Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-23 / 69. szám
1871. MÁRCIUS 33., KEDD '""i&Cú'lap 3 Költségek keringője Az öntöde számláz- a gépgyár sziszeg # Sok KGM-vállalatnál, így a budaörsi Ipári Szerelvény- és Gépgyárban is problémát okoz, hogy termékeiknek jó részét csak kötött áron adhatják el, ugyanakkor emelkedett az anyagköltség, az öntvények ára. Erről kértünk tájékoztatást Kehrling Bálától, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár gazdasági igazgató- helyettesétől. ^ Hogyan alakították ki saját áraikat? — Jelenlegi áraink többségét, a fix, maximált árakat még 1968-ban. képeztük, az akkori bérköltségek, és az öntödéktől az 1965-ös utókalkuláció alapján megadott árak, egyéb akkori anyagárak beépítésével. A termelési költséghez 2,8 százalék nyereséget adhattunk. Az árakat a KGM és az Árhivatal hagyta jóvá, jó részüket, a kötött árakat az új gépek nagyobb ára, a több bérköltség, s jelentősen megnövekedett anyagköltség sem emelheti. £ Milyen mértékben növelte termelési költségeiket az öntvények áremelkedése? — Tavaly az öntvények áremelkedése miatt az előző év többletköltségeihez, viszonyítva is 1 300 000 Ft .ártöbbletet fizettünk ki. Emelkedett a tolózárak, szelepei^ kondenz- edények ára, az öntvényáremelkedés termékeinknek körülbelül hatvan-hatvanöt százalékát érinti, de még nagyobb baj, hogy az emelkedés tartós tendencia. Egyes termékeknél mi is fölszámíthatjuk a megnőtt termelési költséget, így például a motorok nem fix árát tavaly vállalatunk is emelte. 0 Mekkora az öntvények áremelkedése? — Az öntödék is kötött árral számláznak, de számíthatnak felárat, s ezzel élnek is, ismert termelési nehézségeik miatt. Az egri öntöde például a tavaly még száznegyvenöt forintos hengerfejet az idén kétszáznyolc forintért adja el. Az öntödei kapacitás szűk, s elsősorban a kevésbé nyereséges termékek azok, amelyeket olykor az érvényes szerződés ellenére sem szállítahak le. Hä egy Öntöde lemond egy terméket, a másik, amely számára ilyen esetben az ár már nem kötött, drágábban adja. A fővárosi Gábor Áron Vasöntöde a szürke vasöntvény kilóját 8,50 Ft-ért adta, a szegedi öntöde ugyanezt 9,80 Ft-ért számlázza. A soroksári vasöntöde kétezerháromszáz tonna öntvényt is ígért tavaly, kétezernyolcszáz tonnás igényünkre. Az idén közölték velünk, hogy a közúti járműprogram rendelései . miatt csak ezerhétszáz tonnára számíthatunk. A Vörös csillag Traktorgyár viszont kilónként négy forinttal nagyobb árat számol:, kétszázötvennégy tonnát vállaltak, tehát az így előállt többletköltségünk több mint egymillió forint lesz. Olyan is van, hogy az egyik öntöde elhagy egy számára nem kifizetődő ■ műveletet, ahogy legutóbb a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár egy cücknél a temperá- lást. Erre most másik öntödét kell keresnünk: ha csak a szállításból eredő többletköltséget vesszük, az sem kis összeg. Az öntödék persze elsősorban á nyersanyag árának emelkedésére hivatkoznak: „begyűrűző ármozgásról” van szó. @ Hogyan próbálnak segíteni ilyenirányú problémáikon? 