Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

«Ü1 NEC vet k'Mírlap 1971. MÁRCIUS 21., VASÁRNAP Marasztaló üzemág KETTEN KILEPTEK A ceglédi járásban 1302-en érvényesítették KlSZ-tagköny- vüket, 51-en kiléptek az ifjú­sági szövetségből. Ketten nem tudták megindokolni elhatá­rozásukat. Zoboki Borbála és Mészáros Piroska a kocséri Petőfi Termelőszövetkezet ki­egészítő üzemágában dolgozik. Egyikük írógépszalagnak való karikákat, másikuk lendkere- kes autókat készít napi nyolc óra hosszat — ha nem túl­óráznak. Az üzemvezető — Három éve csináljuk a lendkerekes autókat. Sok hasznunk most nincs belőle, de kell egy hely, ahol dol­goznak a lányok, a földekre nem mennének. Ha Marika elmegy Nagykőrösre, Pista a traktorról elmegy utána ... Ezt akarjuk megelőzni... A két lány rendes magaviseletű, szorgalmas, nincs velük sem­mi baj. Piroska hebrencs ki­csit, most is táppénzen van, elkapta a kezét a gép. Szó­val ez az üzemág amolyan marasztaló... Tavaly is tizen mentek innen férjhez. Off Sándor szavát alig hal­lom. Zúgnak, zörögnek a lendkerekek. A KISZ-titkár Demeter László fogatos bri­gádvezető a KISZ-titkár a kocséri Petőfi Tsz-ben. — Alapszervezetünk a járás összes termelőszövetkezeti alapszervezetét figyelembe véve, a legmagasabb létszá­mú: 61-en vagyunk. Irodisták, gépműhelyesek, kertészek, ki­egészítő üzemágasok... Nehéz összetartani őket — más ér­deklődési körök, más progra­mok... Nem tudom miért lé­pett ki a két lány a KlSZ- ből? A Bori édesapjához is el­mentem, azt mondta — az ő dolga mit csinál... Bori meg azt mondta, kilép. Zoboki Borbála r Zoboki Borbála 17 éves, író- gépszalagokhoz való karikákat állít össze, naponta 7 ezer ka­rikát, van úgy, mikor nyol­cat. Szeret dolgozni, házasság­ra még nem gondol, azt mondja, előbb a stafirung kell. Tervei nincsenek, nézegeti a szép ruhákat, meg a szép bú­torokat. — Miért lépett ki a KISZ- ből? — Nem volt lehetőség a Szórakozásra, csak taggyűlés, meg a havi két forint. — Mit nyújtott a KISZ? — Semmit. — Es ön a KISZ-nek? — Hát, semmit. — Szabad idejében mit csi­nál? — Kézimunkázom. — Szereti a nagy társasá­got? — Nem. Rendszerint az ud­varlómmal vagyok. — 0 KISZ-tag? — Nem. — Csak azért lépett ki, mert nem volt elég szórakozási le­hetőség? — Csak. > — Mit olvasott utoljára? — őszinte szó a szerelem­ről. — Ki volt Radnóti? Hallgat. — Hitler? Hallgat. — Mondjon egy költőt. Gondolkozik és bizonytala­nul kérdez: — Petőfi nem az volt? De. Petőfi költő volt. És a kocséri termelőszövetkezetet róla nevezték el. — ön szerint mi a KISZ elsőrendű feladata? — Hogy szórakoztasson. Zoboki Borbála édesapja párttag, rokkant nyugdíjas. Bori azt mondja, otthon bé­kesség van, szeretik egymást. Apja nem beszél vele ilyen kérdéseikről. Mészáros Piroska Nem találom otthon. A ma­ma azt hiszi, a termelőszövet­kezetből jöttem, hebeg-habog: — Kötözésre ment Nagykő­rösre, de onnan már haza­jött... Csak átugrott a szom­szédba, varrónőhöz... Édesapja elkísér minket. Gyalogmunikás az Űj Élet Ter­melőszövetkezetben. Mészáros Piroska 17 éves, élénk, nevető szemű kislány, 3,7-tel végezte el az általános iskolát. — Miért lépett ki a K1SZ- ből? — Nem volt egy rendes meg­beszélés, csak csevegés volt, meg magnetofon, amire ug­ráltak. Nem volt összetartás. — Ezért lépett ki? Apjára néz. — Anyu is maceráit. Azt mondta: „mit kommunistás- kodsz?.. Az apa közbevág, menteni próbálja a helyzetet: — Nem, anyád csak azt mondta, ha jársz, hát járj, de ne hol így, hol úgy... — Miikor meglátta anyám a könyvemet, kiabált. — Miért