Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

2 ““k/Círlap 1971. MÁRCTDS 28., VASÁRNAP J«vímsirítoí íes&ek.** (Folytatás az 1. oldalról.) lölőgyűlést is. A választások előkészítésének legmozgalma­sabb időszakáról, a jelölőgyű­lések már summázható ta­pasztalatairól Barinka i Osz- kámé, a Pest megyei válasz­tási elnökség elnöke az aláb­biakat nyilatkozta: — Megyénkben minden ed­diginél nagyobb aktivitás jel­lemezte a választók összejö­vetelét, s ez elsősorban a Ha­zafias Népfront gondos, körül­tekintő előkészítésének köszön­hető. Jól megfontolták, hogy kiket jelöljenek a megtisztelő posztokra, ezért Pest megyé­ben túlnyomórészt a „hivata­los” jelöltek kapták meg a szükséges voksokat. A jelölő- gyűlések aktív közéleti fórum­má váltak, kitűnt, hogy a vá­rosok és falvak népe meny­nyire szívén viseli lakóhelye gondjait. Ami a jelölteket il­leti: gyarapodott a nők és a fiatalok száma. A listára való felvételüket elsősorban szak­mai tudásukkal, emberi ma­gatartásukkal indokolták aján­lóik. Az alezredes váci patrióta lett Vácot sokan katonavárosnak mondják, s van is ebben igaz­ság, hiszen az itt állomásozó alakulatoknak a város köz­életében, fejlődésében nem kis szerepe van. Természetes te­hát, hogy Vác „parlamentjé­ben”, tanácsában ott kell len­niük a katonák képviselőinek is. Az itt dolgozó hivatásos katonák egyben váci polgá­rok, akiknek örömei-gondjai azonosak a többi váci lakosé­val. A katona tanácstagok az ide bevonult fiatal sorkötele­seket is képviselik, laktanyák­ban tartják fogadónapjaikat, amelyeken kérésekkel, pana­szokkal közvetlenül fordulhat­nak hozzájuk a kiskatonák. Vác utolsói'— szám szerint a nyolcvanadik — tanácstagjelö­lő gyűlését tegnap délelőtt tar­tották a 78. katonai választó- kerületben. Két alakulat tiszt­jei, növendékei, sorkatonái döntöttek a Sallai Imre lakta­nyában, kit jelöljenek. A me­gyei és városi pártbizottságról es a Hazafias Népfront városi bizottságáról érkezett vendé­gek jelenlétében B. Kiss Imre alezredes Vác fejlődéséről, a távlati tervekről számolt be, Paulicsek Imre alezredes pe­dig arról a segítőkész munká­ról szólt, amellyel a honvéd­ség hozzájárult a város új lé­tesítményeinek felépítéséihez. Az elmúlt négy évben — em­lítette többek közt — tovább :javultak a hivatásos katonák munkakörülményei, s lakás- helyzetük. Korszerűsödtek a harckiképzés technikai eszkö­zei, s a szolgálat, a tanulás mellett a laktanyákban mind bővebb lehetőségei vannak a kulturálódódnak, szórakozás­nak, sportnak. A 78. választó- kerület tanácstagjelöltjéről, ! Nyolcas István alezredesről ré­gi katonatársai elmondták, ka­tonai érdemeiért, megnyerő | emberi tulajdonságaiért kiér­demli bizalmukat. S nem utol­só sorban azért is javasolják, mert immár 12 éve szolgál eb­ben a helyőrségben, s igazi vá­ci patrióta lett... Nyolcas István alezredes je­lölését a váci városi tanácsba egyhangúlag megszavazták. Csacsifogaton a jelöiőgyűfésre Véget értek a jelölőgyülések a ceglédi járásban is. Gaái La­jos, a járás tanácselnöke több­re maga is elment, bogy lássa mennyire érdeklődnek az em­berek a választás előkészítése iránt. Most arról beszél, milyen sok választópolgár jött össze mindenütt. — Törtei határában — mond­ja —, a Szabó-tanyán tartotta egy napon, de külön órában jelölőgyülését a 34. meg a 35. községi választókerület. Ahogy a ház előtt várakoztunk, egy­szerre csak feltűnt egy csacsi­fogat. Ugyan ki jön ilyen fur­csa alkalmatossággal a gyű­lésre? Hát bizony az öreg Me­zei István bácsi az Emyődűlő 46. alól a feleségével. Törődött öreg emberek, túl a hetvenen, gyalogszerrel már meg nem tették volna a háromkilométe­res utat, de olyan fontos poli­tikai eseményről, mint a jelö­lés sehogy sem akartak elma­radni, befogták hát kis szeke­rükbe csacsijukat. — Ugyanitt történt, hogy a községi Népfront bizottság Tűri Dénesné tsz-tagot javasolta ta­nácstagnak, ami Bakos István­nak, az eddigi tanácstagnak szemmelláthatólag rosszul esett. 