1 — Elsősorban az öntödékké1 való tárgyalás révén. így sikerült elintézni például, hogy a szegedi öntöde a régi áron számlázzon, vagy hogy a kőbányai öntöde elodázza a szénacél öntvények harmincötven százalékos áremelési tervét. Ha az öntvényt ugyanaz az öntöde készíti, amelyik régebben, a kötött árra hivatkozva megpróbálunk eljárni a KGM árosztályánál, esetenként sikerrel. Ám hiába kifogásol sok áremelést a minisztérium, mint említettem, az öntödék lemondják a kevéssé kifizetődő cikkek gyártását, s szűk az országos öntödei kapacitás, nincs hová menni. A KGM megígérte, hogy legfelsőbb szinten foglalkoznak majd a gonddal... A magunk erejéből próbálunk segíteni. Műszaki törekvéssé tesszük, hogy ahol lehet, kiiktatjuk az öntvényeket, s a legtöbbször jobb minőségű kovácsolt elemekkel helyettesítjük. E célból rekonstruálni szeretnénk kovácsüzemünket. 0 Milyen eredménnyel zárták a tavalyi esztendőt? — A héromszáznyólcvan- négy-millió forintos termelési érték mellett nyereségünk vagy nyolc százalékra, har- minckétmíllió forintra növekedett. Ez egy sor ésszerűsítésnek, bevezetett újításoknak, állami támogatásnak stb'. köszönhető. Mindazonáltal a közlekedési többletköltség, az 5,2 százalékos, kényszerű bér- szintfejlesztés, egy jelentős szennyvízbírság, az a tény, hogy gépeink zömének átlag- életkora tizennyolc év, s elsősorban az öntvények árának emelkedése egyelőre lehetetlenné tette, hogy kitermeljük a szükséges fejlesztési és részesedési alapot. (padányi) A problémák és a visszahúzó erők mellett sok eredményes intézkedésről, helyi kezdeményezésről is számot adtak a beszélgetés résztvevői. Olyan intézkedésekről, amelyekkel a nők élet- és munkakörülményeit igyekeztek javítani, megkönnyíteni. E téren is példát mutat a Nagykőrösi Konzervgyár, amely saját gyermekintézményeiben biztosít helyet a munkásnők gyermekeinek; a gyár melletti új, korszerű ABC- áruházban a másutt dolgozók is szívesen vásárolnak; az üzem adott helyiséget az asz- szonyok otthoni munkáját megkönnyítő háztartási gépek kölcsönzéséhez. Az üzemorvosi rendelőben , ' ■ nőgyógyászati szakrendeléssel, rendszeres szűrővizsgálatokkal védik a dolgozók — mindenekelőtt a nők .— egészségét. A dolgozók több mint hetven százaléka veszi igénybe az üzemi konyhát, ahol háromféle menüből választhat, és az ételt vasárnap, szabad szombatokéin is hazaviheti. Ha igény lesz rá, naponta 3000 adag vacsora főzését is vállalja az üzemi konyha. Az elmúlt évben a gyár és a városi tanács kooperációs beruházással húsz családi házat épített azoknak a betanított- és segédmunkásoknak, akik még a minimális 15—20 ezer forintot sem tudták volna szövetkezeti lakásukhoz összegyűjteni. Az idén — hasonló kooperációval — úgynevezett munkásszövetkezet megalakítását tervezik, amely egy 3—4 emeletes lakóházban tanácsi lakásokat épít, a földszinten pedig üzletek kapnak helyet. Lőrincz Miklós a gondoskodás hasonló jeleiről szólva, elmondotta, hogy a pátyi termelőszövetkezetben 3,5 millió forintos költséggel üzemi konyhát, ebédlőt építettek, amiben jutott hely az öltözőknek, fürdőknek és klubhelyiségnek is. téséért, mint a nők, akiket a 8 órás munka után vár a második műszak és a gyermek- nevelés gondja. Az is tipikus jelenség, hogy míg a nők 20—30 filléres órabéremelést kapnak, addig a férfiak 1 forintot. Ebben objektív és szubjektív tényezők egyaránt közrejátszanak. Objektív tény, hogy a férfiak általában szakmunkások, sőt, gyakran ma- ‘ gasan kvalifikált, jól fizetett munkát végeznek, a nők többsége pedig betanított munkás, jótal alacsonyabb bérezési kategóriákban. A béremelések közötti nagy különbségben ' azonban kétségtelenül közrejátszanak évszázados konvenciók, előítéletek is. Talán még az is, hogy a férfiak már 50 fillérért könnyen felcserélik munkahelyüket, a nők viszont ragaszkodnak megszokott