Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

t A j»Pf Mii f, 1971. MÁRCIUS 4.. CSÜTÖRTÖK Husák Bukarestben Marko Varsóban Miközben Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára Romá­niában Nicolae Ceausescu vendége, Jan Marko csehszlo­vák külügyminiszter szerdán délelőtt Varsóba érkezett, hogy viszonozza lengyel kol­légája, Stefan Jedrychowski 1969 februári prágai látogatá­sát. Képünkön Husák és Ceau­sescu a bukaresti repülőté­ren. BO­GO­TA Az általános la­tin-amerikai nyugtalanság Ko­lumbiára is kiter­jedt. Felvételünk a fővárosban, Bo­gotában készült, ahol a rendőrök gumibottal ver­ték szét az egye­temi ifjúság óriás méretű tünteté­sét. Jó programok, gondos tervek (Folytatás az 1. oldalról.) célul. A végrehajtó bizottság, s közöttük a tanácsülést veze­tő vb-elnök megállapította, hogy sajnos a községek, járások egy része nem tudja, mi­lyen nagyszerű lehetősége van az egészségtelen kö­rülmények felszámolására. illetve nem tartja elég fontos­nak, nem törődik vele eléggé. A monori járásban az adott keretből mindössze két lakást nyertek, további ötre nem használták fel a rendelkezésre álló pénzt. Igaz, hogy a pótló­lag érkezett keretet viszonylag későn kapták az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium­tól. A vb-elnök megemlítette, hogy a rendkívül nagy lakás­gondokkal s igen rossz szo­ciális viszonyokkal küszködő Gyál nem is szerepel a szo­ciális követelményeknek meg nem felelő építmények felszá­molásának listáján. A témát nem tekintik a maga útján továbbfu tónak: az újonnan megválasztott tanács jövőre számonkéri a kivitelezést. T. Gy. f. J Ü ; i I í I i Ipari tanulónak felveszünk 14-16 éves, általános iskolai végzettségű fiatalokat az alábbi szakmákra: KŐMŰVES, ACS-ALLVANYOZÓ VAS- ES FÉMSZERKEZETI LAKATOS ÉPÜLETASZTALOS FAPADLÓZO ES MŰANYAGBURKOLO KOZPONTIFÜTES-SZERELŐ VIZ- ÉS GÁZVEZETÉK-SZERELŐ VILLANYSZERELŐ, ÜVEGEZŐ ÉPÜLETBURKOLÓ (hidegburkolatok) MOKŐKÉSZITŐ, VASBETONSZERELŐ VÍZSZIGETELŐ. BÁDOGOS, TETŐFEDŐ Tanulószállást, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat a vállalat ad. Jelentkezés levélben vagy személyesen o következő címen: Pest megyei Állami Építőipari Vállalat Budapest XX)., (Csepel), Kiss János altábornagy utca 19-21. WEIL-PER Jl vád tanúi A neonáci Weil perében a vád tanúiként kihallgatták a szovjet hadsereg katonáit, az angol katonai rendőrség és a nyugat-berlini rendőrség kép­viselőit. A bíróság már meghallgatta a tanúvallomásokat és meg­vizsgálta a tárgyi bizonyítéko­kat, amelyek alátámasztják, hogy Weil a Tiergarten-i szov­jet emlékműnél megtámadta a szovjet őrséget és két lövéssel megsebesítette I. I. Scserbak szovjet katonát. A vádlott védői, mivel nem tudták megcáfolni a bizonyí­tékokat, most igyekeznek el­húzni a bírósági vizsgálatot. Felgyógyult sebesüléséből Ivan Scserbak. Képünkön Scserbak (baloldalt) Weil nyu­gat-berlini törvényszéki tár­gyalására érkezik. LONDON Ijahb csőd A londoni tőzsde a Rolls- Royce csődjének katasztrofális híre után újabb súlyos csapás­tól „roskadozik”: összeomlott a Vehicle Ang General nevű biztosító társaság és a csőd kö­vetkeztében csaknem egymil­lió autótulajdonos maradt egyik napról a másikra bizto­sítás nélkül. 