1950 óta mindig bevá­lasztották a tanácsba, szorgal­masan ügyködött azóta is. Az­után hamarosan felderült, régi választói ugyanis javasolták a jelöltségét és így ketten indul­nak a körzet tanácstagságáért. Mondta is: „Amikor begyűjtés volt és mint a bokrot úgy szid­ták a tanácsot, akkor jó vol­tam. most pedig, amikor már mindenki dicséri, nem. Ha nem választanak meg, az más, de legalább jelöljenek, hiszen ed­dig engem is dicsértek, amikor a tanácsot.” Ekére vár 1 (Folytatás az 1. oldalról.) elvetni rövid idő alatt a ku­koricát. A tavasz késése mi­att ebben az esztendőben is számolni kell a munkák tor­lódásával. Várhatóan jobb lesz a gép­ellátás, mint tavaly volt. 1971- re az AGROTRÖSZT a hazai ipartól és a külföldi szállítók­tól 5,2 milliárd forint értékű gépet rendelt. Ez 30 százalékkal több, mint a tavalyi beszerzésük volt Megoldódik a már krónikus gumiabroncs-hiány is. A műtrágyaellátásnál már nem lehetünk ilyen bizako­dók. A rendelkezésre álló nit­rogén elegendő lesz, de fosz­forból és káliumból a tavaszi szükségletet nem tudják ma­radéktalanul kielégíteni. Az ország húsellátását idén már hazai alapanyagból fe­millió hold dezzük. A tőkehúson belül nö­vekszik a sertés aránya: 75— 80 százalékos lesz. Elegendő áru van baromfiból, tejből és tejtermékből. A múlt évi zöld­ség és alma azonban drágáb­ban kerül forgalomba, mint tavaly, mivel kevés van be­lőle. A MÉM-miniszter elismerő­en nyilatkozott a mezőgazda- sági üzemek kiegészítő tevé­kenységéről és hangsúlyozta, hogy sok helyen a kiegészítő üzemágak rentabilitása ellensúlyozta a rossz időjárás okozta termeléskiesést. Az utóbbi három esztendő­ben bővült az élelmiszergazda­ságok együttműködésének kö­re. A közös vállalkozások ter­melése három év alatt 1,5 mil­liárd forintról 4,4 milliárd fo­rintra emelkedett. — m. kovács — CSAK RÖVIDEN ROBIN BRETT, az Apollo- program geokémikusa szerint az Apollo—14 asztronautái ál­tal gyűjtött kőzetminták egy- némelyike a holdkéreg kelet­kezésének idejéből való és 4 milliárd-hatszázmillió éves lehet. A minták 23 különböző ásványt tartalmaztak; ezek közül tízet még nem azono­sítottak. SZOMBATON a Szovjet­unióban Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz—401 jel­zésű mesterséges holdat. JAVUL LOUIS ARMST­RONG állapota. A trombita királyának szívműködése és légzése változatlan, de fizikai­lag erősebb, mint volt. Ezt or­vosai közölték, egy nappal az­után, hogy gégemetszést haj­tottak végre a világhírű mű­vészen. HÍRÜGYNÖKSÉGI jelenté­sek szerint valóságos akna­esőt zúdítottak pénteken dél­után a felszabadító erők Khe Sanh amerikai támaszpontra. Pakisztáni ellentmondások Pakisztán térképe. A sötét rész Kelet- és Nyugat-Pakisztán. A két országrészt 1400 km-es szélességben India területe választja el egymás­tól. Az elszakadásra készülő Kelet-Pakisztán az ország 946 683 km2 területének mindössze 15 szá­zaléka, de itt él a 123 millió főnyi lakosság 56 