üzemükhöz, vállalatukhoz. Egyhangú volt az ankét résztvevőinek az a véleménye, hogy bérstruktúránk elavult, hiszen alapelvei 1947- ben kezdődtek, akkor, amikor a nők bérét csupán kiegészítő keresetnek tekintették. A bérezéssel szorosan összefügg a szakképzettség, a szakoktatás problémája. A legtöbb nő szakképzetlensége fiatal lány korától dotálódik, amikor az általános iskola elvégzése után nem szakmunkás- tanulónak megy, mint a fiúk zöme, hanem négy, illetve hatórás dolgozónak, valamelyik ipari üzembe. Később, amit elmulasztott leányf éjjel, azt férjes asszony, családanya korában szinte képtelen pótolni, hiszen a szakmásító tanfolyam vagy á szakmai továbbképzés számára a harmadik műszakot jelentené. A szakképzetjenség aztán részint a bérezésnél, részint a nők vezető munkakörbe állításánál üt vissza. Apropó, vezető munkakör! Lássuk, mit mondott ezzel kapcsolatban Kovács Gyulá- né, a vasadi szakszövetkezet elnöke: — A Termelőszövetkezetek Dél-Pest megyei Területi Szövetségéhez tartozó 68 közös gazdaságban mindössze két elnöknő működik. Igaz, hogy országosan ' pedig mindössze hét, és abból is öt — Pest megyében. Nincs viszont a területi szövetségnél egyetlen főmezőgazdásznő sem, női üzemgazdász is mindössze kettő, főkönyvelőnő pedig négy. Számát sem tudom azoknak a brigádoknak, amelyeknek tagjai kizárólag — vagy 'legalább kilencven százalékban — nők, a vezetőjük mégis férfi. Az sem véletlen, hogy a legalacsonyabban dotált munkahelyeken kizárólag nőket foglalkoztatnak a tsz-ek. Saját szakszövetkezetünk három éve alakult. Két esztendeje, amikor elnöke lettem, a következő helyzet fogadott: a vezetőségben, az ellenőrző, a szociális és a háztáji bizottságban egyetlen nő sincs. •' Nagy Lajos, a Csepel Autógyár szakszervezeti bizottságának titkára különös esetről számolt be: ’— Felfedeztük, hogy egyik üzemünkben ugyanazért a munkáért a nők két forinttal kevesebb órabért kapnak, mint a férfiak. Figyelmeztettük a vezetőket; erre mi történt? Elhelyezték onnan a férfiakat, s a helyüket ugyancsak alacsonyabb bérű nőkkel töltötték be! A hasonló esetek elkerülésére szigorú tervet dolgoztunk ki arról, milyen százalékarányt kell alkalmazni a különböző munkakörökben dolgozó nők bér- fejlesztésénél. Továbbá, kijelöltünk öt különböző vezető munjcakört, amelyet öt év alatt nőkkel szándékszunk betölteni. Ennyi idő elegendő ahhoz, hogy a számításba jövő nők megszerezzék a szükséges képzettséget, szakmai gyakorlatot. Végre, tavasz! Vasárnap délelőtt a Cegléd felé haladó gépkocsikaraván hosszú percekig álldogált a ceglédberceli sorompó előtt. A kocsisor eleje, illetve vége nem is fér a fotós lencséjébe ... Foto: Urbán Burgonyafeldolgozó épül A diplomácia hírei Henning Svanholt, a Dán Királyság ideiglenes ügyvivője .hétfőn végleg elutazott Magyarországról. Az ideiglenes ügyvivőt Csaba Ferenc, a Külügyminisztérium protokoll osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. •k Losonczi Pál, -az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte A. M. Jahja Khan köz- társasági elnököt, Pakisztán Iszlám Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Megnyílt a brit műszaki hét Hatvan efagol vállalat képviselteti magát a III. brit műszaki héten, amelyet hétfőn, a Technika Házában nyitott meg dr. Szálai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes és Anthony Grant, a Brit Kereskedelmi és Ipar-ügyi Minisztérium államtitkára. Az eseménysorozat része az angol tudományos