lépett be a KISZ- be? — A barátnőim beléptek, én is beléptem, nem olyan drága szervezet az. Csak nem vittek egyszer sem kirándulni. — Mi érdekli az életből? — Hát... — Tervezget? — Minek? Fölösleges. — Mi a neve annak az or­szágnak, ahol él? Hallgat. — Hát hol él? Nevet. — Hát itt..: A född ön. — Tudja, kik voltak a hol­don? — A televízióban láttam, de nem hittem el... Majd, ha sa­ját szemmel, akkor elhiszem... Nem tudom, kik voltak, de nem is hiszem... — Pécs hol van? Hallgat. — Balaton? Hallgat. Egyszer volt Buda­pesten. Gyerekkorában. Nem is nagyon emlékszik rá. Nevet, babrálja a csipke asztalterítőt. — Minek a vezetője Kádár János? Apjára néz. — Jó volna azt tudni, mi, apus? Az öreg szorgosan bólogat Részlet A kocséri Petőfi Termelő- szövetkezetben a tavalyi KISZ-munkáról szóló jelentés alig másfél oldal. Részlet a be­számolóból, mely két példány­ban készült el és a március ötödiki taggyűlés jóváhagyta. „Hagyományainkhoz mél­tóan megünnepeltük március 15-ét, ahol a községi úttörő- csapat is képviselte magát. A rendezvényünk járásdlag el van ism ve, hogy igen jól si­ketül t. Áprilisban megünne­peltük a Lenin-centenáriumot. A kommunista vasárnapon 120-an dolgoztak. A május el­sejei felvonuláson aktívan részt vettünk. Igen jól sike­rült esemény volt ez is. Az al- kotmányürnnepen, ami községi szintű volt, igen sokan részt vettek ... Bált kétszer rendez­tünk, mind a kettő a nőtanács- csal közös volt. Gyakorlatilag a tavaszi bál nem sikerült a zenekar miatt, de a szüreti ezt is kipótolta.. Tamás Ervin Magyar—belga együttműködés Budapesten befejeződtek a magyar—belga gazdasági, ipa­ri és műszaki együttműködési vegyes bizottság tárgyalásai. A vegyes bizottság III. üléséről készült jegyzőkönyvet a Kül­kereskedelmi Minisztérium­ban dr. Heiszig József főosz­tályvezető és R. Watteeuw meghatalmazott miniszter, a két delegáció vezetője írta alá. A tárgyalófelek kölcsönös egyetértéssel állapították meg, hogy a két ország vállalatai közötti kooperációs kapcsola­tok kielégítően bővültek. A vegyes bizottság munkájának további szélesítése céljából el­határozták különböző szakmai bizottságok létrehozását. 150 lóerős Rába—Man Alig két esztendeje, hogy a Győri Vagon- és Gépgyárban, hazánk legkorszerűbb felsze- reltségű motorgyáregységé­ben, külföldi licenc alapján megkezdték a Rába—Man mo­torok sorozatgyártását. Most újabb taggal gyarapodott ez a motorcsalád, amelybe eddig 200 lóerős és ennél nagyobb teljesítményű motorok tartoz­tak. A gyár technológiai fő­osztályán elkészítették a Rába —Man típusú öthengeres 150 lóerős motor prototípusának technológiai terveit. AZ ÉPFU 1. SZ. ÜZEMEGYSÉGE hivatásos gépkocsivezetői tanfolyamot indít április második felében at Autóközlekedési Tanintézet szervezésében, katonaviselt, Vácott és környékén lakók részére. A tanfolyam összes költségét az üzemegység viseli. A gépjárművezetői tanfolyam várható időtartama: 3 hónap. Havi munkabér a tanfolyam idejére: 1200 Ft. Jelentkezés: ÉPFU. 1. sz. Üzemegység kirendeltsége, Vác, DCM. Telefon: 20. ÁPRILIS 3-TÓL? Visegrádira indul a hajó Ezen a télen mintegy 25 sze­mélyhajót javítottak, festettek, tisztítottak. Nagy gonddal csi­nosították a hajók utasterét, hozták rendbe azokat az ap­róbb hajófenék-, propeller- és kormánysérüléseket, amelye­ket a Duna alacsony vízállása okozott. A kikötőpontonok javítása, festése már február közepére elkészült, s most lassan befe­jeződik a pontonok felállítása is. A személyforgalom részle­gesen megindult, s előrelátha­tólag április 3-ra