százaléka. Az indiai fővá- rosban lehallgat­ták egy kelet-pa­kisztáni illegális rádióadó adását, amely Rahman sejk, az Avami Liga vezetőjének felhívását közvetí­tette. Rahman sejk — aki ezúttal ál­lítólag saját maga beszélt — cáfolta letartóztatásának hírét. (A hírt a pakisztáni hiva­talos rádió jelen­tette be szomba­ton reggel.) A ke­leti tartomány po­litikai vezére to­vábbi harcra szó­lította fel az or­szágrész lakossá­gát, s mint mon­dotta „a felszaba­dító harcosok a pakisztáni katona­ság és légierő be­avatkozása elle­nére győzelmesen haladnak előre”. Közölte még, hogy ő maga Chittagong ki­kötőjében tartózkodik, ame­lyet az trAvami Liga harcosai tartanak ellenőrzésük alatt”. Az illegális rádióadó, amely a beszédet közvetítette, „Szabad Bengáli Forradalmi Rádió”- nak nevezte magát. A nyugati hírügynökségek Kelet-Pakisztánra vonatkozó jelentéseikben továbbra is in­diai hírügynökségekre hivat-. koznak. Azonban ez utóbbiak j jelentései Is ellentmondóak, legalábbis ami Tikka Khan, kelet-pakisztáni katonai kor­mányzó sorsát illeti. Egyes je­lentések szerint a tábornok el­esett, mások szerint súlyosan megsebesült, ismét más jelen­tések arról adnak hírt, hogy belehalt súlyos sérüléseibe. Az indiai hírügynökségek jelen­téseikben egy illegális kelet­pakisztáni rádióadóra hivat­koznak. Taft—Hartley-törvény Angliában (Folytatás az 1. oldalról.) az Egyesült Államoknak Ang­lia? E héten mindenesetre Lon­don jelentős lépést tett a régi státusz visszaszerzésére. A szakszervezet- és sztrájkelle- nes törvényt, amelyet amióta csak Robert Carr miniszter előterjesztette, elkeseredetten támadnak a bérből és fizetés­ből élő angol tömegek, az an­gol alsóház — bár maratoni méretű, 21 teljes órán át tartó vita után, de — elfogadta. A tömegek, mint említettük, már eddig is számtalan tilta­kozó felvonulást, tüntetést és sztrájkot rendeztek a törvény ellen (amikor még csak tör­vényjavaslat volt), s nem vitás, hogy a parlamenti szavazás után a dolgozó tömegek harca csak fokozódni fog. Az ameri­kai ízű (a hírhedt VSA-beli Taft-Hartley-tixvény volt Carr törvényének mintája és ihletője) új törvénnyel kapcso­latban azonban sajnálatoskép­pen épp az a szerv nem harcol kellő eréllyel, amelynek első kötelessége az lenne: a TUC, a Brit Szakszervezeti Tanács. A TUC eddig mindig óvta tagsá­gát az ezzel kapcsolatos sztrájkoktól, ahelyett hogy azok élére állt volna, és alkot­mányos, parlamenti módokat javasolt. Most épp a parla­mentben bizonyosodott be — lévén ott a kormánynak meg­felelő többsége —, hogy parla­menti úton a törvény ellen si­keresen harcolni nem lehet. Valószínű, hogy a növekvő tö­megnyomás most már a Brit Szakszervezeti Főtanács veze­tőségét a törvénnyel szembeni erélyesebb akciókra ösztönzi. KONGRESSZUSKRÓNIKA III. Moszkvában 1924. május 23 és 31 között a párt tizen­harmadik kongresszusán határozatokat fogadtak el az országépítés legközelebbi feladatairól, a belpolitikai helyzetről, a falusi kultúrmunkáról, a sajtóról, Marx és Engels műveinek kiadásáról, a Lenin Intézet munkájá­ról stb. A tizennegyedik kongresszuson a párt (1925. decem­ber 18—31) felveszi a Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártja (SZK(b)P) elnevezést. Felhívást fogad el a leningrádi pártszervezet tagjaihoz. Határozatot hoz a Leningradszkaja Pravda című lapról, a párt új szerve­zeti szabályzatának elfogadásáról, a szakszervezetek és a Komszomol munkájáról. Meghatározza a szocialista iparosítás célkitűzéseit. Tizenötödik pártkongresszus. Moszkva. 