műszaki eredményeket bemutató kiállítás is. A brit műszaki héten 58 előadás hangzik el. — A levegőtisztaság védelméről tart tájékoztatót csütörtök délelőtt dr. Árvái József, az erre alakult bizottság titkára. Az ülésen szó esik többek között a váci DCM-ről is. Burgonyfeldolgozó üzem tervét készítette el a Bakony táji termelőszövetkezetek területi szövetsége megrendelésére a keszthelyi Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági termelő és termelés- fejlesztési intézete. A beruházási programot az ország egyik legjobb burgonyatermő területén, a Bakonyban 6 termelőszövetkezet összefogásával valósítják meg. Tároló és feldolgozó üzemet építenek Zircen, arrielyben hámozzák és előre sütik a burgonyát, s így konyhakészen szállítják majd a megrendelőknek. Az üzemet 800 holdnyi burgonyatermő terület szolgálja ki, amelyen a keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem új kiváló fajtáit és fajtajelöltjeit termesztik majd. Születőben van az óvodai i nevelés, oktatás teljes reform- \ tervezete. A gondolat, amelyre épül: „Az óvoda népköztársaságunk anya- és gyermekvédelmi rendszerének egyik láncszeme, köznevelési rendszerünk legalsóbb fokú intézménye. Célja, hogy a szocializmust építő' társadalom és szocialista pedagógia követelményeinek megfelelő gondozást és nevelést nyújtson a A nők otthoni munkájának megkönnyítésére bevásárlóidat állítottak be, akik munkahelyenként összegyűjtik a megrendeléseket és helybe hozzák az árut az üzletekből. A termelőszövetkezet gondoskodik a gázpalackok cseréjéről, házhoz szállításáról is. Csaknem valamennyi felszó- í laló aggodalmát fejezte ki az I alkoholizmus terjedése miatt. Varga Ferencné, a Szentendrei Betonelemgyár pártszervezetének nőfelelőse és Sófalvi Zoltánná, az SZMT megyei titkára bírálta ezzel kapcsolatban a kereskedelempolitikát is, mert olyan gazdasági ösztönzőket alkalmaz, amelyek hatására gombamódra szaporodnak a talponállók, italboltok, kocsmák, borozók — gyakran az élelmiszer- és húsboltok, a tej- ivók rovására. Kifogásolták a nyitvatartási időt is, nevezete’- sen azit, hogy gyárak, vasútállomások melletti talponállók már kora hajnalban kinyitnak, a tej ivók, süteményboltok viszont — ha vannak egyáltalán ilyenek —, csak reggel hét órakor, műsziakkezdés után. Felmerült a kérdés: most, amikor az alkoholfogyasztásban az „előkelő” nyolcadik helyet vívtuk ki a világranglistán, amikor statisztikák bizonyít] ák, hogy a bűnesetek zömét | alkoholos állapotban követik el, hogy a válások, tönkrement családi életek okozója jelentős hányadban az alkohol. nem volna-e helyes összevetni a szeszárusításból származó állami bevételt az alkohol okozta anyagi és erkölcsi károkkal, a termelési veszteségekkel?! Az ankét tanulságait nehéz lenne egyetlen cikkben summázni. Nem is ez volt a célunk, hanem a jó kezdeményezések elterjesztése, a problémák felvetésével pedig meg oldásuk sürgetése. Nyíri Éva I 3—6 éves gyermekeknek.” Az I idézet a Művelődésügyi Minisztérium Óvodai Nevelés című folyóiratának múlt év július- augusztusi száma egyik cikkéből való. Ahhoz, hogy ez a cél valósággá váljon, elhelyezni, tehát legalább még egy ilyen óvoda'kellene. — Négy csoportunk van, mindegyikben 30 gyerek. Ebhez négy termünk. A termek kicsik, 30 gyereknek kevés a hely, új módszerekre van szükség. Az eddigi iskolásán hivatalos foglalkozási rendszer helyett, amelynek lényege az Volt, hogy — mivel a gyerekeket fel kell készíteni