valamennyi, köztük a budapest—visegrád —esztergomi járat is megkez­di idei szezonját. Már virágban a Balaton parkjai A Balaton 196 kilométer hosszúságú partvonalán, a ki­rándulóhelyeken és az üdülő­telepeken tízezerszámra ültet­tek ki a kertészek egynyári virágokat és dísznövényeket. Az üdülőházak parkjainak fel­újítására csaknem egymillió forintot költöttek. Virágok dí­szítik a vasútállomások kör­nyékét is. A tópart legnagyobb parkját Tihanyban alakították ki mintegy 100 000 négyzetmé­ter területen. A tihanyi és a badacsonyi tájvédelmi körzet kiheverte a korábbi évek nagy építkezéseinek „sebhelyeit” és régi szépségében fogadja a lá­togatókat A Balaton-part csaknem száz nagyobb parkjának együttes A CEMENT-ÉS MÉSZMŰVEK VÁC! GYÁRA (DCM) M 1971-1972-es tanévre gépszerelő (lakatos) villanyszerelő elektroműszerész (érettségizett) csőszerelő (berendezésszerelő) hegesztő szakmunkástanulókat szerződtet Jelentkezés a gyár munkaügyi csoportjánál. (Ügyintéző: Lajtai) területe most már meghaladja az egymillió négyzetmétert. Mibe öltözzenek a házak? KERÄMIAÜZEM ÉPÜL SZENTENDRÉN „Ami a lányon a virág, az épületen az a kerámia’’ — mondják az építészek. Ellen­súlyozza a sivárságot (a házak „tömegtermelésével” óhatatla­nul megszületik az egyhangú­ság), elviselhetővé, netán él­vezhetővé teszi a környezetet. Humanizáló szerepével mind többen élnek: kerámiával „öl­töztetik fel” a házakat. Az idegen, ha a HÉV-vég- állomástól Szentendre köz­pontja felé sétál, aligha veszi észre a földbesüppedt, évszá­zados házait: a budapesti Épí­tőanyagipari Ktsz műhelyét. — Vagonszámra jön Mádról és a Nógrád megyei Petény- ből az agyag — mondja Ju­hász Károlyné, helyettes rész­legvezető. — Itt, a pincében filterezzük a masszát, kiszűr­jük a szemetet, majd átdarál­juk. Díszkosaraink, fali csem­péink — az ARTEX révén — az idén is eljutnák Hollandiá­ba, Svédországba és Ausztriá­ba. Bár több korszerű gép, s egy modem égető kemence is ta­lálható már itt — kézműves jellegét megőrizte az üzem. Egyedi darabok vagy egészen kis szériák készülnek. A ma­gyar városok plakettjaival, s a BNV-n kiállított művészi munkáikkal nagy sikert arat­tak. Újabban a házgyári la­kásokhoz szellőző rácsokat (a képen) is gyártanak — így ta­lálkozik a régi és az új tech­nológia. Hogyan formázzák, gyúrják, égetik az anyagot? — külön ta­nulmányt érdemelne. S külön kellene szólni Urbán Teréz és Borsodi László iparművészeik tervező munkájáról, fantázia- gazdaságáról, ábrázolásmódjá­ról. Arról, hogy a metróállo­mások díszítéséhez is ez a mű­hely adta a kerámiát. De a múltnál fontosabb a jövő. — Rövidesen szanálják ezt a területet, s a Papírgyárral szemben felépítjük új üze­münket — tájékoztat Márton Endre, a ktsz elnöke. Most zajlik a kisajátítás, ha rajtunk múlna, már az idén elkezde­nénk az építkezést. Egy év alatt tető alá kerül az új, 3 millió forintos üzem. Változatlan — 50 fős — lét­számmal, a jelenleginek négy­szeresére ugrik a termelés. (Eddig 5—6 millió forint ér­tékű kerámiát — a ktsz ter­melésének egy tizedét — adta Szentendre.) A massza gyár­tást és anyagmozgatást telje­sen gépesítik. Az ügyes for­mázó kézre azonban továbbra is szükség lesz; anélkül nincs kerámia, az adja az értékét (palád!) (Foto: I rhán) Gyorsuló gazdasági növekedés útján Szocialista építőmunkánk so­rán rendre megvalósulnak gazdaságpolitikai céljaink, amelyeknek középpontjában a gazdálkodás hatékonysá­gának növelése, a népgazda­ság dinamikus fejlődésének biztosítása, a lakosság élet- színvonalának rendszeres nö­velése