1927. decem­ber 2—19. Határozatok: a központi szervek és ellenőrző szervek munkájáról, küldöttválasztás az Internacioná- léba, az első ötéves népgazdaság-fejlesztési terv irányel­veinek jóváhagyása, határozat az ellenzékről stb. A központi bizottság és a központi ellenőrző bizott­ság beszámolóját, az első ötéves iparfejlesztési terv végrehajtásával, a mezőgazdaság kollektivizálásával és egyéb kérdésekkel foglalkozó beszámolókat hallgattak meg az SZK(b)P tizenhatodik kongresszusán, amely Moszkvában ült össze 1930. június 26 és július 13 között. A moszkvai Nagy Kreml Palota GySrgy-termében folyik AT SZKP XXIV. kongresszusa küldötteinek Jegyzékbe vétele. Képünkön: Ligyia Fotyieva. Lenin egykori titkárnője, 1904 óta az SZKP tagja, valamint Furceva asszony művelődésügyi mi­niszter a regisztrálásnál. A tizenhetedik kongresszuson (Moszkva, 1934. január 26 és február 10 között) meghallgatták és megvitatták a központi bizottság beszámolóját, a második ötéves nép­gazdaság-fejlesztési terv (1933—1937) tervezetét, foglal­koztok szervezési kérdésekkel és a párt szervezeti sza­bályzatával, a párt- és szovjetépítéssel, s ezekben a kérdésekben határozatokat hoztak. Moszkvában 1939. március 3,0 és 21-e között ülésezett az S2K(b)P tizennyolcadik kongresszusa. Határozatok: a központi bizottság tevékenységéről, a központi ellen­őrző bizottság beszámolójáról, az SZK(b)P-nek az In- temacionáléhoz delegált küldöttei munkájáról, a har­madik ötéves népgazdag-fejlesztési tervről (1938—1942), a módosított szervezeti szabályzat elfogadásáról. A tizenkilencedik pártkongresszus 1952. október 5 és 14-e között ülésezett Moszkvában. A párt a Szovjetunió Kommunista Pártja nevet veszi fel. Határozatok: az 1951—55-ös ötödik ötéves népgazdaság-fejlesztési terv irányelvei, a párt nevének megváltoztatása, a szerve­zeti szabályzat módosítása stb. Erős államhatalom Szocialista demokrácia NAPJAINKBAN sok ezó esik az állami élet kérdései­ről. Érthető az is, hogy a vá­lasztás napjának közeledtével a politikai aktivitás erősödik. Nem lenne azonban helyénva­ló, ha a napi feladatok köz­ben megfeledkeznénk arról, hogy a választás egyben a szo­cialista hatalom erősítője is. Mi teszi szükségessé a szocia­lista hatalom erősítését? Az osztályharcok, a társa­dalmi átalakulások története bebizonyította, hogy egy osz­tály hatalmának összetevői közül a politikai hatalom a legdöntőbb tényező, mert csak a politikai hatalom birtoká­ban tudja akaratát érvényesí­teni. Ez igaz a munkásosztály esetében is. A munkásosztály számára azonban a proletár­diktatúrának különös jelentő­sége van. Mivel szocialista vi­szonyok a kapitalizmusban nem jöhetnek létre, az új tár­sadalom születése a hatalom megragadásával kezdődik. A hatalom megragadása azonban csak az osztályharc egy szaka­sza. A hatalom megragadása után az osztályharc nem szű­nik meg, esetenként hevesebb lesz, mert az erőviszonyok nem változnak meg azonnal. Az sem eleve adott, hogy az állam azonnal erős harci esz­közzé válik a munkásosztály kezében. Az, hogy mit ér az ál­lam a munkásosztály kezében, attól függ, mit tud kezdeni ve­le. A mi államunk, híven tör­ténelmi hivatásához, betölti funkcióit. TÁRSADALMUNK biztosan halad előre a szocializmus fel­építésének útján. A nép hatal­ma erős, gyarapszik orszá­gunk gazdasága, javulnak né­pünk anyagi és kulturális kö­rülményei. A megye