1970 VÉGÉN Ausztrália la­kossága 12 713 200 fő volt. CSAK RÖVIDEN A SZOVJETUNIÓBAN szer­dán földkörüli pályára juttat­ták a Kozmosz—399 jelzésű mesterséges holdat. UGANDA kísérletképpen tíz indiai bivalyt kapott aján­dékba Indiától. Ez az első eset, hogy Ugandában megkísér­lik ennek az állatfajnak a te­nyésztését. SÚLYOS betegség után Ceske Budejovice-ben 60 éves korában elhunyt Frantisek Krubin költő, író és műfordító, a jelenkori cseh irodalom egyik legnagyobb alakja. Gyalog a Holdra Az ember na­ponta átlag mint­egy 20 000 lépést tesz, azaz egy év­ben hétmillió, egész életében pe­dig 500 millió lé­pést. Ez annyit je­lent, hogy gyalog eljuthatna a Hold­ra, vagy tízszer megkerülhetné az Egyenlítő körül a Földet. ★ Élete során — 70 év alatt — az ember mintegy 100 tonna élelmi­szert fogyaszt el, azaz 1250-szer többet, mint a saját testsúlya (feltételezve, hogy 80 kilogrammot nyom). ★ Az emberi táp­láléknak mindösz- sze 1 százaléka származik a ten­gerekből és fo- lyókból, bár Föl­dünk felszínének 75 százalékát bo­rítja viz. Testünkön mint­egy 2—4 millió fájdalomérzö pont található, azaz a bőrfelület egy-egy négyzetcentimé- ternyi területére 100—200 fájda­lomérzö pont jut. A fájdalom fontos biológiai szerepet tölt be: vészcsen­gőként figyelmez­teti az embert a veszélyre. ★ Az emberi test hidegre legérzéke­nyebb részei: az orr hegye, az ujj­hegyek (kézen és lábon) és a ke­resztcsont tájéka. A testnek ezeken a részein találha­tó az ún. hideg­receptorok. Az ember teljes bőr- felületén mintegy 250 000 hidegre­ceptor helyezke­dik el. A meleg­receptorok száma kb. 30 000. A tiszta emberi bőr baktériumölő tulajdonságokkal rendelkezik. Ab­ból a 30 millió baktériumból, amely a bőrfelü­letre „rátámadt”, egy óra után már csak 72 000, két óra után pedig mindössze 7000 marad éleiben. ★ Az ember bizo­nyos ideig tartóz­kodhat 150—160 C fok hőmérsékle­ten, ha a levegő száraz és a hő­mérséklet fokoza­tosan emelkedik. ★ Az emberi szem­nek bizonyos kész­séget kell elsajá­títania ahhoz, hogy meg tudja különböztetni a színeket. A cse­csemő hat-héthó­napos korában kezdi megkülön­böztetni a színe­ket. A jószemű ember a színek tízezer árnyalatát képes megkülön­böztetni. Deszkatördelők Az egyik éjszaka a szovjet főváros Dán meglehetősen szo­katlan látvány tárult a gépko­csis rendőr járőr szeme elé: két férfi vadul tördelte az egyik moszkvai építkezés keríté­sét és a kitépett desz­kaszálakat egy diplomata rendszámot viselő gépkocsi csomagtartójába helyezte. A járőr kérdőre vonta a „bontási szakembereket*'. Az egyik tet­tes nehezen forgó nyelvve* igyekezett különös cselekede­tét megmagyarázni, a másik futásnak eredt. A rendőrjárör üldözőbe vette a menekülőt, ám ezt a pillanatot használta ki a diplomatakocsi másik korhelye, s beletaposott a gázba. A rendőrautó végül is a diplomatakocsit vette üldö­zőbe, amely hajmeresztő ka­nyarok után a moszkvai nyu­gatnémet nagykövetség épüle­ténél fékezett le. Rendszáma: D—02—025, vezetője pedig egy bizonyos Nitsch úr, a nyugat­német nagykövetség diplomá­ciai munkatársa, akinek nyak­törő kocsivezetési módszerét kellőképpen indokolta a szer­vezetében végbement fokozott szeszkoncentráció. Időközben a rendőrök a kö­dös utcán összetalálkoztak a másik alkoholmámoros dcszka- tördelővel is. Miután nem óhaj­tott