az iskolai munkára, bizonyos dolgokat el kell sajátíttatm* velük —, kötött foglalkozások keretében’ rajzolni, énekeim, verset mondani tanították őket. A régi gyakorlat alapvető hibája, hogy a gyerekeknek részt kellett venniük, kötelezően a foglalkozásokon, s ez a kényszer csökkentette a pedagógiai eredményességet. Az új rendszerű óvodai oktatás keretében demokratikus vezetést valósítanak meg. Az óvónő kezdeményez foglalkozásokat, de csak azok a gyerekek csatlakoznak hozzá, akiket érdekel a dolog. Szabadon játszanak a gyerekek, de egyikük énekelni kezd, vagy kedve támad mesét hallgatni: az óvónőhöz fordul, aki teljesíti kívánságát, így játékos formában, a gyerekek spontán érdeklődésének, igényének engedve nevel, tanít. Pszichológiai vizsgálatok bizonyítják, I hogy a spontán érdeklődés kielégítésekor a figyelem 50 százalékkal intenzívebb és tartósabb, ugyanennyivel nő tehát ennek a módszernek alkalmazása esetén a tanulás hatásfoka is. A módszer bevezetése két dolgot feltételez. Az egyik: az óvónő eddiginél is nagyobb és áldozatkészebb figyelme, hiszen még inkább, mint eddig, készenléti állapotban kell lennie, a nap minden pillanatában a gyerekek kívánságainak megfelelően produkálnia, s lehetőleg I maximális élményt nyújtania. A másik: ami a módszer bevezetéséhez elengedhetetlenül szükséges: megfelelő ' körülmények az óvodában, korszerű játékok és munkaeszközök nagy választéka. Eddig az elv. És a gyakorlat ? Dömsödön egyetlen, 90 gyereknek helyet adó óvoda van. A létszám ettől függetlenül i20. Szűcs Dánielné, vezető óvónő szerint legalább még- egyszer ennyi gyereket kellene zsúloltan vagyunk. A 120-as létszámra van összesen 4 óvónő, ,a függetlenített vezető, és egy délutános, aiki csak félállásban dolgozik, és délután veszi át valamennyi csoportból azokat a gyerekeket, akiknek szülei fél hatig dolgoznak, vagy annál korábban nem érnek haza. Azt, hogy ez az óvónői létszám mennyire kevés, mutatja a kényszerű munkabeosztás. Az óvónők hivatalos munkaideje 6 és fél óra. De mivel nincs csak egy délutános óvónő,' képtelenség lenne 120 gyereket — ráadásul szükségképpen egy teremben, hiszen nem máradhatnak felügyelet nélkül — egy emberre bízni, az óvónők reggel 8-tól délután fél négyig dolgoznak pihenés nélkül. — Egy kicsit talán furcsán hangzik, de azért nyugodtan meg lehet írni, még a mosdóba is csak altkor tudunk kimenni, ha megkérjük egymást, ügyelj addig az én csoportomra is — mondja Gáspár Lászlóné óvónő. Vagy egy cigarettát elszívni. Hivatalosan mi is pedagógusok vagyunk, érettségi után felsőfokú óvónőképzőt végzünk, államvizs- gózunk, de a körülményeink, összehasonlíthatatlanul rosz- szabbak. Az óvoda berendezése, felszerelése nem gazdag. Fogalmam sincs, mivel játszik abban a teremben, ahol ülünk, 30 gyerek. A polcokon teherautók, néhány baba, építőkockák. A szekrényben társasjátékok, meséskönyvek, gyurma, rajzpapír, ceruzák. Az óvónők maguk farigcsálnak, készítenek eszközöket, játékokat, hogy bővebb legyen a választék. Az összes rendelkezésükre álló pénz — a dömsödi óvodához tartozik az apajpusztai egycsoportos, 30 fős óvoda is — 591 600 forint. Ebben benne van az óvónők fizetése, az évi takarítás, fűtés, ingatlankarbantartás, fejlesztés; nem sorolom fel valamennyi tételt; mert hosszadalmas lenne, tény, hogy játékok vásárlására mindössze havi háromszáz forint jut. A vezető óvónő sze- i rint legalább havi 6—800 kellene... Varga Vera ÓVODÁK - FEMÓTTGONDOK