dolgozói is jól érzékelhetik a fejlődést. A harmadik ötéves tervben a nagy ipari és mezőgazdasági beruházásokon túl közel 2,5 milliárd forint értékű kommu­nális, kulturális és szociális beruházás valósult meg. Ceglé­den és Vácott kórház, Nagy- kátán és Szi getszentmiklóson új szakorvosi rendelőintézet épült. Javult az orvosi ellátott­ság, gyarapodott az óvodai és bölcsődei helyek száma. Uj szakközépiskola épült Ceglé­den, Piliscsabán és Vácott. A tervezettnél nagyobb számban növekedett az általános és középiskolai tantermek száma. Uj községeket vontai: be a ve­zetékes gáz- és vízellátásba. A megye iparában és építőipará­ban általánossá vált a 44 órás munkahét. Megyénk dolgo­zódnak biztonságos anyagi helyzetét példázza, hogy az OTP betétállomány öt év alatt 800 millió Ft-ról .1,7 milliárd forintra emelkedett. E kiraga­dott példák bizonyítják, hogy a tanácsi testületek eredmé­nyesen dolgoztak, tevékenysé­gük a dolgozók érdekeit szol­gálta. Az elért eredmények azonban senkiben sem kelthe­tik a forradalmi harc befeje­zettségének érzését és art sem, hogy az építés minden prob­lémáját mindig és minden kö­rülmények között erőszakkal kell megoldani. Alapvető kér­dés tehát, hogy helyesen fog­juk fel és oldjuk meg a szo­cialista állam erősítésének, a szocialista demokrácia tovább­fejlesztésének feladatait. SZOCIALISTA ÁLLAMUNK erősítését még számos tényező követeli meg. Nem feledkez­hetünk meg arról, hogy ko­runk alapvető társadalmi el­lentmondása a legélesebben a burzsoá demokrácia és a pro­letárdiktatúra eszméinek ösz- szeütközésében tárul fel. A burzsoázia mindent megtesz annak érdekében, hogy be­szennyezze, támadja a dolgozó nép tényleges hatalmát. Har­cuk a proletárdiktatúra meg­döntésére 1917-ben kezdő­dött, és a mai napig változat­lanul tart. Céljaik eléréséhez igyekeznek megnyerni olyan egyéneket, vagy kisebb csopor­tokat, akik politikai ellenfelei rendszerünknek. Ezért álla­munknak mind védelmi, mind belső elnyomó funkcióját kö­vetkezetesen kell gyakorolnia. Szocialista államunk erősíté­sét megköveteli .a szocialista demokrácia védelme és mara­déktalan érvényesítése. A szo­cialista állam a munkásosztály állama. A szocialista demok- ráciá a munkásosztály szocia­lista célkitűzéseinek megvaló­sítását szolgálja. Hibás nézet tehát a szocialista demokráciát szembeállítani á proletárdikta­túrával. A SZOCIALISTA DEMOK­RÁCIA funkciója a munkás- osztály, a nép érdekeinek kife­jezése, szolgálata. Ha csorbát szenved a demokrácia, a nép érdekei szenvednek csorbát, s ezáltal a szocialista állam el­veszti társadalmi támaszát, a tömegek támogatását. A hata­lom tehát alapjaiban gyengül meg. Népünk nem engedheti meg senkinek, hogy a demok­rácia adta jogokat rendsze­rünk ellen használja fel. Tör­ténelmi tapasztalat, hogy ha gyengül a demokrácia, gyen­gül a diktatúra is, és ha erős, következetesen érvényesül a demokrácia, akkor a diktatúra is erős. A szocialista demok­rácia védelmét jelenti a tár­sadalmi tulajdon, a népgazda­ság érdekeinek védelme, a bü­rokrácia, a korrupció, a pro­tekció, a hatalommal való visszaélés elleni harc. Szocialista államunk erősí­tését megköveteli a társadal­mi, gazdasági folyamatok po­litikai irányításának szüksé­gessége is. Tévedés lenne azt gondolni, hogy a szocialista termelési viszonyok létrejöt­te után a társadalom automa­tikusan fejlődik, hogy min­den ember és minden közös­ség mindig és minden körül-

Next

/
Thumbnails
Contents