áll. Harmadik ötéves tervünk legfontosabb mutatóit telje­sítettük, sőt túlteljesítettük. Nemzeti jövedelmünk, az előirányzott 19—21 százalé­kos növekedéssel szemben, mintegy 40 százalékkal nőtt. A terven felüli nemzeti jö­vedelemnövekedés megközelí­tően 30—35 milliárd forint többletet eredményezett. Ez volt az alapja annak, hogy a társadalom anyagi és szelle­mi szükségleteinek kielégíté­se magasabb színvonalon va­lósult meg. A tervezettnél na­gyobb mértékben nőtt a reál­bér és a reáljövedelem, az életszínvonal növelésére irá­nyuló tervünket közel két­szeresen túlteljesítjük. A terven felül létrehozott nemzeti jövedelemből túltel­jesítettük beruházási tervün­ket is. Gyorsult a szocia­lista építőmunka és javult a gazdálkodás hatékonysága, ezt mutatja az is, hogy a tervidőszakban a nemzeti jö­vedelem gyorsabban nőtt. mint a termelés. Az 1970-es évet jól zártuk. A szocialista ipar termelése 7,4 százalék­kal nőtt, értékesítése pedig 7,7 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. A könnyűipar termelése 7,7 szá­zalékkal, az értékesítése pe­dig 8,4 százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva. Ezek a számok azt mutatják, hogy a termelés egyre inkább a társadalmi szükségletek kielé­gítésére irányul, a készletek növekedése lassul. A gyártmánystruktúra vál­tozása mellett megindult a gazdaság struktúrájának át­alakulása is, ezen a téren lát­ványos, gyors változások nem történtek, a múlt még ural­kodik a jelenen, gazdaságunk örökölt struktúrája eleve befolyásolja a jelenbeni fo­gyasztást, ebből következik, hogy bár a fogyasztási piac egyensúlya javult, a szükség­letet nem tudjuk minden téren kielégíteni. 1970-ben a termelékenység növekedése kimozdult a hol- pontjáról. 1968—69-ben át­meneti tényezők következté­ben a termelékenység lénye­gében egyhelyben topogott, de 1970-ben már a termelés nö­vekedésének kb 90 százalékát a termelékenység növekedé­se biztosította, ötéves ter­vünk utolsó évét tehát a termelés gyorsuló üteme, a termelés növekedésénél gyor­sabb ütemű áruértékesítés és a termelés hatékonyságának növekedése jellemezte. Harmadik ötéves tervünket nagyobbrészt az új gazda­sági irányítás körülményei kö­zött valósítottuk meg, ma már az új gazdasági mecha­nizmus negyedik évében já­runk és megállapíthatjuk, hogy tervezésünk hatéko­nyabbá vált. A központi aka­rat érvényesítése vállala­tokra bontott kötelező terv­mutatók nélkül, a közgazda- sági szabályozók felhasználá­sán keresztül valósult meg, jobb hatásfokkal, mint a ko-, rábbi irányítási rendszerben. Elért eredményeink az új gazdasági irányítás viszonyai között ékesen bizonyítják, hogy a szocialista gazdaság és a tervgazdaság egymás szino­nimái, a szocializmus csak mint tervgazdaság létezhet. Tervgazdálkodásunk sikeré­nek az új gazdasági mecha­nizmus viszonyai között elmé­leti és politikai jelentősége van. A gyakorlatban cáfol­tunk rá azokra a polgári közgazdászokra, akik — nem minden hátsó gondolat nélkül — a tervgazdálkodás feladá­sáról, holmi piacgazdálko­dásra való áttérésről beszél­tek. R. Aron, Galbraith és méa polgári közgazdászok elősze- retettel azonosítják a szocia^ lizmust a totális tervezéssel,' a totalitarizmussal, a demok­rácia hiányával, a kapitaliz­must pedig a piacgazdálkodás-* sal, a demokráciával, ök azon­ban a tőke demokráciáját ér­tik ezalatt a tőkések de­mokráciájára gondolnak, ami-* kor a kapitalista piacgazdál­kodást a demokráciával azo­nosítják. Nos, a polgári közgazdászod is tapasztalhatják, hogy a köz-

Next

/
Thumbnails
Contents