a Kossuth utcai laborba, ahol előhívják, és másolatokat készítenek róla. Áz előhívásért nem kell fizet­ni, az már benne foglaltatik a film árában — csupán a má­solásért, illetve nagyításért kell még kinyitniuk a pénz­tárcát. Május végén kezdi mű­ködését a labor, Ml újság fehér-feketében? Az OFÓTÉRT — a most tar­tott boltvezetői értekezleten —, jónak ítélte a mült évi el­látást. Az idén 5—6 százalék­kal több filmet és papírt ad a hazai fotósoknak a gyár, (-dl) „Másodállásban" A háziasszony bevásárolna) AKIT AZ EGÉSZ FALU GYÁSZOL Nagy temetés volt pénteken délben Szentlőrinckátán. Aki csak él és mozogni tud, min­denki elkísérte utolsó útjára a 90 esztendőt megért Botka Ist- vánnét. Nála népszerűbb és megbecsültebb lakója alig akadhat a falunak. Halála hí­rére a községi tanácsházára is kitűzték a gyászlobogót, hiszen hivatalt viselt majd fél évszá­zadon át, éspedig községi szü­lésznő volt 1913-tól kezdve egészen 1959-ben történt nyug­díjazásáig. Akiket működése első évei­ben segített a világra, már ré­gen nagyapák és nagyanyák, de gyermekeik, sőt sokuk uno­kái születésénél is ott volt. Munkássága kezdetén, az első évtizedekben errefelé még nem ismerték az egykét, az egyse meg éppen nem volt divatban. Ügy számítják hát, hogy amíg hivatását gyakorolta, a köz­ségben legalább három és fél ezer újszülöttet mártott az el­ső fürdővízbe. De, mert orvos csak 1954- ben került a községbe, elsőse­gélyt is nyújtott, betegeket ápolt, kísért orvoshoz, vagy kórházba addig. Így hát kicsit orvos és mentő is volt egy sze­mélyben, nemcsak a falu bá­bája. Utolsónak töltötte be ezt a hivatalt, manapság már nincs ilyen a falvakban. Útban vannak, jönnek már a gólyák Szentlőrinckátára, de kelepelésüket többé nem hall­ja, elment a gólya néni. <-y -e) Háziasszonynak lenni, külö­nösen „másodállásban” — nem gyerekjáték. Még a fővárosban sem, hát még vidéken! —■ Nézze meg, mi a helyzet Szigethalmon, oítt a bevásár­lás-probléma országgyűlési képviselőjelölő gyűlésen is fel­merült — tanácsolta valaki a Csepel-szigöten. ★ Herczog Istvánná, a Csepel Autógyárban gépmunkás, pár percnyire lakik a kis bolttól, tehát földrajzilag könnyű a helyzete. — Ez nem sokat jelent Há­rom műszakban dolgozom, a kislányom iskolás, őt nem ter­helhetem még a bevásárlással is. Rengeteg időt, energiát ra­bol el, hogy hol ezért, hol azért kell szaladgálni, nem lehet egyszerre, egy helyen beszerez­ni a napi élelmet. Sok a baj a tejjel, kenyérrel,• a legrit­kább esetben találni tartós, vagy finomabb felvágottfélét. Egyhangú és kevéssé tárolha­tó a felvágottválaszték: pá- rizisi, krinolin, 3,80-as kolbász — akinek nincs hűtőszekré­nye, mit kezdjen az egy napig elálló felvágottfélékkel ? Na­ponta vesz tehát vacsorának valót, pedig ez kiküszöbölhető lenne. A tej napi életszükség­let, és mással nem pótolható, főleg ott, ahol gyerek is van. Kicsi a bolt, szabadpultos, aki nem akarja, az is lesöpörheti az árut a szűk helyen, ezért érthető is, hogy öt-hat ember­nél többet nem engednek be a boltba, de azért kínos, hogy a tejért sort kell állni, esőben, sárban, fagyban. Szombaton hajnalban hozzák a tejet, sok­szor félkilencre elfogy. A ve­zető érve, hogy ha többet ren­del, megsavanyodik, ami a nyakán marad. Minket, házi­asszonyokat, nem