újabb éjszakai futóver­senyt rendezni, megadta ma­gát sorsának. Kiderült, hogy Ehlers úrról, Nitsch úr diplo­máciai kollegájáról van szó. A mozgalmas éjszakának ez­zel még nincs vége. A szóban forgó rendőrjárőr — ami biz­tos, az biztos alapon — újból vegigpásztázta a terepet, visz- szatert a történetben szereplő deszkakerítéshez. Itt a rend­őrök egy férlit pillantottak meg, aki ezúttal négykézláb igyekezett megközelíteni a hőn óhajtott deszkákat. A tökrészeg Ostermayer úrról kiderült, hogy ugyancsak nyugatnémet diplomata, s mint mondotta pusztán szórakozásból, „una­loműzésből” rendezték meg a deszkatördelési versenyt. A Komszomolszkaja Pravda • hangsúlyozza: nem ez az l egyetlen eset, amikor a Moszk- S vában akkreditált egyes nyu- S gatnémet diplomaták botrányos , módon viselkednek. Holz nagy­követségi beosztott legutóbb ré­szeg fővel a járdát nézte út- í testnek, s ott száguldozott gépkocsijával. A lap arra is * felhívja a figyelmet, hogy a • nyugatnémet nagykövetség vil­lájában éjszakánként részeg tivornyákat rendeznek, s a hölgyek Időnként szokatlan módon, az ablakon át távoz­na^, miközben az urak meddő kísérleteket tesznek saját egyensúlyuk megőrzésére. A nyugatnémet diplomaták azonban nemcsak botrányos viselkedésükkel élnek vissza a Szovjetunió vendégszeretetével — írja a Komszomolszkaja Pravda, s utal arra, hogy a szovjet külügyminisztérium nemrég javasolta Stabreit nagykövetségi titkárnak, hagy­ja el a Szovjetunió területét, mivel a diplomáciai státusszal összeegyeztethetetlen tevé­kenységet folytatott. .. Magyarország Poitiers-ben A Les Lettres Francoises e heti számában Gerard Lang- lois hosszabb cikkben méltat­ja a Poitiers-ben rendezett magyar kulturális hét kereté­ben bemutatott magyar filme­ket, s hangsúlyozza, e filmhét valóban elérte célját, mert hű képet nyújtott egy ország­ról, amelyet a legtöbb francia csak felületesen ismer. „Midőn Poitiers-ből visszaérkeztem Párizsba — írja —, valóban az volt az érzésem, hogy Ma­gyarországról jöttem”. Langlo- is ezután részletesen méltatja a Poitiers-ben bemutatott ma­gyar filmeket. — Nem érvényes a lateráni konkordátum Az olasz állam és a Szent­szék között 1929-ben megkö­tött lateráni egyezmény (kon­kordátum) nem tekinthető az olasz alkotmány részének, kö­vetkezésképpen az olasz tör­vényhozás számára a konkor­dátum pontjai nem bírnak a normatív szabályok erejével. Ezt a fontos döntést az olasz alkotmánytanács hozta, amely a házasság felbontásával kap­csolatban vizsgált meg néhány jogi kérdést. Az elv szerint az 1929-es" lateráni egyezményt kihirdető olasz törvényeket szükség esetén felül lehet vizs­gálni és alkotmányellenes ren­delkezései módosíthatók. ITALIA IS FAGYOSKODIK ... Ez a havas, (éli kép már­cius 3-án készült Pescarában. az Adriai-tenger egyik kikötő­városában. Egyébként a hideghuliáin végigszántott az egész olasz „csizmán”, az Alpesektől a napos (most egy sugár sincs belőle) Szicíliáig. Eltűnik az Arai-tenger? Lehetséges, hogy a mai nem­zedék szemeláttára eltűnjön egy tenger, s Közép-Azsia tér­képén 40—45 év múlva az Arai-tenger kék foltját sár­gásbarna színnel kelljen át­festeni? Az első pillanatban képte­lennek tűnő kérdés egyaránt foglalkoztatja a szovjet tudó­sokat és az „utca emberét”. Az