az érdekel, hanem, hogy legyen, ami kell. Főleg szombat-vasárnapra! Csiszár Tivadamé nyugdíjas mindenben csatlakozik az előt­te szólóhoz. — Általában hiánycikk a fi­nomabb és a tárolható felvá­gott, és mindennapos bosszú­ság a mindennapi kenyerünk. Majdnem ehetetlen. ★ Somogyi Gyula vb-elnök beleszól, úgyis mint minden­napi vásárló. Hangsúlyozza, hogy háziasszonyszemszögből is jól ismeri a helyzetet, hi­GALSAI PONGRÁC: BAJOR GIZI JÁTÉKAI XLVI. 1951. február 15. A temetés napja. Bajor Gizit a Nemzeti Szín­ház előcsarnokából temették; magas oromra emelt ólomko­porsója mellett a színház leg­jobb művészei álltak díszőr­séget; a Blaha Lujza téren megszűnt a forgalom, a tömeg az úttestre is kicsapott; az Operaház kórusa Verdi Rek­viemjét énekelte, kandelábe­rek lobogtak, a falakat fekete drapériák borították — ennél komorabb pompájú temetést magyar színész még nem ka­pott. Major Tamás a színház ne­vében búcsúzott el tőle. „Halálát mélyen gyászolja egyre szélesedő közönségünk és az egész magyar színház- művészet, amelynek egyik leg­nagyobb értéke, egyik legte­hetségesebb alakja volt... Majd négy évtizede annak, hogy pályáján elindult. S a fiatal, kezdő színésznő új, reá­lis hangot hozott, a Nemzeti Színház igaz haladó hagyomá­nyainak folytatója, Jászai Ma­ri, Márkus Emília művészeté­nek méltó követője volt...” Somlay Artúr a színészek képviseletében szólalt meg. „Alakításai közben feszült '‘fsend ülte meg a színház né- Bőterét, ez a csend kötötte ösz- eze őt nézőivel, ebben a csend­ben osont be az emberek szí­vébe, örökös nyomot hagyva.” S gyászkocsiját is csend kí­sérte végig: a régi Rákóczi úti sarokház előtt, ahol született, a régi Erzsébet körúton, a ré­gi Oktogonon, a régi Lipótvá­roson át — egészen Farkasré­tig. Voltak pillanatok, amikor Budapest utcája, ahol a menet elhaladt, egy vidéki kisváros­hoz hasonlított. Holttestét a farkasréti teme­tőkápolna tövében épült sír­boltba zárták. Sírját a kápolna falmagas­ságáig borították el a virágok. Amikor a tömeg szétoszlott, az emberek törtető részvétét valóságos csatatéri kép: elfer­dült sírkövek, legázolt ágyá­sok, fölborított padok jelez­ték. Negyvenezren jöttek el a temetésére. ★ A Játékos nem hagy látható életművet maga után. Művészetének eszköze, anyaga és végső kifejezési le­hetősége: önmaga. A test, amelyet eltemetnek, s néhány év alatt megsemmisül. Mara- dandósága hozzá van nőve az emberi hús romlandóságához. Micsoda hallatlan energia kell ahhoz, hogy elszakadjon tőle! Mennyi segítség az utókortól, a sorstól, még a véletlenektől is! A színész szelleme — már az életében, de a halála után is — szinte esdekli tőlünk ezt a segítséget. Mi maradt Dérynéből, Prieüe Kornéliából, Blaha Lujzából, Jászaiból? Néhány kortársi emlékezés és kritika. Művészetük halvány, idegen anyagban előhívott kópiái. Díszőrség Bajor Gizi ravatalánál: Szörényi Éva, Gobbi Hilda, Mészáros Ági. Esetleg egy-két ruhadarab, le­vél, szereplap, amit útközben elhullajtottak. A többi nem látható. A nagy művészethez nagy egyéniség tartozik. S a nagy egyéniséghez az átlagosnál teljesebb élet. Ez élet legtöbb mozzanata azonban — a köz­napi morál szerint elítélendők is — a művész lankadatlan megismerésvágyának, szelle­mi éhségének következménye. Még ha nem tud róla, akkor is. Tapasztalatait az egyéni­ségében halmozza fel; művé­szetének „lelkes” anyagává minősíti, s belőle új életet te­remt. A teremtés pedig már morális tett. Ilyen értelemben még oly magánérdekű csele­kedetei is közérdekűek. De a színész egyénisége — s benne az élete, amely megformálta azt — nem nyilatkozhat meg közvetlenül, és nem is rögződ­het az időben. Alkotása azon­nal nyomtalanná válik. A Já­tékos pillanatról pillanatra te­remti meg önmagát, s veszti el, amit megteremtett. Akinek eszköze a leganyagszerűbb eszköz: a saját teste, az anyag­talan emberi emlékeztre kell bíznia életművét. S ha az emlékezet is ki­hunyt? Jeltelenül él tovább az utódok játékában. Minden más csak kísérlet. Kegyes iparkodás, hogy sze­mélyhez kössük, ami ebből a halhatatlan energiából az em­lékek segítségével ma még le­köthető. Nevét, emberi lényét se kezdje ki könnyen az enyészet. Vége. szén ha nem is álruhában, mint Mátyás király, de a „nép kö­zött elvegyülve” átéli ő is a napi vásárlás kínjait. — Épkézláb üzletünk egy van, ez a bajok legfőbb oka. A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üze­meltette önkiszolgáló boltunk 66-ban épült a Szigethalom- alsó megállónál. Tetszetős, tá­gas, modem, jól felszerelt — kifogástalanul működik, kez­dettől. De mi ez a nagykiter­jedésű, hétezer lakosú község­nek, amelynek ezenkívül csak egy kicsi és egy pici élelmi­szerboltja van? A kenyerün­ket a dunaharaszti sütőipari vállalat tököli üzeme süti — évek hosszú sora óta egyforma komisz minőségben. Szeretnie! István vb-elnök- helyettes végigkalauzol a köz­ségben, a modem ABC-bolton kívül a két apró üzletet be­lülről is alaposan megszemlé­lem. A kisebbik bolt nagyító­val is nehezen fedezhető fel, különösképpen így, ebédszü­netben, amikor nem állnak sort a kivüirekedtek. A húsz négyzetméteres boltocska te­rületéből sokat elvesz az L- alakú pult, a hűtő, a kályha, az ajtó — marad összesen kétszer másfél méternyi ve­vőtér (azaz vervőzug). Megle­pően sokféle áru van mégis mindenfelé, zöldségtől a tész­taféléig, készétel, cukrászsü­temény. Mirelitcsirke; ami csak beszuszakolható ebbe a mini térbe. — És amit leszállítanak a megrendeltből. Mert az kettő: amit kérünk és amit kapunk! Fiatalasszony vezeti a bol­tot, de tíz éve dolgozik — és szemmel láthatóan rátermetten és kedvvel — a szakmában. A vevő szemszögéből is bosszús, ha nem azt, vagy nem annyit kap, amennyit rendel. Pél­dául? — Már-már rendszeresen nem kapok a Füszérttől azt és annyit, mint kellene. Tészta­féléből az olcsóbb: eltűnt. A keresett kéttojásos helyett nagycsaládos, kispénzű vevő nem viszi a nyolctojásosat. Meglepő lehet, de nem ka­pok bort és likőrfélét mosta­nában. Tíz százalékát ha le­szállítják a megrendelt meny- nyiségnek, pedig az utcán át vásárolt, odahaza, ebédhez, vacsorához elkortyolgatott bor kevésbé káros, mint ami kor­látlanul kapható a talponállók­ban. Likőrfélét is igényelnek a vevőim, de egy hónapja nem láttam: pálinkából a miniüve­ges helyett félliterest külde­nek, de abból is kevesebbet, mint kértem. Jó viszont, hogy az utóbbi hetekben erősen fel­lendült a vágott csirke forgal­ma, a tizedik héten 10S, a leg­utóbbi héten 120 kilónyit ad­tam el, kétszeresét az azelőtti­nek. Nagy merészség kellett ilyen mennyiség megrendelé­séhez, mert hűtőm minimális, de bevált. A tejkimérés na­gyon bajos, a kannák sem fér­nek, nemhogy a vevők. A ke­nyér? Ha szabad egy erős jel­zőt használnom: pocsék. De A Bács megyei ÁÉV kubikosokat és betanított segédmunkásokat vesz fel állandó munkára, \ ceglédi és nagykőrösi építkezésekre. Jelentkezni lehet a Bács megyei A EV építésvezetőségén Cegléd, Táncsics M. u. 4-6., Nagykőrös, 266. lakásépitkezés, Gyopár u. 1. ez legalább sosem lep meg, mindig ugyanolyan. Gépi tar­honya helyett is kézit kapok: jobb, de sokkal drágább, és kell olcsóbb áru is. Készételből kisebb lett a választék, pedig nagyon fogy, ha van... ★ A nagyobbik bolt a tanács­háza közelében álL Vezetője szerint nincs hiánycikk, mert ha nem küldenek kéttojásos tésztát, küldenek hattojásosat, azt pedig néhány hete meg­mondták a központban, hogy úgy rendeljenek: az idén keve­sebb az olcsó bor. Az árkü­lönbözet a boltvezetőnő sze­rint lényegtelen: a 13.10-es bor helyett 17,60-asat hoznak. A 4,80-as gépi tarhonyát főleg a pecások viszik, ők tudják, mi­re, általában keresettebb mos­tanában a 7,10-es házitarho­nya. Hetenként háromszor szállítanak mindent, amit kér, tejterméket is, a tejjel meg az a helyzet, hogy a tavaly meg­nyílt tejbolt felborította az eddigi igényt, kiszámíthatat­lan, mikor mennyi kell. Tény, hogy szombatonként, főleg sza­bad szombaton, hajnaltól déli egy óráig állnak sort az asz- szonyok tejért a hátsó udvar­ban. De jut mindenkinek, olyan még nem volt, hogy va­laki tej nélkül maradt volna. Az egyedüli téma, amelyben mindkét boltvezetői vélemény megegyezik: a kenyér. — Hat éve vagyok itt, az­előtt napi 280 darab kétkilós kelt el, most a fele. Inkább elmennek Halásztelekre a ma­szekhoz, az finomat süt. De hiába panaszkodom bárkinek, népi ellenőröknek is, a hely­zet változatlan kenyérügyben. Azt hiszem fölösleges hoz­záfűznöm a két boltvezető be­számolójához, hogy íme, nem­csak a bolt alapterületének szűkösségén múlik a jó közel­látás ... Somod! Gyula vb-elnök a végére tartogatja a derűs hírt: ha minden jól megy, szeptem­ber elsején átadják az új, mo­dern, tágas ABC-boltot; s ha ezzel nem is oldódik meg a község élelmiszerellátása ma­radéktalanul — nagyon na­gyot lépnek előre. Péreli Gabriella Hármas évforduló Szombaton hármas évfor­dulót ünnepeltek Győrött. A várossá nyilvánítás 700. év­fordulóján kívül arról is megemlékeztek, bogy 1598 tavaszán Pálffy Miklós bra­vúros rajtaütéssel ezen a napon vette vissza a törö­köktől a várost és tűzte ki a félhold helyébe a magyar lobogót a győri várra. A har­madik nevezetes dátum — 1945. március 27, amikor a második világháború idején sokat szenvedett Győr hatá­rából a felszabadító szovjet katonák kiűzték az utóvéd fasiszta csapatokat. AZ EPFU 1. SZ. ÜZEMEGYSÉGE hivatásos gépkocsivezetői tanfolyamot indít április második felében az Autóközlekedési Tanintézet szervezésében, katonaviselt, Vácott és környékén lakók részére. A tanfolyam összes költségét az üzemegység viseli. A gépjárművezetői tanfolyam várható időtartama: 3 hónap. Havi munkabér a tanfolyam idejére: 1200 Ft. Jelentkezés: EPFU. 1. sz. Üzemegység kirendeltsége, Vác, DCM. Telefon: 20.

Next

/
Thumbnails
Contents