Arai-tenger Közép- Ázsiának ugyanazt jelen­ti, amit a „dicső Bajkai” a szibériaiaknak, vagy ép­penséggel a Balaton a magyaroknak. Az Arai-tenger víztükre va­lamivel több mint 66 ezer négyzetkilométer, vagyis na­gyobb mint Belgium és Hol­landia területe együttvéve. Vizében bőven tenyésznek a legértékesebb halfajták. A ha­lászkolhozok évi zsákmánya 400 ezer mázsa hal. Koránt­sem elhanyagolható szám, mi­vel körülbelül 7 százaléka a Szovjetunióban egy év alatt kifogott halmennyiségnek. De az Arai nemcsak „halas ten­ger”. Évente több mint egy­millió értékes bundájú pézs­mapockot is tenyésztenek azon a vidéken, ahol az Amu Dar ja vize az Arai-tengerbe ömlik. Az Arai-tenger jelentős víziót is. Hullámainak hátán éven­te körülbelül 250 ezer tonna áru utazik a közép-ázsiai szovjet köztársaságokba. Kérdéses azonban, hogy mindez így marad-e az elkö­vetkező évtizedekben is. Az Amu Dar ja és a Szír Dar ja a kö­zép-ázsiai szovjet köztársa­ságokban kibontakozó nagy­szabású öntözési program megvalósításával párhuza­mosan egyre kevesebb vízzel táplálja az Arai-tengert. Az öntözési tervek eddig is és ezután is mindenekelőtt az Amu Darja és a Szír Darja vizével számolnak. Jelenleg a két folyó 5,5 millió hektár földet éltet, de további 34 mil­lió hektár sivatagos földterü­let termőre fordítását terve­zik. Ez a két folyó vizének tel­jes igénybevételét jelenti. Igen, de mi történik az Arai- tengerrel, amelynek szintje évről évre csökkenni fog, s a számítások szerint négy, négy és fél évtized múlva csak a kivirágzó szik jelzi majd, hogy nem is olyan ré­gen tenger hullámzott itt. Az aggódó tudósok és szak­emberek nyomatékosan hang­súlyozzák : aligha engedhető meg, hogy egy tenger — amelynek sorsa az ember ke­zében van — megsemmisüljön. Viszont felvetődik a kérdés: vajon nem ez a szükséges „ál- dozathozatal”-e azért, hogy más vidékek virágoskertté változzanak. Szigorú gazdasá­gi számításokkal kimutatható, hogy az Arai-tenger alapvető gazdasági ágazatát alkotó hal­fogás — kedvező feltételek mellett — évente 40 millió ru­belt jövedelmez. A jövőben öntözésre kerü­lő földek termése ennek százszorosát hozza. nálóbb érveket sorakoztatnák fel. Ha kiszárad a tenger, el fog tűnni a víz a vidék kútjai- ból, a legelőiket felfalja a ho­mok. Távolabbi következ­ményként számolni lehet a környezet természeti egyensú­lyának esetleges megbomlá­sával is. A dilemma megoldása ma­gától értetődően sem „vagy- vagy”, hanem az „is-is”: meg kell őrizni az Arai-tengert is,1 és el kell látni vízzel az öntö­zésre kiszemelt 34 millió hek­tár földet Is. A tudósok és mérnökök reális elképzelése, sőt tervei szerint ez utóbbi fel­adatot a nyugat-szibériai ío-, lyók vállalhatnák magukra. A világ hidrotechnikai gyakorlatában páratlan módon az Irtis vizét egy 4,5 ezer négyzetkilométe­res tárolóba vezetnék, s onnan ágaznának "el a 34 millió hektár föld öntözését biztosító csatornák. A szovjet tudósok és mérnökök elképze­lése céljában és hatásában tel­jesen megfelel az új ötéves terv irányelvtervezetének,’ amely előtérbe állítja a kör­Ezzel a nyomós érvvel a tenger megmentéséért síkra-1 nyezetvédelmet, a természeti szálló szakemberek még impo- I kincsek ésszerű kiaknázását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents